Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-09 / 236. szám
10 ft Xekt-ftíagijarország hétvégi mehUhíete 1993. októ6tr 9. Új lakáshitelek Változik a szocpoltámogatás rendszere is Budapest (MTI) — Az OTP Bank Rt. új, az állami támogatási rendszer változásához alkalmazkodó lakáscélú hitelkonstrukciók kidolgozását tervezi. Az egyik lehetséges változat szerint a lakáscélú hitel kamata a jelenlegihez hasonlóan változó, a piaci kamatoknak megfelelő szintű lenne, s a törlesztése egyenletes. A másik megoldás az elképzelések szerint az úgynevezett halasztott kamat- fizetés. Ezt azoknak a családoknak ajánlanák, akiknek a jövedelme a lakásvásárlás, illetve építés időszakában még nem magas, azonban később várhatóan növekedni fog. Mint ismeretes, a kormány szeptember 23-án döntött a lakáscélú támogatások módosításáról. Eszerint a jövő év elejétől megszűnik a lakásépítési, vásárlási hitelek úgynevezett törlesztési támogatása. Ehhez január 1-jétől az új lakást építő, vagy vásárló családok ilyen célra felvett hiteleihez a költségvetés 5 évenként csökkenő mértékű kamattámogatást nyújt. E támogatást a gyermekes családok, vagy a gyermeket vállaló fiatal házaspárok maximum 1,5 millió forintig, minden egyéb esetben legfeljebb 600 ezer forintig vehetik igénybe. Ugyanakkor módosul a szociálpolitikai támogatás megelőlegezésének rendszere is. Azok a családok, amelyek január 1-seje előtt kötöttek, vagy kötnek hitelszerződést, a támogatásokat a jelenlegi rendszer szerint változatlanul megkapják. A változó kamatozású lakástámogatási hitelt igénybe vevők, feltehetően magasabb terheket lesznek kénytelenek vállalni, mint akik a másik megoldást választják, de a teher viszonylag egyenletes elosztású lesz. A halasztott kamatfizetési hiteltípus lényege ugyanis éppen az, hogy a hitelfelvétel utáni első időszakban az OTP a havi törlesztés mértékét az akkori családi jövedelemhez igazítja. Például annak 25 százalékéban határozza meg. A havi törlesztés azonban ebben a formában évről- évre folyamatosan növekszik. A törlesztési időszak elején ugyanis a családok még a hitel kamatát sem egyenlítik ki teljes körűen. A meg nem fizetett kamatot azonban tőkésítik és azt a törlesztés későbbi időszakában kell megfizetni. E hiteltípus nagyobb összegű kölcsön felvételét teszi lehetővé. Előnye továbbá, hogy a törlesztési kiadások jobban alkalmazkodnak a családi jövedelmekhez. Számítani kell azonban arra, hogy az ilyen fajta hitel visszafizetése összességében nagyobb terhet jelent majd az adós számára, mintha az egyenletes törlesztést vállalni Több idő a családra Nyíregyháza (KM - D. B. G.) — Az érdekvédelmi szervezetek mindent megtesznek azért, hogy a munkavállalóknak a cégek minél magasabb bért állapítsanak meg. Ekkor kezdődik el a bérharc. Ám magasabb bért a munkaadók csak akkor adnak, ha nyereségesek. Ez manapság nemigen jellemző. Végső esetben több fizetést néhány dolgozó elbocsátásával, bérmegtakarítással is el lehet érni. Napjainkban szokás a külföldhöz, főképp nyugathoz hasonlítani magunkat. Csupán érdekességként valóban érdemes összehasonlítani, milyen órabért fizetnek a fejlett gazdasággal rendelkező európai államokban és hazánkban. Németországban például 1991-ben a minimumórabér 25, Francia- országban 16 dollár volt. Spanyolországban is többre becsülik a munka értékét: 12 dollár óránként a díja. Magyarországon azonban 3 dollár körül van a „munkaerő” ára. Ha már az érdekvédelmi szervek több pénzt nem tudnak kipréselni a munkaadókból, akkor a munkavállalóknak más módon kell megpróbálniuk engedményeket szerezni. Lehetőség van például a munkaidő csökkentésére. Ezt a felek kollektív szerződésben rögzíthetik. A dolgozóknak így több szabad idejük lenne, melynek kedvező hatása feltehetően megmutatkozna a család életében... A csökkentett munkaidő viszont nem jelent kevesebb munkát, de kevesebb bért sem! A munkaidő csökkentése a cégeknek is jelentene megtakarítást: kevesebb ellátási, fenntartási költség terhelné őket. Balázs Attila felvétele Merengés Az oldalt összeállította: Szőke Judit Akadályokkal tarkított pálya Tinédzserfejjel a gyilkos hajszának minősülő, de oly nagyon várt profizmus küszöbén Tóth Kornélia Nyíregyháza (KM) — A győzelmi dobogón csak a szép percekre emlékszik a sportoló: a diadal fölött érzett mámor tovaűzi agysejtjeiből a fáradtságot, a lemondást, a megfeszített munkát, a kortársaihoz viszonyított aszkétaéletet. A világ, de legalábbis a kontinens a lábai előtt hever, akkor, ott, abban a megmérettetésben ő bizonyult a legjobbnak. Ezért a rendkívüli pillanatért érdemes évek hosszú során át gyötrődni. S még így sem adatik meg mindenkinek az igazán nagy győzelem. Vajon milyen érzés tinédzserfejjel egyre közelebbről látni a gyilkos hajszának minősülő profi világot? Szabad- e, érdemes-e, netán megéri-e továbbmenni az akadályokkal sűrűn megtűzdelt úton? Ezekről adta közre hangos töprengését Borszéki Péter, a Nyíregyházi Vasutas Sport Club ifjúsági válogatott atlétája. Civilben a sporttehetségek istápolására vállalkozó nyíregyházi Vasvári gimnázium érettségire készülő diákja. Hogyan tovább? — a sztereotip Borszéki Péter Harasztosi Pál felvétele kérdést egyre gyakrabban felteszi neki is a környezete. — A tanárképzőre szeretnék bejutni, földrajz-testnevelés szakra. Tudom, kevesen kerülhetnek be, mégis úgy érzem, ez áll hozzám legközelebb. Hogy tanítani szeretnék-e? Erre még nem tudok precíz választ adni. Valószínűleg, ám a sport nagyon sokat jelent nekem. Talán egyszer edzőként foglalkozhatom kisebbekkel. Addig, amíg élvezik az edzést, a versenyzést, az aktív sportolást. Az utolsó mondat olyasmit is állít, amit szavakkal nem fejezett ki a pelyhedző állú fiatalember. Nevezetesen azt, hogy egy idő után már szó sincs élvezettel végzett edzésekről, remek versenyekről, mert a csúcs közelébe csak igen-igen gyötrelmes edzéseken át vezet az út. Nemigen lehet polgári elfoglaltságot tervezni, gyakran még a középiskolai kötelezettségeket is nehéz maradéktalanul ellátni. Hát még a felsőfokú tanulmányok milyen időzavart idézhetnek elő? Borszéki Péter édesapja is aktívan sportolt, édesanyja — éppen az ő rábeszélésére — beiratkozott egy szabadidő klubba. Otthon tehát nem lepődnek meg azon, hogy Péternek naponta 60 perc szabadidő beosztásának felelősségét kell magára vállalnia. Az iskola után ugyanis irány az atlétikai csarnok, edzés estig, majd tanulás, s a röpke percek szolgálhatnak felüdüléssel, regenerálódással. — Én általános iskolás koromtól kezdve örömmel sportoltam. Számomra a sport nem egyszerűen feszültséglevezető tevékenység, hanem fontos munka, amely a jellem alakításában felbecsülhetetlen szerepet játszik. Megtanuljuk a fegyelmezett, áldozatos munkát, az idő, az energia beosztását, a sporttárs eredményeinek tiszteletben tartását. S mindenekelőtt a tisztességes eszközökkel kivívott győzelem nemes értékét. Csak az a borzasztó, hogy már ifjúsági korosztályban sem ad annyi örömet az élsport, amennyi a befektetett munkával arányos lenne. Péter nyáron az ifjúsági atlétikai Európa-bajnokságon a spanyolországi San Sebastian- ban a 4x400 méteres váltóban rajtolt. Szívet melengető emlékek azonban egy magyarromán páros viadalhoz fűzik: a pontversenyt a románok vezették, az utolsó versenyszám a 4x400-as váltó volt. Peti negyedik helyen kapta a botot, de szenzációs futással felhozta csapatát, győztek és a pontversenyt is megnyerték. Jövőre Portugáliában rendezik az ifjúsági világbajnokságot, s a beszélgetés végén szóba kerül az ötkarikás viadal. Az atlantai olimpiára — ha minden összejön — ki lehetne jutni. A kérdés Péternek sokkal bonyolultabb. Mennyiben szolgálja a sport a harmonikus személyiség kialakulását, a tisztességes, ajzószerek nélkül is jegyzett eredmény elérését, avagy az élsport taposómalmából nincs menekvés, száműzik a vidámságot, s a fogcsikorgatva kiküzdött diadalnak esetleg már nem is tudna örülni? A jó társaság felvidítja az embert A féktelen jókedvtől az örömképtelenségig sokszor változhat olykor-olykor a hangulatunk Budapest (MTI) — A hangulat változékony lelki jelenség, olyan, mint az időjárás. A fényes-derűstől a sötét-borúsig sok árnyalata van, és ezek akár egyik percről a másikra is váltogathatják egymást. A tes- tileg-lelkileg egészséges ember kedélyváltozásainak mindig megvan az oka. Befolyásolhatja bizonyos mértékig maga az időjárás is. Napfényes délelőttökön tényleg csak az lehet szomorú, akit nagy bánat ért. A ködös, borongós őszidő majdnem mindenkire mélabút áraszt. Nagyobb mértékű változásokat okoznak a külső körülmények, a különböző események. Értelemszerűen negatívan hat a hangulatra a rossz hír, a kudarc, a gond, a veszteség. A siker, az elismerés legalább ideig-óráig mindenkit felvidít. A társas környezet hatása már nem ennyire szembetűnő, de azért jól megfigyelhető. A „jó” társaságban észrevétlenül felvidul az ember, derűs nyugalomban telnek az órák akkor is, ha nem tréfálkoznak egymással. A kellemetlen ismerősök vagy a szomorú emberek nyomasztják a környezetükben levők hangulatát. A magány szintén kedvetlenítő hatású. Ez hosszabb távon is érvényesül, akinek stabil kapcsolatai vannak, az általában könnyebben meg tudja őrizni jókedvét a bajban is. A kapcsolatban zárkózott személyek többnyire kedélytelenebbek. A kedélyállapotot a személyiség is eléggé meghatározza. Vannak emberek, akiket személyiségük szinte gyermekkoruktól rossz hangulatra hajlamosít. Életszemléletük pesszimista, kedvetlen állapotukból nehezen tudnak kimozdulni, az elkeseredés gyakran lesz úrrá rajtuk. Az optimista lelki alkatú emberek viszont nem hagyják magukat letörni, mindig élénkebbek, vidámabbak. Mind a jó, mind a rossz hangulat normális lelki jelenÁllásbörze fiataloknak Nagy a munkanélküliek érdeklődése a képzések, átképzések iránt Budapest (MTI) — Ifjúsági napot szervezett október 7-én a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában a Fővárosi Munkaügyi Központ. A helyszínen a fiatalok jogi tanácsokat kaphattak, s tájékoztatják őket a pszichológiai szolgálat tevékenységéről. Állásajánlatok is várták a fiatalokat. A munkaügyi központ igen sok vállalatot keresett fel az ifjúsági nap előkészítése során. Ennek nyomán mintegy 1100 álláshely között válogathattak a pályakezdők. A szakmunkások éppúgy megtalálhatták a keresett munkahelyet, mint az érettségizettek vagy a diplomások. A börzén képviseltette magát 11 képzőintézmény, valamint hat munkaközvetítő cég is. A rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón szó volt arról, hogy szeptember végén a fővárosban 70 725 munkanélkülit tartottak nyilván, így a gazdaságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya, azaz a munkanélküliségi ráta 7 százalék volt Budapesten. A fővárosi nyilvántartott munkanélküliek száma januárban 62 883, februárban 67 231, márciusban 66 883, áprilisban 66 585, májusban 66 399, júniusban 65 497, júliusban 67 965, augusztusban 69 107 volt. A szeptemberi regisztrált munkanélküliek közül a hónap végén 44 273-an részesültek munkanélküli-járadékban. A bejelentett üres álláshelyek száma 7000 és 7500 között változott. A fővárosi központ szeptemberig 6658 engedélyt adott ki külföldi állampolgárok egyéni munkavállalásához. A kérelmek közül 1121- et elutasítottak. Az elutasítások oka, hogy például az építőiparban egyébként is nagyarányú a munkanélküliség, így foglalkoztatáspolitikai okokból nem adható ki engedély. A fővárosban igen sok munkanélküli érdeklődik a képzés, átképzés iránt. Ennek magyarázata, hogy a budapesti munkanélküliek között igen sokan rendelkeznek valamilyen végzettséggel, s így könnyebben részt vehetnek a tanfolyamokon. A csoportos képzéseken január és augusztus között 10 359-en vettek részt. A kérelmek ismeretében elmondható, hogy még további több mint 10 ezer munkanélküli kíván bekapcsolódni a csoportos képzésbe. Az egyéni képzésben január és augusztus között 2848-an vettek részt. ség, mindkettőnek lehet viszont olyan foka, mely már kórosnak mondható. Féktelen jókedvet észlelünk sok ittas emberen, akik ilyenkor egyúttal meggondolatlanok, kriti- kátlanok, és úgy viselkednek, mint akik „vesztüket érzik”. Kábítószer hatására is felléphet úgynevezett eufóriás, túláradó jó érzésekkel járó állapot. A másik oldalon áll a súlyos kudarc, betegség vagy gyász miatti elkeseredés. Á tartósan nagyfokú lehangolt- sággal, kedvetlenséggel, örömképtelenséggel, gyakori sírással járó állapotot depressziónak nevezzük. De az egy másik nagyon komoly téma. Közép-európai Egyetem Budapest (MTI) — Soros György magyarországi távlati tervei között szerepel többek között egy televízió létrehozása, legalábbis erre lehetett következtetni szavaiból azon a sajtótájékoztatón, amelyet az általa alapított Közép-európai Egyetem pénteki tanévnyitóját követően tartott. Soros elmondta: 20 éven keresztül minden esztendőben 10 millió dollárral járul hozzá az egyetem működési költségeihez. Ez az összeg idén már majdnem elfogyott, mivel a belvárosban megvásároltak egy XIX. századi épületet, amelyből új, korszerű oktatási komplexumot szeretnének kialakítani. A Középeurópai Egyetemen az idén 47 országból 400 diák kezdte meg tanulmányait.
