Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-23 / 222. szám

1993. szeptember 23., csütörtök KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország 1 1 Hatalmi harc Oroszországban A parlament rendkívüli ülésén kedd este felmentették Jelcin elnököt, és beiktatták Ruckojt Moszkva (MTI) — Az orosz parlament rendkívüli ülésén kedd este felmentette Borisz Jelcin orosz elnököt. A sebtiben összehívott tör­vényhozás határozata sze­rint az elnök súlyosan meg- Sértette az alkotmányt, így annak értelmében az elnököt helyi idő szerint este 8 órától megfosztják hatalmától. A törvényhozók néhány perccel Jelcin leváltása után beiktatták hivatalába Átek- szandr Ruckoj ügyyezető el­nököt, eddigi alelnököt. A par­lamenti eskütételre négy órá­val azután került sor, hogy Borisz Jelcin bejelentette a parlament feloszlatását és a választások kiírását. Alekszandr Ruckoj megvá­lasztása után azonnal nyilvá­nosságra hozta első rendeletét. A rendelet értelmében vala­mennyi szeptember 21-én ki­adott Jelcin-rendelet érvényte­lenné vált. Ruckoj egyben fel­szólította a fegyveres erőket és a oroszországi föderáció tag­jait, hogy az érvényben lévő alkotmánynak megfelelően te­vékenykedjen. Az ITAR-TASZSZ jelen­tésében emlékeztetett arra: az érvényben lévő orosz alkot­mány nem teszi lehetővé, hogy a parlament — a Legfel­sőbb Tanács — szavazással leváltsa az államfőt, ehhez a Népképviselők Kongresszusá­nak döntése szükségeltetik. Az orosz parlament szerda hajnali ülésén Pavel Gracsov védelmi miniszter mellett Nyi- kolaj Golusko biztonsági mi­niszter leváltását is megsza­vazta. A döntést a kialakult válságos helyzettel indokolták a képviselők. Golusko tábor­nokot egyébként szombaton nevezte ki posztjára Jelcin el­nök, ,, " H'j yr . Bili Clinton amerikai el­nöknek sikerült telefonon kapcsolatba lépnie Borisz Jel­cinnel. Beszélgetésük mintegy tizenöt percig tartott — jelen­tette a CNN. A hírtelevízió értesülése szerint a beszélgetés fényében az amerikai elnök teljes támo­gatásáról biztosította Borisz Jelcint, és a CNN úgy ítélte még, hogy Clinton az orosz el­nököt tekinti a politikai és gaz­Borisz Jelcin a Puskin téren beszélget a moszkvaiakkal dasági reformok letéteménye­sének. Szerdán délben az orosz védelmi minisztérium vezetése, nem engedelmes­kedett a Jelcin által feloszlatott Legfelsőbb Tanácsnak. A had­seregén belüli helyzet nyu­godt, noha egyes egységekhez eljuttatták a Legfelsőbb Ta­nács által szerda hajnalban védelmi miniszterré kine­vezett Vlagyiszlav Acsalov tábornok parancsát. Ebben a kommunista nézeteiről ismert Acsalov felszólította az érin­tett egységeket, hogy fegyver­zetükkel vonuljanak a tör­vényhozás épülete elé. Köz­ben Vjacseszlav Kosztyikov Jelcin sajtótitkára beszámolt róla, hogy Jelcin újabb ren­deleteket készül kiadni. Jelcin szerdán megjelent Moszkva központjában, és be­szédbe elegyedett a járókelők­kel. Az elnök Viktor Jerin bel­ügyminiszter és Pavel Gra­csov védelmi miniszter kísére­tében az orosz főváros egyik legforgalmasabb térén, a Pus­kin téren beszélgetve megerő­sítette, hogy Oroszország terü­leteinek többségében a helyi hatalmi szervek őt támogatják, csakúgy mint a rendfenntartó erők. Az AFP jelentése szerint az orosz államfő külön hangsú­lyozta, hogy a fegyveres erő­kön és a rendfenntartó erőkön Néhány száz emberből álló tömeg tüntetett tegnap az orosz parlament előtt, a keményvonalas parlamenti képviselők mellett AP-felvétel Tengeri kijárat a szerbeknek A jövő hét vége előtt meghívó a békeszerződés aláírására Szarajevó (MTI) — Ä boszniai frontokon szerdán viszonylagos nyugalom honolt közölte az ÜNPROFOR szóvivője Szarajevóban. ■ A köztársaságban nyugodtabb a helyzet, mint az elvileg szom­baton életbe lépett tűzszünetet követő napokban. Kedden a horvát és muzul­mán erők még lőtték egymást a közép-boszniai Vitéz térsé­gében. Ugyancsak kedden a muzulmánok által ellenőrzött Mostart pedig horvát tüzérségi támadás érte. A Reuter jelen­tése szerint a muzulmán erők kedden előrenyomultak Mos­tarnál, ám a térségből szerdán délig nem érkezett jelentés újabb harcokról. A zágrábi rá­dióra hivatkozva a brit hírügy­nökség beszámolt arról, hogy a krajirtai szerbek az éjszaka folyamán az adriai-parti Zárát lőtték. A boszniai szerbeknek ugyanúgy joguk van tengeri kijárathoz mint a muzulmá­noknak 4^ nyilatkozta Rado­van Karadzic, a boszniai szer­bek vezetője egy interjúban, amelyet á boszniai SRNA hírügynökség ismertetett. A nemzetközi jog szerint a szerbeknek joguk van egy ilyen kijárathoz, és megenged­hetetlen, hogy néhány kilo­méternyi távolság válassza el őket a tengertől. Karadzic utalt arra. hogy a Géniben létrejött megállapo­dás a boszniai szerb és muzul­mán köztársaság természetes jogaként ismeri el a tengerhez .váló kijutást. A jelenleg a brüsszeli NATO. központban beszámoló két boszniai békeközvetítő szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a területi viták ellenére a szembenálló felek vezetői még a jövő hét vége előtt meg­hívót kapnak békeszerződés aláírására, feltéve ha a szara­jevói parlament jóváhagyja azt. Izetbegovic bosnyák el­nök nem osztja a közvetítők által kifejezett reményeket, hogy a háború hamarosan vé­get ér. A boszniai hadsereg egyik legismertebb parancsno­ka, Arif Pasalic kijelentette, hogy emberei folytatják a har­cot, tekintet nélkül bármiféle, a köztársaság felosztását célzó politikai megállapodásra. Szerdán Horvátország hiva­talosan is bejelentette: kérni fogja a területén állomásozó mintegy 14 ezer kéksisakos kivonását, ha a BT nem ter­jeszti ki mandátumukat. A Hina horvát hírügynökség ál­tal ismertetett közlemény sze­rint a Horvát Védelmi és Nem­zetbiztonsági Tanács „elfo­gadhatatlannak” nevezte az ENSZ-erők mandátumának meghosszabbítását az ENSZ- főtitkár javaslata alapján. A BT-nek benyújtott jelentésben Butrosz Gáli a szeptember 30- án lejáró mandátum újabb hat hónappal való meghosszabbí­tását javasolta, az ENSZ-erők feladatainak lényeges módosí­tása nélkül. A zágrábi tanács sérelmezi, hogy a főtitkár fi­gyelmen kívül hagyta azt a horvát kérést, miszerint a kék­sisakosok fegyverezzék le a szerb félkatonai szervezeteket. AP-felvétel belül nem történt semmiféle szakadás, s hogy teljes mér­tékben ellenőrzése alatt tartja a helyzetet. Egyben közölte, hogy az ország körzeteinek többsége támogatja a parla­ment feloszlatására vonatkozó rendeletet. Mint mondta, mindössze néhány térség inga­dozik. Borisz Jelcin elnök törvény­telennek minősítette és ér­vénytelenítette szerdán Alek­szandr Ruckojnak a feloszla­tott parlament által történt el­nöki kinevezését. Jelcin ren­deletében leszögezi: Ruckoj­nak elnökként kiadott ren­deletéi és egyéb utasításai vég­re nem hajtandók. A Reuter taskenti jelentése szerint Kirgizisztán szerdán kinyilvánította, hogy szívvel- lélekkel támogatja Jelcint. Aszkar Akajev elnök újság­íróknak nyilatkozva kijelen­tette, hogy az orosz demokrá­cia és a szabadpiaci reformok jövője Jelcin kezében van. Nyikolaj Golusko biztonsá­gi miniszter Szerdai televíziós nyilatkozatában figyelmezte­tett: az irányítása alatt álló ap­parátus — az egykori KGB — nem engedheti meg( hogy az elnöki hatalommal párhuza­mos hatalmi központ alakul­jon ki. — Vannak bizonyos tendenciák, amelyek nyugta­lanítanak minket, és ame­lyeket nem engedhetünk meg. Francia adózók Párizs (MTI) — ígéretéhez híven csökkenti a személyi jövedelemadó-terheket a fran­cia kormány a jövő évi költ­ségvetésben, amelyet szerdán fogadtak el a minisztertanács ülésén s a parlament október­ben kezdődő őszi ülésszaka elé terjesztenek. Az SZJA csökkentése az adózók csak­nem kilencven százalékának hoz megtakarítást, még akkor is, ha az általános szociális hozzájárulás most megemelt összegét ezentúl nem lehet levonni az adóalapból. A költ­ségvetési előirányzat szerint az adófizetők az új rendelke­zéssel mintegy 19 milliárd frankkal kevesebbet kénysze­rülnek befizetni az államkasz- szába. A költségvetés amúgy rend­kívül szigorú: a tavalyihoz képest csak 1,1 százalékos — az infláció felének megfelelő — kiadásnövekedést engedé­lyez az állami szervek számá­ra, ezen belül számos minisz­térium előirányzata csökken. Külpolitikai jegyzet Múltunk, sorsunk Máriás József A Catherine Lalumiére asszonynak, az Európa Tanács főtitkárának átnyúj­tott RMDSZ-memorandum a romániai magyar kisebbség helyzetére, jogsérelmeire, elvárásaira és követeléseire hívja fel az európai közvéle­mény figyelmét, garanciákat kéme arra, hogy a demokra­tizálódás folyamatában a kisebbségek is elnyerjék mindazokat a jogokat, ame­lyek európai szintű megol­dásokat tartalmaznak. A dokumentum s maga az át nyújtás óriási belpolitikai vihart kavart. A román szél­sőséges pártok ismét kapitá­lis ítéletet kértek: az RMDSZ feloszlatását, hazaárulás vádját hangoztatták. Ennél is szomorúbb azonban, hogy a Demokratikus Konvenció­hoz tartozó ellenzéki pártok is elhatárolták magukat a dokumentumtól, autonómia- törekvéseinket a román nemzetállam integritása el­leni manővernek minősítik, jogsérelmeink nemzetközi szintérre vitelét pedig az Eu­rópa Tanácsba való bejutás elleni merényletnek. A memorandum átvétele­kor Lalumiére asszony átvett egy mellékletet is, amely—a magyarság helyzete a román nemzetállamban 1918-1993 — történelmi áttekintéssel húzza, támasztja alá a doku­mentum tömör megfogalma­zásait. Benne múltunk, sor­sunk megrázó leírása tárul Európa elé, igazolva a meg­állapítások, jogsérelmek megalapozottságát. Hetvenöt esztendő törté­nelme sűrítődik e sorokba, az anyanemzettől elszakított néptöredék rendszeres sor­vasztásának, háttérbe szorí­tásának konkrét dokumentu­mai — a gazdaság, a politi­ka, az oktatás, az egyházi élet, a kultúra, a közigazga­tás megannyi területéről. A dokumentum minden sora, minden megállapítása té­nyeken alapul. A hatalom nem válogatott az eszközök­ben. A vagyonkisajátítás, a nyelvvizsgák, az anyanyelvi oktatás felszámolása, a ré­giók nemzetiségi összetételé­nek megváltoztatása, — mind-mind ellentmond an­nak, amit a Gyulafehérvári Kiáltványban, a békeszerző­désekben vállaltak. S tették mindazt a hege- monisztikus törekvés jegyé­ben, a nemzetállam-eszme égisze-álma nevében. Vesz­teségeink rendkívül fájdal­masak. Következményeikben még inkább: az erdélyi ma­gyarság részaránya az 1910-beli 31,6 százalékról 1992-ben 20,7 százalékra esett vissza. Az ok érthető. Csupán 1919-1925 között 197 035 magyar vándorolt ki, amit még két nagy hullám követett 1940-45 között és az utóbbi évtizedben újabb száz-száz ezer erdélyi ma­gyar vett vándorbotot kezé­be, a magyarság összlétszá- ma 1930-1992 között a 8 milliós román gyarapodás­sal szemben mindössze 66 ezerrel növekedett, míg 1977 után abszolút értékben is csökkent. És az apadás tovább tart. Miként lehet mindennek gátat vetni, ezt az önfeladási folyamatot megállítani? El­sősorban épp a memoran­dumban elősorolt sérelmek orvoslásával, egy valóban demokratikus kibontakozás­sal, megállíthatva a gaz­dasági romlást, emberi éle­tet teremtve az ország min­den lakosának. Ezt a csatát pedig itt belül kell megvívni. Számtalan eset, a hetvenöt év történel­me is bizonyítja: megoldást csak egy módon remélhe­tünk, éspedig akkor, ha a nemzetközi standardok be­épülnek a román törvények­be, azokból pedig a román honpolgári köztudatba is. Félő azonban, hogy a román nemzeti állameszme, a Nagy-Románia szindróma nehezen vált át a humanista töltetű toleranciába, félő, hogy az évszázados gyöke­rekre épülő, alapozódó ma­gyarságellenessé g — melyre az idők folyamán politikai struktúrák, elméletek épül­tek — nehezen levetkőzhető mundér lesz a szélsőségesek táborában, a sovinizmustól megfertőzöttek gondolkodá­sában. Ezzel egyenrangú, hasonlóan fontos volna, hogy az erdélyi, romániai magyarság visszanyerje vi­talitását, életkedvét, bizal­mát és reménységét az élet­hez, a megmaradáshoz, na­gyon nagy szükség van arra, hogy gazdaságilag alapozza meg a jövőt, hisz anélkül minden az elmélet szintjén marad, amivel önmagában nem lehet gátat vetni annak a folyamatnak, amely het­venöt éve tart, végső soron pedig elkerülhetetlen apadá­sunkat hozza magával. Szatmárnémeti, szeptember. 1993. Zuhanyozás után térnek vissza szálláshelyükre a boszniai horvát erők által fenntartott hadifogolytá­bor lakói. A táborban mintegy 1500 mohamedán fo­goly van AP-felvétel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom