Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-21 / 220. szám

1993. szeptember 21., kedd HAZAI HOL-MI A rádióhullámok is elkerülnek Sugárzástól mentesítve • A siker ellenére elsorvadt az adás • Reklámra fordított idő Halló, itt Nyíregyházai zetű térség elszigeteltségének újabb jele, hogy magyar he­lyett a szlovák nyelvű műsor­ral kénytelenek beérni a keleti periféria lakói. Lehangoló tény, hogy — mivel a fizetőképes turizmus és az élénk gazdasági élet még nem igazán jellemző ezen a vi­déken — az egyenrangú ál­lampolgárokat is kizárják a közérdekű, népszerű szóra­Harasztosi Pál felvétele koztató adások vételének lehe­tőségéből. Pályázható frekvenciák Az érezhetően nagy igények kielégítésére évek óta kutatják a lehetőségeket az illetékes szakemberek. Ennek egyik ál­lomásaként a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójának munkatársai az elmúlt év nya­Baleset — lélektannal Sokasodnak az út mentén a keresztek • Száguldó mentőautó Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Az emberek többsége kiegészítő tevékenységként hallgatja a különböző rádió­adók műsorait. Mint az élet minden területén, itt is sze­rencsés, ha van miből válo­gatni, jelen esetben ha sza­badon dönthetünk, melyik adót tiszteljük meg figyel­münkkel. Ám úgy tűnik, ille­tékes helyeken ismét három részre osztották az országot, a főváros és a Dunántúl mel­lett e tekintetben is nyűgös­ködő harmadikként kezelik a keleti régiót. A rádió, feltalálásától kezd­ve fontos tömegkommuniká­ciós társa az írott sajtónak. A reggeli friss hírek, informá­ciók hozzáférhetővé válnak a szokásos tisztálkodás ideje alatt is, az álmos ébredések szenvedéseit enyhíti a lüktető műsorszerkesztés, a ritmusos zene. A rádió közérzetjavító hatása egész nap elkísér, a munkahelyek többségénél — már ahol ez nem zavaró ténye­ző — bekapcsolják a készülé­keket. A siker receptje Az évtizedek alatt megszo­kott programok mellett pár éve létrejöttek a kereskedelmi adók, amelyek nagy népszerű­ségnek örvendve eredménye­sen működnek szerte az or­szágban. A siker receptje egyszerű: rövid, tömör hírek, találó rek­lámok, szórakoztató összeál­lítások és sok-sok zene. Nem csoda hát, hogy megyénkben is úton-útfélen találkozunk ilyen programmal. A jelenségnek azonban van egy kis szépséghibája: a keleti régió csupán a hagyományos műsorok szórásából részesül, az igazán népszerű új progra­mokat hagyományos készülé­kekkel errefelé nem lehet fog­ni. Bár nem létfontosságú do­log, de azért a hátrányos hely­Bereg Vammalában Vásárosnamény (KM) — Vásárosnamény tíz éve tart fenn testvérvárosi kap­csolatokat a finnországi Vammalával. A beregi vá­rosba látogató finn delegá­ciók minden alkalommal ellátogatnak a Beregi Mú­zeumba és tetszésüket feje­zik ki. így született meg már korábban az ötlet, hogy a Beregi Múzeum anyagai­ból kiállítást nyissanak a finn kisvárosban. 1992-ben Matti Pulii, Vammala pol­gármestere személyesen kereste fel a múzeumot és megismételte meghívását, amelyet közölt a vásáros- naményi önkormányzat képviselő-testületi tagjai­val is. Az önkormányzat nem­rég döntést hozott, hogy egy olyan összeállítást ké­szítsen elő a múzeum, amely híven mutatja be a várost, Bereget, az orszá­got. Természetesen, itt a gondokat elsősorban a fel­merülő szállítási és elszál­lásolási költségek finanszí­rozása jelenti, amit végül is a tartalék terhére előterem­tenek. Budapest (MTI) — A vij­jogva száguldó mentőautó lát- tán-hallatán riadtan kapjuk fel a fejünket, szorongó érdeklő­déssel nézzük az elrohanó ko­csit, pedig nem látjuk, ki van benne. Akaratlanul is hozzá­tartozóinkra és magunkra gon­dolunk. Mindenkit érhet baleset, akár otthon, a közlekedésben, a munkahelyen, sportolás köz­ben, bárhol az életben. A szá­mok is riasztóak, hiszen éven­te az utakon 24 ezer közleke­dési baleset történik, ami 1600 esetben végződik halállal. So­kasodnak itthon és külföldön is az országutak melletti ke­resztek. Amerikában csak áramütés következtében naponta több mint 600 ember hal meg. A példákat és azt is, hogy kiket és hol érhet nagyobb eséllyel baleset, lehetne még sorolni. Különböző kutatások, tudo­mányos vizsgálatok szolgál­nak arra, hogy feltárják a hát­térben rejlő okokat és magya­rázatokat. A balesetkutatás ki­indulópontját a baleset fogal­mának meghatározása képezi. E szerint: a baleseten az em­beri szervezetet ért olyan egy­szeri környezeti hatást érte­nek, amely az ember akaratá­tól függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt követ­kezik be, és sérülést, mérge­zést, vagy más egészségkáro­sodást okoz, illetve halállal végződik. Ez a tudományos igényű meghatározás szükség­szerűen általános, hiszen elvo­natkoztat a konkrét baleseti helyzet valamennyi esetleges jellemzőjétől, ugyanakkor le­hetővé teszi a baleseteknek a szándékos bűncselekmények­től, az öngyilkosságtól vagy éppen az erre irányuló kísérle­tektől való elhatárolását. A balesetek elsődleges is­mérve a környezetből kiinduló károsító hatás, ami az embert éri. Ezek, mint tudjuk, igen sokfélék lehetnek: közvetlen külső hatások: például valaki­re súlyos tárgy esik, elgázolja a gépkocsi, vagy magasból le­zuhan, áramütés éri. Adott esetben úgynevezett közvetett külső hatások is balesethez ve­zethetnek, például, ha mérge­ző anyagok kerülnek az embe­ri szervezetbe. A baleset második fontos is­mérve a váratlanság. Ezt nem szabad úgy értelmezni, mintha a baleset bekövetkezését egy­általán nem lehetne látni. A baleset minden olyan esetben előre látható, amikor a veszély kiküszöbölésére szolgáló rendszabályok hiányoznak rán kísérleti adásba kezdtek, amelyben a legfontosabb in­formációk mellett a megye kulturális és sporteseményeit állították középpontba. Akkoriban az ideiglenes su­gárzási engedély meghosszab­bítását havonta kellett kérvé­nyezni a Művelődési és Köz­oktatási Minisztériumtól, de az 1989. júniusától érvényben lévő frekvencia moratórium a népszerűség ellenére rövid idő alatt elsorvasztotta az adást. A tiltás részleges feloldását követően ez év augusztus 31- én a Magyar Közlönyben megjelent a pályázható frek­venciák listája, s a Nyíregyhá­zának ígért egy frekvenciára nem hivatalos értesülések sze­rint négy pályázó is akadt. Az önálló helyi adó megteremté­sének lehetősége fölött érzett öröm azonban korántsem tel­jes. A sikeres pályázónak ugyanis sokféle, közöttük ért­hetetlennek tűnő követel­ménynek kell majd megfelel­nie. Új közszolgálati rádió Az új rádió közszolgálati jelleggel működhet majd, a reklámra fordított idő nem ha­ladhatja meg a teljes műsoridő 10 százalékát. Az üzemeltetési feltételeket megnehezítő, de még elfogadható elvárás mel­lett azonban van egy másik szigorítás: a nyertes pályázó csak olyan teljesítményű adó­val dolgozhat, amelynek ható­sugara 2-3 kilométerre terjed ki. Ez azt jelenti, hogy az új közszolgálati rádió még a me­gyeszékhelyen sem lesz fog­ható mindenütt, a megye távo­labbi településein pedig to­vábbra is be kell érni a meg­szokott, kissé unalmas, a szomszédos országok prog­ramjaival gyakran elnyomott adásokkal. A helyi adó engedélyének kiadásékor azonos elbírálás alá esünk egy dunántúli város­sal, de a pályák és az esélyek nem egyenlőek. Itt sem... vagy hiányosak, illetve azok megtartásánál mulasztások történnek. Például, ha egy mű­hely padlója síkos, a mélyedé­sek fölötti átvezető pallók kor­hadtak, a talajon fémforgácsok hevernek szanaszét, a baleset előre látható, s előbb-utóbb be is következik. Ám a balesetet szenvedett számára mégis vá­ratlan az esemény, hogy meg­sérül. Voltaképpen tehát a várat­lanság az egyén, a balesetet szenvedő ember oldaláról mu­tatkozó tényező. És ez azért is fontos, mert ezáltal különböz­tethető meg a baleset az előre kitervelt károsító vagy önká­rosító cselekményektől. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a baleset nem céltudato­san kiváltott esemény, ellen­kezőleg: az ember céltudatos cselekvése ellenében hat. Ám a céltudatosság hiánya nem azt jelenti, hogy a balesetet szen­vedő egyén nem felelős a tet­teiért. Ä felelősség mértéke, természetesen, esetenként kü­lönböző, attól függően, hogy a balesetet előidéző hiba létre­jöttében milyen lélektani okok játszanak szerepet. Ennek fel­tárása azonban a baleset kelet­kezésének behatóbb elemzé­sét, az abban rejlő okok kuta­tását igényli. Jegyzet Tüntető Kovács Éva AT emrég tüntettek a Ma- 1V gyár Lovasszövetség tagjai. Mint a hírből kiderül, társaikkal együtt nem kisebb személyiségek hajtották ke­resztül protestálva a buda­pesti Lánchídon a szekere­ket, mint Bárdos György és Juhász László fogathajtó vi­lágbajnokok. A tüntetők nem tartották ti­tokban, sőt, jó előre közölték indokaikat: a szövetség meg­újításáért, tagjainak és veze­tőinek demokratikus újravá­lasztásért emelték fel szavu­kat, mert úgy látják, ha min­den így marad, ahogy ma van, tönkremegy, a semmibe vész a szervezet, szegényeb­bé lesz a nemzet. Márpedig nagy kár lenne érte. Azon tál, hogy a ma­gyar a köztudatban lovas­nemzet, s a lóhoz népünkhek rengeteg köze van, egy gyö­nyörű, világszerte elismert tulajdonságunkkal, eré­nyünkkel lennénk szegényeb­bek. Lehetetlen ugyanis tagad­ni, hogy bármennyire szeret­nénk kilépni a körből, a nem­zetközi köztudatban mi még ma is többnyire a csikósról, gulyásról, Puskás Öcsiről vagyunk ismertek és neveze­tesek, s olykor már annak is örülhetünk, ha fővárosunk­nak nem Bukarestet, hanem Budapestet mondják. A ma­gyar lovasok, s Közöttük a lovak két világbajnok sokat tett azért, hogy a világ legtávo­labbi pontján is pontosan megtanulják a nevünket, tud­ják, kik a magyarok. Emlékszem, milyen nagy port vert fel pár évvel ez­előtt, hogy a köztudottan ló­barát angol királyi család kastélyában fogadta, s kirá­lyi módon vendégelte meg Bárdos Györgyöt, s ha jól tu­dom, nem utolsósorban csá­bítási szándékkal tették, amit tettek. Bárhogyan is legyen, annyi biztos, a fenséges gesztus a magyar lovassport legmagasabb szintű elisme­rését jelentette. Nagy kár, hogy oly sok egyéb után most ez a hírnév is veszni látszik. Az igazi okakat, persze a sportágon kívül lévők csak kevéssé is­merhetik, annyit azonban mindnyájan tudhatunk: a magyar lovassport esetében olyan értékről van szó, me­lyet megőrizni, megmenteni nem dicsérni való gesztus, hanem egyszerűen köteles­ség. Ahhoz sem kell túl nagy fantázia, hogy a probléma megoldásában sokkal inkább a két világbajnoknak, mint­sem a szövetség hivatalno­kainak higgyünk. A bajnokok ugyanis már letettek valamit az asztalra, s bizonyítékaik ismeretében joggal hihető, nem csak magyarázzák, tud­ják is azt, amit csinálnak. Mégpedig nem is akárho­gyan. Ha úgy tetszik, világ- színvonalon... Emlékművek A SZERZŐ FELVÉTELEI Búj, Jánd (KM - Gy. L.) * — Falvaink nem mondhatók gazdagnak emlékművekben. Bujon, a református temp­lom melletti szép kis park szélén, hatalmas fák árnyé­kában áll Kossuth Lajos klasszikus mellszobra (fent). Jándon nemrég készült el a község áldozatainak emlék­műve. Sajnos, akárcsak Be­reg legtöbb településén, itt is hosszú a névsor. Avatására később kerül sor. Jellemző, hogy a háborúk kevesebb ál­dozatot szedtek ebből a falu­ból is, mint a „málenykij ro­bot” (lent). Egy régi és egy új emlék­mű a megye egymástól távol eső két településén. Teljesen más jellegűek. Mégis össze­köti őket valami: a múlt vál­lalása. Kelet-Magyarorszag o

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom