Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-20 / 219. szám
12 Kelet-Magyarország . szeptember 20., hétfő Könyvsorozat angolul Debrecen — Nyíregyháza (KM — K. J.) — A debreceni Csokonai Kiadó Kft. a napokban sajtótájékoztatót tartott a Kossuth Lajos Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetében. A tájékoztatón elhangzott, hogy a könyvkiadó és az egyetemi intézet együttműködési megállapodást kötött a magyarországi angol szakképzést segítő kiadványok megjelentetésére. Az Angol-Amerikai Intézet vállalta, hogy évente négy, eredeti angol, illetve amerikai mű megjelentetését javasolja. E művek az ország egyetemeinek és főiskoláinak angol tanszékein kötelező, illetve ajánlott olvasmányként szerepelnek. A kiadó vállalta a könyvek gyors megjelentetését (viszonylag alacsony áron, zsebkönyvméretben, két színnyomásos, kartonált fedéllel). Az évente négy kötetre tervezett sorozat a Student Library nevet kapta. Még ebben az évben lát napvilágot Shakespeare tői a Hamlet és a Szentivánéji álom. 1994-ben pedig következik Defoe Robinson Cru- soe-ja, Mark Twain-tői a Hucklebery Finn, azután Dickens Szép remények című regény, negyediknek pedig Bronte Üvöltő szelek- je. Az egyes kötetekben angol nyelvű tanulmányt és a feldolgozást segítő kérdéseket találhatnak az olvasók. Öregdiákok klubprogramjai Budapest — Nyíregyháza (KM — K. J.) — A Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei Öregdiákok Klubja az év második felében is érdekes programokkal örvendezteti meg a tagságát. A Kállay Miklós miniszterelnök tiszteletére rendezendő emlékülést október 8- án, 14 órai kezdettel tartják Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi Karának a dísztermében (Piarista köz 1.1. emelet). Az összejövetelen a miniszterelnök temetéséről készült filmet vetítik le, melyhez kapcsolódóan előadást tart Németh Péter, a Jósa András Múzeum igazgatója. A rendezvényt Dr. Kállay Miklós, a Szent Korona Társaság elnöke nyitja meg. Az öregdiákok november 12-én, 17 óra 30-kor találkoznak ismét, fehérasztal mellett. (Helyszín: Budapest VI., Benczúr u. 35. sz.) Az estet a szervezők valójában azok seregszemléjének szánják, akik a Megyei Tudományos Testületet segíteni tudják. A rendezvény házigazdája Dr. Kecskés Mihály, a tudományos egyesület elnöke lesz, a meghívott vendégek között pedig ott találjuk a megyei közgyűlés elnökét, Nyíregyháza alpolgármesterét, a nyíregyházi Bessenyei és a Vasvári Társaság, valamint a Nagykállói Baráti Kör képviselőit. Jóllehet a találkozó, jellegéből következően, felszólalásokra nem alkalmas, a rendezők kérik a résztvevőket, hogy a témával (A tudományos testület és a szomszédos országok magyarsága szellemi erejének együttműködési lehetőségei) kapcsolatos elképzeléseiket írásban rögzítsék. A klub harmadik összejövetelére december 10-én, 17 óra 30-tól kerül sor (a helyszín azonos az előbbivel), amikor az aktuális téma — Egészségünk védelme, életünk meghosszabbítása — gazdája Dr. Pucsok József, a budapesti Sportkórház igazgatója lesz. A klubtagok találkozóját ekkor is fehérasztal mellett tartják. A rendezvényekre a tagságot szeretettel váiják. A londoni film „mogul” Száz éve született Korda Sándor, a magyar származású filmrendező, producer és gyáralapító A filmrendező magányossága illusztráció Kállai János Nyíregyháza (KM) — Országos filmbarát találkozó zajlott le augusztus utolsó napjaiban megyeszékhelyünkön, a városi művelődési központban. A négynapos rendezvény egyik kiemelkedő eseménye volt, amikor a mozirajongók Korda Sándorra, a magyar és a világ filmtörténetének kiemelkedő alakjára emlékeztek. Láthatták a rendező-producer több filmjét is — köztük „Az aranyember” című némafilmet —, és meghallgatták Hirsch Tibor, a Magyar Filmintézet munkatársa Korda életútját és művészetének kvalitásait áttekintő előadását. (írásunkban az akkor elhangzottak fontosabb részeit ismertetjük.) A Túrkevén, 1893-ban született Korda Sándor filmes pályáján az első lényegesebbnek számító momentumként tartjuk számon, hogy megalapította az első magyar filmújságot. Az első magyar filmgyár Rendezőként legelőször Erdélyben mutatkozott be. De őt tekintjük az első hazai — budapesti — filmgyár alapítójának is. 1919-ben, mivel volt köze a tanácsköztársaság eseményeihez, letartóztatják, de titokzatos körülmények között sikerül emigrálnia. Budapesti filmes karrierje ezzel lezárul. Először Bécsben, majd Berlinben bukkan fel, azonban életének ez a szakasza leszálló periódusnak tekinthető. 1926-ban már az Amerikai Egyesült Államokban dolgozik. Ott készíti a legtöbb filmjét. Négy évet tölt az USA- ban, de az az igazság, hogy Hollywoodban kudarcot vall. Közben egy évre átruccan Párizsba, ott is rendez, 1931-ben pedig Londonban találjuk. Anyagi szempontból a legjövedelmezőbb filmjeit Angliában forgatja. Köztük olyanokat, mint a Szép Heléna magánélete vagy a Sárga liliom, ami félig siker, félig bukás. Magánéleti problémái (válása feleségétől, Korda Máriától, akinek színésznői karrierje a hangosfilm beköszöntével lehanyatlott) sem tudnak határt szabni törekvéseinek, s csakhamar „a londoni filmmogul”- ként kezdik emlegetni. Jogosan tehető fel a kérdés: miért Kordának kellett a harmincas évek elején megteremtenie az angol filmgyártást? Hiszen a szigetország mozikultúrája őelőtte sem volt fejletlen. Áz biztos, hogy gyors előretörését a szakmában a VIII. Henrik című filmjének hirtelen és váratlan világsikere alapozta meg. Angol filmcézár lett rövid időn belül, de az amerikai piacról is remélhetett profitot. A Rembrandt című alkotása a harmincas évek legigényesebb és legdrágább filmje volt, és a kritika is jól fogadta, ellentétben a Don Juan magánéleté-vel, ami kishíján megbukott. Filmbirodalomról álmodozott Korda 1936-ban kapta meg az angol állampolgárságot. Ez jelentős lépés volt ahhoz, hogy álmait valóra válthassa. Filmbirodalomban gondolkodott, óriási műtermekkel, fejlett technikával. Azt viszont nem mérlegelte, hogy Anglia sohasem lesz mozis nagyhatalom, mert a szakma mögött nem áll kellőképpen erős és nagy mennyiségű tőke. A 40-es évek elején ismét Amerikába megy. Életének ezt az időszakát szintén homályos mozzanatokkal, titokzatossággal jellemezhetjük. Híre kelt, hogy kémtevékenységet folytat a németek ellen, hogy titkos küldetése van, hogy alibi- forgatásokat végez a tengerparton a szövetséges csapatok partra szállásának a modellezése céljából. Munkásságának egyik leginkább figyelmet érdemlő alkotása a Lady Hamilton című film, melynek bemutatását követően nemesi rangot kapott, vagyis Sir Korda lett. A Hamilton Woman (ez az eredeti cím) amolyan félpropaganda alkotás, regényes szerelmi szálra felfűzve. Bemutatója azért fulladt kudarcba, mert a love storyt Korda túl merészre formálta. A házasságtörés nyílt vállalása okozott fejtörést a korabeli kritikusoknak. Végül moralizáló betétekkel mégis sikerült elfogadtatnia a filmet, melyet az ellentétes hatások (pl. fiivolitás és erkölcsi emelkedettség) tesznek izgalmassá. Churcill állítólag ötször nézte meg, sőt: megkönnyezte a Hamilton asszonyt. A rendező-producer-gyáros a negyvenes évek végén ismét bukik, és csak az ötvenes évek közepén tér ismét magához, vagyis kap lehetőséget, hogy újra filmmogul és tévés nagyhatalom lehessen. Az újabb csúcsok meghódításában 1956-ban bekövetkezett halála akadályozta meg. Korda, elsősorban nem rendező, sokkal inkább producer volt. Rendezőként mint a populáris filmek alkotóját tarthatjuk számon, vagyis a produkciói nem mai értelemben vett ún. szerzői filmek. A minőség volt a mérce mindenben Ha munkáinak jellemzőit csokorba kellene szedni, elsőként a minőség kategóriájára szükséges utalni. Korda ezen életminőséget értett elsősorban, mindenben. Minőséget keresett a sztori tekintetében, nemes anyagokkal dolgozott, értékes irodalmi adaptációkkal. A filmkompozíciót nem tekintette különösebben fontos dolognak. A másik jellegzetesség: a realizmusa. Ez egyáltalán nem azt jelentette akkor, mint manapság. Törekedett a kínosan precíz történelmi hitelességre, ami egyaránt vonatkozott a díszletekre, a kosztümökre, az aprólékos epizódokra. A harmadik karakteres vonása Korda művészetének a közép-európaiság, vagy még pontosabban: a keletről érkezett emigráns magatartása, valami furcsa gyökértelenség. Ennek bizonyítékai lehetnek a kosztümös filmkomédiái. Amerikában ilyenek nincsenek ma sem. Az úgynevezett botránykipattantó attitűd közép-európai szemléletet és befogadókat feltételez, nem amerikai mentalitást. Nagyon hullámzó pályavonalának csalódásos epizódjai talán ez utóbbival is magyarázhatók. A budapesti Duna Galériában szeptember 26-ig látogathatják az érdeklődők két nyíregyházi képzőművész közös tárlatát. Székhelyi Edith festőművész a legújabb, tizennyolc darabból álló pasztell- sorozatát, Balogh Géza festő- és szobrászművész pedig akvarelljett és plasztikáit vitte el a fővárosba. Képünkön Székhelyi Edith A nő és a ló című alkotása látható Elek Emil reprodukciója Baranyi Ferenc olasz irodalmi dija irodalmi-publicisztikai pályázaton lírikusunk a Carlo de Martino emlékére alapított kü- löndíjat kapta „Dal Danubio soffia il vento” (Dunáról fúj a szél) című, tavaly olasz nyelven megjelent verseskötetéért A költő 1962 és 1992 között írt verseiből álló válogatás neves olasz költők fordításában jelent meg. Indoklásában a zsűri e század második fele egyik legjelentősebb magyar költőjeként KULTÚRA wmm"méltatja Baranyit és úgy találta, hogy a válogatás az Olaszországban egyébként már a 60-as évek óta ismert Baranyi immár európai szinten álló költői életművének legjavát tartalmazza. Róma (MTI) — Olasz irodalmi díjat vehetett át a napokban Baranyi Ferenc költő a Milánó melletti Seregnó- ban. Az idén már ötödik alkalommal megrendezett Brianza
