Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-20 / 219. szám
GAZDASAG Apadó állatállomány és a tennivalók Beszélgetés Tóth Lászlóval, az FM mezőgazdasági főosztályvezetőjével Budapest (MTI-Press) — A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének égisze alatt tevékenykedik egyebek közt a szarvasmarha-tenyésztők választmánya is, amelynek elnöke egyik nyilatkozatában azt mondta, hogy szinkronban van a tehénállomány a tejfogyasztással: mindkettő csökken! Amiként általánosságban is — sajnos — elmondható ez a magyar állat- állományról, hiszen a KSH adatai jól tükrözik e folyamatot. A Földművelésügyi Minisztériumban dr. Tóth László mezőgazdasági főosztályvezetővel és néhány beosztottjával beszéltünk az okokról. Elöljáróban elmondtam egy szövetkezeti elnök panaszát: miszerint 1991-ig nyereséges volt a gazdaság állattenyésztése, aztán belejátszott aláhanyatlásá- ba mind az EK „baráti” húsembargója, mind a magas takarmányárak, hogy tovább ne soroljam... Csökkenő kereslet, magas takarmányárak — Való igaz, a csökkenés nemcsak a szarvasmarhára, hanem a sertésre, a juhra, sőt a baromfira is kiterjed — mondja a főosztályvezető, majd elővesz egy 13 oldalnyi dokumentumot, melyet az állattenyésztési osztályvezetője, Sándor István tanácsos írt alá. Mivel ő is jelen van, tehát Megkezdődött a megye almáskertjeiben a szüret. A Nyíregyházi Állami Tangazdaság llona- tanyai kertjében a bérlők és a gazdaság együttes területén a becslések szerint 10 000 tonna közepes minőségű alma termett. Ebből minden piaci igényt ki tudnak elégíteni Balázs Attila felvétele hozzáfordulok: miben látja az apadás legfőbb okát? — A fizetőképes kereslet csökkenésében — mondja. — Ez áll mind a honi fogyasztókra, mind a külföldi partnerekre. Mert már hogyne kellene a FÁK állampolgárainak a húseledel?! □ És a magas takarmányárak vajon meg sem említendők? — Dehogynem! — veszi át a szót Sárközi Ferenc növény- termesztési osztályvezető: — Tehát amely gazdaságnak, vagy gazdának nincs elegendő sajátja, s vásárolni kényszerül a takarmányt, az ugyancsak meggondolja, tartson e továbbra is disznót, más állatfajt. Kétségkívül belejátszik a romlási folyamatba az immár több esztendeje tartó, s az idén rekordokat döntő aszály, mégsem lehet mindent ráfogni erre a szomorú tényezőre. — Ez így van — mondja Tóth László —, de nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a takarmányok hasznosítása jóval rosszabb a nyugat-európai színvonalnál! □ Vajon nincs-e az agrár- kormányzatnak is szerépe abban, hogy olykor túlságosan sok a sertés, olykor hiánycikk? — E kérdésre nincs válasz, tán nem is lehet egyértelműen válaszolni, hiszen a Jóisten sem tudná megmondani, mennyit eszik a mind kevesebb pénzt kereső magyar jövőre, vagy azután! Nem szólván a külpiacokról, amelyek javarésze már elveszett számunkra, lásd a korábban hatalmas felvevőképességű Szovjetuniót. A nem létező statisztika... — Végül is olyan gazdasági környezetben vagyunk, amelyet befolyásolni alapvetően nem tudunk — így Sándor István. — A nyugat-európai piacra az ottani magas támogatások miatt rentábilisan exportálni képtelenség. Ami a honi ellátást illeti, voltaképpen csupán a baromfi értékesíthető. □ A szegénység okán? — Természetesen, hiszen a lakosság egyötöde nyugdíjas már, amely réteg alig-alig képes megélni a postás hozta havi pénzekből. □ Szó esik a statisztikáról is, amely voltaképpen nem létezik. Mert ugyan ki az a pénzügyőr, aki belelát egy Romániából érkező gépkocsi rejtett zugába? — A két világháború közti gazdasági válság idején sem jöhetett a piacra csaló — így a főosztályvezető. — Most pedig?... Summa summárum: panaszáradat lent és fent egyaránt. De hát azért vannak a miniszteriális szakférfiak, hogy megleljék a kiutat! Meg kell hagyni, nem tétlenkednek, mert amint a már említett dokumentumból kitetszik, úgyszólván pontról pontra kidolgozták a tennivalókat. Az Agrárpiaci Rendtartási Hivatal keretében oldandók meg ezek, például olyképpen, hogy a tej garantált árának literenként 22 forintra emelését tervezik, jóllehet a MOSZ szarvasmarha-tenyésztő választmánya 32 forintot kér. Amivel gyarapítható a jövedelmezőség, mert hiszed beszélhetünk jobbra, balra, mégis csak a pénz számít. Állattenyésztési törvény? Akad bőséggel önkritika is e dolgozatban. Például azt olvasom benne, hogy a Húsipari Vállalatok egyáltalán nem, avagy csupán kismértékben törődtek a termeltetéssel. Lesújtó, így pontosan idemásolom a következő mondatot: „A Vágóállat és Hús Termék- tanács — éppen a termelők érdekével nem foglalkozott. A • termelői érdekeltség egy, a vágóállat minőségéhez kapcsolt felvásárlási rendszerben valósulhatna meg.” Juhügyben, főként az ismert EK-embargó okán már annyit írtak, hogy fölösleges fölidézni az idevágó dilemmákat. Elég konkrétum, hogy míg Nyugat-Európa államai — ha vesznek egyáltalán — 2 500 dollárt fizetnek a tejes- és pecsenyebárányért tonnánként, addig az arab országok csupán 850 dollárt. Tökéletes tehát a veszteség. Állattenyésztési törvényt is sürget a szaktárca, bár kétségeim vannak afelől, hogy a parlament — legalábbis a mostani képviselők — idejéből futna rá. Továbbá: ugyan minő naív elképzelés, hogy törvénykezéssel mindent meg lehetne oldani?! Üzbég Mercedes Frankfurt (MTI) — Üzbegisztánban kezd nehézteherautók összeszerelésébe a Mercedes. Az üzem még ebben az évben megkezdheti munkáját, mert egy már működő ipari központban állítják fel a gépsorokat. Reuter egyéb beruházási lehetőségeket is feltárt a Daimler-csoport számára üzbég kőrútján; ezek között említette a taskenti villamosközlekedés korszerűsítését, a köztársaság vasúti hálózatának fejlesztését, valamint a taskenti és a buharai repülőterek modernizálását. A Daimler-Benz AG kötelékébe a Mercedes autógyáron kívül az AEG elektronikai konszern, a Deutsche Aerospace nevű repülőgépipari vállalat és az InterService nevű pénzügyi csoport tartozik. Idegenforgalmi bevételtöbblet Budapest (KM) — A Magyar Nemzeti Bankban megalapozatlannak tartják azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint az ország idei idegen- forgalmi bevétele az úgynevezett nem hivatalos csatornákkal együtt 3,5 milliárd dollár lesz. A jegybank illetékese az MTI érdeklődésére elmondta, hogy az idén óvatos becslés szerint a hivatalos idegenforgalmi bevétel 1 milliárd 350 millió dollár lesz, ami az elmúlt évhez képest mintegy 10 százalékos bevételtöbbletet jelentene. A kiadás 750 millió dollár körül prognosztizálható. Ez 15 százalékos növekedés, ami elsősorban a 300 dollárral megnövelt évi lakossági keret hatása. így az aktívum, akárcsak tavaly, 600 millió dollár körül várható. A Magyar Nemzeti Bankban hangsúlyozták, hogy a 3,5 milliárd dolláros becslés azt jelentené, hogy a hivatalosan regisztráltnál több mint 2 milliárd dollárral több folyik be különböző csatornákon. Ez a vélt összeg azonban nem jelenik meg a lakossági deviza- számlákon és a folyó fizetési mérleg tételei között sem. Utaltak arra is, hogy a forint hivatalos és fekete árfolyama közötti különbség eltűnt, azaz visszaszorult az illegális valutaváltás, ráadásul a konvertibilis valuta iránti igény is csökkent, hiszen forintért ma már mindent lehet vásárolni. Ezt jól tükrözi az is, hogy az elmúlt öt évben megkétszereződött a hivatalos idegenforgalmi bevétel. A jegybankban ezért nem értik, hogy hol képződik az említett plusz kétmilliárd dollár. A feltételezést azért is megalapozatlannak tartják, mert a nyolcvanas évek vége óta nem készült reprezentatív felmérés a külföldiek költési szokásairól. A legújabb adatok szerint 1993 májusának végéig az idegenforgalomban 341,1 millió dollár bevétel keletkezett, ami 15 százalékos növekedést mutat. A kiadás 252,8 millió dollár volt. Ez pedig 49 százalékos emelkedés. így az aktívum öt hónap után 88,3 millió dollár, szemben az 1992 első öt havi 127,6 millió dollárral. Tartós áru lett a Pick szalámi Budapest (MTI) — Tartós termékké minősítette az Európai Közösség illetékes bizottsága a Szegeden gyártott Pick szalámit. Az átminősítés jelentősége az, hogy a Pick szalámi exportját — a hőkezeléssé történő gyártása miatt már eddig is zöldutas pápai sonkához hasonlóan — egy esetlegesen újabb hússzállítási tilalom nem érinti olyan érzékenyen, mint ahogy ez történt a fél év során kétszer, amikor a Közös Piac Magyarországgal szemben, kisebb megszakítással áprilistól júliusig hússzállítási zárlatot rendelt el. Létszámbővítés Naményban Vásárosnamény (KM — N. L.) — Létszámfejlesztés és üzembővítés volt az elmúlt hetekben a vásáros- naményi Palicz Művekben. Az eredményesen működő üzem idei kapacitását már lekötötték — erről tájékoztatta lapunkat Szombathy Béla vezérigazgató-helyettes. Az alakuláskor, 1990-ben 85 dolgozója volt a beregi vasas üzemnek, most 210. A közelmúltban — a megyei munkaügyi központ támogatásának is köszönhetően — 34-gyel bővült a létszám. Egy présüzemnet és egy felületkezelő üzemet hoztak létre a közelmúltban. A fejlesztésnek is köszönhető a minőségi munka, és az, hogy az üzem termékeinek 80 százalékát Nyugatra szállítják. Németországba évente egymillió márka értékben exportálnak áramfejlesztőkhöz burkolatokat és más vasipari termékeket. Az Elzett Műveknek eddig egymillió darab zárat készítettek. A fontosabb belföldi megrendelők közé tartozik a helyi Interspan Kft. és a Nyírbau is. A naményi üzemben sikerrel fejezték be egy emelőgép próbagyártását. Várható, hogy egy német cég megrendeli az emelőgép sorozatgyártását. A sorozatgyártás újabb létszámbővítéssel járhat. Szóváltás árügyben Válaszol az Áfész Felháborodással olvastuk a Kelet-Magyarország augusztus 28-i számának Nézőpont rovatában közölt cikket. Cégünk több évtizede részt vesz Nyíregyháza és környékének kereskedelmi ellátásában, szolgálja tagságát és igyekszik kielégíteni vásárlóinak igényét. Éppen ezért az idézett cikk tartalmával nem értünk egyet. Úgy gondoljuk, hogy piacgazdaságban 1-2 cikk árának ismeretében nem vonható le olyan következ- tetetés, hogy ki a drága. Hisz éppen a Kelet-Magyarország az a lap, amelyben számtalan akciós értékesítésről adtunk fel hirdetést, amelynek eredménye, hogy több mint 20 millió forint értékű árut értékesítettünk igen kedvezményes áron, ebből csak a kristálycukor volt több mint 1200 mázsa. Egyes településeken még azt is figyelembe vesszük, hogy milyen az ott élő lakosság összetétele, jövedelmi viszonyai és ilyen helyeken az átlagtól eltérő alacsonyabb helyi árakon értékesítünk. Pl. Damjanich úti ABC. Azt a sajnálatos tényt, hogy a fogyasztási cikkek árai emelkednek, nem mi és a velünk azonos tevékenységet folytató kereskedők indukálják. A kereskedők kénytelenek követni a termelők által diktált árakat. Szövetkezetünk legfontosabb üzleti célkitűzése volt és a jövőben is az lesz, hogy jó minőségű áruval, lehetőleg a vásárlók által elfogadható áron az eddigi piaci pozícióját, valamint tagságunk és tisztelt vásárlóink bizalmát megtartsuk. Béni Mihály a Nyíregyháza és Vidéke Áfész elnöke Árfolyamok Tőzsdei Index szeptember 16.: 1043,10 (-2,36) Hivatalos árfolyamoki Érvényben: 1993. szeptember 16. Valuta Deviza Kanadai dollár 69,64 71,04 70,21 70,55 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 306,01 311,51 307.80 309,18 Német márka 57,42 58,38 57,79 58,03 Angol font 141,40 144.20 142,46 143,16 Norvég korona 13,14 13,38 1323 1329 Átáznál dollár 59,40 60,64 60/16 6026 Olasz lírai 1000) 5924 60,52 59.93 6025 Belga franki 100) 267,61 27227 270,13 271,29 Osztrák sc.(lOO) 816,45 830.05 821,73 825,13 Dán korona " 13,96 14,22 14,14 1420 Port. esc.(lOO) 55,86 56,96 56,46 56,74 Finn márka 15,99 1629 16,04 16,14 Spanyol pes.(100) 70,97 72,49 71,89 7227 Francia frank 16,46 16,74 16,56 16,64 Svájci fiánk 65,81 66,89 66,17 66,45 Holland forint 50,13 51,99 51,45 51,67 Svédkorona 11,55 11,81 11,64 11,70 ír font 133.08 135,68 133,86 13420 USA dollár 91,54 93,10 9210 9220 Japán jen (100) 87,66 88,86 87,88 88,18 ECU 109,08 111,04 109,91 110,41 Kelet-Magyarország 13
