Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

fim szeptemberi., szerda ■BHHHHBT KÜLPOLITIKA......... Kelet-Magyarország 11 Jelcin kiegyezik Moszkva (MTI) — Borisz Jelcin apparátusának főnöke szerint választások és forradalmi megrázkód­tatások nélkül is meg lehet­ne valósítani az alkotmá­nyos reformot. Szergej Fi­latov erre vonatkozó kije­lentése eltér Borisz Jelcin elnöknek a választások el­kerülhetetlenségére vonat­kozó korábbi álláspontjától. Filatov, aki a hivatalos orosz hírügynökségnek nyi­latkozott, Jelcinnél lénye­gesen békülékenyebb han­got ütött meg a jelenlegi parlamenttel szemben. A politikus szerint a mostani törvényhozás lehetne az új orosz parlament alsó háza, azaz az állami Duma, ntíg az elnök által két hete java­solt föderációs tanács lenne az új, kétkamarás parlament felső háza. Ez Filatov sze­rint lehetővé tenné a válasz­tások és a megrázkódtatá­sok elkerülését, ami külö­nösen fontos a jelenlegi fe­szült belpolitikai helyzet­ben. Filatov szerint ilynió- don véget lehetne vetni a törvényhozás és a végrehaj­tó hatalom, szemben állásá­nak. Megfigyelők szerint Fila­tov békülékeny hangú nyi­latkozata azt jelezheti, hogy Jelcin elnök mégis megpró­bál kiegyezni a törvényho­zással,'amely eddig mere­ven elutasította a föderációs tanács gondolatát. Erre utal az, is,-hogy Filatov megfo­galmazása szerint a létre­hozandó új hatalmi szerv törvén vkezdewe nye z„ö ta; nácskozó szerv lenne első­sorban. Figyelemre méltó az is. hogy az elnöki appa­rátus vezetője leszögezte: a föderációs tanács elnöki tisztét betöltő Jelcin mellett annak társelnöke a kor­mányfő, illetve a Legfel­sőbb Tanács elnöke, azaz a jelenlegi állás szerint Jelcin fő ellenlábasa. Ruszlan Haszbulatov lenne. HIRDETÉS Felújítják a genfi tárgyalásokat A muzulmán állam területi összeköttetést szeretne elérni a tengerrel Genf, Zágráb (MTI) — Ti­zenegy napos szünet után kedden folytatódtak a genfi béketárgyalások. A két társ­elnök, Lord Owen és Thor- vald Stoltenberg a térképe­ken vitázó feleknek hétfőig szabott határidőt a kompro­misszumos javaslattervezet elfogadására, Míg a boszniai szerbek jóváhagyták a ren­dezési javaslatot, a muzul­mánok — akiket Genfben Alija Izetbegovic bosnyák el­nök képvisel — továbbra is változtatásokat akarnak el­érni a határokat illetően. Az Összegyűlteket Lord Owen arra figyelmeztette, hogy a szerb erők kettévág­hatják Boszniát, ha a muzul­mánok nem fogadják el a béketervet, és tovább folytató­dik a háború. A terv értelmében a szerbek Bosznia-Hercegovina terüle­tének 52, a muzulmánok 31, míg a horvátok 17 százalékát kapnák. A bosnyák kormány azzal utasította el a béketervet, hogy nem tartja elegendőnek a szá­mára kiutalt területeket. Emel­lett a majdani muzulmán ál­lamnak területi összeköttetést szeretne elérni az Adriai-ten­gerrel. továbbá azt akarja, hogy a rendezésben a NATO és az Egyesült Államok is vál­laljon szerepet. A Genfbe érkezett boszniai szerb vezető, Radovan Ka­radzic úgy nyilatkozott, hogy ők valóban békét akarnak. Ugyanakkor utalt arra is: ha a muzulmánok nem fogadják el a rendezési tervet, a szerbek és horvátok egymás között ketté­oszthatják a köztársaságot. Franjo Tudjman horvát el­nök kedden visszautasította a muzulmánok fő követelését, hogy jövendő államuknak egyetlen út helyett valódi területi összeköttetése legyen az Adriai-tengerrel. Tudjman a horvát rádiónak nyilatkozott Genfbe való elutazása előtt. Kijelentette, hogy a muzul­mánoknak nincs más választá­suk, mint a javaslat aláírása. Bár Alija Izetbegovic sze­rint a béketerv a szerb agresz- szort jutalmazza, a hozzá kö­zel álló forrásoktól a Tanjug tudni véli, hogy a bosnyák parlament elutasítása ellenére mégis szándékában áll aláírni azt. A Tanjug által idézett meg­figyelői vélemények szerint Izetbegovic azért szeretné alá­írni a béketervet, mert ezzel úgy vonulhatna be a történe­lembe, mint az első európai iszlám állam megalapítója. A belgrádi hírügynökség az állítólagos hírforrások alapján azt is közölte, hogy a doku­mentum aláírását követően Izetbegovic nem térne vissza Szarajevóba, hanem egy isz­lám országban telepedne le. Kucsma rendkívüli jogokat kér Az elmúlt hónapokban kétszer is elutasították a radikális reformokat Kijev (MTI) — Ismét rendkívüli jogokat kért a ki­jevi parlamenttől Leonyid Kucsma. Az ukrán kor­mányfő újabb válságtervet ismertetett a képviselők előtt, akik az elmúlt hó­napokban kétszer is elutasí­tották a radikális reformo­kat magában foglaló cso­magtervet, illetve a végre­hajtáshoz szükséges külön­leges felhatalmazást. Röviddel a mostani ülésszak előtt Kucsma kilátásba helyez­te, hogy azonnal távozik, ha nem megy keresztül a törvény- hozáson a sürgős intézkedése­ket tartalmazó és főleg az ál­lam mindenható befolyását megtömi kívánó tervezet. A miniszterelnök újólag a szűkös energiaforrásokat je­lölte meg a mostani válság legfőbb okaként. Sürgette ezért, hogy a honatyák hoz­zanak politikai döntést az ukrán-orosz viszony javítása érdekében, illetve Leonyid Kravcsuk elnök kössön meg­nyugtató, végleges egyez­ményt Oroszországgal az olaj- és gázszállítások egyenletes végrehajtásáról. Kucsma szerint a hatalmi szervek teljes megújításáig tartó átmeneti időszakban a következő képpen festene az állam működése: 1. A kormányzat rendele­tekkel irányítja a gazdaságot, beleértve a nemzeti bankot is; a miniszterelnök nevezi ki az összes minisztert, kivéve azo­kat, akiknek a jelöléséhez par­lamenti támogatás szükséges. 2. Az összes helyi végrehaj­tó testület kizárólag a kor­mány felügyelete alá kerül (eddig részben önállóak vol­tak, másrészt működött a köz- társasági megbízott intéz­ménye is). 3. Az államfő törvényerejű rendeleteket adhat ki. 4. A parlament az új alkot­mány illetve választójogi tör­vény megalkotására összpon­tosítja energiáját. 5. Az állam beszünteti a veszteséges vállalatok további dotációját. A kormányfő rendkívül drá­maian ecsetelte Ukrajna jövő­jét, amennyiben nem fogadják el a sürgősségi tervet. Fi­gyelmeztetett: Ukrajna ugyan­olyan könnyen kiszorul a FÁK piacairól, mint amilyen gyor­san távozott a rubelövezetből. Szorgalmazta, hogy a parla­ment tárgyalja meg a Moszkvával és Minszkkel kö­tendő gazdasági szövetség témáját és adja áldását ehhez az együttműködéshez. Ezzel mindenképpen jól járna az ország. Az orosz-lengyel gázveze­ték ügyében kötött és nagy port felvert üzletről szólva pedig azt mondta: — Ez az egész ukránellenes mester­kedés. Az ukrán diplomáciá­nak arra kell törekednie, hogy semmissé váljék ez a terv. DÖBBENETES! Szokatlan kötvénykibocsátás a rövidebb távra befektetőknek! A Merkantil Car Kft. különleges konstrukcióban bocsátja ki közép- és rövid távú befektetőknek szánt 1+1 éves futamidejű AUTÓRÉSZLET KÖTVÉNYÉT. A kibocsátó a fix kamatozású értékpapír első évi 20% kamat kifizetésekor a tőkeösszeg 50%-át is visszafizeti, a maradék pedig magasabb, 22%-os kamattal a lejáratkor esedékes. A kötvénykibocsátásért a K&H bankcsoport tagja, a Merkantil Bank vállal garanciát. Másodlagos forgalmazásban a kötvény az aktuális árfolyamon azonnal visszaváltható. A jegyzés névértéken, 10.000 Ft-os címletekben történik 1993. augusztus 23. és szeptember 10-e között. _______m_ MERKANTIL BANK IXT. A M BANKCSOPORT TAGJA | KREATÍV EMBEREKNEK % KREATÍV MEGOLDÁSOK I Jegyzési helyeit: Kereskedelmi Bőnk Rt. Nyíregyháza, Bessenyei tér 2. lel.: (42) 310-422 • Merkantil Bank Rt. Budapest V., József Attila u. 24. Tel.: 118-2688, 266-3180 Kiaus-Antall-találkozó Prága (MTI) — A cseh Polgári Demokrata Párt köz­ponti irodája kedden közöl­te, hogy Antall József ma­gyar miniszterelnök kétol­dalú találkozót kért Václav Klaus cseh kormányfőtől. Klaus az Európai Demok­ratikus Unió (EDU) szerdán kezdődő tanácskozásán vesz részt a magyar fővárosban. Zahradil szerint az Antall- Klaus-megbeszélésre csü­törtökön kerül sor. Kemény fellépést tervez Sevardnadze Tbiliszi (MTI) — To­vábbra is pattanásig feszült a helyzet Grúziában. Eduard Sevardnadze, az ország el­nöke a tbiliszi parlament keddi ülését megnyitó be­szédében úgy nyilatkozott: Nyugat-Grúzia térségének háromnegyedét az 1992-ben megbuktatott exállamfő, Zviad Gamszahurdia fegy­veres hívei ellenőrzik. Az el­nök kemény fellépésre ké­szül a lázadók ellen, és eh­hez a törvényhozók támoga­tását kérte. Mint Sevardnadze el­mondta, különösen a Fekete­tenger partján fekvő Poti kikötőváros került válságos helyzetbe, mivel a fontos ke­reskedelmi központot Gam­szahurdia követői elzárták a külvilágtól, megfosztván az ország keleti felét az élel­miszer-utánpótlástól. A grúz elnök szerint nem hoztak eredményt és meg­szakadtak a kormány és a lázadók tárgyalásai. — Erő­szakot kell alkalmaznunk — jelentette ki Sevardnadze, is­mét leszögezve, hogy szilárd parlamenti többségre van szüksége a válság megoldá­sához. Nem áll szándékában megszüntetni az ellenzéket, ám a fenyegető vérontásra való tekintettel arra van szüksége, hogy döntésképes törvényhozás álljon mellette — idézte a grűz elnök sza­vait az ADN. Mire gondolt az osztrák honatya? Bécs (MTI) — Egy hon­atyával kevesebbet mondhat magáénak az Osztrák Nép­párt a szeptember 23-án kez­dődő új parlamenti üléssza­kon: a stájerországi Paul Burgstaller átül a függetle­nekhez. Az ügy előzménye két hónappal ezelőttre nyú­lik vissza, ám a kissé késlel­tetett reakcióként kirobbant botrány annál nagyobb volt. A nyári szünet előtt, vala­mikor július első napjaiban történt, hogy a néppárti kép­viselő — ahogy később ta­pintatosan fogalmaztak — az orális szexre utaló köz­bekiáltással zavarta meg az egyik bizottsági ülést, Burgstaller maga nem ta­gadta, hogy bekiabált — hi­szen, érvelt, 11 esztendei képviselőség után ő már csak ilyen bekiabálós —. de először azt mondta, hogy rossz az, aki rosszra gondol. Mert ő valójában jégkrémre célzott, amikor a mikrofon­hoz lépő zöldpárti politikust — Terezija Stoisits asszonyt — arra biztatta, hogy vegye a szájába, szorosan fogja és... Amikor azután egyöntetű felháborodás zúdult a beki- abálóra, s az ügy kezdett po­litikai botránnyá dagadni, Burgstaller védekezése is görcsösebb lett, s egy-egy nyilatkozatában az egész ügyet tagadta. Á botrány egyre kínosabb lett a Néppártnak, s mi taga­dás, egyre nevetségesebb a kívülállóknak, miközben a parlament feministái mesz- szemenő következtetéseket kezdtek levonni az incidens­ből. Végül hétfőn a Néppárt vezetősége beidézte a vétkes képviselőt, aki ugyan sem­mit nem ismert be, ám beje­lentette: kilép a pártból. A döntés ismét csak mé­lyen elgondolkodtatta a női egyenjogúság élharcosait a „parlamenti férfivircsaft- ról”, s hogy a kedélyek ez­után megnyugszanak-e, az a közeli napokban válik majd el. Segély Vietnamnak Hanoi (MTI) — Az ame­rikai kormány humanitárius célokra három és fél millió dolláros segélyt nyújt Viet­namnak. Ezzel kezdetét vette a Vietnamnak szánt amerikai segélyprogram második sza­kasza. A program keretében az indokínai ország 1991 jú­liusában már kapott egymil­lió dollárt — jelentette az AFP a legnagyobb vietnami napilap, a Nhan Dán keddi számára hivatkozva. Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (US AID) sze­rint ezúttal 2,25 millió dol­lárt ortopédiai tervek meg­valósítására és háborús sé­rültek protéziseinek elkészí­tésére szántak, 1,25 millió dollárt pedig árván ma­radott. hátrányos helyzetű vagy csavargó gyerekek megsegítésére használnak fel. Az amerikai humanitárius akció bejelentésére éppen három héttel szeptember 14- e előtt került sor. Clinton el­nök ezen a szeptemberi na­pon dönt majd arról, hogy feloldja-e a Vietnam ellen 1975 óta érvényben lévő amerikai gazdasági embar­gót. Washington értésre ad­ta: a döntés attól függ, hogy Hanoi hajlandó-e kézzelfog­ható erőfeszítéseket tenni az Indokínában eltűnt több mint 2200 amerikai katona maradványainak felkutatá­sára, illetve sorsukról adato­kat szolgáltatni.- -V • . -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom