Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

12 Keiet-Magyarorszäg 1993. szeptember 1., szerda Játékosan tanulni Jávor Ágnes Budapest — „Kedves kis barátunk! Szeretettel kö­szöntünk a felső tagozatban. Olyan tankönyvet nyújtunk neked, amely nem is igazán tankönyv — bár tanulni kell belőle! —> hanem irodalmi antológia, amely hitünk és reményünk szerint olvasásra biztat” — szólítja meg leen­dő tanítványait Balogh Jó­zsef és a szerkesztő közre­működők. A költő-tanár négy hó­napra vonult fizetés nélküli szabadságra, hogy annak le­telte után bemutathassa leg­újabb szülöttét, az ötödike­seknek szóló irodalomköny­vet, s a hozzá kapcsolódó munkafüzetet. Láthatóan nem négy hó­napnyi töprengés, hanem a tanári pálya eddigi tapasz­talatai, a költői érzékenység és az apaság élménye együt­tesen alakították — formál­ták — a mondandót. Nem tankönyv, hanem antológia — mondja az előszó. S való­ban: az ötödikeseknek szánt irodalom bármely korosz­tály számára szórakoztató és hasznos olvasókönyv lehet. Hogy egy kötetben találkoz­zék Vörösmarty és Hegedűs Géza gondolataival, amit az olvasás gyönyörűségéről mond, a magyar népme­sékkel és Arany János cso­daszarvasával. Bibliai törté­netekkel és Petőfi életútjá- val, munkáival. S a negyedik fejezetben, amelynek a „jól csak a szívével lát az ember” címet kölcsönözték Saint- Exupérytől, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Simon István, Csoóri Sándor, Ady, Nagy László versek. Közben pedig — kedves meglepetésként tanárnak és diáknak egyaránt — drama- tikus játékok március 15-re, Devecseri Lászlótól szín­padra álmodottan, s csak úgy, mindenkori szórakoz­tatásra Móra Ferenc Kuckó királyának a feldolgozása. Külön öröm a szerző gon­dossága, mellyel a könyvtári tájékozódást szolgálja. Mennyivel otthonosabban keresgélhet újabb olvasni­valót az a gyermek, aki tud­ja, mit, hol kell kutatnia! S a könyv végén az újabb meglepetés: Montágh Imre segítségével nyelvművelésre is biztatja a gyerekeket. Az „asszisztensek” sorában pe­dig az a Rimhányó Rom- hányi, akit még a felnőttek sem ismernek igazán, pedig nevetést csiklandozó reme­kei akár nyelvgyakorlatnak, akár szórakozásnak is ki­válóan alkalmasak. Balogh József ötödikesek­nek ajánlott tankönyve tíz­ezer példányban látott nap­világot. A celldömölki Apáczai Ki­adó gondozásában megje­lenő igényes kivitelű könyvet és munkafüzetet jó szívvel ajánlom minden ajándéko­zó, szülő, nevelő és iroda­lombarát figyelmébe! Tájmúzeumok bemutatója Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi Népművészeti Stúdió, illetve a megyei népművészeti egyesület fo­gadja a Nyírségi Ősz alkal­mából a romániai Szatmár megye és Kárpátalja nép­rajzi múzeumait. A két gyűjteményből kiállítást rendeznek a városi műve­lődési központban szep­tember 4-én 10 órától. Románia északnyugati ré­szén terül el Szatmár megye, melyet a Szamos folyó szel át. E hely földrajzi fekvése és a területén lezajlott tör­ténelmi események nagy be­folyással voltak a földterület lakosainak kulturális fejlő­désére. Ilyen szempontból Szatmár megye kiváltságos helyzetben van; mind a néphagyományok terén, mind anyagi és szellemi té­ren az eredetiség jellemzi. Szatmár megye néprajzi szempontból három területre oszlik: Avas, Mezővidék és Bükk. Mindhárom tájrész sajátos jellegű: az itt élő há­rom nemzetiség, a román, a magyar és a sváb megőrizte hagyományait az évszáza­dos együttélés során, de szá­mottevő kölcsönhatások is kialakultak. A kiállítással, melyhez a Szatmár Megyei Múzeum néprajzi részlegének néhány darabját használják fel, e területek jellegzetes voná­sait szeretnék bemutatni. A kiállított tárgyak az alkotók kézügyességét, a színek és a díszítőelemek változatossá­gát, valamint a vidéki ember tehetségét bizonyítják, be­pillantást engednek a Szat­már megyei falvak életébe. A Kárpátontúli Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Ukrajna első skanzenjeinek egyike az ungvári Várhegy déli lej­tőjén kapott helyet. A sza­badtéri néprajzi múzeum négy hektár területen mutat­ja be a vidék etnikai csoport­jait. A huculok, bojkik, ma­gyarok, románok paraszthá­zai mellett láthatók a házi­iparral foglalkozó mester­ségek épületei — kallóma­lom, vízimalom, kovácsmű­hely stb. — és a közösségi létesítmények is. A múlt anyagi és szellemi kultúrájának tárgyi emlékeit 1967-ben kezdték el gyűj­teni. A lakóházakban az et­nikai csoportra jellemző használati tárgyakat láthatja a közönség, melyet a ház lakói vagy a közösség mes­teremberei készítettek nagy szakmai tudással. E népcso­portra jellemző míves alko­tások is láthatók a kiállítá­son. Vendégegyüttesek karneválja Hét külföldi zenekari és táncoscsoport vonul fel a Nyírségi Ősz forgatagában Nyíregyháza (KM - BE) — A Nyírségi Ősz programja keretében szeptember 4-én délelőtt 10 órakor a városi művelődési központtól a sta­dionba 26 művészegyüttes vonul fel, és ad ízelítőt mű­sorából az utca közönsé­gének. Közöttük van hét külföldi vendégegyüttes is. Tegnap közöltünk cikket az olasz Marcellina illetve a szlovákiai Kassa fúvós ze­nekaráról és majorettjeiről, mai számunkban mutatjuk be a további három külföldi együttest. A Kárpátaljai Állami Népi Együttest Nyugat-Ukrajna egyik legkiválóbb hivatásos együtteseként tartják számon, amely az eredeti szépségű kár­pátaljai dalok, hangszeres ze­ne és táncok avatott tolmácso- lója. Műsorukban megelevenedik a hegyek sokszólamú vissz­hangja, harmóniája, a Kárpá­tok varázslatos természete, a virágzó völgyek és havasi le­gelők ihlete. Felidézik azt, hogy a törté­nelem különböző korszakai­ban mindig is olyan hely volt a táj, ahol szívesen telepedtek meg az ősi szlávok, magyarok, csehek, szlovákok, románok és németek, akiknek leszárma­zottai mind a mai napig ott él­nek. Ez a népességi sokszí­nűség tükröződik előadásuk­ban, amint a nemzetiségek kö­zötti emberi, baráti kapcsola­tokban, úgyszintén a szoká­sokban, a kultúrában, a zene- és táncművészetben. Elraga- dóak a ruszin (ukrán), magyar, szlovák, román népdalok és táncok, melyekkel milliókat ismertetett meg fennállása óta a Kárpátaljai Népi Együttes. Az együttesnek sok millió néző tapsolt a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlo­vákiában, Romániában, Ma­gyarországon, Berlinben. Fel­vételei milliós példányszám­ban keltek el a világban, s tanulmányozták azokat a kü­lönböző néptánc-szemináriu­mokon Kanadában, az Egye­sült Államokban, Franciaor­szágban. Balogh Klárának, a társulat balettmesterének irányításával a fiatalok nagy kedvvel tanul­ták be a kárpátaljai ruszinok Mexikói pár (ukránok) táncait. Havasi le­gelő címmel színes film is ké­szült az együttes művészi út­járól. Kárpátalja történetének első hivatásos művészegyüttese 1945-ben alakult és kivívta a folklór szerelmeseinek nagy elismerését. Tagjai közül so­kan az ország konzervatóriu­mainak, kulturális főiskolái­nak, valamint zeneművészeti és kultúrfelvilágosító szakis­koláinak a végzősei. Lengyelországi testvérváro­sunkból Rzeszówból érkezik a leány fúvószenekar, amely már 18 éve folyamatosan mű­ködik. Az együttes tagjai gim­nazisták. Műsoruk lengyel és Profi ukrán táncosok külföldi közkedvelt melódiák­ból és indulókból tevődik ösz- sze. A dallamok avatott elő­adása nagy sikert arat a fesz­tiválokon, rendezvényeken. A Macuilxochitl mexikói együttes 1980-ban alakult diákokból és tanárokból, azzal a szándékkal, hogy megta­nulják és megtanítsák az ősi mexikói táncokat, dalokat, szokásokat. Napjainkban a csoport tagjai a különböző művészeti területeken kiszé­lesítették a skálát, de megtar­tották a Macuilxochitl’s erede­ti céljait. Világjáró együttes: 1988-tól napjainkig a csoport folya­matosan jelentős sikereket ért el. Hétszer szerepeltek a régi SZU-ban, négyszer Töröko­rszágban, három alkalommal Görögországban, valamint műsorukat bemutatták Ro­mániában és Bulgáriában is. Tavaly nyáron spanyol turnén vettek részt és óriási sikert arattak Sevillában az expón. Magyarországon most szere­pelnek első alkalommal. Az együttes művészeti vezetője Jose Ramon Toxqui Palacios. A hét külföldi csoport közül a székely keresztúri, a kolozs­vári, az ungvári .és a mexikói szerepel a Szabolcs és az Igrice táncegyüttesekkel kö­zösen a szombat este 6-kor kezdődő néptáncgálán. Rzeszówi lányok Stúdiófelvételek Randevú a mozgókép szerelmeseivel Nyíregyháza (KM — K. J.) — A napokban zajlott le a Nyíregyházi Városi Mű­velődési Központban a film­barátok (klubok) ez évi má­sodik találkozója. Az orszá­gos rendezvényre mintegy félszázan érkeztek az ország különböző részéből, hogy a négynapos együttlét során művészileg értékes filmeket lássanak, meghallgathassák a „mozi” szakembereinek előadásait. Az Európai Film­napok elnevezésű esemény- sorozat életre hívója — mint mindig az ilyen találkozók esetében — a Filmklub Szövetség. □ A szövetség munkatársát, a szervezőmunka egyik „min­denesét”, Szőcs Juditot kér­deztük: mikortól működik a filmbarátok ilyenfajta rande­vújának az intézménye? — A nyolcvanas évek vé­gétől rendszeresen találkoznak a mozgókép szerelmesei és elkötelezettjei. Általában kétszer egy évben hozzuk tető alá a filmrande­vút, igazodva a középiskolák, egyetemek és főiskolák szün­idejéhez. □ Vagyis a törzsközönség a tanulóifjúság köréből kerül ki? — Az utóbbi években ör­vendetesen megnőtt a fiatalok száma a rendezvényeinken. Ez azért is figyelmet érdemlő, mert az általános vélemény szerint az ifjúságot más sem érdekli a mozizásból, mint a horror, a szex, az akciódöm- ping. Nem csak a horror és a szex Persze, ez korántsincs így. Természetesen a három-négy napos találkozók iránt nemcsak a diákok érdeklődnek. Jönnek a népművelők, a pedagógusok, mozivezetők és „civilek” is minden alkalommal. □ Milyen szempontok alapján állítják össze az egyes találkozók tematikáját? Mi az, ami vonzóvá teszi a filmesna­pokat? — A Filmklub Szövetség ügyvezető titkára, Erdélyi Z. Agnes munkálkodásának kö­szönhetően a programokban a meghatározó a változatosság, az újszerűség és az igényes­ség. Új magyar filmek Ez vonatkozik a bemutatott filmekre éppúgy, mint az előadásokra felkért filmeszté­tákra, kritikusokra. Most, Nyíregyházán sem volt ez másképpen. A résztvevők lát­hattak új magyar filmeket, Sára Sándor és Jeles András műveit. Megemlékeztünk egy aktuális évfordulóról, Korda Sándor, a világhírű, magyar származású, amerikai-angol filmrendező és producer szü­letésének 100. évfordulójáról. Most is volt egy rendezői élet­mű keresztmetszetét bemutató nap „Cassavetes és az ame­rikai film másik arca” címmel. Szolgáltunk moziscsemegék­kel is. A zárónapon vetítettünk az európai filmgyártás legfris­sebb, a hálózatban még nem játszott terméséből hármat. □ És kik voltak az előa­dóként meghívott szakembe­rek? — Az új magyar filmekről folytatott beszélgetést Báron György, a Magyar Rádió mun­katársa vezette. Korda Sándor munkásságáról Hirsch Ti­bor, Cassavetesről Horváth György szólt. Gördülékeny szervezés A filmforgalmazás helyze­téről Bakonyi Veronika, a filmélmény befogadásának mechanizmusáról pedig Szilá­gyi Erzsébet tájékoztatta a filmbarátokat. □ Mennyire voltak elégedet­tek a VMK-val mint házigaz­dával? — A fogadtatásra és a ren­dezvény lebonyolítására nem lehet panaszunk. Jól éreztük magunkat Nyír­egyházán. Gördülékenyen — csupán kisebb módosításokkal — zajlott le a tervezett prog­ram, valamennyiünk meg­elégedésére. ...............KULTÚRA Avasí ház a Szatmári Múzeumban Archív FELvÉTa

Next

/
Oldalképek
Tartalom