Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-04 / 180. szám

12 Kelet-Magyarország A zene üzenete Nyírbátor (KM) — Szét­széled most az a muzsikus­közösség, amely ezen a nyá­ron ismét összegyűlt, egy­másra talált, mint már annyi sok esztendőn keresztül. Összegyűlt, hogy tanuljon, tanítson, fejlessze mester­ségbeli tudását, együtt mu­zsikáljon, minden idegszálá­val, jókedvével szolgálja a zenét, örömet szerezzen ön­magának, a társaknak, a kö­zönségnek. Mi ugyanis, akik sze­retjük, ismerjük, érezzük a zenét, akik műveljük, előad­juk, életre keltjük a kottafe­jekben rögzített dallamokat, ritmusokat, harmóniákat, mi egy csodálatos társaságnak vagyunk tagjai. Nincs tag­könyvünk, nem fizetünk tag­díjat, nem titkolódzunk, nin­csenek ellenségeink (!?), nem szavazófülkében tesz­nek tanúságot mellettünk. Önként és szabad elhatá­rozásból hallgatnak meg bennünket, még fizetnek is érte, néha sokat, néha keve­set, csakhogy részesülhes­senek abból a gyönyörűség­ből, amit a muzsika, Bach, Mozart, Bartók adott a vi­lágnak, s amit mi, akik a zeneművészetet választottuk hivatásul, meg tudnak szó­laltatni. A nyírbátori Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor is azt szolgálja, hogy a fiatal művészek és művészjelöltek a tapasztalt mesterektől ta­nulják meg jobban elját­szani, világosan értelmezni, élvezhetőén és hatásosan életre kelteni a nagy zene­szerzők remekműveit. Az elmúlt hetek minden napját, óráját zenével töltötték, ke­züket, értelmüket és szívü­ket a megoldások keresésére és megtalálására fordították, figyeltek önmagukra és a társakra, s ismét kiderült, a zene a legfontosabb dolog a világon. Még akkor is, ha ezt a mai világot betölti a kese­rűség, az egymás meg nem értése, az önzés és a halált hozó gyűlölet. A mi együttlétünk, a nyír­bátori zenei tábor ellene ki­ált mindennek. Tanulásunk­kal, hivatásunkkal, mun­kánkkal a szépet, a szelíd­séget, s mindenek előtt a szeretet hirdetjük hangver­senyteremben, templomban, a tanórákon s a versengések által. Ha két, vagy több tucatnyi muzsikus együtt játszik, mindent beleadva önmagá­ból, s rendületlenül figyelve a másikra, akkor jön létre a szépség és a szeretet társasá­ga, az a közösség, amely képes vigaszt nyújtani az el­gyötört emberiségnek, min­dazoknak, akik meghallják a muzsika gyönyörűségét és üzenetét. Ezt a gondolatot szolgálja több évtizede ez a tábor. Hálával gondolunk minda­zokra, akik kitalálták, meg­tervezték és életre keltették az álmot, azokra, akik lehe­tővé tették, hogy a különbö­ző nyelven beszélő fiatalok a zene szellemében válhas­sanak azonos érzelmeket, gondolatokat és szépségeket tolmácsoló társasággá. Hálásak vagyunk Nyírbá­tor városának, azért, hogy fi­gyelemmel és kíváncsiság­gal vették körül a tábor éle­tét és munkáját. Azért, mert tapsoltak, és hogy örülhet­tünk a sikernek. Annak a sikernek is, amit a zeneka­rok produkciója hozott. A zenekar talán a legideálisabb emberi közösség: olyan fi­zikai, szellemi együtt mun­kálkodás, szigorú és teljes fegyelmet követelő tevé­kenység, amelynek egyetlen célja a szépség újraterem­tése, a gyönyörködtetés, az élményszerzés. Táborozá­sunknak is ez a ki nem mon­dott, de természetes és pa­rancsoló célja. Ez volt, és ez lesz. Ha még lesz tábor egyáltalán. Én mélységesen hiszem, hogy lesz. Most szétszéled ez a nagyszerű társaság. Őrizzék meg a tábor szellemiségét, azt a hitüket, hogy nagyon fontos dolog az értelmes és szorgalmas tanulás és egy­más megbecsülése. Vigyék magukkal a zene, a barátság és a szeretet üzenetét, bár­hová is mennek. Hiszem, hogy a nyírbátori nemzetközi zenei tábor ezt tanítja mindannyiunk­nak, és ezt erősíti mind­annyiunkban. Ezért bízom a jövőben, és azért feje­zem be mondókámat azzal, hogy viszontlátásra 1994 nyarán. (Petrovics Emil zeneszer­ző, egyetemi tanár beszéde elhangzott a nyírbátori zenei tábor záróünnepségén.) Táncház, tábor Jászberény (MTI) — A Jász főváros, Jászberény hagyományos kulturális se­regszemléjére, a Nemzet­közi Táncházra és Ze­nésztáborba tíz országból — többek között Német- és Franciaországból, Hollan­diából, Dániából, Romá­niából, illetve a Vajdaságból — érkeztek a népi tánc, a népzene iránt kedvet érző és azt elsajátítani igyekvő fia­talok. Az ezen a héten tartó kurzuson jászsági, moldvai, kalotaszegi és más néptán­cokkal ismerkednek a részt­vevők, a házigazda Jászsági Népi Együttes közremű­ködésével, több jeles kore­ográfus, népzenész segéd­letével. A vendégek nap­közben kemény tanulással, táncos és zenei próbákkal töltik az időt, esténként pedig közös, vidám tánchá­zon vesznek részt. A Nemzetközi Táncház és Zenésztábor folytatásaként immár harmadik alkalom­mal rendezik meg a nemzet­közi csángófesztivált, ezút­tal augusztus 6-8 között. Az eseményre többek között Moldvából, Erdélyből, Kár­pátaljáról, a Felvidékről, Burgenlandból érkeznek csoportok, de vogul-osztyák táncosok, valamint román és török együttesek is részt vesznek. A harmadik jász­berényi fesztiválra a Csán­gófesztivál Kisebbségi Ala­pítvány kezdeményezésére, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint az MTA Néprajzi Kutató In­tézetének támogatásával kötet jelent meg az eddigi csángófesztiválokról, kon­ferenciákról, számos eredeti dal kottájával, szövegével, képekkel és rajzokkal il­lusztrálva. Akiknek szurkolunk: a TV elődöntősök A fiúk hét nyelven énekelnek # Ricsi lazítással készül a csütörtöki szereplésre A Banchieri énekegyüttes fellépése a budai Várban Budapest - Nyíregyháza (KM - BE) — Egyre izgal­masabbá válnak a Ki mit tud? TV vetélkedő adásai: az elődöntőkben már egysége­sebb a bemutatandó műsor­számok színvonala, a to­vábbjutott fiatalok szinte mindegyike nyújt valami fi­gyelemre méltót. Bizonyára sokan nézzük némi lokálpatriotizmussal a műsort, ha megyénkbeli részt­vevők következnek. Augusz­tus 5-én nyíregyházi produk­ciókat is láthatunk az élő adás­ban: a Banchieri Énekegyüt­tes, illetve Balázs Richárd áll a kamerák elé. Madrigálok a repertoáron Adriano Banchieri olasz ze­neszerző a névadója a hat fi­atalemberből 1988-ban alakult kamarakórusnak. Mindnyájan a világhírű 4-es iskola tanulói voltak, kötődésüket a zenéhez meghatározta az iskola szel­lemisége. S bár a továbbtanu­lás miatt útjaik elváltak, a zene szeretete összetartja őket. Az együttes felállása: két kontratenor — Nagyváti Zsolt, Leányvári László, — egy te­nor — Szabó Soma, — két ba­riton — Marik Sándor, Rohály Tibor és egy basszus — Pá­linkás Róbert. A muzsika számukra szó­rakozás, amint mondják, saját örömükre énekelnek, hiszen ezt szabad idejükben teszik, „főfoglalkozásban” négyen egyetemi, akadémiai hallga­tók, van köztük egy vállal­kozó, s van, aki jelenleg mun­kanélküli. Repertoárjukon főként mad­rigálok, könnyedebb zenei áti­Budapest - Nyíregyháza (KM - BE) — Szenzációnak számít a Macskák produkció nyíregyházi szerepeltetése, a szabadtéri színpadon hason­ló vállalkozásról nem tu­dunk. Ha minden sikerül, négy előadásra fogadja a város az élő színházi világle­gendát. Mi a titka a darab példátlan világsikerének? Budapesten tizenegyedik éve megy meg­szakítás nélkül, a nyolcszá­zadik előadáshoz közelít. Bó- dis Gábor, a nyíregyház) elő­adásokat szervező Mandala rátok szerepelnek, s minden eredeti nyelven: olaszul, spa­nyolul, franciául, németül, an­golul, latinul. így, anyanyel­vűnket is beleértve hét nyel­ven énekelnek. Stílusukban a King’s Singers-hez, a népsze­rű angol együtteshez állnak közel. Koncertek külföldön is A TV ifjúsági műsorában, az ASZ című adásban tűntek fel, s azóta már számos külföl­di turnét is megtettek. Több országban bemutatták műso­rukat: koncerteztek Hollan­diában, Olaszországban egy madrigálversenyen második díjat nyertek, felléptek a né­met testvérvárosban Iserlohn- ban, emlékezetes egy szerep­lés Bécsben, valamint a leg­utóbbi Ljubljana-ban, ahol a Dalszínház ügyvezetője sze­rint a zeneszerző Webber zse­nialitása, aki megzenésítette T. S. Eliot költeményeit. A szervezők bizton állítják, Nyíregyházán is a Madách Színházban megszokott szín­vonalú előadásokkal találkoz­hat a közönség, hiszen szuper­profi módon tettek lépéseket az előkészületek ügyében. Jelzi ezt az is, hogy Seregi László kifejezetten ehhez a színpadhoz igazította a kore­ográfiát, de a műszak, a díszle- tezők, a fény- és hangtechni­kusok is már hónapokkal előre szemlét tartottak, a speciális Jeunesses Musicales tagjaként vettek részt. Sajátságos az együttes mű­ködési formája, hiszen igen ritka, hogy egy művészeti cso­port nem tartozik semmilyen intézményhez. Nekik nincs menedzserük, szponzoruk, mindent maguknak szervez­nek meg, intéznek el, és eddig ez így vált be. Ha van legfőbb álom, akkor az az első kazetta elkészítése lenne, hiszen a mű­sorszámok már kiadnának egy önálló programot. A tv-ben egy madrigált és egy kön­nyűzenei átiratot adnak elő. A népitáncos Ecsedi verbunkja Néptáncos berkekben jól is­mert Balázséit neve, apa és fia egyaránt elkötelezett híve a magyar néptánc ügyének. Van helyzetre koncentrálnak. Au­gusztus 11., 12., 13., 14. az előadások napjai. A főbb sze­repekben kettős szereposztás- bem lép fel Hirtling István, Dunai Tamás, Bencze Ilona, Bajza Viktória, a további sze­repekben látható többek kö­zött Für Anikó, Hűvösvölgyi Ildikó, Szerednyey Béla. A nyíregyházi származású Szakály György táncművész, az Operaház balettigazgatója azt nyilatkozta, örömmel ké­szül a szülővárosa közönsége előtti bemutatkozásra. Újra Nyíregyházán szerepel Détár Enikő. Archív felvétel utánpótlás Balázs Richárd személyében, aki már gyer­mekként első díjat nyert az országos szólófesztiválon. Ricsi egy időben érdeklődött a klasszikus balett iránt is: azt egy éven át tanulta Finnország­ban. A balettel kapcsolatban már nincsenek elképzelései, an­nál inkább vonzódik a néptán­choz, s úgy képzeli el, pálya- választásában meghatározó sze­repe lesz a népi kultúrának. A nyíregyházi táncos a Zrínyi gimnázium diákja, ősztől har­madikos lesz. A tv vetélkedőre készülve hetente 3-szor 2 órát gyakorol, a többi időben pedig lazít, sokat alszik. Amint mond­ja, addig izgul, amíg a színpa­don szét nem nyílik előtte a füg­göny, ha meglátja a közönséget, felszabadul. A tv vetélkedőn Ecsedi verbunkot fog táncolni, kíséri a Csűrdöngölő zenekar. Erkölcsi értékek Budapest (KM) — A fő­város fogadta a 19. Nem­zetközi Individuálpszicho- lógiai Kongresszus vendé­geit. A kongresszuson a világ különböző tájairól érkezett szakemberek cse­rélnek gondolatot az egyé­niség-lélektan időszerű kér­déseiről. A rendezők elmondták: nagyon fontosnak tartják a jellem nevelését, az erköl­csi érték megismerését, és azok gyakorlását is. A ta­nácskozás a szabadság, a jószándék és a fejlődés je­gyében zajlik. Elő színházi világlegenda Szuperprodukció Nyíregyházán a szabadtéri színpadon: a Macskák Péntekén, augusztus 6-án este mutatják be a kisvár- dai várszínházban O. Hir- son — Schwarc: Pippin című zenés játékát. A pre­mier a várszínház és a nyíregyházi Móricz Zsig- mond színház közös pro­dukciója. A főbb szerepe­ket Incze József, Avass Attila, Megyeri Zoltán, Bede Fazekas Szabolcs, Slmor Ottó, Máté Eta, Pre- gitzer Fruzsina, Csorba Ilona és Petneházi Attila alakítja. Rendező Kalmár Péter. A darab szombaton is látható. (Esőnap: au­gusztus 8.). A képen Pre- gitzer Fruzsina, Incze Jó­zsef, Megyeri Zoltán és Simor Ottó Csutkái Csaba felvétele KULTÚRA 1993. augusztus 4., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom