Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-04 / 180. szám
1993. augusztus 4., szerda Kelet-Magyarország 13 Hetente négy-öt kamion hozza az alapanyagot, és viszi az árut a francia, olasz és német megrendelőknek a Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezetnél. Az itt dolgozó százötven varrónő munkája erre az évre megvan, már a következő szezon ártárgyalásai folynak. Kapacitásuk, noha igény lenne rá, szakképzett munkaerő hiányában nem bővíthető, ezért esetenként bérmunkában varratnak Romániában Szekeres Tibor felvételei Átmenetileg leállítottam a szponzorálásokat A fogadás függ a konjunktúrától # További tartalékok a reklámban, marketingben Tóth Kornélia Nyíregyháza (KM) — Szívhez és pénztárcához szó- lóbb már nem is lehetne a kívánság, amelyet Kemény Nándor, a Szerencsejáték Rt. elnök-vezérigazgatója és Soós Csaba Zoltán területi igazgató a búcsúzásnál mondott. Pénteken nyitották meg a Jósavárosban az újabb totó-lottó kirendeltséget, amelyet azóta örömmel vettek birtokba a fogadók. Az utóbbi időben sokféle szerepet vállal a Szerencse- játék Rt., amely a legsajátosabb magyar részvénytársaság, ugyanis száz százalékig hazai tulajdonost mondhat magáénak. Nem kisebbet, mint a magyar államot. Az ünnepélyes megnyitót követően kértük rövid beszélgetésre Kemény Nándort és Soós Csaba Zoltánt. Rózsaszín álmok helyett □ Növekvő népszerűségre tett szert a lottó hazánkban, s az emberek egy része rózsaszín álmot kerget a nagy nyereményről A nyeremény nagysága növeli-e a lottóeladást? — Legalább százmillió forint elnyerésének lehetősége az, ami igazán inspirálja a fogadókat — összegzi sok év tapasztalatát Soós Csaba Zoltán, aki Szabolcs-Szatmár-Be- reg, Hajdú-Bihar és Jász- Nagykun-Szolnok megye eladási adataiból vonhatja le következtetését. — Azt is látjuk, hogy az új fogadóhelyek kialakítása után több szelvény talál gazdára, de butaság lenne azt képzelnünk, hogy pusztán a kirendeltségek számának gyarapításával fel- tomásztathatjuk a forgalmat. Vannak kiugró időszakok, de hosszú éveket figyelembe véve, stabilizálódott a szelvényértékesítés. □ Nyíregyházán már három korszerű felvevőhelyet találnak az ügyfelek, de a megyében még lenne javítanivaló. A forgalom mértéke pedig ott sem közömbös... — Mint mondtam, a felvevőhelyek számának gyarapítása nem az egyetlen lehetőség a forgalom növelésére. Minden bizonnyal az újdonság erejével hat majd a szelvényfeldolgozás gépesítése. November elsejétől az Austria Kemény Nándor Lottóhoz hasonlóan számítógép rögzíti majd a feladás tényét. A szelvény tehát ingyenes lesz, attól kezdve „él” majd, amikor valamelyik felvevőhelyen az ott elhelyezett gép ráüti a kódjelet. A modernizálással a biztonságot szeretnénk növelni, hiszen többször előfordult már, hogy a nyertes szelvény nem érkezett be hozzánk. így csak magunkra számítunk ebben, a Szerencsejáték Rt. gondoskodik majd a szelvények bejuttatásáról központi feldolgozóba. Bizományosok kerestetnek vényárusítással. így a fogadók a lakóhelyükhöz közel találnak lehetőséget a korszerű szol- gáltatás igénybevételére. Szabolcs megyében körülbelül 300 bizományosnál találják meg ezt a lehetőséget. □ A szerencsejáték nem kevés bevételt jelent. Mire költik a bevételt? — Fortuna megkísértői — s itt majdnem az egész lakosságról szó van — másodlagosan is részesülnek a bevételből — hallottuk Kemény Nándortól, aki elnökvezérigazgatói teendői mellett a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke és a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. felügyelő bizottságának elnöke is. — A 17 tár□ Mi lesz az eddig megszokott szelvényekkel? — Átmeneti ideig — feltehetően egy évig — egymás mellett párhuzamosan él majd a kétféle fogadási forma. A gépesítés hosszabb folyamat, nemcsak a pénz miatt, hanem keresünk olyan bizományosokat, főként vállalkozókat, akik a saját körzetükben szívesen foglalkoznának szelHarasztosi Pál felvételei saságban (lóverseny, kaszinó, stb.) érdekelt Szerencsejáték Rt. pénzforgalma indokolja a megkülönböztetett közérdeklődést: mire megy a pénz? Nos, az államkasszát növelő hányad mellett arra törekszünk, hogy olyan fontos kulturális, sport, egészségügyi és oktatási célokat finanszírozzunk a bevételből, amelyek a pénzhiány miatt nem kapnak eleget a központi forrásokból. □ Számokban ez mit jelent? — Míg a korábbi években általában 290-300 millió forint közötti összegeket fizettek ki közcélra, az idei várható szerepvállalásunk eléri a 700 millió forintot. □ Milyen nyilvánosság dönt a nem kis pénz odaítéléséről? — Ahol pénzek sorsáról, közvetve pedig támogatás elnyeréséről vagy elutasításáról döntenek, mindig adódnak viták. A korábbi egyszemélyi döntés felelőssége helyett én a kollektív bölcsesség erejében bízom. Ez év június elsejétől töltöm be az elnök-vezérigazgatói posztot, s másnaptól leállítottam a szponzorálásokat, természetesen átmenetileg. Hamarosan megalakítottunk a társaság alkalmazottaiból egy szakmai team-et, amely a beérkező kérelmeket előzetesen megszűri, s támogató vagy elutasító véleményt fogalmaz meg. A döntést egy négyfős testület (három igazgatósági tag és én) hozza meg. Épp július 28-án született meg az első ilyen döntésünk: 112 pályázat futott be, épp a felét, 56-ot elutasított az elsőfokú bizottság, s a szóba jöhetők- nek is pont a felét, 28-at tudtunk támogatni összesen 4 millió forinttal. Nő a részvételi díj □ Szeptember elsejétől harminc forintra nő a totó és 40- re a lottó ára. Nem félnek, hogy elveszítik a fogadók egy részét? — Mi azt mondjuk, ez nem áremelés, hanem részvételi díjemelés. Arányosan nagyobb lesz a várható nyeremény is, s így valószínűleg nem pártolnak el tőlünk az egy-két szelvénnyel játszó fogadók sem. Véleményem szerint a szerencsejáték a konjunktúrától függő tevékenység, én optimista vagyok, szerintem még mindig többen megkísértik majd a szerencsét. A másik fontos dolog: további tartalékok rejlenek a szakmai munkában, a hatékonyabb reklámban, a marketingben és a gépesítésben. Talpra állhat a mezőgazdaság Nyíregyháza (KM — N. L.) — A meglévő pénzt is rosszul használják fel. A mezőgazdasági vállalkozók kapjanak nagyobb anyagi támogatást. Végre a termelők is találják meg anyagi számításaikat. Ilyen és hasonló vélemények hangzottak el a hétvégén a nyíregyházi művelődési ház nagytermében, ahol a Fidesz és az Agrárszövetség közös politikai fórumot rendezett. Örvendetes, jellemző az érdeklődésre, hogy a nagyterem zsúfoltságig megtelt. Főleg az idős és a középkor- osztály képviselői voltak jelen. Azok, akiket közvetlenül is érint a mezőgazdasaág jelene és jövője, azok, akik aggódnak az ágazatért. Jó kérdések, frappáns válaszok is elhangzottak. Az érdeklődésre az is jellemző volt, hogy a távoli szatmár-beregi részről is szép számmal eljöttek, mi több, néhányan Borsodból és Hajdúból is. Orbán Viktor, a fiatal demokraták elnöke vitaindítónak szánt röpke előadásában az ismert gondokat sorolta: romlott a fiatalok helyzete az agrár vidékeken is. A két párt agrár programja sokban azonos, vagy hasonló, így egy összefogás eredményére lehet számítani. Gond, hogy a kormány az intézkedéseivel nem javított, inkább rontott az ágazat helyzetén — hangsúlyozta a vitaindító. Következő szavait szó szerint idézzük: „Állás, anyagi háttér kell a fiatalok önálló életének megteremtéséhez. A falvaknak meg kell tartaniuk a fiatalok jelentős részét”. Az Agrárszövetség elnöke, Nagy Tamás vitaindítójában szintén arról szólt, hogy a magyar falu jövője függ az agrár ágazat talpra állításától, a falvak népesség megtartó erejétől. Felvetette, hogy a privatizáció rosszul valósul meg. A jövedelmező élelmiszerfeldolgozó üzemeket már eladták a külföldi konkurenciának, a hazai vevőknek már csak a kisebb, kevésbé jövedelmező üzemeket kínálják megvételre. A mezőgazdaságot összefüggéseiben is értékelte a szónok, amikor ezt mondta: Nemcsak a téeszek mentek tönkre, hanem sok kistermelő, kisvállalkozó is. A hozzászólók kérdeztek, véleményt nyilvánítottak. Elhangzott a jogos igény, hogy a Pénzügyminisztériumnak jobban kellene támogatni a vidéket. Hogy milyen forrásból, azt nem említette a hozzászóló. Egy másik viszont érvekkel, tényekkel alátámasztva hangoztatta: a meglévő pénzt is rosszul, vagy nem kellő időben, késve használta fel a szaktárca. Valaki kérdezte: A következő kormány vajon mit fog tenni az ágazat érdekében? Vajon van ma Magyarországon olyan ember, aki erre a kérdésre tud válaszolni? Egy felszólaló így fejtette ki véleményét, aggodalmát: A Közös Piac országainak konkurenciát jelentene egy fejlett magyar mezőgazdaság. (Lehet, hogy az ágazat ezért nem kap kellő külföldi segítséget?) Valaki érdeklődött: vajon oldják-e a tilalmat, később külföldiek vásárolhatnak-e földet Magyarországon? A következő hozzászóló „rázós”, vagy inkább provokatív kérdést tett fel: a két párt vezetői milyennek képzelik el az ideális birtokstruktúrát, vagyis mennyi legyen a nagybirtok, a kis parcella, a szövetkezeti tulajdon. Ez hektárra pontosan aligha határolható el. (Ám köztudott, hogy a két párt vezetői nem túlzottan támogatják a nagybirtok kialakulását...) Sok-sok bírálat, egy kevés hasznos és megvalósítható javaslat is elhangzott a fórumon, bár sok kérdés megválaszolatlan maradt. A mezőgazdaság válságból való kilábalásának stratégiáját és taktikáját a vitaindítók is csak érintették. Ennek ellenére a fórum hasznos volt. Árfolyamok Tőzsde ■■■■■■■■ Index július 30.: 831,12 (+5,35) Hivatalos árfolyamoki Érvényben: 1993. augusztus 3. Valuta Deviza Kanadai dollár 73,45 74,85 74,09 74,43 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 314^6 319,76 316,89 318,27 Német márka 55,46 56,42 55,74 55,98 Angol font 141,73 144,53 143,09 143,79 Norvég korona 12,82 13,06 12,91 12,97 Ausztrál dollár ' 65,22 66,46 65,78 . 66,08 Olasz lírai 1000) 59,10 60,38 59,60 59,92 Belga franki 100) 256,31 260,97 161,09 262,25 Osztrák sc.( 100) 78835 802,15 79239 795,99 Dán korona 13,74 14,00 13.97 14,03 Pori. esc.(100) 53,21 54,31 54,65 54,93 Fűm márka 16,16 16,56 1636 16,46 Spanyol pes.(lOO) 66.48 68,00 68,08 68,46 Francia frank 15,80 16.08 15,95 16,03 Svájci frank 63,24 64,32 63,50 63,78 HoUand forint 49,27 50,13 4932 49,74 Svéd korona T 1,73 11,99 11,86 11.92 ír font 133,09 135,69 134,12 134,76 USA dollár 94,80 9636 95,52 95,92 Japán jen (100) 91,00 92,20 91,45 91,75 ECU 104.83 106,79 106,66 107.16 GAZDASÁG ? Soós Csaba Zoltán
