Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-31 / 202. szám
GAZDASÁG Dohányt világszínvonalon Nyíregyháza (KM—GB) — Hosszas huzavona után végül döntött az Állami Vagyonügynökség és az amerikai dohánytermeltető és feldolgozó világcégnek, az Universal Leaf Tabacco (ULT)-nak adta el a hazai cigaretta alapanyag 80 százalékát előállító Nyidofer Rt. részvényeinek nagyobb hányadát. Az ÜLT vezetői a napokban tartottak dolgozói tanácskozást és rendkívüli közgyűlést a nyíregyházi fermentálóban, ahol a helyiek számára megnyugtató bejelentéseket tettek. A Nyidofer-nél, most már új, többségi tulajdonosi minőségében megjelent amerikai cég, az ÜLT Virginia állambeli alelnökével, James Starkey úrral, a nyíregyházi bemutatkozás alkalmából beszélgettünk. □ Milyen most az ÜLT, illetve az ön hangulata? — Teljesen elégedettek vagyunk. Úgy gondoljuk, hogy az a szerződés, amelyik végül megköttetett, tisztességes mind az ÜLT, mind pedig a magyar kormány részéről. Alig várjuk, hogy gyümölcsöző együttműködést kezdhessünk a nyíregyházi cég vezetésével. □ Az érintetteknek főként nagy öröm, hogy a Nyidofer szakmai vezetésének önök továbbra is bizalmat szavaztak. — Nem szabad meglepődni, mert már a nyírbátori első találkozásunkkor az a benyomásunk alakult ki, hogy a jelenlegi cégvezetés teljesen megfelel. Nagy örömünkre szolgált, hogy amikor felkértük őket a további munkára, azt el is vállalták. Ráadásul a részvényesek közgyűlésén is egyhangú volt a szavazás, amely Tornai Csömör Andrásáét megerősítette a vezetői, az elnök-vezérigazgatói poszton. Az rt. újra választott, öt tagú igazgatóságában tehát nem csak két magyar menedzser— a vezérigazgató asszony és a fejlesztési igazgató Kostyánsz- ky János —- foglal helyet a három ÜLT szakember mellett, hanem a Csomómé asz- szony lett annak elnöke is. □ Arról már tudomásunk van, hogy a Nyidofer-dolgozók, beleértve a munkásokat is, akik hamarosan értékesíthető részvényekhez jutnak, elégedettek a tulajdonos váltással. De miként lesznek képesek megfelelni a tőkeszegény nyírségi dohánytermelők az ÜLT tulajdonba került fermentáló vállalat várhatóan fokozódó minőségi igényeinek? — Kidolgoztunk egy tervet a minisztérium szakértőinek bevonásával, amely technikai és anyagi segítségnyújtást tartalmaz ahhoz, hogy az itteni dohánytermelők a megfelelő minőségi szintet fenn tudják tartani, sőt emellett a termés- mennyiséget is képesek legyenek növelni. Erre a termelésfejlesztési programra teljesen felkészültünk. Anyagi és technikai segítséget fogunk nyújtani mindazoknak a farmereknek, akik hajlandók keményen dolgozni és vállalni mindazokat a követelményeket, amit az ipar előír. A kérdés tehát nem az, hogy a farmer szegény-e, vagy gazdag, hanem, hogy hajlandó-e keményen dolgozni, és hajlandó-e elfogadni, végrehajtani azokat a követelményeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy világszínvonalon tudjon termelni. □ A gyár, tehát a feldolgozás, avagy a termelés fejlesztése élvez elsődlegességet az önök elképzelése szerint? James Starkey A SZERZŐ FELVÉTELE — Természetesen mindkét terület nagyon fontos. Nagy pénzeszközöket fogunk befektetni a gyárba is, de a dohány- termesztésbe is. Ez utóbbinál elsődlegességet kap az öntözés bevezetése, mert az utóbbi időszak aszályos időjárása megmutatta, hogy ez a legnagyobb veszély, amivel a dohánytermesztőknek szembe kell nézni. □ Mennyi pénzt szánnak a fejlesztésre? — Az elkövetkező tíz év során 2,3 milliárd forint összeget fektetünk a termelésfejlesztésre és 800 millió forintot pedig a gyár korszerűsítésére. Ezen belül a leginkább pénzigényes az öntözési program végrehajtása, és a magyar kormány felé elköteleztük magunkat, hogy az elkövetkező időszakban 2,5 millió dollárt szánunk erre a célra. Ha a kormány ezután is vállalja, hogy az eddigi 40 százalékos támogatást fenntartja azok számára, akik öntözőrendszert építenek ki, akkor könnyen lehet, hogy az elkövetkezendő időszakban az öntözési rendszerek kiépítésére szánt összeg eléri, vagy meghaladja a 8 millió dollárt is. □ Mint mondta, elégedettek, a most megkötött üzlettel. Milyen helyet foglal el az önök világcégén belül ez az új gyár, a nyíregyházi dohányfermentáló és annak termelői háttere? — Ennek a gyárnak a megvásárlása volt az eddigi legnagyobb és legfontosabb üzleti akciónk. Úgy tekintünk erre, mint ugródeszkára a kelet-európai térségben továbbiakban folytatandó üzleti vállalkozásainkhoz. Az ÜLT elnökhelyettesével folytatott beszélgetés után a Nyidofer, amerikaiak által vezérigazgatói minőségében megerősített Tornai Csömör Andrásnét kérdeztük, hogyan ítéli meg ő a fermentáló vállalat jövőjét. — Ezek a fejlesztési összegek, elegek lesznek ahhoz, amit az ÜLT ígért. Ahhoz nevezetesen, hogy műszakilag megújított, korszerű körülmények között, megduplázza Szabolcs és Hajdú megyékben a dohánytermelést és körülbelül öt év múlva a magyar dohány nemzetközi viszonylatban is megállja a versenyt. Ezzel együtt a dohánytermesztés a termelőknek megfelelő nyereséget tud, biztonságosan nyújtani. Miután pedig a feldolgozói vonalon a vevők igényei évről évre nőnek, ezek a fejlesztések elegek lesznek ahhoz is, hogy a vevőink igényeinek is meg tudjunk felelni, azaz eladható is lesz ez a dohány. Ez pedig egyrészt profitot jelent, nekünk pedig munkahelyet. Ami az amerikaiakkal való együttes napi munkát illeti úgy gondolom, hogy a szakma az nagyon hasonló mindenütt. A nyelvben van nagy különbség, és most pillanatnyilag ez okozza a legnagyobb gondot. Külföldi tőkebeáramlás hazánkba Virrasztásos földárverés Nyíregyháza-Sóstóhegy (KM) — Az ajakihoz hasonló, maratoni hosszúságú földárverésre került sor a közelmúltban Nyíregyháza- Sóstóhegyen. Az augusztus 18-án, szerdán délelőtt kilenc órakor elkezdődött, és másnap reggel fél hétig tartó első sóstóhegyi árverésen a helyi szövetkezet 6900 aranykorona értékű kárpótlási földalapjának 44 százalékáért folyt a licitálás. A több mint 21 órás, virrasztásos licitáláson éjszaka is kitartó volt a 227 résztvevő, akik közül végül 192- en jutottak földhöz. Ők ötmillió forint értékű kárpótlási jegyért 224 hektáros területet vásároltak. Az árverésre bocsátott földek reprezentálták a szövetkezet szinte teljes kárpótlási földalapját. Kótaji, nyír-szőlősi, nyírtelki és nyíregyházi táblák egyaránt kalapács alá kerültek. Általában sikerült megegyezést kötniük a földet vásárlóknak, akik így zömmel hét-, nyolcszáz forintot adtak egy aranykoronáért. A Nyíregyháza belterületéhez közel eső, Örökösföld meletti birtokok voltak a legkelendőbbek és végül a legdrágábbak. Itt ezerről indulva, hétezer forintig emelkedett egy aranykorona ára a licit során. Budapest (MTI) — Ez év májusáig 5,3 milliárd dollár értékű külföldi tőkét fektettek be Magyarországon. A híresztelésekkel szemben hazánk továbbra is vonzó a külföldi beruházók számára, s ezen a területen éllovas a térségben — mondotta Diczházi Bertalan kormányfőtanácsos. A külföldi beruházások az év második felében a privatizációhoz kötődve, főként a szállodaiparban, az élelmiszeriparban és a gépiparban várható. Az összes külföldi befektetés 28-30 százaléka az Egyesült Államokból, 19-20 százaléka Németországból, 13-14 százaléka Ausztriából, 7-7 százaléka Franciaországból és Olaszországból származik. Jelentős befektetők még a japánok, a hollandok, a svédek és a belgák, valamint a nagy- britanniai vállalkozók. A renRóma (MTI) — A szokásos augusztusi szabadságukról hazatérő olaszok fele arra számít, hogy kénytelen lesz ösz- szébb húzni a nadrágszíjat ősszel, hiszen újabb gazdasági megszorító intézkedések várhatók — derül ki a La Repub- blica megrendelésére készült felmérésből. A legtöbben — mintegy 20 százaléknyian — autó-, ékszer-, arany- és műtárgy vásárlásukat tervezik visszafogni, de sokan (16-17 százalék) mondanak le új bútor vagy új ruhadarabok beszerzéséről is, s csak 3 századelkezésre álló adatok szerint a közép-kelet-európai térségbe áramló külföldi működőtőke 55 százaléka érkezett Magyarországra. A külföldi befektetések túlnyomó többsége — 65-67 százaléka — az iparban valósult meg. Az iparon belül a gépipar és az élelmiszeripar vonzotta leginkább a külföldi befektetőket. Az összes invesztíció csaknem fele — 44-46 százaléka — a fővárosban és Pest megyében valósult meg. Kedvelt régió még Észak-Dunántúl és az Alföld. A kormányfőtanácsos arról is tájékoztatott, hogy elsősorban az infrastruktúrafejlesztési programhoz kapcsolódóan várható a közeljövőben több 100 millió dolláros külföldi beruházás. Az előzetes számítások szerint az autópályaépítés, az új GSM rádiótelefonlék szándékozik a hasán spórolni. Az olaszok már eddig is visszafogták költekezésüket. A kiskereskedők szövetsége szerint 1993 első felében gyakorlatilag összeomlott a tartós fogyasztási cikkek piaca: a bútorok eladása például 25 százalékkal esett vissza, de jóval kevesebbet vásárolnak az olaszok autóból, televízióból, hűtőszekrényből és ruházati cikkekből is. Az autókereskedők az eladások 21 százalékos csökkenését panaszolták, a szórakoztató elektronikai cikrendszer kialakítása, illetőleg a Matáv privatizációja csaknem 1 milliárd dollár tőkét vonz az országba. Számos zöldmezős beruházás folyik, illetőleg indul meg a közeljövőben. Diczházi Bertalan a győri Audi Motorgyárat, a körmendi bútorgyárat, a tisza- újvárosi koromgyárat, illetve a veszprémi és az esztergomi autóalkatrész üzemeket említette példaként. A külföldi tőke meglehetősen nagy hányada szorosan kötődik a privatizációhoz. A beruházók nemcsak megvásárolják a volt állami vagyont, hanem annak hatékony működtetésére rövid időn belül alaptőkeemelést is végrehajtanak. így számolva, a Magyarországra érkező külföldi működőtőke kétharmada kapcsolódik a tulajdonosváltáshoz. kék forgalma pedig 20 százalékkal, a hűtőszekrényeké, mosógépeké 10 százalékkal esett vissza. Ruházati cikkekből 8 százalékkal fogyott kevesebb, mint 1992 hasonló időszakában. A kormány várhatóan még ezen a héten intézkedéseket fogad el a költségvetési hiány mérséklésére, s ez újabb adóterhet jelenthet a lakosság számára. Egy közvéleménykutatás szerint az olaszok 49 százaléka anyagi helyzetének roszszabbodásával számol 1994-ben. Takarékoskodni kényszerülnek az olaszok Szabadságukról hazatérve kezdődik a nadrágszíj összehúzása Őszi gondok Máriás József Szatmárnémeti — A romániai mezőgazdász gondterhelten néz az őszi vetések elé: hogyan szed ő pénzt a hatalmas költségeket felemésztő munkához? Akaratban nincs hiány. Vegyük csak Szatmár megye példáját: jelzések szerint 67 000 hektáron szeretnénk vetni őszi kalászosokat, közel hatezer hektáron takarmányfélét, s még marad 136 ezer hektár őszi szántani való. s hogy ez mennyire gond, arra elegendő annyit mondani, hogy 1 hektár búza szakszerű — azaz a magas szintű technológia igény- bevételével történő — vetés közel 200 OOO lejbe kerül. Önerőből ezzel megbirkózni szinte lehetetlen. Lehetetlen az ismert állapotok miatt: a tulajdonos csak a földjét kapta vissza. Eszközt, kártérítést nem adott neki senki, csupán a szétvert termelőszövetkezetből rá eső vagyonrészt, amivel felaprózottan, mitsem lehetett kezdeni. Igaz, akik korán ébredtek, s volt kevéske tőkéjük hozzájuthattak gépekhez. De hányán gondoltak arra. Az új egyéni gazdák egy százaléka sem. Vannak falvak, ahol egyetlenegy magántraktor sincs. A mezőgépek továbbra is a gépállomások kezében vannak. Csupán a tehetősebb mezőgazdasági társulások — Mezőpetri, Mezőfény, Csanálos, Börvely, Csoma- köz, s még néhány — szerel- keztek fel oly módon, hogy nem szorulnak „idegen” traktorok szolgáltatásaira. Segít az állam! — mondhatjuk. Tavaly is nyújtott kedvezményes — 15 százalékos kamatú — termelési kölcsönt. Igaz, hogy későn, de jobb későn mint soha. A feltétel: szerződést kötni a termény egy részére. Egyéb kikötés nem volt. S ebből nem kis bonyodalom származott. Tavaly a búza kilója 25 lej volt, ma 100. Az aratást követően pedig csak annyit szállítottak be — azt sem mindenki —, amennyi értékben fedezte a tartozást. Innen adódik, hogy a becsült 100 OOO tonna termésből csupán 20 OOO tonna került az állami raktárakba, a leszerződött 41 000 helyett. Az idei hitel szigorúbb feltételhez kötött. A szerződést most nem értékre, hanem tonnára kötik: 1000 kg/ha. Aki pedig nem törlesztett, az szóba sem jöhet. Ez őszön hektáronként 50 000 lejt juttatnak, ami önmagában nem elég. A számítás rafinált, hisz arra utazik, hogy a különbözetet az idei nyáron termett búza leszállításából kerítik elő. Van honnan — mondja az állam bácsi —, hisz kinn van még a termés java. Nem is volt ezzel baj: gondolkozzék, forgassa magát a termelő is. De miként? Az alaptermékek — közte a búza — felvásárlási árait megszabták, ezzel szemben az üzemanyag, a gépalkatrészek ára, a műtrágya, s a vegyszerek ára nem egyszer tíz vagy százszorosára nőtt. Szorít a pénzhiány. És szorít a gazdasági kultúra nem egyszer ijesztően alacsony színvonala. Még ma is tapasztalható a mémökelle- nes hangulat, a „tudom én azt” mentalitás. Találkoztam lelkes ifjúval, aki otthagyta a gyárat, 40 hektár földet bérelt, s önállóan gazdálkodik: éjt-nappallá téve tanul, gépet kezel, mintafarmot alakított ki, találkoztam a szomszédságában más ifjúval, aki két lóval kívánja álmait megvalósítani, mondván: a neki való benzin az árokparton ingyen terem. A nyári terméseredmények is ehhez szabottak. A 2800 kg/ha körüli megyei átlaghozam e száraz nyáron elfogadható ugyan, de jobb lenne, ha a kézi vetések nem húzták volna vissza, ha az új tulajdonosok mindenike felismerné: a maga kis földjén konyhakert lehet ugyan, de sikeres, piacra termelés semmiképp sem jöhet létre. Súlyos gondok ezek. Az elközelgő borongós ősz rátelepszik a tájra. S nem csak arra. Árfolyamok ________________________ Tőzsde ■■■■■■■■■■■■ni Index augusztus 30.: 907,32 (+21,11) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. augusztus 30. Valuta Deviza Kanadai dollár 70,82 72,22 71,33 71,67 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 311,013165! 313,49 314,87 Német márka 56,14 57,10 5651 56,75 Angol font 139,85 142,65 140,98 141,68 Norvég korona 12,88 13,12 12,98 13,04 Ausztrál dollár ■ 62,78 64,02 63,25 . 6355 Olasz líra(IOOO) 58,50 59,78 58,93 59,25 Belgafrank(lOO) 262.87 2675 3 26521 266,37 Osztrák sc.í 100) 79853 811,93 803,48 806*8 ' Dán korona 13,62 13.88 13,72 13.78 Pon. esc.(lOO) 54,87 55,97 55,18 55,46 Finn márka 16,02 16.42 16,09 16,19 Spanyol pes.( 100) 69,19 70,71 6956 69,94 Francia fctok 16,03 16.31 16,15 1623 Svájci fiánk 63,73 64,81 64,07 64,35 Holland forint 49,95 50,81 5028 50,50 Svéd korona 1158 11,84 11,70 1176 ír főni 130,91 133.51 131,48 132,12 USA dollár 93,63 95,19 942 1 94,61 Japánjai (100) 90,15 9155 90,63 90,93 ECU . 10654 10850 107,43 107,93 ■ fv j ^ ” á 13
