Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-31 / 202. szám
KÖZÉLET 1993. augusztus 31., kedd Balogh József Ópusztaszer (KM) — Vajon milyen lehetett a népvándorlás idején a Körtvélytó partja? Vajon kellett-e kerülgetni Zalánnak futás közben fákat, ligeteket azon a vidéken? Vagy éppen azért választotta Árpád apánk 34 napig tartó nagy gyűlése színhelyéül, mert a pusztaság megfelelő helyet kínált vezérei seregeinek és a nemzet előkelőinek? Ilyesmik foglalkoztatták azt a kis szabolcS-szatmár-beregi csapatot — a megyei közgyűlés tagjait —, amelyik az államalapítás ünnepét megelőző napokban egy országos gyűlésre érkezett. A viccelődések, heccelődések sem maradtak el, pláne a hosszú út és a szállodai vacsora utáni sörözgetés, a hatalmas sátorban rendezett közös ebéd, a séta az ősi mesterségek bemutatására vállalkozó mesterek pavilonjai között, kiváló alkalmat is adott erre, ám a hely szelleme azért rányomta a bélyegét a hangulatra. Lehetőséget a megyének A helyé, amit Szemek, később Pusztaszernek, ma Ópusztaszemek neveznek, évezreddel ezelőtt történelmi színhely volt. Akkor itt osztatott fel az új haza a külön nemzetségek között oly módon, hogy mindegyiknek egy-egy vár és vidéke szabatott ki telephelyül, így alakultak a vármegyék, ma itt jöttek össze a megyék közgyűléseinek tagjai, hogy amit őseik kialakítottak, s az évezreden át bevált, azt ne lehessen egy rendelettel semmivé változtatni. Akkor itt szabattak meg az ország törvényei, a fejedelem és a nemzet jogai, a bevándorlónak és a meghódítottak közti viszony, itt szerveztetett az igazságszolgáltatás és itt szabattak ki a büntetések a különféle vétségekre, ma pedig azt fogalmazták meg, hogy nem hatalmat követelnek a megyének, hanem lehetőséget a települések és a polgárok gyarapítására, érdekeinek védelmére. A Nemzeti Történelmi Emlékpark jó otthonnak bizonyult. A szabolcsi-szatmári- beregi — de mondhatnánk más, onnan távol eső területet is — küldöttek egy része talán el sem jutott volna e helyre, hisz nem főútvonalak mentén fekszik, nem szórakozást kínál, hanem múltunk felidézésére, töprengésre késztet. A Feszty-körkép Az eseményről, a közös kiáltvány elfogadásáról beszámoltunk már, ezúttal kapjanak helyt az élmények. Mindjárt a legnagyobb, a Feszty-körkép, noha csak egy kis szelete volt még látható. Talán harmadikként jutott be a szabolcsi csapat a hatalmas, ötszintes magasságú épületbe, múzeumba, ahol a kép restaurálása folyik. Történetéről csak annyit: ,_ti Feszty Ár- ^>SA> pád a múlt század- Jfy ban di- ,0 vatos £ pano- - ráma képe t é m á - 'A j á u 1 m először a Y) V í z ö z ö n t választotta, aztán a közelgő mil- leniumi hangulat és persze apósa, Jókai Mór hatására a magyarok bejövetele lett a kép témája. Az avatás 1894-ben volt. A hatalmas, 1700 négyzetméteres panno jelentős része elpusztult, egy jelentős része szinte teljesen megsemmisült a II. világháború alatt, amikor a Népligetben bombatalálat érte. Most a megyék országos találkozójának tiszteletére a hatalmas múzeumépületben erre a napra megállt a munka, mert ha dolgoznak a restauráÁrpád fejedelem emlékművének lépcsőjén beszél Göncz Árpád köztársasági elnök torok, a festék, az egyéb veszélyes anyagok alkalmazása miatt senki nem teheti be a lábát. A nemzet bölcsője Már látható az Árpád fejedelmet és vezéreit ábrázoló képszelet, s hozzáláttak annak a 120 méter hosszú, 15 méter magas panorámának a Ó/jy, felragasztásához is, amit Lengyelor- szágban egy erre 'rk a célra épített szövőszéken . állítottak elő. A múzeumig igazgató sza- • vai szerint a 4^ felújítással ^ 1995-re végez- .V nek a lengyel restaurátorok, s a honfoglalás 1100. évfordulójára eredeti szépségében látható majd A magyarok bejövetele. Az 56 hektáros emlékpark természetesen nem csak az emlékmúzeumnak ad otthont. Építésének kezdete jó két évtizedre tehető. Azóta sok ezer fát ültettek, elkészült egy skanzen, események idején alkalmi sátrak fogadják a vendégeket. A legnagyobb értéket azonban az emlékmű és a múzeum jelenti. És persze az, hogy van a nemzetnek egy bölcsője, ahol lehet emlékezni, s a jövő terveit szövögetni. Az emlékoszlop a mostani esemény megörökítését hivatott szolgálni. A19 megye bronzból készült címere díszíti A megyei elnökök aláírják a kiáltvány szövegét. Előtérben Medgyesi József, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke Az emlékművet együtt koszorúzták meg a megyék közgyűléseinek elnökei. Felvételünk a koszorúzás utáni pillanatban készült A szerző felvételei Kekt-Magyarorszag
