Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-05 / 154. szám
KULTÚRA Irány Észak-Karolina Nyíregyháza (KM — B. I.) — A legmozgalmasabb programja előtt áll a szabolcsi angoltanárok klubjának egy nagyobb csoportja. Szombaton felkerekedtek, és Amerikáig meg sem állnak. Az utazók között tanárok, főiskolai hallgatók sőt még néhány gimnáziumi tanuló is található _ Huszonnyolcán indultak Észak-Karolinába, ahol már jó kapcsolata van a nyíregyházi klubnak. Olyannyira, hogy a magyarok családoknál lesznek elhelyezve, így az ottani életmódot is megismerhetik. Gazdag program várja a küldöttséget, kirándulások során több nevezetességet is megtekintenek. Ellátogatnak néhány napra Washingtonba és New Yorkba is. Azonban minden héten egy nap a tanulásé. Az egyik egyetemen továbbképzést szerveztek számukra, ahol a nyelv mellett módszertant és amerikai irodalmat is tanulhatnak. A látogatást majd viszonozni fogják. Jövőre ugyanis a mostani vendéglátók látogatnak el a magyar családokhoz. Budapest Európa Fesztivál Budapest (MTI) — Budapest Európa Fesztivált rendeznek szeptember 14. és október 11. között a magyar fővárosban. A rendezvény- sorozat az Európa Tanács kezdeményezte kulturális útvonalak, illetőleg a középeurópai barokk művészeteknek szentelt programok sorához kapcsolódik. Az ötlet Olaszországban fogalmazódott meg, 1991-ben, amidőn Mozart halálának 200. évfordulójáról emlékezett meg közösen — Itálián kívül — Ausztria, Németország, Csehszlovákia és Franciaország. A rendezvény nemzetközi sikere ösztönözte a kezdeményezőket arra, hogy a kulturális együttműködést a zene és a művészetek más jelentős európai városainak bevonásával folytassák tovább. Olaszország Európa felé fordul: művészetét mutatja be, és művészeit is elhozza Budapestre — mondta Italo Gomez, a fesztivál olasz művészeti vezetője kedden. A budapesti Olasz Kultúr- intézetben tartott sajtótájékoztatón Italo Gomez elmondta: a budapesti fesztivál zenei és színházi eseményei főként az olasz kultúra két kiemelkedő alkotójának művészetéhez kapcsolódnak. Ebben az esztendőben emlékeznek meg világszerte Claudio Monteverdi zeneszerző halálának 350., illetve Carlo Goldoni író elhunyténak 200. évfordulójáról. Monteverdi Orfeus című operáját a Budapesti Kamaraopera az Arany János Színházban mutatja be, Mol- dován Domokos rendezésében. A Tancred és Clorinda párviadala című művét pedig a Városháza dísztermében hallgathatják majd meg az érdeklődők. Az egyházi zene rendezvényei között többek között koncertet tartanak a Mátyás templomban. Monteverdi és kortársainak muzsikája csendül fel az erzsébetvárosi plébániatemplomban — ismertette Italo Gomez. Torquato Tasso írását, A párviadal monológját, Rosa Di Lucia olasz művésznő szólaltatja meg. Az előadásnak az Olasz Kultúrintézet ad otthont. Franz Kafka Metamorfózisát a Teatro del Carretto előadásában mutatják be ugyancsak az Arany János Színházban. Olasz művészek Budapesten címmel nyílik tárlat a Szépművészeti Múzeumban. Az Európában egyedülállóan gazdag gyűjteményben több mint ezer itáliai alkotást őriznek. A Budapest Európa Fesztivál az olasz kulturális tárca, a magyarországi Olasz Kultúrintézet és Nagykövetség, a Francia Intézet, Budapest Főváros Önkormányzata, az Interkoncert, a Szép- művészeti Múzeum, a Budapesti Kamaraopera együtt- munkálkodásának eredményeként valósul meg. Anyanyelvi plakátpályázat Nyíregyháza (KM) — Az elmúlt évben az Anyanyelvápolók Szövetségének egyik legnagyobb eredménye az volt, hogy igen sokakat késztetett írásra a „Hogyan beszél az ifjúság” pályázatával. Ennek sikerén felbuzdulva most rajzra szólítja az érdeklődőket a szövetség a Dunaholding Alapítvánnyal közösen, mivel egy 50 000 forint összdíjazású anyanyelvi plakátpályázatot hirdet meg. Bármilyen grafikai eszköz és technika felhasználható azon rajzok elkészítésére, amelyek az anyanyelv ápolására, védelmére buzdítanak, felhívják a figyelmet a nyelvművelés fontosságára. A rajzhoz egy rövid szöveget is lehet írni. Az egyik budapesti középiskola rendezett már ilyen versenyt, s nagyon szellemes, eredeti, ötletes plakátok születtek. A pályázati feltételek a következők: A/4 nagyságú papírlapon fehér kartonlapra ragasztva kell beküldeni a jeligés munkákat 1993. november 15-ig a következő címre: Anyanyelvápolók Szövetsége, 1360 Budapest, Pf. 6. „Plakátpályázat”. A plakát hátoldalán a jeligén kívül azt is fel kell tüntetni, hogy a pályázó melyik kategóriába versenyez: általános iskolások, középiskolások, illetve felsőfokú intézmények hallgatóinak és felnőttek. A meghirdetők kérik, hogy mindenki csatoljon egy adatlapot is (név, foglalkozás, munkahely, lakcím), s ezt egy lezárt, a jeligével „címzett” borítékban helyezze el. Az eredményhirdetésre ez év decemberében kerül sor a nagy nyilvánosság előtt, a legsikeresebb pályamunkákat kiállítják a Petőfi Irodalmi Múzeumban, illetve az Édes Anyanyelvűnkben vagy más lapban közzé is teszik. Itt a nyár, idő van, rajzra hát! Tízrészes sorozat a televízióban Koltay Róbert időnként meglesi a közönségét # A rendezői munkát is szereti Nyíregyháza (KM) — A színészi pózokat az alkalmi közönségtalálkozón sem kerüli. Egy széket kér, felül a karfájára, poénokat süt el, sziporkázik. Most mégis egészen más, mint ahogy a kabaréjeleneteiben, mondjuk az Illetékes elvtárs című rögtönző leleményében megszoktunk. Őszintének tűnik, szívesen beszél a magánéletéről, szakmai gondjairól, de leginkább a sikereiről. Mert ez utóbbiból aztán kijut neki bőven. A kaposvári színházi elismerések után a már említett kabarék, a filmszerepek, és legutóbb a saját maga kreálta, rendezte, összegrundolta Sose halunk meg című film, melynek a főszerepét is ő alakította. Ősztől máshol játszik » — Úgy gondolom, a legutóbbi film valóban a pályám csúcsát jelenti, hiszen ebben nemcsak a főszerepet játszottam, hanem magam is rendeztem. Életemben először. Minden szerepem felett áll. Mégis gyakran fáj a szívem, hogy a színházi szerepeim, amelyekben a kaposvári színházban játszottam, nemigen jutnak el a közönséghez. A kaposvári színház 25 évig az életemet jelentette. Sajnos, a színházban nem tartották olyan fontosnak a filmet, mint én, és ebből egy kis konfliktus támadt. ...Ősztől szabadúszóként a veszprémi színházban játszok majd. □ Bizonyára marad a film is — Feltétlenül. Azt hiszem, sikere van a Sose halunk meg című filmünknek, amelynek Jelenet a Sose halunk meg című filmből Archív felvétel forgatókönyvét épp a nyíregyházi származású Nógrádi Gáborral írtuk. Jó volt ez a film- készítés, mindig is úgy éreztem, több van bennem, mint hogy üljek, és várjam a szerep- osztást. Szerencsém volt ezzel a dologgal. Az élet különböző lehetőségek sorozata, amelyeknek a többségét kihagyjuk. Én is sokat kihagytam. Ez a film nem is tűnt helyzetnek. Volt nekem egy nagybátyám, akiről évekkel ezelőtt beszélni kezdtem Nógrádi Gábornak. Ebből született meg nyolc év múlva, kalandos körülmények között az alkotás. Persze, amikor nyolc évvel ezelőtt elképzeltem, nem gondoltam, hogy én leszek a főszereplő. Végül is úgy alakult, hogy a stúdió- vezetőnek az volt a kérése, én játsszam a főszerepet, a Gyu- szi bácsit. Meglesi a közönségét □ Azt mondják, időnként bemegy a moziba, ahol a filmjét játsszák, hogy meglesse a közönségét..? — Sokszor valóban belesek a moziba, amikor megy a film. Nagyon nagy szerencse, hogy a jó közönség vetítés közben el tudja repíteni a filmet olyan magaslatokba, hogy én is nagyon élvezem hogy milyen jól szórakoznak. Általában elégedett vagyok a filmmel, persze néha eszembe jutnak újabb ötletek, amelyeket jó lett volna felhasználni... □ Ne haragudjon, hogy megkérdezem, de nem zavaró az, ha egy színésznek olyasmikkel is kell foglalkoznia, hogy honnan lesz a pénz a filmkészítéshez, vagy más szervezési, kamerabeállítási, menedzselési feladatokra..? — Nem a nagyképűség mondatja velem, de majdnem mindig kiderül, hogy van olyan, amihez én is kezdek érteni. Szörnyű következetlenségek vannak például a filmbemutatásban. Ráadásul, ha valahol kezd jó híre lenni a filmnek, akkor leveszik a műsorról. Az valóban nem lenne rossz, ha nem kellene a pénz után hajtani. Viszont megtanultam a filmkészítést. Kiderült, hogy van érzékem a vágáshoz, és tudok a film nyelvén is mesélni a sajátos fanyar stílusomban, amit át tudtam vinni ebbe a filmbe is. □ Belekezdene újból egy ilyen fáradalmas munkába? — En azt gondolom, hogy ez után a film után a következő már könnyebben megy. Jobban bíznak majd bennem. Mert szép sikere van a filmnek. Magyarországon már több mint 200 ezren látták, Ausztrália is megvette, és most Amerikában is vetíteni fogják. Azt mondták, végre egy olyan közép-európai film, amelyet ott is értenek. Ami hajtja a színészt A legtöbb színészt valamiféle hiányérzet hajtja, hogy időnként másba fogjon. Nem kap szerepet, sikertelenség stb. De Koltay Róbertnél nem erről van szó, hisz sikeres színész Kaposváron, mégis a kabaré felé kacsingat, aztán a filmek, most meg a rendezés... — A filmrendezést kivéve a többit nagyjából egyszerre végeztem. A kabaré nem külön dolog volt, a színház és a tévészerepek mellett csináltam. A rendezés viszont valóban új volt. Valami hajtja az embert. Feltételezem, hogy tudok valamit, ami értékes lehet mások számára. Miért tartsam meg magamban? A másik dolog az, hogy egy színész nemcsak annyi, hogy isteni szerepeket játszik. Én úgy gondoltam, hogy képes vagyok elmesélni valamit, és meg is tudom rendezni. Arra gondoltam, hogy egyedi látásmód, ahogy én látom a dolgokat, és ez érdekes lehet az embereknek, nemcsak annak a 6-7 ezer nézőnek, aki Kaposváron láthat. □ Lesz-e folytatás? ■—Gondolom igen. A televízióban most kezdjük egy tízrészes sorozat készítését, és remélem újabb film is lesz nemsokára. Erdélyben hoztak létre nyelviskolát Nyíregyháza (KM — B. I.) — Romániában járt az ILS nyíregyházi nyelviskolájának három tanára. A szabolcsi oktatók leendő nyelvtanároknak tartottak kurzust. A történet még valamikor az év elején kezdődött, amikor az ILS és a Kolozsvári Heltai Gáspár Alapítvány együttműködési megállapodást írt alá. Ennek értelmében 12 romániai nyelviskolát hoznak létre, amelyben az angol és német nyelv mellett román és magyar nyelvet is tanítanak. A két utóbbira is egyre nagyobb az igény, ugyanis a vegyes házasságok mellett egyre több közös kisvállalkozás jön létre. Kiss Tibor úgy véli, hogy az ILS módszere iránt is sokan érdeklődnek, mert szerinte Romániában többnyire kissé akadémikus az idegen nyelvek tanítása. A szabolcsi oktatók ezúttal másfélhetes kurzust tartottak Nagyenyeden. A mostani kiutazást újabbak követik, mert a nyíregyházi nyelviskola kapta meg a megbízatást az ottani képzésre. A nagyenyedi nyelviskola épülete Amatőr felvétel Új fakultatív szakok a zsámbéki főiskolán Zsámbék (MTI) — Az ismét egyházi tulajdonba került zsámbéki tanítóképző főiskola továbbra is nyitott marad mindazok számára, akik a keresztényi normák alapjait elfogadják — közölte az MTI-vel Bence Lóránt, az intézmény igazgatója. Az iskola működését ezentúl is az állami költségvetés biztosítja, a fakultatív módon választható, kiegészítő egyházi képzés pénzügyi fedezete pedig az egyházat terheli. Mint az igazgató elmondta: a fehérvári püspökséggel a napokban egyeztetik, milyen szakokon indul az egyházi szakképzés. Az elképzelés szerint elsősorban hitoktatói szakot szeretnének beindítani, de szó van egyházzenei és lelkipásztor-kisegítő szak megszervezéséről is. Ez utóbbinak a gyakorlati életben azért van ^jelentősége, mert sok településen üresen áll a papi parókia és a Zsámbékon végzett tanítók itt, vagy e helyeken elláthatnák a papi hivatáshoz nem kötött különböző egyházi tennivalókat, mint például a keresztelés, a temetési szertartás lebonyolítását és a hitoktatást. Az egyházzenei szak tananyagát a Zeneakadémia és a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei dolgozzák ki. A képzés a hagyományos formában továbbra is három év, annak a hallgatónak, aki az egyházi szakot is fel kívánja venni, további egy évig tart az oktatás. Másik lehetőség, hogy az alaptananyaghoz kapcsolódva eleve négyéves oktatási formában szerezze meg a főiskolai hallgató a diplomát. Bodnár István 1993. július 5., hétfő
