Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-05 / 154. szám
1993. július 5., hétfő GAZDASAG Kelet-Magyarország 13 Nem fogadható el a törvénymódosítás Kiss Zoltán szabaddemokrata képviselő szerint nem lehet a szövetkezeti törvényt lebegtetni Nyíregyháza (KM) — Be- regbe átutazóban, a napokban Nyíregyházán járt dr. Kiss Zoltán jogász, szabad- demokrata képviselő, a parlament Mezőgazdasági Bizottságának egyik alelnöke. A jogi dolgokban szakértő politikust kérdeztük, milyen megfontolásból utasítja el az ellenzék — már a kormány két tagjával, Szabó Iván pénzügyminiszterrel és Szabó Tamás privatizációs miniszterrel együtt — a szövetkezeti törvény tervezett módosítását? — Az elsődleges oka az, hogy a jelen helyzetben — amikor a mezőgazdaság továbbra is a tőkefelélés folyamatát éli — piac nélkül, az agrárpiaci rendtartás működőképtelensége mellett, nem lehet a szövetkezeti törvényt lebegtetni. Nem lehet egy bizonytalan állapotot fenntartani, mert sem a pénzintézeti hitellehetőségek nem biztosítottak, sem az a biztonság nincs meg, ami a tőkefenntartást ebben a helyzetben jelenleg fenn tudná tartani. így álláspontunk szerint ebben a helyzetben a szövetkezeti törvényhez hozzányúlni nem szabad. — Ha egyéb technikai módosítási indítványokat esetleg el is fogadnánk, magában hordozná azt a veszélyt, hogy kiterjeszthetik további módosító indítványokkal olyan területre is a rendszernek a változtatását, nevezetesen a leválás intézményére, ami a jelenlegi helyzetben katasztrofális lenne a nemzetgazdaságra. — Egyetlen dolog, amit az ellenzéki pártok is el tudnak fogadni, az nem a szövetkezeti, hanem a személyi jövedelemadóról szóló törvény idevonatkozó rendelkezéseinek a változtatása. Ez, az üzletrészforgalmat célozná megkönnyíteni úgy, hogy egyrészt a 20%-os forrásadót eltörölné az üzletrészüket értékesítő tulajdonosok esetében, másrészt azon belső tulajdonosoknak, akik ezt megvásárolják, lehetővé tenné az üzletrész értékének leírását az adóalapjukból. íly módon megindulhatna egy minden érdekelt számára üdvös üzletrészforgalmi rendszer. Persze ez is csak akkor lenne optimális, ha ehhez egy banki intervenciós rendszer is kapcsolódna és a vásárláshoz, hosszú lejáratú kedvezményes hitellehetőségek kerülnének kidolgozásra. — Ebben a kormány jelenleg semmilyen álláspontot nem képvisel. Tologatja a kérdést, arra való hivatkozással, hogy az év végén majd úgy is szabályozzák az adórendszert. Ezért, miután most úgy néz ki, hogy a szövetkezeti törvény, a tervezett módosításával elválna, eltávolodna a személyi jövedelemadó rendszertől, az ellenzék s benne az SZDSZ, nem hajlandó asszisztálni e változtatáshoz. Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket A Kelet-Magyarország június 22-ei számában jelent meg „Tiltakozást nyújtottak át a szövetkezeti törvény tervezett módosítása ellen” című közleményük. Ehhez szeretnék kevés magyarázatot fűzni. A szövetkezeti átmeneti törvény nem váltotta be maradéktalanul a hozzá fűzött reményeket. A kiválás lehetőségét sok esetben tisztességtelenül elhallgatták a tagok elől, vagy a kiválási szándék kivitelezését akadályozták meg. Ezek miatt sokan bennragadtak a szövetkezetekben és különösen a kívülállók nem tudták a vagyonukat onnan kimenteni. Utólag már, amikor az átalakulást aláírókat az utcára tették, jobban látják ezt maguk a károsultak is. Folytatódik a ki nem vitt vagyontárgyak felélése. 1992- ben a szövetkezetek az üzletrészek használatáért osztaléHitelgarancia vállalkozóknak Budapest (MTI) — Az alacsony kamatozású Egzisztencia-hitelt igénybe vevők számára kedvezményes hitelkonstrukciót kellene kidolgozni, hogy az induló vállalkozásaikat már a működés során is finanszírozni tudják. A Hitelgarancia Rt. tapasztalatai szerint ugyanis a kezdő vállalkozások számára rendkívül nagy akadályt jelent a fejlesztési, illetve forgóeszköz- hitelek kamatainak előteremtése, kitermelése — mondta az MTI-nek Apatini Kornélné, a Hitel- garancia Rt. vezérigazgatója. A Hitelgarancia Rt. arra alakult, hogy a jó üzleti tervvel rendelkező vállalkozók számára átvállalja a banki hitelfelvételnél követelt fedezet egy részét. A cég által elbírált garancia- kérelmek túlnyomó része az E-hitelek ügyében érkezik. Apatini Kornélné elmondta: számításaik alapján az E-hitelt felvevő vállalkozásoknak 40 százalékos jövedelmezőséget kellene elérniük az életben maradáshoz, ha a megvásárolt vagyon működtetéséhez hitelt kell igénybe venniük. Ezért jelentős részüknél nagy lesz a bukás veszélye. kot sehol sem fizettek. Sok helyen a földműveléshez szükséges eszközöket nem adták ki, így nincs mivel megművelni a földeket. A külső tulajdonosok üzletrész kiadását sorra megtagadták, sok helyen az új szövetkezet Szolidaritási Alapját a régi szövetkezet vagyonából képezték, megrövidítve ezzel a kiválókat. A törvényalkotás célja pedig valódi tulajdonosokból álló szövetkezet létrehozásának lehetővé tétele volt. Ilyen előzmények után most az a nyomás nehezedik a törvényhozásra, hogy kifosztották a falvak lakosságát, felélik a tsz-ben maradt vagyont. Ezzel szemben a MOSZ elnöksége termelőszövetkezetek elleni politikai támadásnak minősíti a szövetkezeti törvény tervezett módosítását. Alkotmányellenesnek mondják, hogy a megyei földművelésügyi hivatalok az átmenet Washington (MTI) — A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,5 milliárd dolláros hitelt nyújt Oroszországnak azzal, hogy ha a reformprogram a kívánt ütemben folytatódik, Moszkva még idén további 1,5 milliárdot kap. Az IMF amikor bejelentette a döntést egyúttal tájékoztatott az intézmény elvárásairól. A stabilizálási hitelek, amelyeket a nemrég a volt KGST-or- szágok támogatására létrehovégrehajtását ellenőrizzék. A kívülálló üzletrész-tulajdonosok közgyűlésre meghívásával és szavazati jogával nem értenek egyet. Nem értenek egyet a csoportos leválás lehetőségével sem, mert egy újabb vagyonkivitel véglegesen működésképtelenné tenné a mező- gazdasági termelőszövetkezeteket. Bár a kívülállók vagyonát működtetik, az érdekvédelem szerint a külső üzletrésztulajdonossal nem áll vagyoni viszonyban a szövetkezet. A nagy vitát kiváltott, tervezett módosítás szerint a szövetkezet tagjai — új szövetkezet vagy gazdasági társaság alapítása céljából — 1993. november 30. napjáig csoportosan válhatnának le a szövetkezetről. A leváláshoz nem lenne szükség a közgyűlés hozzájárulására. A szövetkezeti vagyon csoportosítását, értékelését augusztus 31-re zott átalakítási alapból folyósítanak, azt célozzák, hogy a jelenleg havi 20-25 százalékos orosz infláció az év végére egyszámjegyűre csökkenjen. A költségvetés tavalyi hiányát felére kell csökkenteni, és a deficit nem haladhatja meg a nemzeti össztermék 10 százalékát. Kívánatos a közkiadások csökkentése, az importőröknek, a szén- és a gabonatermelőknek nyújtott támogatások mérséklése. Az IMF artervezik elvégezni. A leválási szándékot szeptember 30-ig jelenthetnék be, s az azt követő 30 napon belül dönthetnének a vagyonmegosztásról. Két hónap állna rendelkezésre a szakértői értékbecslésre. A csoportos leválókra jutó vagyonrészt 1994. február 15-ig kellene kiadni. Csoportos leválást az azonos településen lakó tagok is kezdeményezhetnek, akikhez kívülálló üzletrész-tulajdonosok is csatlakozhatnak. A szövetkezet vagyonából a csoportos leválókra jutó arányos részt — a jogokat és kötelezettségeket egyaránt — ki kell adni. A leválás egyszeri lehetőséget teremt a vagyonkivitelre. Az utóbb leírtak csak a törvénytervezetben szerepelnek, közreadásával a tájékoztatást akartam szolgálni. Dr. Budai Gábor jogász ra számít, hogy Oroszország adósságai átütemezésével és a 3 milliárdos hitel beszámításával idén összesen 43 milliárd dolláros külső forrásokhoz jut. Az ország devizatartalékai várhatóan növekednek, és az év végére másfél évnyi import értékére nőhetnek. A Valutaalap tájékoztatása szerint azt is elvárja, hogy az orosz kormány megszünteti a földtulajdonszerzés korlátozásait. Hárommilliárd dolláros hitel Az ország devizatartalékai várhatóan tovább növekednek Rendeletellenrendelet Moszkva (AN) — A civilizált országokban ez alatt az idő alatt az illetőt nem bírálják, időt adnak neki. Elődjétől, Gajdartól eltérően, akit szinte hivatalba lépésének első pillanatától egészen távozásáig szünet nélkül kritizáltak, Cserno- mirgyinnek szerencséje volt, mert gazdasági próbálkozásai rejtve maradtak a legfelsőbb hatalmi régiókban dúló kegyetlen harc mögött. A türelmi idő azonban letelt, s itt az ideje az elemzésnek, annál is inkább, mert a jelenlegi orosz kormány ténykedései jobbára elkeseredett rángásokra, mintsem összehangolt munkára emlékeztetnek. Vajon milyen politikát akart folytatni a Miniszter- tanács első embere, aki hivatalba lépésekor bejelentette, hogy a gajdari reformok híve? Milyen reformokra gondolt? Az ugyanis köztudott, hogy Gajdar is inkább csak improvizált. Céljai között szerepelt a költségvetési deficit megszüntetése és a stabil rubel, amelyet a termelés „befagyasztgatásával” szeretett volna elérni. Középtávú, nyáron kidolgozott programját viszont egyértelműen eltemették. Csemomirgyin programja alatt minden valószínűség szerint azokat a túlnyomó- részt általánosításokat tartalmazó kijelentéseket kell érteni, amelyeket a moszkvai polgármesteri hivatalban mondott az ipar és a kereskedelem vezetőinek. Ezek a következők voltak: A tüzelőanyag- és energetikai rendszer stabilizálása, az állami szektor irányíthatóságának helyreállítása, a hitelfelhasználás szigorú ellenőrzése, az adózási fegyelem rendezése és az állami vagyon elherdálásával szembeni küzdelem. Mindezt a hatalmi struktúra bénultsági állapota és regionális hatalom önkénye, a korrupció és az ellenőrizhetetlenség, valamint az adórendszer embrionális állapota közepette szerette volna elérni. A miniszterelnöki célok elérését közben az is megnehezítette, hogy március 4-én Jelcin elnök „felmondott” főellenőrének, sőt magát a beosztást is megszüntette, pedig Bol- dirjev ésszerű, törvényi és bírósági megoldásokat ajánlott a kincstár rovására üzletelő körök megfékezésére. Ilyen körülmények között a miniszterelnök deklarált programja nem egyéb szép szavaknál. Az is igaz, hogy a kormánynak nem is állt szándékában megvalósítani ezeket az elképzeléseket, inkább az ismert napóleoni formula — rendelet — ellenrendelet — rendetlenség — szerint tevékenykedik. Nagy vihart kavart például az 1041-es rendelettel, amely a jövedelmezőségi határ bevezetésére vonatkozott, majd néhány nap elteltével már „kimunkálatlan piszkozatról” kezdett beszélni és Fjodorov miniszterelnök-helyettes bejelentette: szigorítani fogják a pénzügy- és hitelpolitikát, és „próba” csődeljárásokat indítanak a ráfizetéses vállalatok ellen. Ez utóbbi intézkedési tervek valóban a gajdari koncepciót idézik, de alig múlik el másfél hónap, s Fjodorov személyesen kezdeményezi a „preferált” iparágaknak nyújtandó tízmilliárdos kedvezményes kamatozású hitelt a Központi Banknál. Gerascsenko bankelnök ugyan „csak” másfél milliárdot ad, de ezzel a padlóra küldi az amúgy is halódó rubelt. A fent említett napóleoni „hármastörvény” közjátékaként Jelcin érthetetlen „fejmosást” tartott a minisztereknek és bejelentette, hogy „át kell értékelni a prioritásokat és meg kell büntetni a vétkeseket.” Eközben miniszterelnöke mélyen hallgatott, s minden maradt a régiben. Árfolyamok _____________ TŐZSdeiHHHHHHi Index július 2.: 718,33 (+3,47) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. július 2. Valuta Deviza Kanadai dollár 70,48 71,88 71,03 71,37 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 301,03 306.53 303,25 304,63 Német máiita 53,70 54,66 54,06 54,30 Angol font 137,47 140,27 13853 139,23 Norvég korona 12,69 12,93 12,77 12,83 Ausztrál dollár 60,75 61,99 61,17 61,47 Olasz líra(1000) 58,93 6021 59,36 59,68 Belga frank) 100) 261,12 265,78 262,97 264,13 Osztrák sc.(100) 76354 777,14 768,70 772,10 Dán korona • 13,95 142! 14,04 14,10 Pottesc.(lOO) 5624 5734 56,61 56,89 Finn máiita' 16.01 16.4! 16,18 16,28 Spanyol pes.(lOO) 70.09 71,61 70,65 71,03 Francia frank *. 15,91 16,19 15.99 16,07! Svájci frank 6024 6132 60,66 60,94 Hollandforint 47,85 48,71 48,14 48,36 Svédkorona 11,82 12,08 11,90 11,96 írfont . 130.71 13331 131^8 132,32 USAdollár 90,90 92.46 91,53 91,93 Japán jen (100) 84,37 8557 84,79 85,09 ECU 105,09 107,05 105,77 10627
