Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-20 / 167. szám
Kelet-Magyarország J 5 HAZAI HOL-MI Egykoron a hazáért harcoltak A hadirokkantak még a Parlament elé is felvonulnak, ha szükséges, nem gyógyulnak sebeik Nyíregyháza (KM - MML) — Bár már több évtizede véget ért a II. világháború, sokan élnek közöttünk, akik nap mint nap emlékeznek a szörnyű pusztításra, újra és újra átélik a borzalmas napokat. A maradandó sérülések, a fronton elesett férjek emléke olyan seb, amely nem gyógyul be sohasem. A hadirokkantak és a hadiözvegyek érdekét napjainkban két szervezet is képviselni szeremé. A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége (HONSZ) 1990-ban alakult. A tagság egy része 1992-ben új alapszabályt hozott létre, új vezetőséget választott, s a szövetség nevét Magyar Hadi- gondozottak Országos Nemzeti Szövetsége (MAHONSZ) névre változtatta. A két szövetség között vita támadt, s az üggyel a Legfelsőbb Bíróság is foglalkozott. Gondok a rendelettel A bíróság megállapítása szerint a MAHONSZ nem lehet egy másik, működő és önállóan nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, a HONSZ jogutódja, ugyanakkor azt is kimondta a bíróság, hogy a MAHONSZ rövidítés nem téveszthető össze a HONSZ rövidítéssel, ezért az elnevezés alkalmas a két szervezet egymástól való megkülönböztetésére. A Magyar Hadigondozottak Országos Nemzeti Szövetségének megyei tagozata a napokban közgyűlést rendezett Nyíregyházán. A hadigondozottak helyzetéről dr. Leskó Ferenc, a MAHONSZ országos elnöke tartott tájékoztatót. Valahol a fronton Mint elmondta, az elmúlt évtizedekben a támogatások helyett csak hátrányos megkülönböztetések jutottak osztályrészül a hadirokkantaknak, holott egy 1933-as törvény jogokat és járadékokat biztosított a hazáért vívott harcokban megsérült katonáknak. A hadigondozás újraélesztésének reményét a Magyar Köztársaság megalakulásának köszönhetik az érintettek. Tavaly januárban jelent meg egy kormányrendelet, amely helyreállította az alanyi jogon járó hadigondozást. Ugyanakkor a rendelettel nem ért egyet a MAHONSZ. A rendelet ugyanis a legalább hatvanöt százalékos hadirokkantakra vonatkozik, kihagyja a pénzellátásból az ötven és a huszonöt százalékos hadirokkantakat. Gond az is, hogy a rendeletet alkotók egységesítették a járadékot, a százszázalékos hadirokkant éppúgy háromezer forintot kap, mint a hatvanöt százalékos. Kárpótlás a határon túlra Valószínűleg hamarosan módosítják a rendeletet, de kihirdetésének időpontja kérdéses. A MAHONSZ azt is szeretné, ha Magyarországtól kárpótlást kapnának azok a katonák is, akik egykoron a magyar hadseregben szolgáltak, most azonban a határainkon túl, például Erdélyben, Délvidéken élnek. Fájó pont az is, hogy a kormány már 1991-ben megígérte a hadigondozási törvényt, azonban az mind a mai napig nem készült el. Az elnök szerint ennek a törvénynek a haza jövőjét kell szolgálnia úgy, hogy ha az ország bajba kerülne, a fegyvert ragadó férfiak érezzék, az állam minden Harasztosi Pál reprodukciója körülmények között mellettük van. A MAHONSZ vezetősége úgy határozott, ha nem készül el hamarosan a törvény, akkor a hadirokkantak a Parlament elé vonulnak tüntetni. Alapítvány a rokkantakért 1992-ben jött létre a ZOUNUK Nemzetközi Alapítvány, amelynek egyik megalapítója Nyíregyháza város, illetve a város polgármestere. Az alapítvány célja, hogy a hadigondozottak gyermekeinek taníttatását segítse. Az alapítvány már fizetett ki segélyeket, Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyéből azonban még senki sem kapott segélyt. A közgyűlésen dr. Leskó Ferenc ígéretet tett arra, hogy az augusztus 20-i ünnepségek alkalmával megyebeli hadirokkantak is kapnak az alapítványtól segítséget. Kerék-párosán a piramisok földjére Hitvallás: Nem volt még úgy, hogy ne lett volna valahogy, így aztán... Nemcsak kitartás és állókéoesség kell az úthoz, de bátorság is Amatőr felvétel Kisvárda (KM - HZs) — A sikeres barcelonai kerékpártúra egyik résztvevője, Szera- fin László újabb utat szervez. Társával, Jónás Attiláddá több mint 6500 kilométeres utat terveznek szeptemberben a piramisok földjére. Akadály a lezárt határ □ Hétezer kilométert ötven nap alatt szeretnének letekerni. Könnyen kiszámítható, hogy napi 140 kilométer vár önökre. Hogyan készülnek a túrára? — Nagyon szeretünk kerékpározni, ha tehetjük mindenhova bringával közlekedünk. Bejártuk már a megyét, és nagyobb túrákat is tettünk — mondja Jónás Attila. — Tavaly Szerafin László több társával az olimpia színhelyére látogatott el, szintén kerékpárral, a Barcelona ’92 elnevezésű túra során. □ Merre tervezik az útvonalat? — Ez a helyes kifejezés, hogy tervezzük, mert némely országba nem lehet átlépni az országhatárt. Libanonból nem könnyű Izraelbe jutni, lezárták a határokat. Valószínűleg Törökországból Ciprusra megyünk és úgy jutunk el Izraelbe. Terveink szerint a Kis- várda-Isztambul-Jeruzsálem- Kairó-Athén-Kisvárda útvonalon haladunk. Egyiptomból hajóval kelünk át a Földközitengeren Görögországba. Ha lehetne, vízibiciklivel kelnénk át a tengeren is, hogy ne hajóval utazzunk. Titkos álmuk volt Egyiptom □ A kerékpárt sokan szeretik, mert természetbarát, egészséges, és még sorolhatnánk előnyeit, de túrájuk során miért éppen Egyiptomra esett a választásuk? — A Laci ötlete volt. Ezen a vidéken még sohasem járt, és szerette volna megismerni ezeket a tájakat is. Biztosan nem vagyunk egyedül azzal a vágyunkkal, hogy megnézzük a fáraók földjét, a piramisokat. Nagyon sok ember titkos álma, hogy megtekinthesse az ókor kincseit, emlékeit. Utunk során öt pihenő napot tartunk, ahol érdekes látnivalók várnak ránk. Isztambul, Pamukale, Jeruzsálem, Kairó, és Athén azok, a városok ahol megpihenünk és megtekintjük a nevezetességeket. □ Törökországban manapság a turisták nagy-nagy veszélynek vannak kitéve. Naponta hallani a német kirándulók ellen elkövetett merényletekről. Hogyan készülnek fel a veszélyekre? Kísérőautóban a konyha — Nem rettenünk meg a veszélyektől. Laci szerint: Nem volt még úgy, hogy ne lett volna valahogy. A betegségek ellen különböző oltásokat kapunk. Tífusz, kolera és malária elleni védőoltással védekezünk a betegségek ellen □ Ilyen hosszú útra nem csekély ennivalót kell vinniük. Hogyan oldják meg az étkezést? — Az orvos által összeállított étrendet itthonról visszük. Nagyon sok folyadékot csomagolunk, mert a meleg miatt valószínű nagyobb lesz a folyadékigényünk. Egy kísérőautó jön velünk, amelyben szeretnénk egy konyharészt kialakítani, hogy a több mint másfél hónapos túra során legalább naponta egyszer meleg ételt együnk. A kísérőautóban ül majd a videósunk, aki felvételeket készít a túra során, amit majd a későbbiekben a közönségnek is szeretnénk bemutatni, egy útifilmet is készítünk utunkról. Ha valaki kedvet kapott erre a túrára és megfelelő felkészültséggel is rendelkezik, akkor szívesen várjuk útitársnak. Jegyzet Az áldozatok nevében Tóth M. Ildikó r* zakítsa végre szét a szó ij a vétkes némaságot, mert közel az idő, amikor nem lesz erőnk megállítani az egyre brutálisabb gyilkosságok sorozatát. A humanitás és jogállamiság nevében ezrek hurrogták le azokat, akik azt mondták: nem szabad eltörölni a halálbüntetést, mert az visszatartó erő. S lám, pár év alatt bebizonyosodott, milyen jól tudták, hogy ha szétrontjuk a gátat, megindul a kegyetlenség árja! Mi értéke van ma az emberi életnek? Egy pohár bor, egy luxusautó? Lássuk be, egyre iszonyatosabbak ezek a gyilkosságok. Azt hiszem, az inkvizíció tömlöceiben történhettek hasonlók, mint mostanság „Európa felé” haladtunkban. A nyíregyházi férfit — épp krisztusi korú volt —, utolsó órájában fához kötötték, megkínozták. Egy komlói nőnek felvágták a hasát, kitéptek belső szerveiből. A budapesti taxist késével szinte lefejezte a magát elmebetegnek mondó 30 éves férfi. A horrornak lesz folytatása, mert bőven van még rejteke az emberi lélekben a gonosz indulatoknak. Nem úgy képzeltem a jog- államiságot, hogy akik élethalál uraiként viselkednek, maximum életfogytiglani kapnak, ami ritkán tart az életük fogytáig. Ha eközben netán megszöknek és felkoncolnak akár fél falunyi embert, nem kaphatnak súlyosabb büntetést, mint amit már kiszabtak rájuk, csak hoszszabbat. A gyilkos addig bármit tehet (és tesz!), amíg nincs mitől rettegnie. Nem kívánom vissza a „szemet szemért, fogat fogért” elvet, de a halálon kívül nincs más büntetés, ami elrettentené ezeket a kemény fiúkat, mert legtöbbjük nagyon is gyáván reszket az életéért. A sajátja drága neki, áldozatáé meg értéktelen... Micsoda ellentmondás, hogy mindenkinek joga van az élethez (sőt, az alig megfogant embrióét szentnek nevezzük és védjük az anya mé- hében), de a meggyilkoltnak nem? Igaz, a gyilkos halálától nem támad föl áldozata, ám a kivégzéstől való félelem elrettentheti azokat, akik gát nélkül hajlamosak az emberölésre. Jó volna ezen nagyon hamar elgondolkodni, mert a gyilkosok is egyre fiatalabbak. A Fiat autóért ölő testvérek közül a báty mindössze tizennyolc, az öccs pedig tizenhét évesen követte el az életben a legnagyobb bűnt...! Nagyhalász belterületén a Villépszer Kft. dolgozói fektetik a gázvezetéket M. Magyar László felvétele Családi nap Támogatókat várnak a nagycsaládosok Nyíregyháza (KM) — Kétezer * vendéget vár a Nagycsaládosok Országos Egyesületének nyíregyházi Családi Kör Egyesülete a szeptember 18-án sorra kerülő Nagycsaládosok Országos Családi Napjára. A Sóstón délelőtt tízkor mazsorettműsorral kezdődő színes programok egy része a felnőtteknek, a szülőknek szól. A zene, tánc és szórakoztató műsor mellett jut idő a komoly dolgokra is, lesz például fórum a parlament családbizottsága tagjainak részvételével, de lehet konzultálni a NOÉ országos vezetőivel a nagycsaládosok közügyéiről. A gyerekek számára a vadasparkban és a múzeumfaluban versenyeket, vetélkedőket, kiállításokat, kincskereső játékot, lovasbemutatót, bábszínházát szerveznek. Szükségük lenne még a rendezvény lebonyolításához anyagi támogatásra. Aki teheti, annak pénzügyi segítségét köszönettel vennék, legyen az magánszemély vagy vállakózás — az ösz- szeg az adóalapból leírható. 1993. július 20., kedd WKttttKtttKKKk