Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-08 / 131. szám
HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 1993. június 8., kedd Csendes, mégis feszült hétköznapok Uray János úr csak látogatóban járt itt — Ha nemzetközi határátkelőhely lenne Györke László Beregsurány (KM) — Kis település Beregsurány. Alig több, mint hatszázan lakják. A másik hasonló faluval, Márokpapival közös a kép- viselő-testületük, sőt, még az általános iskola is. Az érdekelt elsősorban, hogyan élnek ma ebben a magyar-ukrán határtól alig egy-másfél kilométerre fék-' vő faluban. Kastélynak mondott udvarház Az általános iskola tőszomszédságában, az évszázados fákkal körülvéve „hűsöl” egy szép, régi udvarház — a helybeliek kastélynak mondják —, ebben kapott helyet a polgár- mesteri hivatal. A kinti harmincfokos hőség ellenére ide- benn szinte didergünk Oláh Dezsőné polgármesterrel. A kastély egykori tulajdonosa felől érdeklődöm. — Alig másfél hónapja járt itt Uray János, aki Amerikában. Ohio államban él. Nem azért jött, hogy esetleg visszakövetelje. Csupán kíváncsi volt, milyen állapotban van ma. Nagyon barátságos ember. Azóta már levélváltás is történt köztünk, s hamarosan újra hazalátogat. A rövidke „intermezzo” után — sajnos — „kellemetlenebb” kérdések is terítékre kerülnek. Természetesen — bár ez egyáltalán nem természetes állapot — a legnyomasztóbb gond kerül a beszélgetés középpontjába: a munkanélküliség. — Közel ötvenszázalékos a településen a munkanélküliség. A korábbi téesz nyomába lépő szövetkezet, sajnos, csak kevés embernek tud munkát biztosítani, s azt sem állandó jelleggel, hiszen fizetési gondokkal küszködnek. Ebbe azonban nem akarok mélyebben belemerülni, hisz végül is nem az én asztalom. De az biztos, hogy azokban a családokban, ahol mindkét szülő munÁrak és a létminimum Nyíregyháza (KM) — A KSH által kiadott információ szerint az elmúlt 12 hónapban 22,8 százalékkal nőtt az árszínvonal, míg a tavalyi azonos időszakban ez 23,3 százalék volt. A januári áremelés volt a legdrasztikusabb (6,8 százalék). Az autósokat viszont érzékenyen érintette a legutóbbi 2-2,5 százalékos üzemanyag-áremelés. A létminimum a két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi családokban 43 600 forintot tett ki, ez egy főre számolva 10 900 forintnak felel meg. Ez jellemző az országos átlagra is. Az áprilisi áremelések ezt a számot négytagú családoknál 300- 400, személyenként pedig 100 forinttal emelték. A létminimum összege a városban élő egyedülállóknál a legmagasabb, 15 300 forint, míg a legalacsonyabb a két felnőttből és négy 15 éven aluli gyerekből álló községi háztartásokban — 51 600 forint, azaz személyenként 8600 forint volt áprilisban. kanélküli, komoly megélhetési gondok vannak. Szinte abszurd, de még a nyugdíjasoknak a legbiztosabb a helyzetük. Hiszen ha átlagot veszünk, az egy főre jutó jövedelem mindössze ötezer forint. Beregsurányban harminc nagycsalád él, akiknek a helyzete még nehezebb. Ennek ellenére mégsem elöregedő településről van szó, hiszen a 14 évesnél fiatalabb gyerekek mintegy százhúszan vannak. Ezenkívül jelentős azoknak a száma, akiket a kényszer hazahozott a városokból. Támogatás nélkül nem menne — Próbálunk mindent lehetőséget megragadni —- folytatja a polgármesterasszony — , Újfehértó (KM) — Vízi Pál rendőr őrnagy, őrsparancsnok az újfehértói képviselő-testület legutóbbi ülésén beszámolójában kiemelte, hogy az ismertté vált bűncselekmé- nyek száma a működési területen tavaly tovább emelkedett. Összesen 356 bűncselekmény jutott a rendőrség tudomására az előző évi 302-vel szemben. Betörés az iskolákban A legtöbb bűncselekményt Újfehértón követték el, míg Kálmánházán és Felsősimán együttvéve csak 32-t. Leggyakoribbak a vagyon elleni bűncselekmények, amelyek az összes ismertté vált jogsértésnek a 84 százalékát teszik ki. Ezen belül is a magántulajdon megkárosítása vezeti a listát. Ennek a hátterében az áll, hogy a közintézményekre sikerült riasztót felszerelni, így tavaly mindössze két betörést követtek el az iskolák sérelmére. Ez a szám 1991-ben 9 volt. Jelentősen csökkent a boltbetörések száma, amely ugyancsak a riasztók felszerelésének köszönhető. hogy enyhítsünk a gondokon. Pályázatokkal, céltámogatásokkal építették meg a tornatermet, amely gyermeknapi ajándék nemcsak az iskolásoknak, de úgy gondolom, az egész községnek. Ugyancsak AFI-támogatással épül az új szolgáltatóház, június végén adják át. Itt kap helyet többek között a KMB, a posta, a takarékszövetkezet, a gyógyszertár, a terhes- és gyermektanácsadás, valamint egy kereskedelmi egység is. A gázlánggyújtás még tavaly decemberben megvolt. Az idősek klubja húsz embernek az otthona, ahol naponta háromszori étkezés mellett megkapják a friss újságokat, nézhetnek tévét. Sokat segít a rászorultakon a Máltai Szeretetszolgálat, tőlük egymillió foNyomozás a fatolvajok után Tavaly a negyedik és az idén az első negyedévben 36 ízben rendeltek el nyomozást faló- pás ügyében. A statisztikai adatok szerint tavaly az 1991. évihez képest csökkent a rablások, a súlyos testi sértések, a okirathamisítások, viszont növekedett a betöréses lopások, a tolvajlá- sok, a garázdaság, a hivatalos személy elleni erőszakos cselekmények száma. Ez utóbbi elgondolkodtató, hiszen 1991- ben ez a rubrika még nem is szerepelt a kimutatásban. A nyilvánosságra került bűncselekmények 76,4 százalékában ismeretlen tettes ellen indult nyomozás. Tudvalevő, hogy a város egy részén áthalad a 4. számú főút, ami növeli a közlekedési bűncselekmények, a balesetek számát. Az okok között szerepel a szabálytalan előzés, a figyelmetlen és az ittas vezetés. A bűnüldözési munka függvénye a tárgyi és személyi feltételeknek. Nos, 1992-ben ezek nem voltak meg az újfehértói rendőrőrsön. Ami a személyi feltételeket illeti, a helyzet javult, hiszen szeptember rint értékű ajándékcsomagot kaptunk nemrég. A közügy mindenek felett Érdekes, hogy áz útprogramba Beregsurány nem kapcsolódott be. Úgy vélték, előbb a gázvezeték-fektetést kell befejezni, hogy ne kelljen az új utat nyomban felvágni. Mivel nagyarányú a munka- nélküliség, természetes, hogy az emberek többsége segélyre szorul. Ugyanakkor a surányi- ak megértették, hogy az infrastruktúra fejlesztése jelenleg, amikor az külső segítséggel könnyebben megvalósítható — elsőrendű feladat. Bár a lakosság tűrőképessége határán van, az egyéni érdeket mégsem helyezik a közérdek fölé. Egy kicsit a jövőbe tekintünk, amikor szóba kerül, mennyi sokat jelentene Su- ránynak, de a többi határ menti településnek is, ha a jelenlegi kishatár-átkelőhely nemzetközivé válna, bővülne. Növekvő vállalkozókedv — Már a jelenlegi kishatár- átkelőhely is munkát ad néhány surányi embernek — mondja Oláh Dezsőné. — Hivatásos útlevélkezelők, adminisztrátorok dolgoznak a közúti határállomáson. A Vám- és Pénzügyőrséggel tárgyaltunk már arról, hogy építési telkeket tudunk biztosítani a majdan itt szolgálatot teljesítő és letelepedni kívánó dolgozóiknak. Arról nem beszélve, hogy nagyobb forgalom esetén több kereskedőnek, szolgáltatást végző vállalkozónak nyílik kedvező lehetőség. Egy pesti kft. például kereskedőházat kíván nyitni a Kárpátia Áruházzal szemben, ahol 34 embert tudnak majd foglalkoztatni. Hogy a surányi vállalkozókedv „működésbe lépett”, bizonyítja az a nagyon hangulatos kávéház, amely az iskolával szemben nemrég nyílott. 1-je, illetve december 1-jével két-két bűnügyi nyomozói, illetve járőr státussal bővült az őrs. Betölteni viszont csak az idén sikerült a posztokat. Szavatolni a pénzintézetek biztonságát A rendőrőrs nyomozási eredményessége 40,8 százalék, az ismeretlen tettest az esetek 32,7 százalékában sikerült felderíteni. Ez a két adat javuló tendeciát mutat. Vizi Pál őrsparancsnok meghatározta a feladatokat is, melyben kiemelte az állomány stabilizálásának fontosságát. El kell érni, hogy a nyomozás eredményessége legalább 50 százalékos, az ismeretlen tettesek felderítése pedig 35 százalékos legyen. Nagyobb figyelmet kell fordítani a pénzintézetek biztonságára. A továbbiakban a bűncselekmények megelőzésében és leleplezésében — a korszerűsödő bűnüldözési tehnika alkalmazása mellett — sokat segíthet a közbiztonság javításában a rendőrség és a lakosság együttműködése. Ez a kölcsönös bizalmon alapulhat. Az egykori Uray-kastély ma polgármesteri hivatal Június végén adják át az új szolgáltatóházat A SZERZŐ FELVÉTELEI A közrend helyzete Újfehértón A leggyakoribbak a vagyon elleni bűncselekmények Jegyzet Perelhető privatizációk Kovács Éva rr zámos helyről, számta- ij lan alkalommal hallani mostanában, hogy vannak bajok a hazai privatizáció körül. Olykor csak személyek, olykor egész pártok firtatják, mi az oka annak, hogy a rendszerváltozás utáni idők egyik legnagyobb feladatában, a privatizációban sajnos, tengernyi a kifogásolnivaló. E témakörben mára az a csúfság is megesett, hogy a témáért felelős miniszter e tárgyban megfogalmazott interpellációkra adott válaszait rendre a honatyák egész sora utasította el, közöttük nemcsak az ellenzékiek, hanem legtöbbször azok is, akik pedig vele egy pártba, egy frakcióba tartoznak, elvileg egy elvet vallanak. A privatizáció mára politikacsináló probléma lett, ezért van kiemelkedő jelentősége a legújabb, a Chinoin Gyógyszergyárban a napokban kirobbant botránynak: a nemrég privatizált, francia társtulajdonban lévő világhírű gyár magyar igazgatója a lemondást fontolgatja, mert mint mondja, nehezen viseli, hogy a külföldi befektetők nyomására az AV Rt. az e témával foglalkozó közgyűlés kezdete előtt tíz (!) perccel bejelentette, a tervezett 240 millió forintnak a tízszeresét óhajtják osztalékként a kasszából kivenni. Ha hinni lehet a szóbeszédnek gazért ez a bőkezűség, mert a franciák rövidesen többségi tulajdonosok lesznek, s akkor már nem a mindenkiéből, hanem a mienkből kellene pénzt osztani, s ehhez érthető módon nem túl sok a kedvük. Nem vagyok közgazdász, nemigen tudhatok az ügyben minden magyarázatot. Állampolgárként azonban mégis csendben borzolja a kedélyemet valami: szeretném tudni, vajon kinek van a konkrét tárgyban igaza, s érdekelne az is, miért nem ellenőrzi jobban valaki, vajon a hozzánk érkező nyugati vállalkozók és befektetők valójában miféle emberek? Országos és megyebeli példákat is sorolhatunk arra, hogy több százmilliós tartozással a zsebükben jönnek „megváltani”, „felemelni" bennünket némelyek, akik sokszor úgy tesznek, mintha a szegény magyarok, s a még szegényebb szabolcsiak kizárólag arra és azért születtek volna, hogy legyen, aki a nagy átalakulásban hülyének nézheti majd őket. M ert ugyan mi mással magyarázható, hogy nemzetközileg körözött szélhámosok, többszörös sikkasztok lehetnek a magyar piacon potenciális vevők, akik még akkor is tartják ajánlatukat, amikor már mindenki tudja, hogy nem az üzleti életben, sokkal inkább a börtönben lenne a helyük. Szekeres Tibor felvétele Kettecskén Gyógyítani a beszédet Nyíregyháza (KM - T. K.) — Logopédusok, gyógypedagógusok, tanítók, tanárok, óvónők és a beszéd gyógyítását is végző foniáter orvosok érdeklődésére tarthat számot a július 1-3-a között megrendezésre kerülő program. Nyíregyházán a sóstói önkormányzati központ ad helyet a rendezvénynek, amely egyben a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság idei kongresszusa. Nyíregyháza eddig még nem kapott rendezési jogot ezen a szakterületen. A programot a Jósa András Megyei Kórház fül-orr- gége osztálya szervezi. Dr. Szabó Antal foniáter szakorvostól hallottuk, hogy a hangképzés, a beszéd, a kommunikáció nem is olyan természetes, mint azt gondolnánk. Különösen gyermekkorban kell figyelni a szakembereknek, hogy az óvodás, az iskolás miként ejti a hangokat. A leggyorsabban logopédusnak vagy orvosnak kell foglalkoznia a gyerekkel, hogy a későbbiekben ne kerüljön hátrányba a társaival a beszédhiba miatt. Az utóbbi években szaporodtak a gégeműtétek, s számos esetben újra meg kell tanítani beszélni a pácienst. A szakma újdonságairól is hallhatnak a résztvevők a sóstói tanácskozáson. A beszédgyógyítás, sajnos, nem olcsó. A költségek előteremtésére a Kempelen Farkas Alapítvány vállalkozott. Bankszámlájukat a Külkereskedelmi Bank kezeli, a 203-26801-7007 számlaszámon. A jó szándékú támogatást előre is köszönik a társaság szakemberei. t
