Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-02 / 126. szám
TÚL A MEGYEN Kelet-Magyarország 9 1993. június 2., szerda Uj törvény az állampolgárságról Budapest (MTI) — Az Országgyűlés kedden napirend előtti felszólalások meghallgatásával kezdte meg e heti törvényhozó munkáját. Surján László népjóléti miniszter a társadalombiztosítási önkormányzatokkal, illetve a Társadalombiztosítási Főigazgatóság megosztásával kapcsolatos problémákról szólt, míg Nagy Tamás (független) a magyar mezőgazdaság válsághelyzetének enyhítésére egyebek mellett azt javasolta: az idei várhatóan súlyos aszálykárok csökkentésére a kormány soron kívül készítsen csomagtervet. Szabó Lukács MDF-es képviselő ugyancsak napirend előtt a szövetkezeti törvény módosítására kérte a Házat. Az Országgyűlés ezt követően törvényjavaslatok és határozati javaslatok sürgős tárgyalásba vételéről, illetve önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről döntött. Az érdemi munkára térve a törvényhozás megkezdte és egyúttal le is zárta az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamaival kötött szabadkereskedelmi megállapodás megerősítéséről szóló határozati javaslat általános vitáját. Az előterjesztést mind a koalíciós, mind az ellenzéki pártok vezérszónokai támogatták. Ugyanakkor a téma kapcsán veszélyesnek nevezték azokat az elsősorban nyugat-európai részről megnyilvánuló törekvéseket, amelyek a Visegrádi Négyek szabadkereskedelmi megállapodásának bővítésére irányulnak. Mint a vitában elhangzott: ennek megvalósulása esetén egyfajta új KGST jöhetne létre, amely gazdasági vasfüggönnyel választaná el a régiót Nyugat-Európától. Az Országgyűlés — újabb felszólalások nélkül — lezárta a helyi adókról szóló törvény módosításiról szóló előterjesztés részletes vitáját, majd két hozzászólás erejéig folytatódott a közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitája. Tóth Sándor (KDNP) úgy vélekedett: helytálló helyzet- elemzésre épül a közoktatás új koncepciója. A vita korábbi szakaszában felszólalókhoz hasonlóan azonban a kereszténydemokrata képviselő is hiányolta a nemzeti alaptantervet és a vizsgarendszer kritériumait. Beke Kata (független) azon az állásponton volt: a nemzeti alaptanterv nélkül nem léphet hatályba az új törvény. A képviselőnő ennek megléte nélkül teljesen üresnek tartotta az előterjesztést, amely — mint mondotta — minden lényegi kérdést később megalkotandó miniszteri rendeletek hatáskörébe utal. Az Országgyűlés keddi ülésén egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett elfogadta az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamaival 1993. március 29-én kötött szabadkereskedelmi megállapodást, valamint a magyar-finn mezőgazdasági megállapodás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere a határozathozatal előtt méltatta az egyetértést, ami a külgazdasági stratégia fő céljait illeti. Ez a nemzetpolitikai együttműködés, ami a megállapodások támogatásában nyilvánult meg — a miniszter szavai szerint — javára válik Magyarország nemzetközi megítélésének is. A nagy többséggel elfogadott országgyűlési határozat szerint július 1-jén életbe léphetnek az EFTA-tagorszá- gokkal Genfben kötött megállapodások. Ezek szerint a jelenlegi magyar ipari export 85 százaléka teljesen szabadkereskedelmi feltételekkel juthat a hét ország piacaira. Az élelmiszeripari cikkeknél megszűnnek a termékek értékének feldolgozóipari hányadát érintő vámok. Magyar részről a vámlebontás menetrendje megegyezik az EK-magyar társulási megállapodásban szereplő ütemezéssel, és a mennyiségi korlátozások felszámolása is azonos határidőig történik. Ez azt jelenti, hogy a szerződés aszimmetrikus jellegű. Hazánk később — teljesen 2001-ig — nyitja meg piacait az EFTA-tagországok előtt, mint azok a magyar áruk előtt. A magyar-finn megállapodás azt teszi lehetővé, hogy Magyarország szükség esetén Finnországgal szemben is alkalmazhassa a többi EFTA-or- szággal, vagy az EK-val szemben foganatosított védőintézkedéseket. A T. Ház kedden este új kétharmados törvényt alkotott: 235 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta a magyar állampolgárságról szóló jogszabályt, amely rendelkezik az állampolgárság megszerzésének, esetleges megszüntetésének körülményeiről és feltételeiről. Az Országgyűlés plenáris ülésének déli szünetében megtartott szokásos sajtótájékoztatókon kedden az MDF és az MSZP képviselői oktatási kérdésekkel foglalkoztak. Az SZDSZ két képviselője pedig pártja álláspontját fejtettejri az állampolgársági törvényjavaslatról, illetve az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló előterjesztésről. Kálmán Attila művelődési és közoktatási államtitkár a közoktatási törvényt már az idén bevezethető, működőképes és elfogadható dokumentumnak nevezte. Az államtitkár azzal támasztotta alá, hogy megítélése szerint a javaslat európai mércével is igen liberális megoldásokat tartalmaz például az iskolaválasztás, a tanítható anyag meghatározásában és a lekiismereti és vallásszabadság érvényesülése szempontjából. Kálmán Attila rámutatott: még nem volt hazánkban olyan törvényjavaslat, amelyet ilyen alapos egye- tető tárgyalások előztek volna meg. Az MSZP három képviselője azt kifogásolta, hogy nem kap megfelelő nyilvánosságot a szakképzésről szóló törvény- javaslat. Körösfői László a szocialisták érdemi kifogásait sorolta: hogy még nem alakultak ki piacgazdasági körülmények, nem megfelelő a tanulók érdekvédelme, megoldatlan a munkáltatók érdekeltsége a szakképzésben. Mától nem gond a takarítás Mert egy erős és megbízható segítőtársra akadt az Electrolux személyében. Most vásároljon Electrolux porszívót, mert az alábbi készülékekhez 2db Cif súrolószert és 1 db Sunlicht mosogatószert tartalmazó ajándékcsomagot adunk: Mio 911, Lite 1620, Lite 1840, Lite 1850, Dolphin 3840. A területi lapok jelene Budapest (MTI) — A Magyar Újságírók Országos Szövetsége A regionális lapok helyzete és jövője címmel rendezett konferenciát kedden. A MUOSZ a tanácskozással ahhoz kívánt hozzájárulni, hogy tisztázódjanak az egyre nagyobb súlyú regionális sajtó érdekvédelmi, gazdasági és szakmai kérdései. A konferencián az érintett újságírókon kívül részt vettek a megyei lapok külföldi tulajdonosainak képviselői is. A találkozón elhangzott: a külföldi tulajdonosok nem tervezik a megyei lapok koncentrálását, mutációikkal inkább a kis régiók felé fordulnak. A konferencián előadások hangzottak el többek között a regionális újságírás hagyományairól, a sajtónyelvről, a munkavállalói jog érvényesüléséről a megyei lapoknál, és a lapterjesztés jövőjéről. Közérdekű vizsgálatok Budapest (MTI) — Az Állami Vagyonügynökség Ellenőrzési Igazgatósága az idei 510 bejelentés alapján 252 esetben indított vizsgálatot. A befejeződött 127 vizsgálat mintegy felénél derült fény kifogásolható magatartásra. Számos esetben büntetőeljárásra, vezetőcserére, illetve prémiumvisszatérítésre, államigazgatási felügyelet alá vonásra volt szükség — hangzott el az ÁVÜ Ellenőrzési Igazgatóságának kedden tartott sajtótájékoztatóján. Demonstráció, ősszel sztrájk — ha muszáj Budapest (ISB - S. Z.) — „Már az összes lehetséges kompromisszumot megkötöttük, további engedményeket nem tehetünk. Tavaly nyáron belementünk, további engedményeket nem tehetünk. Tavaly nyáron belementünk, hogy az új közalkalmazotti bértarifa bevezetését 1994. január 1-re halasszák, ősszel pedig abba, hogy idén csak 10 milliárdot fordítsanak a szektorban dolgozók béremelésére. Ezekután senki nem várhatja, hogy eltekintünk az így kialkudott időponttól és összegtől — azaz a 45 milliárd forinttól.” így érveltek annak a négy szakszervezetnek a vezetői keddi sajtótájékoztatójukon, amelyek magukra vállalták a közalkalmazottak demonstrációjának megszervezését. A közalkalmazotti törvényt 1992 nyarán fogadta el az országgyűlés, ám egyes rendelkezései — például, amelyek az új bértarifa bevezetéséről szólnak — csak jövőre lépnek majd életbe. A kormány tagjainak — különösen a pénzügyminiszternek — a kijelentései azonban azt sejtetik, hogy a köz- alkalmazottak nemigen számíthatnak kedvező fordulatra belátható időn belül. Ezért is határozták el a szakszervezetek, hogy demonstrációra hívják az érdekelteket a Parlament elé. S ha addig nem sikerül a kabinetet jobb belátásra bírni, ősszel közalkalmazotti sztrájkok is várhatók — többek között a pedagógusok körében. Vadász János, a közgyűjteményiek országos titkára a demonstráció előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az érintett érdekképviseletek az 1993-as költség- vetés vitájakor mintegy 250 milliárd forint átcsoportosítható összeget találtak „jól elbújtatva” — például alapítványi, vállalati támogatásokat —, amely vélhetően már az idén bőven fedezetet nyújthatott volna az új közalkalmazotti bértarifa bevezetéséhez. Ennek ellenére — fogcsikorgatva bár, de — belementek a kormány által javasolt megoldásba, azaz, hogy 1994-től lépjen életbe az új bérrendszer, amelynek a kialkudott forrástöbblete mintegy 45 milliárd forint. Ezekután megalapozatlannak tartják a pénzügyminiszternek azt a javaslatát, hogy újabb egy évvel tolják el az 1994. januári határidőt, már csak azért is, mert a kormánynak láthatóan nincs konkrét bérpolitikai elképzelése, menetrendje 1994-re, •s még kevésbé 1995-re. Egyetlen magyarázat van — vélte Vadász János —, hogy tudniillik a kormány a következő kabinet nyakába szeretné akasztani ezt a súlyos problémát is. Szőllősi Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezete főtitkára szerint nem lehet megítélni az önkormányzatok hitelképességét, s ezért sem megvalósítható, amit a kormány, s maga a miniszterelnök is javasol, vagyis, hogy kölcsönökből oldják meg a pedagógusok és más közalkalmazottak béremelését, akár a kabinet pénzügyi garanciavállalásával. A kormány a jelenlegi helyzetében egyébként sem tehet ilyen ígéreteket — tette hozzá Szőllősiné. Pokorni Zoltán, a Pedagógusok Demokratikus Szak- szervezetének ügyvivője azt hangsúlyozta, hogy a kormány javaslata tovább mélyítené a szakadékot a gazdag és a szegény önkormányzatok között, helyi konfliktussá tenné azt, amit a törvény garantál, megerősítené a különbséget a „fapados és a normális oktatás” között. Nemcsak a 20-25 százalékos béremelésről van szó — érvelt Pokorni —, hanem arról is, hogy az új bértarifa-rendszer felszámolja, vagy mérsékli az eddig kialakult egyenlőtlenségeket, igazságosabb helyzetet teremt a közalkalmazottaknak. A kormány halasztási javaslatával ez az elv is csorbát szenvedne — ezt pedig, bár nem szívesen, de sztrájkokkal is megakadályozzák, ha kell. Jönnek a szakértők Budapest (ISB - R. S.) — Várhatóan egy héten belül érkeznek hazánkba a szabolcs-szatmár-beregi sertéspestist vizsgáló európai közösségbeli állategészségügyi szakértők — tudtuk meg a földművelési tárca keddi sajtótájékoztatóján. Az eseményen elhangzott: a helyszíni elemzés eredményeképpen elképzelhető, hogy csak regionális export- korlátozást vezetnek be a brüsszeli döntéshozók, s így hazánk többi megyéjét nem érinti majd a kiviteli tiltás. A földművelési tárca szakértőinek véleménye szerint a sertéspestist a szomszéd országból becsempészett élő állatok illetve a nyers hús okozta. A klasz- szikus európai sertéspestis a román határ melletti Mérk és Vállaj községekben ütötte fel a fejét, s ezt a tényt a magyar kormányszervek az összes nemzetközileg illetékes szervnek bejelentették. Időközben elpusztították a beteg állatokat, s napjainkra befejeződött a fertőtlenítés is. A két falut, illetve a környékbeli településeket zárlat alá helyezték, s az e területen található 11 ezer sertést naponta vizsgálják és diagnosztizálják. Ha viszont a tiltás csak Szabolcs-Szat- már-Bereg megyére vonatkozik majd, akkor csak e régióból lesz tilos hat hónapig és negyven nap lappangási ideig nyers húst és élő állatot exportálni. A tejtermelés növelése érdekében állami beavatkozásról döntöttek: az agrárpiaci rendtartási hivatal 1 forint 50 fillért ad literenként annak a felvásárlónak, amely az export minőségű tejért legalább 22 forintot fizet a termelőknek. Az első osztályú tej legalább 20 forintos felvásárlási ára esetében ez a „prémium” 1 forint lesz. Az intézkedés érvénybe lépéséig még 10-12 napot kell várni. Foglalkozott a tárca a gabonapiac időszerű kérdéseivel is. 0] Electrolux Electrolux, és ez biztos PRODUCT ÜZLETHÁZ Nyíregyháza, Rákóczi út 14.