Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-27 / 122. szám

1993. május 27., csütörtök TÚL A MEGYÉN

JHkdct Magyarország Q

Már nincs mit privatizálni

Pongrácz Tibor: „Nem vagyok híve a feltétel nélküli vagyonosztogatásnak”

Budapest (ISB - S. Z.) — Ma már gyakorlatilag nincs szabadon privatizálható vagyon a magyar gazdaságban — állítja Pongrácz Tibor, az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnöke. Véleménye szerint az állami vállalatok adósságállományát, a bejegyzett jelzálogjogokat, valamint a szükségszerű pénzügyi reorganizáció költségeit is beleszámolva a szóba jöhető vagyonérték inkább negatív számmal írható le, semmint pozitívval.

Az államtitkárt állításának bővebb kifejtésére kértük:

— Amikor 1990-ben a németek felmérték a keleti tartományokban a szerintük privatizálható vagyont, körülbelül 1300 millió márkára becsülték az értékét — kezdte a válaszát Pongrácz Tibor. — Egy évvel később ugyanannak a vagyontömegnek már csak 600 milliós értéket tulajdonítottak, mára pedig már mínusz 250-270 márkánál tartanak. Az ok egyszerű: az egykori Kelet-Németországban környezetszennyező, drága, elMegbírságolták a Kurírt

Budapest (MTI) — A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa 1,5 millió forint bírsággal sújtotta a Kurír Rt.-t az általa korábban kiadott Európa Hírmagazinban megjelentetett tiltott dohányreklám miatt — tájékoztatta szerdán az MTI-t a Versenyhivatal illetékese. A több alkalommal megjelent egész oldalas, színes fényképreklám a volt Egri Dohánygyár által készített HB cigarettára hívta fel a figyelmet. A versenyhivatal abból indult ki, hogy a reklám önmagában hordozza a fogyasztásösztönzés jellegét. Nem fogadta el az azzal kapcsolatos védekezést, hogy a reklám csupán a tulajdonos- változás miatti, új cégnevű gyár arculatának népszerűsítésére irányult, mert a fényképreklám nem a cég arculatát, hanem a cigarettaterméket jelenítette meg.

Regionális

együttműködés

Tatabánya (MTI) — Magyar és a szlovák határrégiók együttműködéséről írtak alá szerződést szerdán Tatabányán a Csallóközi Városok és Falvak Társulása, Újvár, Párkány és Su- rány környék városainak és falvainak regionális csoportosulása, a Párkány központú déli régió és a Hont- Ipoly menti régió, valamint Győr-Moson-Sopron, Ko- márom-Esztergom és Pest megye vezetői, képviselői.

Az együttműködés kiterjed az iskolák közötti kapcsolatokra, ifjúsági és sportrendezvényekre, kulturális eseményekre, társadalomkutatásra, tudományos konferenciákra, gazdasági kapcsolatokra, a tömegtájékoztatásra és környezetvédelemre. A szerződő felek — egyebek mellett — elhatározták, hogy kétnyelvű mesekönyvet jelentetnek meg.

avult technikákat alkalmaztak, így a könyv szerinti értéket jóval meghaladó összeget igényel a vállalatok reorganizációja. Nálunk is hasonló a helyzet: a jobb minőségű vagyon mára már többségében gazdára talált, maradtak azok a cégek, amelyekre nagyon sok pénzt kell költeni, hogy eladhatók legyenek.

— Mégis, mennyit? Egyáltalán, milyen pénzügyi lehetőségeink vannak ezeknek a cégeknek a talpraál 1 ítására? Például a hitelkonszolidáció?

— Nehéz forintosítani a szükséges ráfordításokat. A hitelkonszolidáció pedig csak az egyik fele az érmének, mivel hiába reorganizáljuk a bankokat, ha ugyanazok a rosszul működő, hitelképtelen vállalatok maradnak a kuncsaftjaik, amelyek addig voltak — előbb vagy utóbb ugyanolyan rossz helyzetbe kerülnek, mint korábban. Tehát egyúttal fontos a vállalatok reorganizációja is, amelyre léteznek megfelelő technikák.

— Melyek ezek? Az biztos, hogy a hitellehetőségek — épBudapest (ISB - R. S.) — Nem mondhatunk le a külföldi tőke magyarországi befektetéseiről, mert ha ezt tennénk, akkor gazdasági rezervátummá válunk, az ország fejlődése megáll, s elvesztjük a nyugathoz való integrálódásunk esélyeit — állítja Bácskai Tamás. A Nemzetközi Bankárképző oktatási igazgatója az Invest ’93 fórumon tartott előadásában kifejtette: Magyarországon a két világháború között az iparban 30, a mezőgazdaságban pedig 20 százalékos volt a külföldi tulajdoni hányad, ma viszont — a 2200 milliárd forintos állami vagyonhoz képest — csupán öt százalékot mondhat magáénak a határokon túli tőke. .

Bácskai Tamás előadásában úgy ítélte meg, hogy a privatizáció rendkívül ellentmondásos folyamat, a gazdasági, politikai és társadalmi szempontok állandó súrlódásban vannak egymással, illetve sokpen az ön által előbb elmondottak miatt — meglehetősen szűkösek. A bankok amúgy is csak azokat tartják hitelképesnek, akiknek nincs is szükségük hitelre — aki pedig pénzt akar kölcsönözni, az a pénzügyi szakemberek szerint csakis rossz adós lehet.

— Részben igaza van, bár azért hoztuk létre a hitelgarancia intézményrendszerét, hogy segítsük azokat a vállalkozásokat, amelyek nem tudnak elegendő biztosítékot felmutatni, de életképesek. A folyótoké nagyon fontos összetevője a reorganizáció és a privatizáció folyamatának, s remélem sikerül előbb-utóbb — talán még ebben az évben — olyan pénzügyi konstrukciókat kidolgozni, amelyek lehetővé teszik a likviditási hiányok megszüntetését. Különösen fontos lenne ez a mező- gazdaságban, ahol szintén folyik a privatizáció. Elsősorban kamattámogatásokra és adó- kedvezményekre gondolok, ami — máris hallom az ellen- véleményeket — egyfajta szubvenció, állami rásegítés,

szór ütköznek is a mögöttük álló érdekcsoportok. Ugyanakkor a külföldi befektetések komoly nyereséget is jelentenek az országnak: a pénz mellett fejlett műszaki technológiát, termelési kultúrát valamint gyakorlati szervezési és vezetési ismereteket hoznak hazánkba. Bácskai Tamás véleménye szerint a multinacionális cégek megjelenésének nagy előnye, hogy általuk nálunk is teret nyer a verseny- képes termékeket gyártó ipar, s ráadásul még piacot is hoznak itteni vállalatainknak. Bácskai Tamás rámutatott: a világkereskedelem 50 százalékát multinacionális cégek bonyolítják le, és ezért természetes, hogy a külföldi cégek a saját szempontjaikat védik és érdekeiknek megfelelően tevékenykednek. A környező volt szocialista országokhoz képest jobban szakképzett hazai munkaerő mellett Bácskai Tamás az alalentet meg a napokban, amelyek közül 13 rajta is van a könyvheti listán. Különösen izgalmas a Pilinszky-életmű három darabja: a szépprózakötet, illetve két részben a tanulmányok, esszék, cikkek gyűjteménye. A kiadó a jövő évi könyvhétre tervezi a Pilin- szkyvel készített interjúk és beszélgetések gyűjteményét, majd a levelezésének publikálásával válik teljessé a Pilinszky-életmű. (A verseket — a Századvég — az elmúlt évben adta közre.) Ugyancsak életmű-kiadással rukkoltak elő Hajnóczy Péter esetében, de a fiatalon meghalt író esetében ez az életmű két kötetet jelent.

A halál szólt közbe Cseres Tibor könyvheti szerepléseibe, hiszen még a dedikálok sorába is meghívták. így posztumusz kötet lett a Kentaurok és kentaumő című „tragiko- szatírából”, amelyet a Magvető jelentetett meg.

A Püski Kiadó Sinka István összegyűjtött verseit adta közre, s a Móra három költőnek is a „legszebb” verseit gyűjtötte egybe természetesen

de nem szabad elfelejteni, hogy egy általános recesszió kellős közepén kell fellendítenünk a gazdaságot, s ez nem kis mutatvány.

— Valóban nem az, érzik is ezt mindazok, akik belevágnak a privatizációba. Mit várhatnak á leendő tulajdonosok egy olyan helyzetben, amikor csak negatív értékű vagyonhoz juthatnak hozzá?

— Ha nem sikerül számukra megfelelő gazdasági környezetet teremteni — az előbb említett technikák alkalmazását is beleértve —, akkor gyakorlatilag tönkretettük a gazdaságot.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vállalkozói kultúra is eléggé siralmas képet mutat, az emberek többségének nincsenek információi, éppen ezért a privatizáció meglehetősen belterjes;

Ám addig, amíg ez a helyzet, semmiképpen nem vagyok híve a feltétel nélküli vagyonosztogatásnak, demagógiának tartok minden ilyen jellegű kezdeményezést.

csony bérköltségeket említette meg fő versenyelőnyünként. Hozzátette, a külföldi tőke azért is vonzódik Magyarországhoz, mert hazánkban politikai és monetáris stabilitás uralkodik. Az előadó beszélt a külföldi tőke térnyerésével kapcsolatos szociálpszichológiai érzetekről is: kiderült, egy tavalyi közvélemény-kutatás szerint a megkérdezetteknek csak a 7 százaléka támogatta a külföldi befektetéseket. Bácskai Tamás elemezte azt is, miért nem célszerű ingyenes osztogatással privatizálni. Elmondta, egyrészt a korábban felvett külföldi hitelek hallgatólagos fedezetét jelenti az állami vagyon, s így a szabályok szerint nem szabad ingyen „eladni” a hitel mögül a fedezetet. Másrészt az eddig privatizált állami vagyont átlagosan a könyvszerinti vagyonérték feletti összegért értékesítették: a szorzó 1,49 és 2,1 között mozog.

külön kötetekbe (Tóth Árpád, Vajda János, Paul Verlaine).

Nem hiányoznak ezúttal sem a szokásos antológiák. A Szép versek és a Körkép ezúttal a Kisebbségi ének a beregi rónán című kárpátaljai írók antológiájával egészül ki. Itt szóljunk Görömbei András könyvéről. A debreceni irodalomtörténész Napjaink kisebbségi magyar irodalma címmel megjelent könyvéről. Ebben a szerző rövid portré és pályakép keretében ismerteti meg az olvasókat a szlovákiai, erdélyi, vajdasági és kárpátaljai magyar irodalom jelentős alkotóival.

Nem kis felelősség a könyvek sorából bármelyiket is kiemelni. Mi tegyük ezt még meg a debreceni Csokonai Kiadó három újdonságával. A Nyírő-sorozat újabb darabja a Kopjafák az egyik legismertebb műve a szerzőnek. Sütő András naplóját Szemet szóért címmel jelentetik meg, a harmadik könyvük pedig Deb- reczeni Attila: Csokonai, az újrakezdések költője címmel lát napvilágot.

Pénz és technika

Az állami vállalatokat átlagosan a könyv szerinti érték felett adták el

Felhívás

A Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere — a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség kezdeményezésére, az előző kormányok több évtizedes mulasztását pótolván — 1992. július 28- án kiadott 15/1992 számú rendeletével, a német megszállók elleni harcra önként jelentkezett magyar katonák érdemeinek elismerésére „Független Demokratikus Magyarországért” Emlékérmet alapított.

Az emlékérmet azoknak adományozza, akik az Ideiglenes Nemzeti Kormány to- borzó felhívására önként jelentkeztek, majd 1945. május 9-ig felvétettek a Magyar Honvédség állományába, valamint a honvédség hadrendjén kívül szervezett náciellenes magyar katonai alakulatokba. Az emlékérem posztumusz is adományozható a túlélő házastársnak vagy leszármazottjának. Az emlékérem adományozására első alkalommal 1992. december 21-én, második alkalommal 1993. március 11- én került sor. Az utolsó adományozás ideje: 1993. december 21. Ezért újra várjuk jelentkezésüket: 1945-ös

Honvédelmi Minisztérium szervezőinek, beosztottjainak, a honvéd kerületi kiegészítő parancsnokságok,

bevonulási központok katonáinak. A jászberényi 1., a pécsi 4., a szegedi 5., a debreceni 6., és a miskolci 7. honvéd hadosztály; a debreceni 1. őrzászlóalj; az 1. vasút- és hídépítő zászlóalj; az 1. vasútbiztosító zászlóalj; a határportyázó századok, a folyami flottila, az aknakutató alegységek, a kórházak, szertárak, intézetek állományában szolgáltaknak, valamint a magyar királyi honvédség 24. hadosztályának átállt és Hajmáskérre elvonult tisztjeinek és katonáinak. Továbbá: a hadrenden kívül alakult Budai Önkéntes Ezred, a Temesvári 1. önkéntes magyar hadosztály, az 1. magyar vasútépítő hadosztály, a 3. magyar vasútépítő dandár, az 1. magyar távbeszélő-építő zászlóalj egykori tisztjeinek, tiszthelyetteseinek és honvédéinek.

A rendelet értelmében kizárólag a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség jogosult a felterjesztés előkészítésére. Ezért kérjük, hog^a kérelmet és a csatolt dokumentumok xerox másolatát

— lehetőleg 30 napon belül

— az alábbi címre küldjék.

Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség, 1054 Budapest V., Zoltán u. 16. IV. 425.

Zugkereskedelem

Budapest (ISB - S. Z.) — Körülbelül 100 milliárd forint értékű forgalomkiesést okoz évente az illegális utcai kereskedelem a törvényes keretek között működő vállalkozásoknak — legalábbis az Országos Kereskedelmi Szövetség becslése szerint. Ez — az összes szóba jöhető terhet beleszámítva — mintegy 30 milliárd forint bevételkiesést jelent az államnak, ami éppen fedezné a pótlólag megállapított költségvetési hiányt erre az évre. Ezért is sürget a szövetség ellenlépéseket a kedvezőtlen jelenségek visszaszorítására.

A kereskedelmi szövetség elismeri, hogy sok ember megélhetése függ az utcai kereskedelemtől (a lakosság 20-25 százalékának jövedelme létminimum alatti), ez azonban nem vezethet a jogszabályok megsértéséhez — hangzott el nemrégiben egy konferencián. Nem elég ugyanis, hogy az utcán árult termékek jó része után nem fizetnek adót, vámot, de például az élelmiszerek minősége és árusításuk körülményei sem felelnek meg az előírásoknak.

A műszaki cikkek jótállási és garanciális kötelezettségei kezelhetetlenek, s a bódék, sátrak elárusítóhelyek rontják a városképet, akadályozzák a gyalogosforgalmat. A törvénytisztelő — s ezáltal hátrányosabb helyzetbe kerülő — kereskedők, s a sokszor becsapott vásárlók érdekeit ugyanúgy sérti tehát a zugkereskedelem, mint az államét, az önkormányzatokét.

Az önkormányzatok jelenleg minden lényegesebb kötöttség nélkül adhatnak ki területhasználati engedélyeket.

Az árusok egy része így vállalkozói engedély nélkül árusít a közterületeken, sokszor az engedéllyel rendelkezők között, megnehezítve ezáltal az ellenőrzést. Hiába az eddig hozott hatósági intézkedések — a helyszíni bírság (2000 forint), az engedély nélküli árusításért kiszabható pénzbüntetés felső határának (30 000 forint) a felemelése, az áruk elkobzása —, az utcai árusítás tovább terebélyesedik. Elsősorban a főváros belső kerületeiben okoz problémákat, de a külső kerületekre és a vidéki nagyvárosokra is jellemző ez a tendencia.

A megoldást sokan a szigorúbb jogszabályi feltételek megteremtésében látják.

Ez azt jelentené, hogy néhány kivételtől eltekintve gyakorlatilag törvényben kellene megtiltani az utcai árusítást. Az önkormányzatoknak pedig a területhasználati engedélyek kiadása előtt kellene megvizsgálniuk, vajon a kérelmezők eleget tesznek-e minden törvényes feltételnek — rendelkeznek-e vállalkozói engedéllyel, fizetnek-e adót, stb.

Ez a parlament hatáskörébe utalná a probléma megoldását, ám sok honatya úgy vélekedik, hogy az önkormányzatoknak saját hatáskörükben kell eljárniuk. Szigorítani kellene az ellenőrzéseket — vélik —, illetve kijelölni jól elkülöníthető elárusítóhelyeket, ezáltal is segítve az ellenőrök munkáját.

Abban azonban mindenki egyetért, hogy amíg kínálat lesz az utcákon, addig kereslet is. De igaz ez fordítva is: amíg van kereslet — legyenek bármennyire is szigorúak a szabályok, az ellenőrzések — lesz kínálat is. Ezért ezt a problémát csak a kínálati oldal megregulázá- sával sohasem lehet megoldani.

65 kiadó 155 kötete a könyvheti listán

Budapest (ISB - D. Á.) — Június 4. és 8. között immáron a 64. könyvhétre kerül sor Magyarországon. 1929 éta egy kis megszakítással minden évben megrendezik a könyv ezen ünnepét. Akkoriban Sup- ka Géza újságíró írta le, hogy ezáltal lehet a kortárs irodalomnak megmutatkozási lehetőséget biztosítani. Mint Zentai Péter, a magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke a szerdai ez alkalomból rendezett sajtótájékoztatón elmondta, tavaly már soha nem látott ambícióval lépett elő a könyvszakma, hogy valóban értékes irodalom közreadásával jelentkezzen. Idén ismét gazdag a termés. 60 kiadó 155 könyve szerepel a könyvheti listán, de összesen 285 könyv jelenik meg a napokban. Tarján Tamásnak, a Könyvvilág főszerkesztőjének az értékelése szerint a legigényesebb kiadványokkal idén az Európa, a Századvég, a Pesti Szalon és a Cserépfalvi Kiadó jelentkezett. Ä Századvég csúcsteljesítménye, hogy 23 könyvet je-