Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-26 / 121. szám

HAZAI HOL-MI 1993. május 26., szerda f / j Tüskés sarok _____________ zZ Iskolai kirándulás Bodnár István A z iskolai év legkelleme­sebb eseménye, a má­jusi, júniusi osztálykirándu­lások. Talán éppen ezek a jóhangulatú, közös progra­mok teszik a legemlékezete­sebbé a diákéveket. Am, sajnos egyre költsé­gesebb manapság egy há­rom-négy napos országjáró túra. Tanár ismerősöm meséli, hogy érdeklődtek az egyik turistaszállóban, ahol a 12-14 ágyas szobákat éjsza­kánként és vendégenként 500forintért akarták kiadni. Természetesen ez az összeg nem fért bele kispénzű diá­kok költségvetésébe, rövi- debb, más programot kellett választani. Bizonyára nem mondok új dolgot, az iskolai kirándulá­sok egyik leginkább járható útja az lenne, ha az ország tájain lévő kollégiumok ösz- szefognának és csereképpen egymásnak ajánlanák fel az egyébként ilyenkor többnyi­re üres diákszállókat. Sok költség megtakarítható len­ne így, és talán más előnyei is lennének a közös szerve­zésnek. Mert ezekről a kirándulá­sokról nem szabad lemon­dani. Már csak azért sem, mert sok diák így jut el elő­ször az ország olyan tájára, ahol még sohasem járt. Mindenféle mmmm A MAGYAR-FINN BA­RÁTI EGYESÜLET május 27-én, csütörtökön 17 órától tartja legközelebbi összejö­vetelét Nyíregyházán a TESZ székházában. A talál­kozón Ruprecht Antal tart előadást a Téli háború ön­kéntes katonái címmel. ÉRDEKVÉDELEM. A Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség Megyei Szerve­zete az újfehértói polgár- mesteri hivatalban május 27-én 8—12-ig tart fogadó­napot, amelyen panaszokat, bejelentéseket hallgatnak meg illetve javaslatokat fo­gadnak el. SZÍVKLUB. A szívbeteg­ség és terhesség címmel dr. Szilágyi Attila kardiológus tart előadást a városmajori művelődési házban, a szív­klub május 26-án, szerdán 17 órakor kezdődő össze­jövetelén. NYELVTANULÓK FI­GYELMÉBE. Intenzív kö­zépfokú nyelvvizsga előké­szítő tanfolyamot indít jú­nius közepétől a Morning Star Angol Nyelvstúdió. A kurzusra jelentkezni Nyír­egyházán a Korányi F. u. 135. szám alatt lehet. VÉCSEYS NAPOK. Ma továbbfolytatódik a nyíregy­házi Vécsey Károly Általá­nos Iskolában tartott ren­dezvénysorozat. A német- orosz-angol szaktárgyi ve­télkedők mellett kikapcso­lódásra is lesz lehetőségük a kisdiákoknak, délután futó­versenyen és kötélhúzáson mérhetik össze ügyességü­ket. FOGADÓÓRA. Illés Kál­mán, a Nyíregyházi Rendőr- kapitányság vezetője május 26-án 14-16 óra között tart fogadóórát hivatali helyisé­gében. Gratulálunk A közelmúltban rendezték meg Nyíregyházán a Megyei Gyer­meknéptánc Találkozót. A zsűri a legeredményesebben működő csoportok vezetőit külön jutalomban részesítet­te. így kitüntetést kapott: Bistey Attila, Makiári Erika, Antal Attila, Enyedi László- né (Jósa Csoport), Kulcsár Beatrix (Igrice), Tóthné Darabont Anikó (Hodász), Gucsa Sándor (Kálmán- háza). Rendezvények« Mozi KRÚDY MOZI: Fehér siva­tag. Előadás kezdete: 16 óra. A tanú teste: 18 és 20 óra. BÉKE MOZI: Élő pajzs. Előadás kezdete: 16,18 és 20 óra. VIDEOHÁZ: Forró börtön. Előadás kezdete: 9.30, 11.30. Játékszerek, 14 és 16 órától. Fehér sivatag. 18 és 20 órától. KABALÁS AUTÓSMOZI: Meztelen ebéd. Előadás kezdete: 21 óra Kiállítások A nyíregyházi Jósa And­rás múzeumban az állandó kiállítások mellett a Nyíri bakák a Donnál, Letűnt ko­rok, letűnt emlékek és egy kézimunka-kiállítás is látha­tó. Érdemes megtekinteni a Sóstói Alkotótelepen koráb­ban részt vett hét szlovák szobrászművész tárlatát a nyíregyházi galériában. A Nyíregyháza-Sóstói Múzeumfaluban, a barabási iskola épületében Baracsiné Molnár Ibolya képeit tekint­hetik meg az érdeklődők. A nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola galériájá­ban nyílt meg Sigmond Gé­za üvegművész tárlata. A nyírbátori alkotóház ga­lériájában Oláh Margit gyűjteményes kiállítása vár­ja az érdeklődőket. A mátészalkai Szatmári Múzeumban Birizdó Gabri­ella, Ékszer képzetek című bemutatója látható. Ugyanitt közös tárlat is megtekinthe­tő. A baktalórántházi Regio­nális Közművelődési Köz­pontban Muhi Sándor szat­márnémeti grafikus mutat­kozik be szatmári arcképei­vel. A nyíregyházi tiszti klub­ban a napokban nyílt meg Csizmadia Attila tárlata. Színház A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban má­jus 26-án a Gyöngéd barbár című darab nyilvános főpró­báját tartják. Paradicsomot a homoksivatagból Esztétikus parkjuk megépítésével a krúdysok nem csak az iskolájukat, a várost is szépítik Márton Péter terve az udvar parkosítására Baraksó Erzsébet Nyíregyháza (KM) — Sür­gés-forgásra lehetnek időn­ként figyelmesek a járókelők a nyíregyházi Krúdy gim­názium háza táján, ahol nagy összefogással kezdték meg egy gyönyörűnek álmo­dott park megépítését, mely elkészülte után főként a di­ákság, de a városlakók javát is fogja szolgálni, Az előzményekről, a munka elkezdődéséről és a további tervekről kérdéseinkre dr. Molnár Zoltán, az iskola igaz­gatója adott tájékoztatást. Régi vágyuk — Régi vágya volt az is­kolának, hogy az épület előtti gazdátlan, lepusztult terület­ből egy szép parkot varázsol­junk. Nem volt ugyanis olyan helye az iskolának, ahová a tanulók kiülhettek volna, leg­feljebb a lépcső. Tavaly sike­rült pénzt és lehetőséget kapni arra, hogy ezt a részt elkerít­sük. Tudtuk, ahhoz, hogy bár­mit létrehozzunk, sok pénzre és igen sok energiára lenne szükség. Ez utóbbi megvolt, pénz annál kevésbé. Ameny- nyire mégis szükség van, azt igen szigorú takarékossággal spóroljuk meg. Ezért csodála­tos az a segítség, amit a szülők és a diákok felajánlottak. Az ötlet először a Krúdy-kör keretében a régi krúdys diákok révén érkezett. Márton Péter kertépítő mérnök, volt krúdys diák elkészítette a park tervét, amit a szakemberek igen szép­nek minősítettek. De még mindig ott volt a nagy kérdés, hogyan és miből tudnak mun­kásokat megfizetni? Átérezték ezt a problémát a szülők és az iskola diákjai, megmozdult a szülői munkaközösség frissen választott vezetősége és a diákönkormányzat, s önzetle­nül, kérés nélkül, együtt kezd­ték rendezni a terepet. Az igazgató úr igen elismerően szól azoknak a szülőknek a munkájáról, akik szabad ide­jükből sokat áldoztak az iskoláért. Köztük vannak azok a szakemberek, akik a parkot szaknyelven szólva kitűzték, főbb pontjait kijelölték. A diákok szervezték a munkát — Az látszott, hogy a gye­rekek egy része nem sokszor fogott még ásót, kapát, gereb- lyét — halljuk az igazgató úr­tól —, de az oly sokszor elma­rasztalt fiatalság most szívvel- lélekkel bekapcsolódott a munkába. Azt mondják a mai gyerekekre, hogy a sült ga­lambra várnak. Ezeket a diá­kokat nem kellett irányítani és felügyelni, maguk szervezték meg és osztották el a munkát, hozták a hozzáértő szülőket, gondoskodtak a munkaeszkö­zökről. Egyelőre a park még csak papíron létezik, de ősszel az előkészített, termőtalajjal ellá­tott földbe bekerülnek a növé­nyek, díszfák, örökzöldek, cserjék és bokrok. A tervrajzra pillantva kis képzelőerővel már magunk elé gondoljuk a majdani ámyas-lugasos kuc­kókat és zugokat, a lombok között elhelyezendő padokat, ahol afféle szabadtéri tanter­mek is kialakíthatók. Ott tart­hatják majd meg azokat a tanórákat, amelyeknek hasz­nál az esztétikus és nyitott kör­nyezet, például rajzból, vagy biológiából. A kert végében pedig az álmok betetőzéseként egy kis félköríves színpad kialakítását tervezik, ahol az irodalmi önképzőkör bemutat­kozhat, vagy vendég előadó- művészt fogadhatnak. — Nagyon elhanyagolt ré­sze volt a városnak ez a terü­let, de mi szeretnénk egy kis paradicsomot varázsolni a ho­moksivatagból — foglalja össze elképzeléseiket Molnár Zoltán. — Ha kinéznek a la­kók a környék házaiból, nem mindegy, milyen környezetet látnak, egy lerobbant, gondo­zatlan pusztát, vagy egy eszté­tikus parkot. Nyitott iskola Valóban, nem csak maguk­nak szépítik meg ezt a területet a krúdysok, hanem a várost gazdagítják, hiszen a Krúdy gimnázium nyitott iskolának vallja magát, ami alatt azt is értik: a parkban a környék kis­mamái, nyugdíjasai, megpi­henhetnek, a színpadi produk­ciókat alkalmanként a város­lakók is látogathatják. Nyer a környék is a parkkal, esztéti- kusabb környezetet, tisztább levegőt, a diákok pedig egy szép élményt visznek maguk­kal az iskolából, hogy munká­jukkal hozzájárulnak egy érték megteremtéséhez, amit meg kell becsülni. Segélyezés helyett gazdálkodás A munkanélküliség rangsorát megyénkben minden bizonnyal Baktalórántháza vezeti Orémus Kálmán Baktalórántháza — Ha rangsorolnánk legsúlyosabb gondjainkat, minden bi­zonnyal a munkanélküliség kerülne az első helyre, melynek aránya köztudottan megyénkben a legnagyobb. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rangsort pedig Bak­talórántháza és tágabb vidé­ke vezeti. E szomorú elsőség okairól és a jelenlegi helyzetről kér­deztük Papp Sándort, a me­gyei munkaügyi központ bak­talórántházi kirendeltségének vezetőjét. □ Az utóbbi hónapokban a híradások a munkanélküliség csökkenéséről számoltak be. Érezhető-e ebből valami Bak­talórántháza környékén? — Én, a magam részéről fenntartásokkal fogadom eze­ket a bejelentéseket. Ha ugyanis valaki kilencven na­pig nem jelentkezik nálunk, a számítógép automatikusan félreteszi a nyilvántartásban. A legtöbb ügyfelünk viszont csak addig tartja velünk a kap­csolatot, amíg segélyre jogo­sult. A pályakezdő munka- nélküliek egy része sem tartja fontosnak, hogy nálunk jelent­kezzen. Sok olyan munkanél­küli van tehát, aki nem szere­pel a nyilvántartásban. Ezért, szerintem a statisztika nem mindig tükrözi a valós helyze­tet. Szeretném kihasználni a lehetőséget arra, hogy vala­mennyi érdekelt figyelmét fel­hívjam: legalább havonta egy­szer jelentkezzen nálunk, mert csak így segíthetünk neki. □ Sokan talán már nem is bíznak abban, hogy el tudnak helyezkedni... — Való igaz, az elhelyezke­dés rendkívül nehéz. Bizonyít­ja ezt, hogy a már említett sta­tisztika szerint csaknem 29 százalékos a környéken a munkanélküliség, s a megyé­ben csak Nagyecseden rosz- szabb a helyzet. Ebben, a köz­ismert okok mellett, még az is közrejátszik, hogy ide annak idején főleg vasipari üzemeket telepítettek. Ez az iparág pedig romokban hever. □ Mit tehet ebben a súlyos helyzetben az Önök kirendelt­sége? Van-e egyáltalán re­mény a javulásra? — Sajnos, tevékenységünk hosszú ideig csupán a segélye­zésre korlátozódott, mára azonban áttértünk a munka­erő-gazdálkodásra. Ez azt je­lenti, hogy a segélyezés mel­lett ma már támogatjuk a mun­kahelyteremtést is, folyamato­san felmérjük a munkaerő-ke­resletet, s ennek alapján rend­szeresen átképzéseket szerve­zünk. Ha megvannak a tárgyi és személyi feltételek, akkor az átképzésre itt helyben kerül sor. Ami a másik kérdést illeti, bízom abban, hogy ha lassan is, de javulni fog a helyzet. Egyrészt, mert a nagyobb el­bocsátások már lezajlottak, másrészt mert úgy hallottam, hogy több, a környéken meg­valósuló beruházásról is tár­gyalások folynak. Ha lesz is javulás, az nagyon lassan, fo­kozatosan megy majd végbe. Segítség az időseknek Nyírbátor (KM - KÉ) — Nyírbátor lakosai közül közel ezer a nyugdíjas. Közöttük szép számmal vannak az úgy­nevezett tsz-járadékosok, akik köztudottan a legalacsonyabb összeget kapják havonta. Nem csoda hát, ha a helyi önkor­mányzat igyekszik kiemelt gondot fordítani az idősekre. Épp ezért van kiemelt jelen­tősége annak, hogy a napok­ban a szociális bizottság meg­tárgyalta és elfogadta azokat a helyi rendeleteket, amelyek­nek megalkotására a szociális törvény kötelezi a testületet. A gondoskodásnak számta­lan fajtáját élvezhetik a nyír­bátori öregek, akik közül a szociális étkeztetést, a napi egyszeri meleg ételt hetvenné­gyen veszik igénybe. Házi szociális gondozásban össze­sen nyolcvankilencen része­sülnek, közülük hetvennégy­hez hivatásos házi gondozó, ti­zenöthöz tiszteletdíjas gondo­zó jár naponta. Áz idősek klubjában negyven ember szá­mára van hely, jelenleg har­mincnyolcán veszik ezt a lehe­tőséget igénybe, tizenketten éjszakára is bent maradnak. Az újfajta támogatások so­rában a jelek szerint a lakás- fenntartási támogatásra lesz legnagyobb az igény a nyugdí­jasok között. Sürgős esetben Nyír­egyházán a Szent István út 16. szám alatt látják el a betegeket este 7-től reggel 1 óráig. Nyíregyházán, a Sza­badság tér 1. szám alatti gyógyszertár tart ügyele­tet este fél 8-tól reggel 8-ig. _________ 2 Kelet-Magyarország

Next

/
Oldalképek
Tartalom