Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-25 / 120. szám
1993. május 25., kedd TÚL A MEGYÉN Keleí-Magyarország 9 Kárpótlási jegy-ígérvény Jó lenne kidolgozni egy, a folyamat gyorsítását szolgáló törvényjavaslatot Budapest (ISB - R. S.) — Az élet bebizonyította, hogy a kárpótlás és a földek árverése nem folyik olyan gyorsan, mint ahogyan azt néhány hónappal ezelőtt a koalíciós képviselők feltételezték, ezért úgy vélem, a kárpótlási jegy-ígérvény bevezetése még ma is aktuális — állítja határozottan Glattfelder Béla. A Fidesz agrárgazdasági szakértője által két hónappal ezelőtt egyszer már benyújtott önálló képviselői indítvány szerint az ígérvény bevezetésével a szövetkezetek tulajdonképpen privatizációs hitelhez jutnának, amelyet később az árverések során megszerzett kárpótlási jegyekkel törlesztenének. Olvasóink emlékezhetnek rá, hogy a kárpótlási jegy-ígérHorn-Orbán vita Budapest (MTI) — Horn Gyula és Orbán Viktor — korábban elhalasztott — nyilvános politikai vitáját május 26-án tartják az ELTE Gólyavárban (Budapest, VIII. kerület Múzeum kit. 6-8). A Magyar Szocialista Párt és a Fiatal Demokraták Szövetségének elnöke közönség előtt ismerteti és veti össze a két párt politikai álláspontját és helyzet- értékelését a rendszerváltást követő történésekről, valamint az elkövetkező időszak szocialista és fiataldemokrata céljairól, teendőiről. Budapest (ISB - D. Á.) Nyilván mindenkit elsősorban az érdekel, hogy a magyar gazdaság mit produkál, hogy itthon mekkora az infláció. Cinkotai János kormányfőtanácsos viszont fontosnak tartotta azt is elmondani: hogyan alakultak az árindexek a velünk hasonló cipőben járó országokban. Ha ettől nem is vigasztalódunk, arra talán mégis jók ezek az adatok, hogy reálisabban lássuk a térség országainak objektív lehetőségeit. A volt szocialista országok közül Lengyelországban 1988-hoz képest 1992. év végén az árindex 3396 százalék. Bulgáriában ugyanez az adat 1034, romániában csak 1991-ről van információ, azaz 165,5. „Feltételezem, — mondta Cinkotai János, — hogy 1992-ben többszáz százalék, és miután tudjuk, hogy májusban az alapvető élelmivényről szóló törvényjavaslat meglehetősen komoly vitát váltott ki a parlament mező- gazdasági bizottságában. A polémia során maguk a kormánypárti képviselők is megerősítették, a kárpótlás meglehetősen ellentmondásos, s ezért az esélyegyenlőséget megtartva, jó lenne kidolgozni egy, a folyamat gyorsítását szolgáló törvényjavaslatot. Ennek ellenére azonban — a parlamenti szavazáskor — nem támogatták az ellenzéki honatya indítványát, mondván, a jegy-ígérvény bevezetése hosszadalmas folyamat tenne, s ezalatt már a kárpótlás is előrehalad annyira, hogy nem lesz szükség az új rendszer kialakítására. Napjainkra azonban kiderült, hogy a Budapest (ISB - D. Á.) — A vízdíjak a jövőben is fokozatosan emelkedni fognak — ígérte Hajós Béla, — de ennek megvan az az előnye, hogy nem növekedik a vízfogyasztás. A Közlekedési-, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy egyes településeken az állampolgárok vízfogyasztása a hetvenes évek szintjén van. A minisztérium a hétfői sajtótájékoztatót azért hívta össze, hogy beszámoljon „A települések egészséges ivóvíz- ellátását elősegítő 1993-94-es kormányprogram”-ról. A törvény szerint minden községben az önkormányzati szerek árai Romániában 5-600 százalékkal emelkedtek, ebből lehet némi elképzelésünk arra vonatkozóan, hogy milyen lesz az éves árindex.” A volt Szovjetunió utódállamaiban csak Oroszországra van adat. 1991-ben 200 az index. Az NDK területére vonatkozóan csak szórványos információkkal rendelkezünk, mert teljesen széthullott az árstatisztikai rendszerük. „Ott egyébként mindig manipulativ, meghamisított adatokat hoztak annak idején nyilvánosságra — állította a kormányfőtanácsos. — Azokat lehetetlen értékelni. Jugoszláviában — a háborús állapotok miatt — nyílván többezer százalékos az infláció.” Csehszlovákia esik a legközelebb hozzánk. Ott az elmúlt két év alatt 75 százalékos volt a növekedés, Magyarországon 66. Tehát egyértelmű, hogy folyamat nem vett kellő lendületet, s például a gabonaipar privatizációjában részben azért nem tudnak részt venni a termelők és a szövetkezetek, mert még nem jutottak hozzá kellő mennyiségű kárpótlási jegyhez. Kérdésünkre válaszolva a képviselő kifejtette: kiderült, az Állami Vagyonügynökség nem tette meg azokat a lépéseket, amelyekről a vita során a koalíciós képviselők beszéltek — a tervek szerint az ÁVÜ bocsátott volna ki egyfajta jegy-ígérvényt —, s így máig megoldatlan az általa felvetett probléma. Mindebből következik, hogy az élelmiszeripar privatizációja hamarabb befejeződhet, mintsem a potenciális vevők többsége hozzájutna képviselő-testület megválasztásának lejártáig (1994) biztosítani kell, hogy a lakosság hozzájusson a vezetékes, vagy szállított módon az egészséges ivóvízhez. 1990. végéig 2491 településen működött közüzemi ivóvízmű. Az ellátott állampolgárok száma mintegy 9,6 millió volt, azaz a magyar összlakosság 90 százaléka. 599 településen nem volt vezetékes ivóvízellátás. Azóta az 1991-92. évi ön- kormányzati fejlesztések eredményeként 247 településen a vezetékes vízellátás megoldódott, 195 községben pedig folyamatban van a beruházás. Áz állami támogatásokkal az önkormányzatok közel 12milMagyarországon az infláció lényegesen kedvezőbben alakult a volt szocialista országokhoz képest. — Az inflációs folyamat kézben tartása szempontjából gyötrelmes és nem kevés konfliktussal járó intézkedéseket ennek a kormánynak a kurzusa alatt kellett meghozni — folytatta Cinkotai János. — Éppen ezért az elemzésnél nem azt tartom igazán lényeges kérdésnek, hogy hány százalékkal lesz most kisebb az árszínvonal-növekedés üteme az elmúlt évinél. (Noha természetesen ez sem mindegy.) A lényeges kérdés az, hogy más hasonló helyzetben lévő országokhoz képest nagyon kedvező a helyzetünk, és a rendkívüli nehézségek ellenére is sikerült kézben tartani a folyamatokat, sőt 1992-ben még igen kedvező fordulatot is elértünk. kárpótlási jegyéhez. Törvény- javaslatának ismételt indoklásakor Glattfelder Béla elmondta, lényegét tekintve nem változtatott tervezetén, csupán beépítette szövegébe frakciótársai ötleteit. Így a képviselő elképzelése szerint a szövetkezetek a kárpótlásra kijelölt földjeik után aranykoronánként 500 forint értékű ígérvényt kapnak, s ezt felhasználhatják a privatizáció során: például a tejipar vagy a gabonaipar tulajdonosi szerkezetének átalakításakor üzletrészt illetve részvényeket vehetnének rajta. A képviselő elmondta, az ígérvény — hasonlóan a kárpótlási jegyhez — kamatozna, s minden szövetkezet számára igényelhető lenne. bárdos beruházást valósítottak meg. Az ellátatlan települések önkormányzatai 1993-ban is éltek a kormányprogramban biztosított lehetőségekkel, és így minden valószínűség szerint 1994 végére a lakosság 96-97 százaléka részesül közműves vízellátásban. Mindemellett a kormány- program része az is, hogy megvédjék a sérülékeny földtani környezetben lévő vízbázisokat. Márpedig a távlatban igénybe vehető vízkészletek 78 (!) százaléka ebbe a kategóriába esik. A cél, hogy az elkövetkező tíz évben az ivóvízbázisokat veszélyeztető valamennyi szennyező forrást visszaszorítsák. Alkotmánybíróság Budapest (MTI) — Alkotmányellenesnek ítélte, és ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság hétfőn hozott határozatában a tartósan állami tulajdonban maradó vagyonról szóló törvény azon rendelkezéseit, amelyek az Állami Vagyonkezelő Részvény- társaság esetében kizárják a más részvénytársaságokra kötelező kisebbségvédelmi szabályok alkalmazását. A határozat indokolása szerint a garanciális rendelkezések mellőzése olyan indokolatlan különbségtétel, amely az állam társasági jogi helyzetének alkotmányosan megengedhetetlen erősödésével jár. Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak azokat az indítványokat, amelyek a szóban forgó törvény több, kivételt tevő paragrafusát is kifogásolták. Megvalósulóban a kormányprogram Jövőre már a lakosság 96-97 százaléka hozzájuthat vezetékes vízhez Csillapodik az infláció Egymillió menedzser használja Logikai összefüggésükben jelennek meg az információk a Time/systemben Budapest (ISB - R. S.) A tudósok számításai szerint egy átlagos életkort megélő embernek mindössze 200 ezer szabadon felhasználható órája van. Nem csoda tehát, ha a világon mindenütt sokan panaszkodnak azért, mert nincs elég idejük, s gyakran csak azt veszik észre, hogy a pénz mellett az idő is „kifolyt” kezeik közül. A tudósok az idő drágasága kapcsán figyelmeztetnek arra is, aki a pénzét pazarolja, az az idejével is ezt teszi, hiszen a pénz keresésére fordított idő így kárba vész. Az idő hasznos és racionális eltöltésére több módszert is kidolgoztak, s ezek egyike a Time/system rendszer. A nemzetközi hálózattal rendelkező társaság — Heribert Sendlhofer Holding — nemrégiben Magyarországon is céget alapított, s a szervezet módszerét a Time/system Hungary Kft. próbálja meghonosítani hazánkban. A magyar társaság elnökétől megtudtuk: napjainkban több mint 1 millió üzletember használja a módszert, s a jó időgazdálkodáshoz szükséges határidőnaplóformájú, de attól eltérő adatbankot. Pintenics Gábor szerint a Time/system rendszer már bizonyította hasznosságát, hiszen formanyomtatványain és az említett adatbankszerű naptárban nem ömlesztve, hanem logikai összefüggésükben jelennek meg az információk. Ráadásul az idő múlásával folyamatukban is áttekinthetők, nyilvántartásuk bővíthető és aktualizálható. Használójának nem kell súlyos papírkötegeket magával cipelnie — az archívdobozokban a mappával azonos rendszerben tárolhatók a megírt és fel nem használt lapok —, ugyanakkor a naptárban köny- nyedén tárolhatók jegyzetek, feladatleírások, időpontok és gondolatok is. A rendszer általános érvényű, de mindenki a maga egyénisége szerint alakíthatja. Gyáriparosok kongresszusa Csopak (MTI) — Természetesnek tartom, hogy a térség vállalkozói és gyáriparosai az összefogás és az együttműködés lehetséges módozatait keresik, többek között a piacgazdaság mielőbbi kiépítése érdekében. Meggyőződésem, hogy mindezt nemcsak az egymásrautaltság diktálja, hanem a gazdasági, társadalmi fejlődés rokonsága is — hangsúlyozta a gyáriparosok és vállakozók nemzetközi konferenciáját köszöntő levelében Göncz Árpád köz- társasági elnök. A FÁK és a keleti blokk több országának gyáriparos szövetségeiből alakult Gyáriparosok és Vállalkozók Nemzetközi Szövetsége a tagországok szervezetei közötti kapcsolatok építését tűzte ki célul. Szeretnék megakadályozni a gazdasági helyzet további romlását a volt szocialista országokban és a Szovjetunió utódállamaiban. Ennek elősegítésére Kijev, Minszk, Moszkva és Alma-Ata után hétfőn Csopakon kezdték meg kétnapos konferenciájukat. A térség kisországai hamarabb megtalálják az együttműködést, mint a Nyugathoz kapcsolódást. Jól példázzák ezt a szlovák, szlovén, román és horvát vállalatokkal erősödő kapcsolataink — hangsúlyozta Széles Gábor. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke úgy vélte: alapvetően segíti a régió vállalatainak együttműködését az egy éve létrehozott Ipari Centrumok Nemzetközi Szövetsége. Hozzátette: ez azért is szükséges, mert termékeinkkel, technológiánkkal nehéz lesz betömi a nyugati piacokra. Hangsúlyozta: e nemzetközi szövetség nem egyfajta „mini” KGST, nem felső akaratból vezérelt, hanem a gazdasági élet szereplői érzik szükségességét. A gyors politikai rendszerváltozás után a lakosság azt gondolta, hogy a gazdasági átállás is gyors és köny- nyű lesz. A tények és a vágyak közti tátongó szakadékot kell áthidalnunk — hangsúlyozta Pongrácz Tibor. A Pénzügyminisztérium államtitkára néhány sommás megállapítást is tett előadásában, egyebek mellett azt, hogy az egész parasztság munkanélküli-segélyen van. Az államtitkár szerint a világ jól megvan nélkülünk, nem vár bennünket tárt karokkal. A keleti blokk országainak ezért is együtt kellene működnie, s megindítania a közös befektetések sokaságát. Pongrácz Tibor hangsúlyozta: a vállalkozóktól azt várja a kormányzat, hogy jelen legyenek a hazai és a külpiacokon, teremtsenek munkahelyeket. Magángazdaságot szeretnénk, széles polgársággal, vállalkozókkal, kisbefektetőkkel. Az államtitkár szerint az infláció idén nem haladja meg a 20 százalékot. Kiemelte a külföldi tőke szerepét Magyarországon, és jelezte: elérheti a 25 százalékot a jelenlegi 10 helyett. A konferencia délután Pungor Ernő, az OMFB elnökének előadásával folytatódik, s együttműködési megállapodást ír alá az Ukrán Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetsége, valamint a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége az ukrán-magyar gazdasági és technikai kapcsolatok szélesítésére. Országgyűlés Budapest (MTI) Napirend előtti felszólalások vezették be az Országgyűlés hétfői munkanapját. Ezt megelőzően az elnöklő Dombach Alajos alelnök bejelentette, hogy II. Erzsébet, Nagy-Britannia uralkodója üzenetet intézett a házelnökhöz, köszönetét mondva azért a meleg fogadtatásért, amelyet magyarországi látogatása alkalmával tapasztalt. Ezután Boross Péter belügyminiszter elemezte röviden a május 21-i társadalombiztosítási önkormányzati választások tapasztalatait. Kiemelte, hogy jól vizsgáztak a voksolás lebonyolításában résztvevők; a szavazatokat gyorsan, korrekten összesítették, ami jó felkészülést jelent a jövő évi általános választásokra is. Kisebb helyi jellegű törvénysértések előfordultak ugyan, de a Szlovákiából, Ukrajnából, Franciaországból érkezett megfigyelők nem tapasztaltak visszaéléseket. A belügyminiszter közölte, hogy a kedvező tapasztalatok birtokában megkezdődik a technikai felkészülés az 1994-es választásokra. Rendkívüli ügyben kért szót Jávor Károly (MDF). A honatya úgymond végső kétségbeesésében folyamodott a napirend előtti felszólaláshoz, miután súlyos kifogásai vannak azzal a kormánytájékoztatóval kapcsolatban, amelyet a napokban vehettek kézhez a honatyák a szigetközi vízpótlással kapcsolatos elképzelésekről. (A tájékoztató szerint csak fenékküszöb megépítésével biztosítható a Szigetköz vízutánpótlása még az idei vegetációs időszakban. Figyelembe véve a szakértői véleményeket, a kormány az 1843 folyamkilométemél lévő fenékküszöb megépítése mellett döntött.) A jelentésre utalva Jávor Károly úgy vélekedett: a javasolt megoldás ellentétes Magyarország érdekeivel, a szlovák fél érdekeit szolgáljaEgy szűk szakmai lobbi elképzeléseit tükrözi, és ütközik azzal a közjogi helyzettel, amelyet a parlament döntései előirányoznak. A honatya javasolta: a ház mielőbb kezdje meg a jelentés vitáját, és ennek során vegye figyelembe, hogy léteznek más megoldások is. A képviselő hangsúlyozta azt is, hogy nem csupán saját nevében szólalt fel, hanem a környezetvédelmi és a vízlépcsővel foglalkozó ideiglenes parlamenti bizottság nézeteit is tolmácsolta. Szót kért Papp János (Fidesz) is. Kijelentette, hogy frakciója egyetért Jávor képviselővel, de szerencsétlennek tartják, hogy napirend előtt szakmai vitákba bonyolódnak. .
