Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-20 / 116. szám

1993. május 20., csütörtök Választunk, hogy dönthessünk A szabolcsi nyugdíjak az országos átlagnál rosszabbak, ezért érdemes elmenni szavazni Nyíregyháza (KM) — Göncz Árpád köztársasági elnök volt emlékezetem sze­rint az első, aki a TB-önkor- mányzati választásokon tör­ténő aktív részvételre agitált. Válassz, hogy dönthess — biztatott bennünket, s szán­dékai szerint azt igyekezett megértetni velünk, a társa­dalombiztosítási ügyek inté­zésébe csakis akkor szólha­tunk bele, ha részt veszünk a választásokon. A tét nagy, pontosan hat- százmilliárd forint, plusz há- romszázmilliárd a vagyont kitevő összeg. Ennyi a pénz, amelynek sorsa eredményes választások után igazságo­sabb, elosztása pedig hatéko­nyabb lehet. Igazságosabb elosztás Az egészség- és nyugdíjbiz­tosítási önkormányzatok sze­repe ugyanis az, hogy ennek a temérdek pénznek a fel- használását felügyeljék, irá­nyítsák. Beleszóljanak a dol­gok intézésébe, megmondják például, változhat-e a nyug­díjkorhatár, s ha igen, milyen irányba. A tb-irányítás a biz­tosítási alapok szerint nyugdíj és egészségbiztosításra oszlik. Miről van szó valójában? Eszmecsere az utcán Harasztosi Pál felvétele Mindkettő élén hatvan-hatvan tagból álló közgyűlés áll. A nyugdíjbiztosítási önkor­mányzati közgyűlésbe 32 főt a biztosításra jogosultak válasz­tanak, 24 főt a munkáltatók országos érdekképviseleti szervei delegálnak, négy főt pedig a Nyugdíjasok Országos Kamarája küld a testületbe. Az alacsony nyugdíjak megyéje Május 21-én pénteken reg­gel hattól este nyolcig tartanak nyitva a szavazóhelyiségek, melyekben a választókat fo­gadják az illetékesek. Bár a kampánnyal párhuzamosan kritikus, bojkottra felszólító hangok is megjelentek, talán mégis azok döntenek okosan, akik felkeresik a szavazó­helyeket, s leadják voksaikat. Nálunk, Szabolcs-Szatmár- Beregben minden szavazatnak különös jelentősége lehet, hi­szen a statisztikák tanúsága szerint ezen a vidéken az or­szágosnál is alacsonyabb a nyugdíjak összege. Több valós ok is magyaráz­za ezt: az átlagosnál alacso­nyabb fizetések, a rokkant- nyugdíjasok nagy aránya, az egykori termelőszövetkezeti dolgozók magas száma s a megfelelően kvalifikált ipari munkahelyek hiánya. A megyebeli nyugdíjasok és járadékosok több mint nyolc­van százaléka elszegényedett, havonta 9000 forintnál keve­sebből él — állítja az egyik statisztika, amely szerint a megyében 4015-en ötezer fo­rint alatti jövedelemből tenge­tik életüket. Öt- és hatezer fo­rint között 28 193 embernek visz a postás, hétezer forint körül 45 746-an kapnak. Tíz- és tizenötezer forint között van a jövedelme 11 135 főnek, ti­zenöt- és huszonötezer között 1991-en kapnak, s mindössze tizenöten vannak Szabolcsban azok, akiknek nyugdíja meg­haladja a 25 000 forintot. A szegénység küszöbén A fentiekből következően igen alacsonyak a megyebeli átlagok is. A számok szerint a nyugdíj esetében 8483, mező- gazdasági járadéknál 7286, ár­vaellátásnál 5775, baleseti já­radék esetében pedig 3250 forint ez az összeg. Mindezekből következik, hogy az országnak ezen a ré­szén nemigen dúskálhatunk a javakban, s ha eddig rossz volt, belátható időn belül, sajnos mégsem lehet jobb. Kedvezmények az utazáshoz A ritkábban utazók jobban járnak, ha összevonják a szelvényeket menetjegyváltáskor Debrecen (KM - R. J.) — Naptár szerint még tavasz van, de — ahogy mondani szokták — a kertek alatt a nyár. Alig búcsúztattuk el a tavalyi évet, majd a telet, és már az utazást vagy utazásokat tervezzük. Mert az utazások valódi idő­szakát a nyári hónapok jelen­tik. A meleg évszak beköszön- tével, aki teheti, akinek módja van rá, felkerekedik férjével, feleségével, az unokákkal és elindul meglátogatni rokonait, közeli hozzátartozóit, ismerő­seit. Az sem ritka, hogy egy kellemesnek ígérkező kirán­dulás okán szállunk vonatra is­merősökkel, barátokkal, hogy felkeressünk régen látott tá­jakat, átéljünk régi hangula­tokat, miközben új élmények­re teszünk szert. Mindennek csalhatatlan jele az is, hogy a napokban megje­lenik az új, az 1993/94-es vas­úti menetrend, benne tételesen felsorolva a szociálpolitikai, illetve a MÁV által bevezetett üzletpolitikai kedvezmények köre. Ezek közül összefoglaljuk azokat, amelyek igénybevéte­lével a nyugdíjasok belföldi forgalomban útiköltségük je­lentős hányadát* takaríthatják meg. — A 70 éven felüli magyar állampolgárok az életkor el­érésének napjától, személyi Szépség­verseny Nyíregyháza (KM) — A legszebb nagymama szemé­lyéről döntenek, akik a „Ma­gyarország legszebb nagy­mamája 93.” szépségver­seny zsűrijében szerepelnek. A versenyt a kiegyensú­lyozott körülmények között élő nagymamák számára hirdették meg a szervezők, s ezúttal nincs jelentősége an­nak, egy vagy több unokája van a versenyre jelentke­zőknek. Nincs alsó vagy fel­ső korhatár sem, bár az ér­tékelés három kategóriában történik. A jelentkezési díj ezer forint, a jelentkezési lapok pedig az Ez a Divat című újság május, június, július, augusztus ép szep­temberi számában találha­tók meg. Beküldési határidő 1993. szeptember 30. igazolványuk felmutatásával díjmentesen utazhatnak a vo­natok 2. osztályán. — A Nyugdíjas utazási utal­vány évente 16 alkalommal 50 százalékos kedvezmény igény- bevételét teszi lehetővé. — Két szelvény összevoná­sával 90 százalékos mérséklés vehető igénybe, ami azt jelen­ti, hogy a ritkán, illetve nem rendszeresen utazók — már­pedig ilyenek, valljuk be, egyre többen vannak — job­ban járnak, ha eleve élnek ez­zel a lehetőséggel. — Akik gyakran veszik igénybe a vasúti közlekedést, azok számításba vehetik, hogy a 16 kedvezmény felhasználá­sát követően, azon felül, to­wr I vábbi két alkalommal jogosul­tak 90 százalékos mérséklés igénybevételére. — Megoszthatja a nyugdíjas saját jogú kedvezményét a nyugdíjkorhatárt elért, de még munkaviszonyban álló házas­társával, élettársával is. Ilyen esetben azonban az utalványok összevonása előtt érdemes jól átgondolni a ter­vezett utazási alkalmak és igénybe vehető szelvények arányát. Végezetül egy jó tanács: akik nem biztosak a kedvez­mények felhasználásában, azok menetjegyük megváltá­sakor kérjenek felvilágosítást az állomás pénztáránál vagy menetjegyirodában. Megélni a földből Kéken Kék (KM-Gy. L.) — Szat­mári László nyugdíjas gépé­szeti csoportvezető Kéken la­kik. Sorsa tipikus magyar földművessors, hiszen annak idején apja tehetős gazda volt, amiért üldözték. —^Azt mondták neki, lépjen be a téeszbe. Nem én, mondta. Erre elvitték Demecserbe. Anyám utánament. Ő is oda­veszett. Aztán elvették a föl­det, házat, mindent. Nem sok választásom maradt, felmen­tem Pestre dolgozni. Hanem aztán később a komám haza­hívott a téeszbe. Gépkezelő lettem, majd csoportvezető. Harminchárom évet húztam le itt. Valaha a Szatmári család­nak több mint 100 hold földje volt. A hatvanöt éves ember azonban nem ragaszkodik mindhez: — Dehogyis kell nekem mind! Másnak is kell — Szatmári László Györke László felvétele mondja. — Én csak ahhoz az öt holdhoz ragaszkodom, amit már évek óta művelek. De ah­hoz nagyon keményen. Csak az a baj, tetszik tudni, hogy a kárpótlási jegyemet még mindig nem kaptam kézhez. Szatmári László szerint Ké­ken az ún. ,diamari emberek” kavarják a dolgokat, akik most hirtelen — és potyán — nagy vagyonhoz akarnak jutni. Hiba volt. hogy a hadifogoly kár­pótlási jeggyel is lehetett lici­tálni, aztán az, akinek tényleg volt itt földje, nem biztos, hogy megkapja. — Az árszorongatást nem tudom kibírja-e akár a szövet­kezet, az állami gazdaság vagy a maszek. Mert tessék idefi­gyelni: én hat tehenet tartok. A tejért meg mit kapok? Tizen­három forintot? Míg a rossz Wartburgommal napjában két­szer felviszem a csarnokba, az három liter benzin, ami két­száztíz forint. Már egy kanna tejnek — fuccs. A másik kan­na elmegy a pásztornak. Hát, így megy ez. Mindig a termelő jár rosszul. De azért meg­élünk, csak békesség legyen. De ha valaki meg merné po­csékolni a földemet, amit jól megtrágyáztam, bevetettem, traktorral mennék neki! Jegyzet Meglepetés lenne Györke László G yúrják a szakszerve­zetek a nyugdíjasokat, hogy ha rájuk szavaznak a tb-önkormányzati választá­sokon, majd ilyen meg olyan értékálló lesz a nyugdíjuk. Merthogy tőkésítve lesz a tb- vagyon, nem a befolyt pén­zek vándorolnak rögvest át a másik szákba, mint ahogy most van. Mi tagadás, nincs nagy kampánya a közelgő válasz­tásoknak, csak az utóbbi he­tekben, sőt, inkább napok­ban hallani-olvasni róla többet. Olvasom az egyik szak- szervezet szórólapján, hogy Szabolcs-Szatmár-Beregben milyen alacsonyak a nyugdí­jak. Huszonötezer forintnál többet mindössze 15 (!) nyugdíjasunk kap. Ellenben közel 80 ezer azoknak a száma, akiknek havonta hétezer forintnál ke­vesebb áll rendelkezésükre a megélhetéshez. Sőt, ebből több mint négyezren még öt­ezer ( !) forintot sem kapnak. Vajon kik, és milyen szem­pontok alapján állapították meg ezeket az összegeket, és próbáltak-e megélni ennyi­ből? Eszembe jut egy régi nyug­díjas ismerősöm, aki azt mondta, már rég felfordult volna, ha nem gazdálkodik. O falun élt, tehette. Amíg bírta. De mit csináljon az a kisnyugdíjas, akinek se lehe­tősége, se energiája nincs a nyugdíjkiegészítésre ? T ényleg, bombameglepe­tés lenne az ő számukra is, ha ebben a kérdésben érdemben tudnának változ­tatni — a kisnyugdíjasok javára—majd a megválasz­tott tb-önkormányzatok. Csak attól tartok, hogy a ki­alakult (kialakított?) gazda­sági helyzetben a dolog nem lesz olyan egyszerű. Hatvan éve ballagtak Nyíregyháza (KM) — Ritka alkalom, hogy hatvan­éves találkozóra invitálják egymást egy iskola tanulói. A nyíregyházi, volt Jókai Már polgári fiúiskola diákjai most mégis ezt teszik. 1993. június 3-án a Színház utca 3. szám alatt adnak egymásnak randevút, hogy felelevenít­sék ifjúságukat, újraéljék emlékeiket. A diákok létszáma 1933- ban 63 volt, a névsor a kö­vetkező: Balázs Pál Nyír­egyháza, Balázsi Lajos Nyír­egyháza, Bogár Mihály Nyíregyháza, Czegle László Nyírszőlős, Csikós Mihály Ózd, Demeter Miklós Tisza- lök, Hajdú János Nyíregy­háza, Halkó András Nyír­egyháza, Havasi ‘Jenő Nyír­egyháza, Kusnyerik József Nyíregyháza, Lépi József Debrecen, Lippa Béla Nyír­egyháza, Nagy Mihály Nyír­egyháza, Oláh Sándor Nyír­egyháza, Ormos András Bal- kány, Orosz Ferenc Buda­pest, Paulik József Nyíregy­háza, Szepesi Lajos Debre­cen. Az 55. éves találkozó óta eltávozott soraikból: Mély­kúti Ernő tanár 1990., Fá­bián Ferenc 1988., Nagy István Béla 1988, Bánfalvi József 1990, Merkószki Mi­hály 1991, Szmolár Mihály 1991, Kordován Mihály 1992, Ilcsik András 1993. Közérdekű kérdések Nyíregyháza (KM) — Vannak dolgok, melyeket nem lehet elégszer elismé­telni. Ilyenek a nyugdíjjal kapcsolatos tudnivalók, me­lyeknek változásai joggal tartanak igényt a figyelemre. Ezúttal két — olvasóink ál­tal legtöbbször feltett kér­désre — adunk választ. Mikor mehetünk öregségi teljes nyugdíjba? A TB illetékesétől kapott válasz szerint a férfiak vál­tozatlanul hatvanadik élet­évük betöltése után mehet­nek öregségi nyugdíjba. A nők közül pedig azokat illeti meg az öregségi nyugdíj, akik 1955 január 1-e előtt betöltötték 55. életévüket, és rendelkeznek legalább húsz év szolgálati idővel. Ugyan­csak öregségi teljes nyugdíj­ra jogosult az a férfi, aki a hatvanadik, és az a nő, aki az ötvenötödik évét 1991 ja­nuár 1-je előtt betöltötte, s addig az időpontig legalább tíz év szolgálati időt szer­zett. Kinek jár a résznyugdíj? Az öregségi teljes nyugdíj 20 év szolgálati idő után jár. Sokan vannak, akik már ko­rábban szeretnének nyugdíj­ba menni. Az ez esetben igénybe ve­hető, úgynevezett öregségi résznyugdíj azokat illeti meg, akik húsz év szolgálati idővel nem rendelkeznek, de legalább tíz évet ledolgoz­tak, és 1993 július 1-je előtt a férfi 60, a nő pedig 55. életévét betölti. Ha az említett életkort a nyugdíjat igénylő 1993. jú­nius 30-a után tölti be, a 60. életévét betöltő férfi és az a nő, aki 1993. június 30-át követően, de 1995. január 1- je előtt 55. életévét betölti, s legalább 15 év szolgálati időt szerzett, igényt tarthat az öregségi résznyugdíjra. Módosítás nyugdíjügyben Nyíregyháza (KM) — Joggal kavart vihart a parla­mentnek a nők nyugdíjkor­határával kapcsolatos dönté­se. A jogszabály most úgy módosul, hogy az átmeneti járadékot, a korengedmé­nyes nyugdíjat és az elő­nyugdíjat 1993. dec. 31-ig az eddigiek szerint vehetik igénybe az ötvenötödik élet­évüket betöltött nők. Az oldalt összeállította: Kovács Éva Dlnjfnroim dDíS^ifey-n.v.ti.q.dí.i.as-Oj<nal<—szgniukj Kelet-Magyarorszag /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom