Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-13 / 110. szám
1993. május 13., csütörtök KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország 1 1 Sztrájk Bonn (MTI) — Kelet- Berlin és Brandenburg tartomány fémipari munkásai arra szavazták, hogy a keletnémet acél- és fémipar másfél hete tartó részleges sztrájkját az ő területükre is terjesszék ki. Mint az IG Metall szakszervezet szerdán közölte, a szakszervezeti tagok több mint 80 százaléka mondott igent a munkabeszüntetésre. Hasonló eredményt várnak Türingiából és Szász-An- halt tartományból. Eddig csak az acéliparban, valamint Szászország és Mecklenburg-Előpomeránia fémiparában sztrájkoltak, mert a munkaadók visszaléptek az aláírt szerződéstől, nem adták meg április elsejével a 26, illetve 21 százalékos béremelést. Szemrehányás London (MTI) — Kiábrándítónak minősítette a cseh gazdaság idei teljesítményét az ország kereskedelmi és ipari minisztere — jelentette az AP-DJ. Vladimir Dlouhy szerdán, egy londoni találkozón beszélt, amelynek célja Csehországba irányuló beruházások toborzása volt. Elmondta, hogy míg az idei év egészére vonatkozó előrejelzésben 1-3 százalékos gazdasági növekedés szerepel, addig 1993 első negyedében csaknem 5 százalékos visszaesést kellett elkönyvelnie Csehországnak. Amerika nem léphet egyedül Clinton elnök ellentmondó megnyilatkozásait bírálja a sajtó Washington (MTI) — Az amerikai kormányzat kedden „tovább járta a tojástáncot” a boszniai kérdés körül. Bili Clinton elnök jelezte, hogy szóba került békefenntartók kiküldése Macedóniába, de erről sem született még végleges döntés. A kormány hétfőn bejelentette, ami már korábban nyilvánvaló volt, hogy — az európaiak ellenállására hivatkozva — a hét végi boszniai népszavazás utánra halasztják a döntést a szerbek ellen régen ígért katonai lépésekről. A NATO-szövetségesek mind hangosabban sürgetik, hogy Washington is küldjön ki békefenntartókat: ezt az igényt lenne hivatott kielégíteni a terv néhány száz fős amerikai egység kiküldésére Macedóniába. A független köztársaság ugyan a szerb agresszió következő lehetséges áldozata, de — Boszniával ellentétben — az ENSZ-katonákat ott nem fenyegeti veszély. A bosnyák kormány kedden hivatalosan is kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsától, hogy vonják ki az országból a béke- fenntartó csapatokat. A cél, hogy ne legyen akadálya az ígért nyugati légicsapásoknak, illetve a bosnyákok felfegyverzésének. E lépéseket a NATO-tagállamok nagy többsége arra hivatkozva ellenzi, hogy veszélybe kerülnének a brit, francia, spanyol és más ENSZ-katonák. Julij Voron- cov orosz ENSZ-nagykövet, a BT soros elnöke még nem reagált a bosnyák igényre. Ennek egyik feltehető oka, hogy Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár és a közvetítők szerdán tanácskoznak New Yorkban Warren Christopher amerikai külügyminiszterrel a következő lépésekről A Bosznia-ügy mind több bel- és külpolitikai tőkéjébe kerül Bili Clinton elnöknek. Kedden saját pártjának egyik hangadó szenátora, Joseph Biden nyilvánosan és rendkívül élesen figyelmeztette a kormányt, hogy ideje lépni a „szerb fasiszták” ellen. Richard Lugar, az ellenzéki republikánus szenátor, aki eddig támogatta Clinton ígért katonai lépéseit, ugyancsak arról beszélt, hogy az elnöknek immár cselekednie kell. Ismét kudarcot vallott a tűzszünet Belgrád (MTI) — A délboszniai Mostarban szerdára virradóra is utcai harcok voltak, s a horvát tüzérség csaknem négyezer gránátot lőtt ki a muzulmán városrészre. A szarajevói rádió jelentése szerint Mostarban tucatjával hevernek a halottak az utcákon, s rengeteg a sebesült. A horvát védelmi tanács csak annyit közölt, hogy öt horvát katona vesztette életét. A tűzszüneti tárgyalások kedd este ismét kudarcot vallottak, s a horvátok válasz nélkül hagyták a muzulmán felhívást a helyzet rendezésére és a muzulmán-horvát kapcsolatok tisztázására. Újabb hírek szerint a mostari és környékbeli muzulmánokat egy gyárépületben tartják fogságban. A szarajevói rádió több ezer elüldözött, illetve fogságba ejtett gyermekről és asszonyról számolt be. Szarajevóban közben a kormányzat hivatalosan kérte, hogy hívják vissza a Boszniában szolgálatot teljesítő ENSZ-erőket, mert jelenlétük gátolja a katonai lépéseket. Alija Izetbegovic elnök kormányának határozata néhány órával azután született, hogy újabb francia ENSZ-alakulat érkezett Szarajevóba. A kéksisakosokra hivatkozva London és Párizs többször szembeszállt Washingtonnal, így legutóbb Warren Christopher amerikai külügyminiszterrel is, amikor az intervenció lehetőségéről volt szó. A boszniai ENSZ-erők azonban egyéves tevékenységük során legfeljebb csak a humanitárius szállítások biztosítását vállalták, s meg sem próbálkoztak azzal, hogy szembeszálljanak a szerb hadsereggel, amikor az sorra foglalta el a muzulmán városokat. A demilitarizált övezetek létrehozását célzó törekvések során a kéksisakosoknak eddig csak a muzulmán városokat védelmező csekély számú muzulmán csapatok lefegyverzéséig jutottak. Ellentmondásos román visszhang a magyar-ukrán szerződés megkötéséről Bukarest (MTI) — A román külügyminisztérium szóvivője szerdán a magyar-ukrán szerződés, ratifikálása kapcsán üdvözlendőnek nevezte a térség országai közötti alap- szerződések megkötését, ugyanakkor meglepetésének adott hangot Antall József nyilatkozatával kapcsolatban, amelynek értelmében a szerződésben alkalmazott megfogalmazás a területi követelésekkel kapcsolatban utcájára szerepel Magyarország valamely kétoldalú szerződésében. Az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva Simona Mi- culescu asszony elmondta, hogy a külügyminisztérium egyelőre csak a tömegtájékoztató eszközök, elsősorban a rádió beszámolójából értesült a ratifikálásról, illetve Antall József kijelentéseiről. — Véleményem szerint az olyan szerződések megkötése a térség szomszédos országai között, mint az ukrán-magyar szerződés, fontos hozzájárulás a kapcsolatok fejlesztéséhez és a stabilitáshoz Európa e részében — jelentette ki Miculescu asszony. A külügyminisztérium figyelemmel követte azt, hogy a szerződés 2. cikkelye tartalmazza a területi igényekről való kölcsönös lemondást a két ország között, és hogy éppen ez a cikkely képezte hosz- szas vita tárgyát a magyar Országgyűlésben. A szóvivő ezután így folytatta: — Fel szeretném hívni a figyelmet arra, ami kiváltotta meglepetésünket, nevezetesen a magyar parlamentben a sajtójelentések szerint Antall József által tett kijelentésre, miszerint ez a megfogalmazás utoljára szerepel Magyarország valamely kétoldalú szerződésében. — Mint ismeretes, Románia és Magyarország tárgyalásokat folytat a kétoldalú alap- szerződésről, és a szerződés struktúrájának sarokkövét éppen a területi igényekről való kölcsönös lemondás képezi. Egy ilyen előírás belefoglalása a szerződésbe lehetővé tenné a kisebbségek kérdésére való részletesebb utalást is. Ameny- nyiben a miniszterelnök kijelentéséről szóló sajtójelentések megfelelnek a valóságnak, ez legalábbis szokatlan módját jelentené a kétoldalú szerződésről való tárgyalásnak, mivel olyan negatív előfeltételt jelentene, amely megfosztaná tartalmától a tárgyalás alapját. Ráadásul a miniszterelnöknek tulajdonított kijelentés elkerülhetetlenül ellentmondásba kerül a magyar politikai erők által tett ismételt nyilvános nyilatkozatokkal, miszerint nincsenek területi követelések Magyarország szomszédaival, így Romániával szemben. Keresztény párt alakul Ungvár (MTI) — Viktor Pegy, a RUH kárpátaljai szervezetének egykori vezetője, az ukrán parlament képviselője lett az elnöke annak a szervező bizottságnak, amely a Keresztény Népi Szövetség elnevezésű társadalmi-politikai szervezet megalakításával foglalkozik. A szervezet, mint azt a kezdeményezők kinyilvánították, azt a célt tűzi maga elé, hogy a megye hazafias és demokratikus erőinek segítségével hozzájáruljon az életszínvonal emeléséhez, a vidéknek a független Ukrajna keretében történő fejlesztéséhez. Egy kambodzsai fiú bontja ki az első csomagot abból a három amerikai szállító repülőből, mely ruhát, sisakot és orvosi segélyt szállít az Egyesült Államokból az elkövetkező, az ENSZ által is támogatott választásokra AP-felvételek Mentőosztag csomagol Thaiföldön be egy holttestet, mely azoknak a robbanásoknak az egyik áldozata, mely a Bankok melletti babagyárban történt. A legutóbbi hírek szerint már 223-ra emelkedett az áldozatok száma Csökkenő támogatás Washington (MTI) — Az új amerikai kormány a kö- zép-kelet-európai országok támogatására ugyanazt a szerény összeget fordítja, mint elődje, de a hangsúlyok változnak: Csehország, Magyarország és Lengyelország várhatóan kisebb mértékben részesedik a segítségből, mert túl van az átmenet nehezén. Erről beszélt kedden a törvényhozás illetékes bizottságában David Merrill, a külföldi segélyhivatal (AID) megbízott vezetője. A Clin- ton-kormány az októberben kezdődő új költségvetési évre 409 millió dolláros keretet javasol a hét közép-kelet-eu- rópai és a három balti ország támogatására. Ez megfelel annak az összegnek, amelyet az elmúlt években a Bush- kormány költött rájuk. Merrill szerint a három közép-európai ország már túl van a nehezén, míg a többiek: Bulgária, Románia, Szlovákia, Albánia még éveken át rászorulnak majd a segítségre, nem is beszélve a jugoszláv utódállamok szükségleteiről. Az 1989-ban indult Seed- program keretében Magyar- ország 1992 nyaráig kereken százmillió dollár értékű támogatást kapott, a folyó pénzügyi év mérlege még nem ismert. A legnagyobb tétel a magyar-amerikai beruházási alap, 60 millió dolláros alaptőkével, emellett az energiaprogramra, a privatizálás, a pénzügyi átalakítás céljaihoz, környezetvédelemre, a demokratikus intézményrendszer, a szabad sajtó és szakszervezetek kiépítéséhez adott és ad Washington támogatást. Bili Clinton elnök egyik választási ígérete egyébként, hogy alapvetően átszervezi az AID-et, amely évente csaknem 15 milliárd dollárt fordít külföldi segélyekre, bírálói szerint gyakran meggondolatlanul, pazarlóan. Az óriási összegekből az oroszlánrész Izraelnek és Egyiptomnak jut: mindkét ország évi 3-4 milliárd dollár segélyt kap. Megkezdték VI. Pál pápa szentté avatási perét Budapest (MTI-Panorá- ma) — Kedden Rómában ünnepélyes külsőségek közt nyitotta meg Camillo Ruini bíboros, az olasz püspökkari konferencia elnöke Givanni Battista Montini — aki VI. Pál pápaként 1963 és 1978 közt volt a katolikus egyház feje — szentté avatási perét. A lateráni palotában az ügyet elbíráló egyházi törvényszék tagjai mellett jelen volt 12 bíboros, 60 püspök, az olasz klérus és világi szervezetek számos tagja, a család és a pápa közvetlen munkatársai közül többen. Megnyitó beszédében Ruini bíboros emlékeztetett arra, hogy Montini bíboros nehéz időkben — az elődje, XXIII. János pápa által összehívott II. Vatikáni Zsinat alatt, valamint a zsinat utáni években — állott az egyház élén. Felidézte továbbá Montini — aki a milánói érseki székből került Szent Péter trónjára — diplomáciai szolgálatát is, amelyet 1920 és 1954 között három pápa, XV. Benedek, XI. és XII. Pius, alatt teljesített. A szentté avatási per évekig eltart. A törvényszék megvizsgálja Montininek, mint milánói érseknek és mint egyházfőnek elmondott szentbeszédeit és egyéb megnyilatkozásait. A szentté avatáshoz vezető úton először boldoggá avatják a „perbe fogott” oltárra emelendőt. VI. Pál pápa volt az, aki 26 évvel ezelőtt elindította két elődjének, XII. Piusnak és XXIII. Jánosnak szentté avatási perét. Eddig egyik perben sem hozott ítéletet az egyházi bíróság.
