Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-13 / 110. szám
12 Keleí-Magyarország 1993. május 13., csütörtök Gubó az Ifjúsági Centrumban Nyíregyháza (KM — K. J.) — A közelgő szünidőre való tekintettel szervezi jövőbeni programjait a nyíregyházi Ifjúsági Centrum. A Gubó-ba, azaz a fiatal magányosok klubjába várják május 17-én, 18 órára azokat, akik nem vagy csak nehezen találnak maguknak partnert, havert vagy társat mondjuk egy házibulizáshoz, s például nem szeretnek egyedül strandra vagy moziba menni. Invitálnak minden fiatalt, aki magányosnak érzi magát, nem találja a helyét a világban vagy úgy érzi, hogy nem értik meg a problémáit. A Gubó-ban a „betérők” válaszokat kaphatnak személyes gondjaikra és ötleteket arra, hogy minél színesebben és értelmesebben — társra, megértésre találva — tölthessék el a nyarat, a vakációt.Jó . „elfoglaltságnak” ígérkezik a Kalamáris Egyesület kezdeményezése is. Ok ugyanis színjátszó kört szerveznek főleg középiskolásoknak (de számításba jöhetnek esetleg fővagy általános iskolások is). Olyan fiatalok jelentkezését várják (az Ificentrumban kell jelezni a részvételi szándékot), akik színészi ambíciókat dédelgetnek, és szeretnek énekelni. Az sem „baj”, ha játszanak valamilyen hangszeren. És még egy centrumos hír! Saláta címmel non-stop vetélkedő és disco várja a középiskolásokat május 22- én, 16 órától az „ifi”-ben. Jelentkezni a vetélkedőre május 17-én lehet, amikor is az öt tagú csapatok előfeladato- kat kapnak. Dombormű ajándékba AMATŐR FELVÉTEL Zrínyi Ilona születésének 350. évfordulója tiszteletére a Zichy Galéria domborművet ajándékoz a munkácsi Rákóczi Szövetségnek. A magyar történelem e neves személyiségét ábrázoló portré-dombormű vet Nagy Lajos Imre nyíregyházi szobrászművész, a tanárképző főiskola tanszékvezetője készítette. A 100 x 70 cm-es nagyságú, bronzból öntött műalkotást a munkácsi vár közelében fogják elhelyezni. A dombormű — melyet Martinovszky István bronzműves öntött formába — felirata magyar és ruszin nyelven hirdeti Zrínyi Ilona hősiességét. A szöveg archaikus, ruszin nyelvű fordítását Panyko Szergij, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola ukrán lektora végezte el. Mese, mese, meskete Számítógépes képzés Nyíregyháza (KM) — Az elhelyezkedési lehetőségek javításához is hozzájárul az a harmincórás tanfolyam, amelyet a Jurányi TIT Centrum indít. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók rendelkezni fognak a számítógép alapismereteivel, a programozással; megismerkednek a különféle adatfeldolgozó rendszerekkel és szövegszerkesztőkkel. A foglalkozásokat főiskolai tanárok vezetik. A tanfolyam végén a hallgatók vizsgát tesznek, amelynek eredményességét oklevél igazolja majd. Ratkó József penyigei „hagyatéka” Egy emlékezetes író-olvasó találkozó pillanatainak megidézése A „vidék” diplomás orgonaművésze Lengyelországban egyedül képviselte hazánkat egy nemzetközi hangversenyen Kormány Margit Penyige — Örömmel és többször olvasom mostanában megyei lapjainkban, hogy Nagykálló város tisztelettel adózik egykori lakosa, a költő-író Ratkó József emlékének. A poéta nevével jegyzett szavalóversenyt, ünnepi hetet rendez, ezzel is elősegítve művészetének, irodalmi munkásságának megismertetéséi, közkinccsé tételét. S teszik ezt a nemes köz- művelődési szolgálatot az öreg-ifjú város elkötelezettjei a legfontosabb körben, a középiskolások szépre, jóra fogékony népes táborában. Ratkó versein keresztül ily módon más, kortárs költőkhöz, írókhoz is eljutnak az érdeklődő, az irodalomhoz vonzódó fiatalok. Emlékszem a hatvanas évek szép és hasznos „divatjára”, az író-olvasó találkozókra, amikor megyénk szárnyukat próbálgató írói, költői vették a fáradságot, és ellátogattak a városoktól távoleső kis falvakba is egy-egy ünnepi estére — a kultúrházakba. így jutott el akkoriban Ratkó József Fábián Zoltán íróval együtt Penyigére. Nagy ünnep volt egy ilyen bemutatkozó est egy kis falu életében. 1966. október 30-án este telt ház várta a névről, néhány verséről már ismert lírikust Penyigén. A közelmúltban megrendezett nagykállói Ratkó-emlékhét záróműsorának színpadképe a helyi művelődési központban Harasztosi Pál felvétele A színpadon egy nyurga, kihajtott inggallérú, szerény fiatalember kezdett el beszélni nehéz gyermekkoráról. Halk szavaiból fájdalmasan mostoha gyermeksors bontakozott ki előttünk. Mintha benne összpontosult volna ezrek szenvedése, megaláztatása. Csodáltuk nyíltságát, őszinteségét a valóság kendőzetlen kitárásában, amikor nagynénjéről, Ratkó Anna miniszterről, annak ember- és erkölcsidegen demográfiai elméletéről, az úgynevezett Ratkó-gyerekek állami gyermekotthonokat szaporító következményeiről beszélt. A költő nyíltan kimondta véleményét, meglepve ezzel hallgatóságát. Előadott néhányat első versei közül, majd bemutatta az abban az évben megjelent verseskötetét, a Félelem nélkül-t. Könyvei percek alatt elkeltek, s míg dedikálta őket, kedvesen elbeszélgetett a körülötte gyű-' lekező emberekkel. Búcsúzás előtt megkértem, írjon egy mondatot az én példányomba. Ezt írta: „Ebben a világban csak az élhet félelem nélkül, aki minden dolgát tisztességgel elrendezi.” Mostanában sokszor elgondolkozom ezen a komoly sum- mázaton, mert hiszem: ma is érvényes és előremutató gondolattartalmak rejlenek benne. Nem figyelmeztet másra, minthogy mi, emberek, minden dolgunkban tegyük a kötelességünket a legjobb tudásunk, emberségünk, tisztességünk szerint. Célkitűzésnek, feladatnak, kötelezettségnek ez „nem is kevés”. Jakab Hedvig orgonaművész A FELVÉTEL A CSALÁD TULAJDONA Kocsord-Nyíregyháza (KM — K. J.) — A debreceni Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán a múlt hónap közepén tartotta diplomahangversenyét egy Kocsordról származó ifjú hölgy, akit Jakab Hedvignek hívnak. A dolog önmagában talán nem is érdemelne különösebb figyelmet, ha nem tudnánk, hogy személyében a vidéken diplomázott első orgonaművészt köszönthetjük. Zenei pályafutását igen korán kezdte. Ötéves volt, amikor az első zongoraleckéket vette a mátészalkai zeneiskolában, hozzátéve, hogy már két és fél éves korában is játszott „apróbb” dallamokat — hallás után. A kislány már a kezdet kezdetén jó kezekbe került, nevezetesen Fogarassy Györgyné tanárnőhöz. A zeneművészeti szakközép diákja Tanulmányaiban dinamikusan és eredményesen haladt előre, aminek „egyenesági” következményeként felvették a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolába. Itt megint csak kiváló tanárral áldotta meg a sors: Sztraky Tibor, az intézmény ma már nyugdíjas igazgatója oktatta a zenei tudományokra. A szakközép- iskola befejezését követően sikerrel felvételizett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol aztán elvégezte a zongora és a szolfézs szakot — kitűnő eredménnyel. (Bár ez nem is igazán meglepő, hiszen — mint ahogyan szülei elmondták — az általános iskolától kezdve nem is volt más osztályzata, * csak jeles!) A próbálkozás sikere Hedvig tanulmányai azonban a főiskolával sem értek véget. Jelentkezett a Zeneakadémia orgona szakára, s a próbálkozását ismét siker koronázta. Szerencsésen alakultak a tanulásának körülményei azáltal, hogy az akadémiának létrehozták a debreceni, orgona szakos tagozatát, melynek a kocsordi lány lett az első növendéke. Most aztán eljutott odáig, hogy vidéken elsőként vehesse át a diplomát, amibe ugyan milyen más „jegy” kerülhetett volna, mint jeles! A kitűnő eredményt nagy mértékben tanárának, Karasszon Dezsőnek köszönheti, no, meg a saját kitartásának és tehetségének. Koncertek határon innen és túl A folyamatos tanulás mellett a pályáján mindinkább kiteljesedő művésznő koncertezett Hollandiában, tavaly pedig, Lengyelországban egyedül képviselte hazánkat egy nemzetközi orgonahangversenyen, ahol az első nyolc helyezett közé jutott. Hangversenyen ismerhette meg kitűnő játékát Temesvár, Arad és Nagyvárad közönsége, de sokfelé koncertezett idehaza is. Diplomahangversenyén műsora első részében Scheidemann, J. S. Bach, Marcel Dupre, Gárdonyi Zsolt műveit adta elő, a másodikban pedig — amikor játékának virtuóz elemei a maguk teljességében mutatkozhattak meg -— Liszt Ferenc Fantázia és fúga az „Ad nos, ad salutarem undam” kezdetű korái dallamára „játszott”. Reméljük, hogy a szűkebb pátriánkból „kinőtt” orgonistát lesz alkalmunk megyénkben is üdvözölni, művészetében gyönyörködni. Kórusfesztivál zenés „kirajzással” Nagy látványosságnak ígérkezik a város főutcáján a felvonulás Tiszavasvári (KM — B. I.) — Énekszótól hangos mostanában Tiszavasvári. A múlt hét végén a Tisza-parti Dalostalálkozó vendégeit fogadta a város, e hét végén pedig a megye fiatal énekeseit várják. „Legyen a zene mindenkié” — vallja Kodály Zoltán. A nagy zeneszerző szellemében rendezi meg a Kabay János Ének és Idegen Nyelv Tagozatos Általános Iskola az idei kórusfesztivált. A rendezvény ünnepélyes megnyitóját a Városi Művelődési Központban tartják május 14-én 9.30-tól. A műsorban mintegy tíz együttes lép fel, a tiszavasvári együtteseken kívül tiszalöki, újfehértói, tiszadadai, mezőkövesdi énekkarok is részt vesznek a találkozón. Nagy látványosságnak ígérkezik a város főutcáján 17 órakor kezdődő da- los-zenés-táncos felvonulás, amelyen fúvószenekarok is közreműködnek. Bizonyára sok nézőt vonz majd a jókedvű kirajzás. Másnap, május 15-én 18 órától tartják — ugyancsak a művelődési központban — a fesztivál díszhangversenyét, amelyen szebbnél-szebb dallamok csendülnek majd fel. KULTÚRA Nyíregyháza (KM) — A közelgő gyermeknapra készülődve, a Nyíregyháza- Sóstói Múzeumfalu magyar népmesemondó versenyt szervez az alsó- és felsőtagozatos általános iskolásoknak. A vetélkedőn egy kb. három perces időtartamú, szabadon választott népmesét kell előadni. A jelentkezési határidő: május 20. Az érdeklődők vagy személyesen a múzeumfaluban, vagy telefonon (10-659) jelezhetik benevezési szándékukat. A versenyt május 30- án, délelőtt tartják.
