Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-06 / 80. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA Sikeres fesztiválnyitány Babka József Nyíregyháza — Az április 2-5. között Nyíregyházán tartott fesztivál első napján két jelentős rendezvényre került sor. Április 2-án a zeneiskola Kürt utcai épületének Piccoli Archi termében Egri Erzsébet festőművész „Brillante in A” című pannó- ját adták át. A nagyméretű alkotásból — mely a hang- versenyterem egyik oldalát szinte betölti — a színek és formák ötletes gazdagságán és tobzódásán át árad a derű, a légies könnyedség. A növendékhangversenyekre járó diákoknak, tanároknak és a közönségnek még sok örömet fog szerezni ez az alkotás. Dr. Baja Ferenc, a Városedés, szeretet, lelkiismeretesség és alázat, mellyel a művekhez és az egész koncerthez az együttes minden tagja hozzááll, példamutató mindenki számára. A fiatal zenészeknek is ez lehetne az est legnagyobb tanulsága. A kamarazenekar gazdag, változatos programmal lépett fel. Vivaldi: G-dúr szimfóniája és F-dúr háromhegedűs versenye (szólisták: Kostyál Kálmán, Tfirst Zoltán és Rolla János), Handel: G-moll concerto grossoja, Grieg: Szvittje, és Liszt- Woljf: II. magyar rapszódiája, míg ráadásként Bach és Mozart tételek hangzottak el. A művészek nagy érdeme, hogy minden tételt — a teljes technikai fölényesség mellett — olyan belső intenTudományos diákkörök Miskolc (MTI) — A tudományos diákköri tevékenység a magyar felsőoktatás értékes olyan része, amely alkalmanként a fejlett nyugati országok felsőoktatásának képviselőit is elismerésre késztetik — hangsúlyozta Cselényi József, a Miskolci Egyetem rektorhelyettese hétfői sajtótájékoztatóján, abból az alkalomból, hogy a következő napokban az ország egyetemein, főiskoláin összesen 14 szekcióban rendezik meg a XXI. Országos Tudományos Diák- konferenciát. A Liszt Ferenc Kamarazenekar Szekeres Tibor felvétele sí Galéria vezetője és Tóth Nándor a Pro Archi Alapítvány elnöke mondott köszönetét a művésznőnek áldozatos munkájáért. Az átadás előtt a Piccoli Archi szeptett Rossa: Négy kis darabját adta elő. Az est és az egész fesztivál egyik fénypontjára a református templomban került sor, a Liszt Ferenc Kamara- zenekar (hangversenymester Rolla János) ünnepi nyitóhangversenyére. Ä Liszt Ferenc Kamarazenekar vendégszereplésénél jobb nyitóprogramot nem is lehetett volna kitalálni. Többek részéről elhangzott, hogy már ezért is érdemes volt eljönni Nyíregyházára. A zenekar teljesítményét csak nemzetközi mércével lehet mérni. Mivel érdemelte ki ez az együttes azt az elismerést és sikert, mely minden fellépését követi, mely kiemeli a többi zenekar sorából, merül fel a kérdés. Az egyéni hangszeres tudáson túl az a lelkezitással tudnak tolmácsolni, mellyel teljesen lekötik a hallgatók figyelmét, csak a zenére lehet koncentrálni. Észrevehető volt például, hogy a Vivaldi szimfónia lassú tételében a zenekar tagjai teljesen egyszerre lélegeztek. Az egyes szólamok átadásánál, vagy indításánál egy mozdulatban, tekintetben vagy szemvillanásban minden benne volt, tempó, hangulat, hangszín. Olyan szép és tömör hangzásokban ritkán van alkalmunk gyönyörködni, mint amilyeneket a Handel-szám nyitó tételében, vagy a Grieg-mű egyes részeiben hallottunk. A zenekar virtuozitásáról pedig minden gyors tételben iskolapéldát kaptunk. És mindezt a művészek honorárium nélkül, a most kezdeményezett első fesztivál iránti szimpátiájuk ki- nyilvánításaként tették. Úgy érzem, hogy művészetből és emberségből is jelesre vizsgáztak. 1993. április 6., kedd Karatézik a bajnokjelölt A gépírókisasszonyok már nem a fehér lovon megjelenő hercegről álmodoznak Nem elég a nyolcosztályos iskola Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — A lányok tartanak egy kis bemutatót. Kár lenne tagadni, zene ez is, meghatározott ütemekkel, lágy futamokkal. Nem kellemetlen a fülnek, pedig „gépzene”: írógépek produkálják. A Széchenyi István Köz- gazdasági Szakközépiskola gyors-gépírás idegen nyelvi ágazatának két diákja ül az ör- döngős masinák mögött: Juhász Krisztina és Gazdag Agnes. Mindketten másodikosok. Igaz, Krisztina tizennyolc éves, Ágnes csak tizenhat. Másolás hibátlanul Balázs Attila felvétele tartalmas munkát szeretnék végezni, de hogy ez mi lesz, még nem tudom. — Számomra is a legfontosabb a sikeres érettségi két év múlva — teszi hozzá Krisztina —, de szeretnék bejutni a tanárképző főiskola magyargépírás szakára is. Ami most a leginkább foglalkoztat: minél jobban helytállni az isztanbuli világbajnokságon, amelyet július 10. és 16. között rendeznek. Krisztina tehát szorgalmasan készül a világbajnokságra. Javítja a gyorsaságát, az álló- képességét. Hetente három al kálómmal karatézni jár, ké nap pedig fut. Nagy szüksé; van a jó kondícióra, mert a gépelés egyáltalán nem könnyű munka. Pláne, ha olyan gyorsan végzik, mint Krisztina és Ágnes. Ennek az a magyarázata, hogy Krisztina előbb elvégezte a szakiskolát, s csak utána jelentkezett a szakközépbe. Lehet, hogy ez a kis kitérő még jót is tett neki, mert az idén februárban a Budapesten megrendezett országos bajnokságon második helyezést ért el. Ágnes „csak” hatodik lett, de ő a jövő reménysége, hiszen mindössze két éve tanul gépelni. — Tízperces hibátlansági versenymásolás volt — mondja Ágnes —, itt arra kell törekedni, hogy a lehető legkevesebb hibát vétsünk, mert mindegyikért 500 pontot levonnak. Volt egy harminc perces másolási feladat is, egy kilenc oldalas szöveget kellett lemásolni. Minden tévesztésért 100 pontot vontak le. □ Ha jól tudom, nem véletlenül születtek ezek az eredmények. — Az iskolában 1987-ben Juhász Krisztina és Gazdag Ágnes gyakorlás közben indult a gyors-gépíró idegen nyelvi ágazat, ahol a gépíráson és levelezésen kívül gyorsírást és jegyzőkönyvvezetést, idegen nyelvű gépírást (angol, német) tanítunk — mondja Földesi Jánosné szaktanár. — 1991- ben volt először lehetőségünk részt venni országos versenyen. Egymást követő sikerek Akkor Izinger Irén gépírásból országos első helyezést ért el. A következő évben ezen a szaktárgyi versenyen Borbély Andrea győzött. Izinger Irén 1992- ben és 1993-ban Magyarország ifjúsági gépíró bajnoka lett. Áz idén már harmadik éve, hogy részt vesz Bécsben az UNESCO versenyén mint az egyik legjobb magyar gépírónő. □ Mi kell a sikerhez, milyen képességek és adottságok? — Szerintem egy olyan tanár — mondja Krisztina —, aki állandóan hajtja az embert. Biztosan kell hozzá tehetség is, meg sok gyakorlás. Én naponta másfél órát gyakorolok otthon. □ A harmincas évek magyar filmjei úgy mutatták be a gépírókisasszonyokat, mint akik a fehér paripán megjelenő hercegről álmodoznak, de beérik a cégvezetővel vagy a fiával is. Miről álmodik a lány? — Szeretnék jól érettségizni, a versenyeken jól szerepelni. De nem vágyom arra, hogy titkárnő legyek valahol — mondja Ágnes. Valamilyen Mátészalka (KM - Sz. E.) — Több mint kétszáz pedagógus vett részt az április 1-jén rendezett oktatási fórumon, ahol Dobos Krisztina oktatási államtitkár-helyettes tartott vitaindító előadást. Elmondta, a tervezett közoktatási törvény megmutatja az irányt, amerre oktatásunknak fejlődnie kell. Nem elég a nyolcosztályos általános iskola, a gyermekek túlterheltek, napi 6-7 órában felszínes ismereteket kapnak, nem válik sajátjukká a tudás. Az ifjúságnak kevesebb, mint a fele jut el az érettségiig, Európában ez az arány 65 százalék. Becsapjuk a gyerekeket, amikor a hároméves szakmunkásképzés keretében egy speciális szakmára képezzük ki őket. Egyes szakmákban már a beiskolázásnál szinte biztos, hogy munkanélküliek lesznek. Különösen igaz ez Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében az ipari üzemek felszámolásának eredményeként. Az új közoktatási törvény felelősségmegosztást akar kialakítani az állam, az önkormányzat és az iskola között. Az iskola a helyi közösségeké, amelyben az állam által meghatározott kerettanterv útmutatásával a pedagógus saját tanterveket, módszereket felhasználva, az önkormányzat gazdasági támogatását érezve nevel. A hatosztályos gimnáziumi képzésforma befejezéseként olyan érettségi vizsgarend- szert dolgoznak ki az egyetemek és főiskolák segítségével, amely szükségtelenné teheti a felvételit. Természetesen nem egyik napról a másikra kell ezeket a változásokat bevezetni, minden intézménynek jogában áll eldönteni, milyen képzési formát választ, és azt mikor kezdi el. Az intézmények nevelő és oktató munkájának segítése, a nevelőtestület, a szülők, a tanulók, az intézményfenntartók és az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék hozható létre, mely javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési oktatási intézmény egészé vagy a tanulók nagyobb cső portját érintő kérdésekben. A központi költségvetés normatíva formájában 10Í milliárd forintot ad az önkor mányzatoknak. A pedagó gusok bérét központi költség vetésből, az intézményei fenntartását önkormányzat pénzekből kell finanszírozni. Oktatásügyünk elszállt evei Kállai János Nyíregyháza (KM) — A tavaszi pedagógiai napok programsorozatának keretében tartott előadást Beke Kata, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Demokrata Szövetség országos választmányának a tagja április 1- jén a Megyei Pedagógiai Intézetben. Mi sem természetesebb, mint hogy a képviselőnő a közoktatás napjainkban aktuális kérdéseiről beszélt a tájékoztatójában. Még a tanácskozást megelőzően kérdeztük: milyen helyzetképet fog felvázolni a fórum résztvevőinek? — A pedagógusok, mert vélhetően őket érdekli a mondandóm elsősorban, jobban ismerik az oktatásügy helyzetét, mint mi, hiszen benne élnek. Oly sokat hallottak már a közoktatási törvénytervezet variánsairól, hogy nem csodálnám, ha belefásultak volna a procedúrába. Eddig hat koncepció és két törvényváltozat készült el, ez nyolc. De tudom, hogy az új miniszter átdolgoztatta a legutóbbit: tehát születőben a kilencedik változat, amit még nem ismerek. Bármilyen is lesz, az oktatásügyben valóban fontos és problémás kérdéseket nem fogja rendbe tenni. □ Ön szerint, milyen lenne a jó törvény? És milyen kérdések maradnak rendezetlenül, ha a kilencedik változat „véglegesül” ? — Az oktatás ügyében csak olyan törvényt szabadna alkotni, amely több generációt kiszolgálna, azaz: 60-70 évig nem veszítené el az érvényét. Ilyen volt Eötvös József törvénye annak idején. Persze, a helyzet most olyan, hogy még tökéletlen törvénnyel is meg kell elégednünk, mert az is csökkentheti a pedagógusok egyre nagyobb bizonytalanság érzését. A leg- egyszerűbbb lenne az 1985-ös jogszabályt széleskörű szakmai és társadalmi konszenzus alapján módosítani, arról nem szólva, hogy ez még hatályban van. A legfontosabb, rendezendő dolgok pediglen a következők: méltó anyagi ellátást kell adni az intézményeknek és a pedagógusoknak, hogy érdemes legyen erre a pályára jönni. Fel tétlenül emelni kell az általa nos iskolai tanító és tanárkép zés színvonalát, megszüntetr a kontraszelekciót. A harm, dik pedig: a kötelező óraszá mok csökkentése. Az önkizsákmányolás á lapotában, túlterhelten egye len tanár sem tud minőséi munkát végezni. Mert pl. heti 18 óra valójában 60-7 órát „fed le”. A heti 12-14 ói lenne az ideális. □ Amiről szólt, mind a pét függvénye. Honnan lehetr előteremteni mindehhez c anyagiakat? — Az ország köztudott, szegény, nagy lehetőség« nincsenek a szükséges péi előteremtésére, de pl. az á lamigazgatásban vannak azé felhasználható tartalékok. Suli után Szekeres Tibor felvétele
