Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-06 / 80. szám

12 Kelet-Magyarország KULTÚRA Sikeres fesztiválnyitány Babka József Nyíregyháza — Az április 2-5. között Nyíregyházán tartott fesztivál első napján két jelentős rendezvényre került sor. Április 2-án a ze­neiskola Kürt utcai épületé­nek Piccoli Archi termében Egri Erzsébet festőművész „Brillante in A” című pannó- ját adták át. A nagyméretű alkotásból — mely a hang- versenyterem egyik oldalát szinte betölti — a színek és formák ötletes gazdagságán és tobzódásán át árad a derű, a légies könnyedség. A nö­vendékhangversenyekre járó diákoknak, tanároknak és a közönségnek még sok örö­met fog szerezni ez az alko­tás. Dr. Baja Ferenc, a Váro­sedés, szeretet, lelkiismere­tesség és alázat, mellyel a művekhez és az egész kon­certhez az együttes minden tagja hozzááll, példamutató mindenki számára. A fiatal zenészeknek is ez lehetne az est legnagyobb tanulsága. A kamarazenekar gazdag, változatos programmal lé­pett fel. Vivaldi: G-dúr szim­fóniája és F-dúr háromhege­dűs versenye (szólisták: Kostyál Kálmán, Tfirst Zol­tán és Rolla János), Handel: G-moll concerto grossoja, Grieg: Szvittje, és Liszt- Woljf: II. magyar rapszódiá­ja, míg ráadásként Bach és Mozart tételek hangzottak el. A művészek nagy érde­me, hogy minden tételt — a teljes technikai fölényesség mellett — olyan belső inten­Tudományos diákkörök Miskolc (MTI) — A tudo­mányos diákköri tevékeny­ség a magyar felsőoktatás ér­tékes olyan része, amely al­kalmanként a fejlett nyugati országok felsőoktatásának képviselőit is elismerésre késztetik — hangsúlyozta Cselényi József, a Miskolci Egyetem rektorhelyettese hétfői sajtótájékoztatóján, abból az alkalomból, hogy a következő napokban az or­szág egyetemein, főiskoláin összesen 14 szekcióban rendezik meg a XXI. Or­szágos Tudományos Diák- konferenciát. A Liszt Ferenc Kamarazenekar Szekeres Tibor felvétele sí Galéria vezetője és Tóth Nándor a Pro Archi Alapít­vány elnöke mondott köszö­netét a művésznőnek áldoza­tos munkájáért. Az átadás előtt a Piccoli Archi szeptett Rossa: Négy kis darabját ad­ta elő. Az est és az egész fesztivál egyik fénypontjára a refor­mátus templomban került sor, a Liszt Ferenc Kamara- zenekar (hangversenymester Rolla János) ünnepi nyi­tóhangversenyére. Ä Liszt Ferenc Kamarazenekar ven­dégszereplésénél jobb nyitó­programot nem is lehetett volna kitalálni. Többek ré­széről elhangzott, hogy már ezért is érdemes volt eljönni Nyíregyházára. A zenekar teljesítményét csak nemzet­közi mércével lehet mérni. Mivel érdemelte ki ez az együttes azt az elismerést és sikert, mely minden fellé­pését követi, mely kiemeli a többi zenekar sorából, merül fel a kérdés. Az egyéni hang­szeres tudáson túl az a lelke­zitással tudnak tolmácsolni, mellyel teljesen lekötik a hallgatók figyelmét, csak a zenére lehet koncentrálni. Észrevehető volt például, hogy a Vivaldi szimfónia lassú tételében a zenekar tagjai teljesen egyszerre léle­geztek. Az egyes szólamok átadásánál, vagy indításánál egy mozdulatban, tekintet­ben vagy szemvillanásban minden benne volt, tempó, hangulat, hangszín. Olyan szép és tömör hangzásokban ritkán van alkalmunk gyö­nyörködni, mint amilyeneket a Handel-szám nyitó tételé­ben, vagy a Grieg-mű egyes részeiben hallottunk. A zenekar virtuozitásáról pedig minden gyors tételben isko­lapéldát kaptunk. És mindezt a művészek honorárium nélkül, a most kezdeményezett első feszti­vál iránti szimpátiájuk ki- nyilvánításaként tették. Úgy érzem, hogy művészetből és emberségből is jelesre vizs­gáztak. 1993. április 6., kedd Karatézik a bajnokjelölt A gépírókisasszonyok már nem a fehér lovon megjelenő hercegről álmodoznak Nem elég a nyolcosztályos iskola Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — A lányok tartanak egy kis bemutatót. Kár lenne tagad­ni, zene ez is, meghatározott ütemekkel, lágy futamokkal. Nem kellemetlen a fülnek, pedig „gépzene”: írógépek produkálják. A Széchenyi István Köz- gazdasági Szakközépiskola gyors-gépírás idegen nyelvi ágazatának két diákja ül az ör- döngős masinák mögött: Ju­hász Krisztina és Gazdag Ag­nes. Mindketten másodikosok. Igaz, Krisztina tizennyolc éves, Ágnes csak tizenhat. Másolás hibátlanul Balázs Attila felvétele tartalmas munkát szeretnék végezni, de hogy ez mi lesz, még nem tudom. — Számomra is a legfon­tosabb a sikeres érettségi két év múlva — teszi hozzá Krisz­tina —, de szeretnék bejutni a tanárképző főiskola magyar­gépírás szakára is. Ami most a leginkább foglalkoztat: minél jobban helytállni az isztanbuli világbajnokságon, amelyet jú­lius 10. és 16. között rendez­nek. Krisztina tehát szorgalma­san készül a világbajnokságra. Javítja a gyorsaságát, az álló- képességét. Hetente három al kálómmal karatézni jár, ké nap pedig fut. Nagy szüksé; van a jó kondícióra, mert a gé­pelés egyáltalán nem könnyű munka. Pláne, ha olyan gyor­san végzik, mint Krisztina és Ágnes. Ennek az a magyarázata, hogy Krisztina előbb elvégez­te a szakiskolát, s csak utána jelentkezett a szakközépbe. Lehet, hogy ez a kis kitérő még jót is tett neki, mert az idén februárban a Budapesten megrendezett országos baj­nokságon második helyezést ért el. Ágnes „csak” hatodik lett, de ő a jövő reménysége, hiszen mindössze két éve tanul gépelni. — Tízperces hibátlansági versenymásolás volt — mond­ja Ágnes —, itt arra kell töre­kedni, hogy a lehető legkeve­sebb hibát vétsünk, mert mindegyikért 500 pontot le­vonnak. Volt egy harminc per­ces másolási feladat is, egy ki­lenc oldalas szöveget kellett lemásolni. Minden tévesz­tésért 100 pontot vontak le. □ Ha jól tudom, nem vélet­lenül születtek ezek az eredmé­nyek. — Az iskolában 1987-ben Juhász Krisztina és Gazdag Ágnes gyakorlás közben indult a gyors-gépíró idegen nyelvi ágazat, ahol a gépíráson és levelezésen kívül gyorsírást és jegyzőkönyvvezetést, ide­gen nyelvű gépírást (angol, német) tanítunk — mondja Földesi Jánosné szaktanár. — 1991- ben volt először lehető­ségünk részt venni országos versenyen. Egymást követő sikerek Akkor Izinger Irén gép­írásból országos első helyezést ért el. A következő évben ezen a szaktárgyi versenyen Borbé­ly Andrea győzött. Izinger Irén 1992- ben és 1993-ban Mag­yarország ifjúsági gépíró ba­jnoka lett. Áz idén már har­madik éve, hogy részt vesz Bécsben az UNESCO ver­senyén mint az egyik legjobb magyar gépírónő. □ Mi kell a sikerhez, mi­lyen képességek és adottsá­gok? — Szerintem egy olyan ta­nár — mondja Krisztina —, aki állandóan hajtja az embert. Biztosan kell hozzá tehetség is, meg sok gyakorlás. Én naponta másfél órát gyakoro­lok otthon. □ A harmincas évek ma­gyar filmjei úgy mutatták be a gépírókisasszonyokat, mint akik a fehér paripán megje­lenő hercegről álmodoznak, de beérik a cégvezetővel vagy a fiával is. Miről álmodik a lány? — Szeretnék jól érettsé­gizni, a versenyeken jól szere­pelni. De nem vágyom arra, hogy titkárnő legyek valahol — mondja Ágnes. Valamilyen Mátészalka (KM - Sz. E.) — Több mint kétszáz pedagó­gus vett részt az április 1-jén rendezett oktatási fórumon, ahol Dobos Krisztina oktatási államtitkár-helyettes tartott vi­taindító előadást. Elmondta, a tervezett köz­oktatási törvény megmutatja az irányt, amerre oktatásunk­nak fejlődnie kell. Nem elég a nyolcosztályos általános isko­la, a gyermekek túlterheltek, napi 6-7 órában felszínes is­mereteket kapnak, nem válik sajátjukká a tudás. Az ifjúság­nak kevesebb, mint a fele jut el az érettségiig, Európában ez az arány 65 százalék. Becsap­juk a gyerekeket, amikor a há­roméves szakmunkásképzés keretében egy speciális szak­mára képezzük ki őket. Egyes szakmákban már a beiskolá­zásnál szinte biztos, hogy munkanélküliek lesznek. Kü­lönösen igaz ez Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében az ipari üzemek felszámolásának eredményeként. Az új közoktatási törvény felelősségmegosztást akar ki­alakítani az állam, az önkor­mányzat és az iskola között. Az iskola a helyi közösségeké, amelyben az állam által meg­határozott kerettanterv útmu­tatásával a pedagógus saját tanterveket, módszereket fel­használva, az önkormányzat gazdasági támogatását érezve nevel. A hatosztályos gimnáziumi képzésforma befejezéseként olyan érettségi vizsgarend- szert dolgoznak ki az egyete­mek és főiskolák segítségével, amely szükségtelenné teheti a felvételit. Természetesen nem egyik napról a másikra kell ezeket a változásokat bevezet­ni, minden intézménynek jo­gában áll eldönteni, milyen képzési formát választ, és azt mikor kezdi el. Az intézmények nevelő és oktató munkájának segítése, a nevelőtestület, a szülők, a ta­nulók, az intézményfenntartók és az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmoz­dítására iskolaszék hozható létre, mely javaslattevő jog­körrel rendelkezik a nevelési oktatási intézmény egészé vagy a tanulók nagyobb cső portját érintő kérdésekben. A központi költségvetés normatíva formájában 10Í milliárd forintot ad az önkor mányzatoknak. A pedagó gusok bérét központi költség vetésből, az intézményei fenntartását önkormányzat pénzekből kell finanszírozni. Oktatásügyünk elszállt evei Kállai János Nyíregyháza (KM) — A tavaszi pedagógiai napok programsorozatának kere­tében tartott előadást Beke Kata, országgyűlési képvise­lő, a Nemzeti Demokrata Szövetség országos választ­mányának a tagja április 1- jén a Megyei Pedagógiai In­tézetben. Mi sem természete­sebb, mint hogy a képviselő­nő a közoktatás napjaink­ban aktuális kérdéseiről be­szélt a tájékoztatójában. Még a tanácskozást megelő­zően kérdeztük: milyen hely­zetképet fog felvázolni a fó­rum résztvevőinek? — A pedagógusok, mert vélhetően őket érdekli a mon­dandóm elsősorban, jobban is­merik az oktatásügy helyzetét, mint mi, hiszen benne élnek. Oly sokat hallottak már a köz­oktatási törvénytervezet vari­ánsairól, hogy nem csodál­nám, ha belefásultak volna a procedúrába. Eddig hat koncepció és két törvényváltozat készült el, ez nyolc. De tudom, hogy az új miniszter átdolgoztatta a legutóbbit: tehát születőben a kilencedik változat, amit még nem ismerek. Bármilyen is lesz, az oktatásügyben valóban fontos és problémás kérdéseket nem fogja rendbe tenni. □ Ön szerint, milyen lenne a jó törvény? És milyen kérdé­sek maradnak rendezetlenül, ha a kilencedik változat „vég­legesül” ? — Az oktatás ügyében csak olyan törvényt szabadna alkot­ni, amely több generációt ki­szolgálna, azaz: 60-70 évig nem veszítené el az érvényét. Ilyen volt Eötvös József törvé­nye annak idején. Persze, a helyzet most olyan, hogy még tökéletlen törvénnyel is meg kell eléged­nünk, mert az is csökkentheti a pedagógusok egyre nagyobb bizonytalanság érzését. A leg- egyszerűbbb lenne az 1985-ös jogszabályt széleskörű szak­mai és társadalmi konszenzus alapján módosítani, arról nem szólva, hogy ez még hatályban van. A legfontosabb, rendezendő dolgok pediglen a következők: méltó anyagi ellátást kell adni az intézményeknek és a peda­gógusoknak, hogy érdemes le­gyen erre a pályára jönni. Fel tétlenül emelni kell az általa nos iskolai tanító és tanárkép zés színvonalát, megszüntetr a kontraszelekciót. A harm, dik pedig: a kötelező óraszá mok csökkentése. Az önkizsákmányolás á lapotában, túlterhelten egye len tanár sem tud minőséi munkát végezni. Mert pl. heti 18 óra valójában 60-7 órát „fed le”. A heti 12-14 ói lenne az ideális. □ Amiről szólt, mind a pét függvénye. Honnan lehetr előteremteni mindehhez c anyagiakat? — Az ország köztudott, szegény, nagy lehetőség« nincsenek a szükséges péi előteremtésére, de pl. az á lamigazgatásban vannak azé felhasználható tartalékok. Suli után Szekeres Tibor felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom