Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-06 / 80. szám

1993. április 6., kedd GAZDASAG Kelet-Magyarország 13 Készfizető kezességvállalás A Hitelgarancia Rt. szolgáltatása nagy mértékben csökkenti a pénzintézetek kockázatát Nyíregyháza (KM) — A Hitelgarancia Rt. a pénzügyi intézményrendszer új eleme, melyet múlt év végén a kor­mány, 25 bank, 40 takarék- szövetkezet és 11 érdekkép­viseleti szerv hozott létre, összesen 3,5 Md Ft alaptőké­vel. Az alapítás célja a jó üz­leti céllal, kedvező piaci kilá­tásokkal és jó megtérülési es­éllyel, de kevés vagyoni fede­zettel rendelkező kis- és kö­zépméretű vállalkozások hi­telhez jutásának segítése. A Hitelgarancia Rt. a hitelt nyújtó pénzintézeteknek vállal készfizető kezességet a hitel- szerződésben szereplő hitel­összeg + kamat + járulék ma­ximum 80 százalékáig, legfel­jebb 100 millió Ft-ig. Szolgál­tatása nagy mértékben csök­kenti a pénzintézetek kockáza­tát, s ezzel jelentősen mérsékli a bankok által a vállalkozások­tól igényelt fedezet nagyságát. Maximálisan 100 millió Ft Az egy vállalkozásnak vál­lalt kezesség maximális ösz- szege 100 millió Ft, ami akár több banktól, többféle projekt­hez igényelt kölcsönhöz kap­csolódó kezességvállalások­ból is összetevődhet. Az Rt. kezességnyújtásának alsó ha­tára nincs, a pénzintézet a tár­saság garanciáját bármilyen kis összegű kölcsön után kér­heti. A hitelgarancia konstrukció célja a hazai vállalkozó réteg megerősítése, tulajdonhoz ju­tásának előmozdítása. Az Rt. szolgáltatása ezért azokra a vállalkozási kölcsönökre ter­jed ki, amelyeket belföldi ma­gánszemélyek, vagy olyan belföldi tulajdonú társaságok vesznek igénybe, ahol a do­mináns tulajdonosok magán- személyek. A vállalkozás méretét a foglalkoztatottak száma minő­síti, a kezesség a 300 főnél ke­vesebb létszámot foglalkozta­tó cégek kölcsöneire igényel­hető, MRP-szervezeteknél azonban nincs létszámkorláto­zás. A Hitelgarancia Rt. szolgál­tatásával bármely vállalkozási célt támogathat, nincs megkö­tés sem a tevékenység, sem a hitelfelvétel célja, vagy a hitel típusa, összege, futamideje te­kintetében. A szolgáltatás már működő és kezdő vállalkozá­sokra egyaránt kiterjed. A vállalkozó nem kerül köz­vetlen kapcsolatba a Hitelga­rancia Rt.-vel. A kölcsönt igénylőnek kérelmével a pénz­intézethez kell fordulnia, a kérelem befogadásához a bank előírásai szerint kell eljárnia. A pénzintézet elbírálja az igénylő üzleti célját, hitelké­pességét, már működő vállal­kozások esetén tevékenységé­nek eredményességét, meg­vizsgálja a rendelkezésre álló fedezeteket, s a hitelbírálat po­zitív eredménye esetén javas­latot tehet a Hitelgarancia Rt. felé a kezességvállalásra. Ez esetben kitölti, részben pedig a hitelt igénylővel kitölteti a készfizető kezesség kérésére szolgáló, a Hitelgarancia Rt. által rendszeresített kérőlap formanyomtatványát. Az alá­írt. kérőlapot az Rt. bírálatá­hoz szükséges egyéb doku­mentumokkal együtt a pénzin­tézet továbbítja a Hitelgaran­cia Rt.-hez, amely azt 30/E-hi- tel esetében 15/nap alatt el­bírálja. A garanciavállalás kockázata A Hitelgarancia Rt. a pénz­intézet által kért kezességet nem automatikusan adja meg, a kérelmet minden esetben el­bírálja. A vizsgálat során az rt. a garanciavállalás kocká­zatát mérlegeli, hiszen a kész­fizető kezesség azonnali helytállási kötelezettséget je­lent az adós nem fizetése ese­tére. A kockázatvizsgálat lé­nyegében egy sikeranalízis, amelynek során az rt. a be­nyújtott iratok alapján elsősor­ban a feltételezett piaci helyzet realitását, a termék eladható­ságát, az adós fizetőképessé­gét, illetve a szakmai, pénz­ügyi és banki kockázatokat mérlegeli kockázati modellje alapján. Ha ez a kockázat egy meghatározott szint alatt van, a kéRt. kezességet az Rt. meg­adja. A hitelgarancia konstruk­ciója csak akkor képes betöl­teni funkcióját, ha a rendelke­zésre álló kezességvállalási le­hetőség (ez 1993-ban mintegy 8 Md Ft) minél több perspek­tivikus, sikeres vállalkozás számára teremti meg a hitelle­hetőséget. A kockázatvizsgá­lat célja ezek kiválasztása, a bukás veszélyét magában hor­dozó ügyletek, a csőddel fe­nyegető vállalkozások hitel- felvételének minimalizálása. Ez a cél egybeesik a vállalko­zók érdekével is. Az rt. döntéséről minden es­etben a pénzintézetet értesíti. Amennyiben az rt. a készfize­tő kezességet az adott ügy­letben vállalja, a pénzintézet­tel szerződést köt, erről a köl­csönigénylőt a pénzintézet tá­jékoztatja. A Hitelgarancia Rt. szolgál­tatásáért egyszeri kezelési dí­jat és évente a vállalt kezesség összege után fizetendő kész­fizető kezességvállalási díjat számít fel, melyek megfize­tése a kölcsönigénylőt terheli, de az Rt-hez való befizetésről a pénzintézet intézkedik. A kezelési díj mértéke 1 száza­lék, ennek fele elutasított kére­lem esetén visszajár. Az éven­te fizetendő díj 2 százalék, forgóeszközhiteleknél 3 szá­zalék a kezességvállalás min­denkori összege után. A fize­tendő díj összegét a pénzin­tézet számítja ki és az adóst értesíti a fizetési kötelezettsé­gről. E-hitel esetében az rt. kedvezményes kezelési díjat számít fel, további jelentős kedvezmény, hogy a kezes­ségvállalás díja a 7 százalékos kamat mértéken belül helyez­kedik el (itt tehát a garanci­avállalás nem jelent pótlóla­gos terhet a vállalkozónak.) Főleg privatizációs bevételből A közelmúltban elfogadott törvény értelmében a Hitelga­rancia Rt. által vállalt garancia 70 százalékát a privatizációs bevételből, illetve költségve­tésből táplált Kisvállalkozói Garancia Alap viszontgaran­tálja. Ez azt jelenti, hogy a kockázat nagyobb részét az ál­lam viseli. A Hitelgarancia Rt. műkö­désének mechanizmusát és eljárási rendjét a társaság nyil­vános üzletszabályzata tartal­mazza. Ez a pénzintézetek rendelkezésére áll, az ügyfelek megtekinthetik. A kölcsönt igénylők ugyancsak a pénzin­tézeteknél kaphatják meg a Készfizető kezesség kérőlap­jához csatolt adatlapot, melyet a kölcsönigénylőnek kell ki­töltenie. A Hitelgarancia Rt. szolgál­tatásait azok a pénzintézetek vehetik igénybe, amelyek hoz­zájárultak az rt. alapításához. A megyében ezek a követke­zők: Magyar Hitel Bank Rt., Országos Takarékpénztár Rt., Postabank és Takarékpénztár Rt., IBUSZ Bank Rt., Duna Bank Rt., Iparbankház Rt., In- ter-Európa Bank Rt., Mező­bank Rt., Kereskedelmi és Hi­telbank Rt., Budapest Bank Rt., Agrobank Rt., Konzum­bank Rt., Magyar Takarékszö­vetkezeti Bank Rt., Tiszavas- vári Takarékszövetkezet, Ra- kamaz és Vidéke Takarékszö­vetkezet. Elek Emil felvétele Lakásfelújítási LAKSZÖV-kamatok Nyíregyháza (KM - NyZs) — Nagy az elégedet­lenség a Nyíregyházi La­kásszövetkezethez tartozó házak lakóinak körében. Felháborodásukat az vál­totta ki, hogy a LAKSZÖV a lakásfelújításra 1992-ben befizetett összegek után já­ró kamatot saját költség- vetésébe építette be. Az el­járás jogossága mellett a szövetkezetből való kilé­pést tiltó törvény is a felek közötti vitára adott okot. A lakóközösségek tömö­ren megfogalmazott pana­szai között szerepel az em­lített kamatok elvonása, a magas járulékos költség és karbantartási díj, valamint a lakótömbök működtetéséért már több szervezet között folyó piaci küzdelemben a szövetkezet prioritása. — Nyilvánvaló, ahol egy lakóközösséget alkotva töb­ben élnek együtt, ott számta­lan közös intéznivaló, min­denkit érintő probléma for­dul elő — boncolgatja a konfliktus okait Qr.Erdélyi Sándor, a Lakásszövetkezet elnöke. — A lakás-, ga­rázs-, üdülőépítő és fenntar­tó szövetkezet alapszabálya szerint közhasznú munkát ellátó kommunális szerve­zet, amely a tagok érdekeit kiszolgáló üzemeltetési, fenntartási, felújítási, egyéb szolgáltató és javító, karban­tartó vállalkozási tevékeny­séget folytat. A közös költ­ségek többségén nem lehet módosítani, mivel azok (a víz- és csatornadíj, a sze­métszállítás, az elektromos áram díja stb.) központilag rögzítettek. A feladatokat, mint minden gazdálkodónál, munkaszervezet látja el, melynek működtetése sze­mélyi, dologi és egyéb költ­ségekkel jár. Ezek összessé­ge a szövetkezet általános költsége, amelyet a tagság visel. A tagsági hozzájárulást mérsékelik a külső szolgál­tatásokból, bérleti díjakból származó bevételek. Ezeken túlmenően a működéshez évente az előző évben jóvá­írt felújítási alap kamat­összegének felhasználható­ságát rendelet szabályozza. Az 1992. évi kamatok költ­ségvetésbe építésének lehe­tőségét egyébként az elmúlt évi küldöttgyűlésen megsza­vazta a tagság. A szövetke­zetből való csoportos kivá­lásra pedig a törvény szerint 1992. június 30-ig nyílott mód. A döntések mérlegelé­séhez az alapszabály elfoga­dására akkoriban június 29- ig vártak, az ezt követő idő­ben viszont a törvényi ren­deletre hivatkozva elutasíta­nak minden kiválási kísérle­tet. Kétségtelen tény, hogy nem könnyű a napjainkban folyamatosan emelkedő en­ergiaköltségek mellett meg­nyugtatóan gazdálkodni, azonban sok kérdés nyitott marad. A tagok kifogásolják az elmúlt évi küldöttgyűlés lebonyolítását, a résztvevők szavazati kompetenciáját. Igazságtalan az a helyzet, amikor a lakásfelújítási alappal nem rendelkező la­kóközösségek kamathozam­mal sem bírnak, így a ka­matelvonás csak a becsüle­tesen fizetőket sújtja. A ki­válás kapcsán megkérdője­lezhető az a törvény, amely bármilyen területen bármi­lyen cégnek monopolhely­zetet biztosít a piacon. Az érintett kérdéskörök­ben tapasztalható nagy ér­deklődés miatt a Lakásszö­vetkezet igazgatósága tájé­koztatóval fordult a házbi­zottsági elnökökhöz, mely­ben elemzik a vezetőség ed­digi intézkedéseit, s az 1993. évi gazdálkodásra tervezetet nyújtanak be. Az említette­ken kívül sok egyéb témá­ban is változtathat a szövet­kezethez tartozó 5100 lakás tulajdonosa az ez évi, május közepén megtartandó kül­döttgyűlésen. S hogy a tag- értekezleti határozat a több­ség érdekeinek jobban meg­felel-e, az már csak a lakó­kon múlik. Gyorshitel Washington (MTI) — Az IMF azt tervezi, hogy gyorsított eljárásban nyújt hitelt Oroszországnak és mindazon államoknak, amelyek a szabadpiac meg­teremtésén fáradoznak. A Nemzetközi Valuta­alap javaslata értelmében Oroszország akkor is meg­kapná a pénzügyi támoga­tást, ha nem lesz képes tel­jesíteni azokat a korábban vállalt gazdasági kötelezett­ségeket, amelyekről a szer­vezettel megállapodott. Az IMF közleménye arra nem tér ki konkrétan, hogy a hitel megadását kötik-e egyáltalán valamilyen felté­telhez. Értesülések szerint Moszkva megközelítőleg 1,5 milliárd dollár hitelre számíthat. Az AP emlékeztet arra, hogy Oroszország tavaly nem volt képes teljesíteni több olyan követelményt, amelyeknek teljesítéséhez kötötték a kölcsönök folyó­sítását. A korszerű árunak van piaca Nyíregyháza (KM — CS. GY.) — A munkanélküliek gondján enyhíteni igyekvő Re­gionális Érdekvédelem Alapít­vány a napokban fórumot tar­tott Nyíregyházán. A rendez­vényen az átképző központ és a munkaerő központ szakem­berei mellett vállalkozók is részt vettek. Szokol István ker­tész üzemmérnök, egyéni gaz­dálkodó hozzászólására töb­ben felfigyeltek. Az elképzelé­seiről beszélgetettünk. — Szerintem Szabolcs- Szatmár-Beregben a mezőgaz­dasági vállalkozásokra nyílik a legnagyobb lehetőség — mondta Szokol István. — Ezt az évtizedes hazai és külföldi tapasztalataim is alátámaszt­ják. — A termelők gyakran pa­naszkodnak, hogy az áruikat nem tudják eladni — folytatta az üzemmérnök. — Én viszont úgy vélem, a korszerű termé­keknek igenis van piacuk. Pél­dául évek óta támrendszeres uborkát és szárítós dohányt termelek, s azokat biztosan ér­tékesítem. □ Gondolom, ehhez kellő elméleti ismeret, nagy gyakor­lat, illetve a nemzetközi gaz­dasági életre való megfelelő rálátás kell — vetettem közbe. — A NYIDOFER Rt. és a Philip Morris cég képviselői a megye dohánytermelőihez évente ellátogatnak, s így az imént említett hármas követel­ménynek mindenki eleget te­het — vélekedett az egyéni gazdálkodó. — Hazánkban a konzervuborka-, vagy a szuper intenzív almatermesztéshez és máshoz is jók a lehetőségek. De gond, hogy a modem tech­nológiák bevezetéséhez a me­gyében kevés komplex tudású szakember áll rendelkezésre. □ Úgy érzem, Szokol István utóbbi mondatával sokan nem értenek egyet, mivel Ma­gyarországon számos jó hírű felsőfokú oktatási intézmény működik. Ráadásul hazánk a mezőgazdász szakem­berképzéssel nemzetközi vis­zonylatban is dicsekedhet. — Mindez igaz — magya­rázta —, de ettől a mezőgazda- sági termelés önmagában még nem válik sikeressé. Nyugaton találkoztam olyan odatelepült magyar mérnökkel, sikeres vállalkozóval, aki őszintén be­vallotta: amikor a tőkés világ­ban munkához látott, rá kellett jönnie, semmi alapja ahhoz, hogy magát jó gazdasági sza­kembernek nevezze. — Többen úgy látják, s ta­lán nem alaptalanul, hogy ná­lunk jelenleg jó néhány intelli­gens bajmegállapító bizottság van, de valahogy a problémá­kat mégsem tudják megoldani. Szerintem a korszerű techno­lógiák régiószintű menedzse­lése nem megoldott, kivétel talán a dohánytermelés. Az ef­fektiven termelő, már verseny- képes termékekkel rendelkező szakemberek tevékenységé­nek bővítéséhez konkrét anya­gi és szervezeti kereteket kel­lene teremteni. Ehhez a pénzü­gyi és egyéb lehetőségeket célirányosabban kellene fel­használni. Más megyében sokkal ke­vesebb hazai és külföldi támo­gatással is jobb eredményeket produkálnak. S azok a gazda­sági és egyéb adottságok kö­zötti különbségekkel nem ma­gyarázhatók. Árfolyamok Tőzsde Index április 5.: 719,27 (+1,31) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. április 5. Valuta Deviza Kanadai dollár 68,79 70,19 69,36 69,70 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 288,67 294,17 290,72 292,10 Német márka 54,42 5538 54,84 55,08 Angol font 132,16 134,96 133,1 133,89 Norvég korona 12,78 13,02 12,890 12,95 Ausztrál dollár 60,76 60,72 61,30 61,60 Olasz lírai 1000) 54,71 55,99 55,03 55,35 Belgafrank(100)264.09 268.75 266,02 267.18 Osztrák sc,( 100) 773,79 787.39 779,7 783,1 Dán korona 14,15 14,41 14,26 1432 Port. esc.(lOO) 58,61 59,71 59,16 59,44 Finn márka 14,93 15,33 15,06 15.16 Spanyol pes.(100) 75,99 77,51 76,62 77,00 Francia frank 16,02 16,30 16,15 16,23 Svájci frank 58,77 59,85 59,26 59,54 Holland forint 48,37 493 3 48,77 48,99 Svédkorona 11,46 11,72 1139 11,65 ír font 132,20 134,80 133,34 133,98 USAdollár 87,14 88,70 87,63 88,03 Japán jen (100) 76,56 77,76 76,98 77,28 ECU 105,49 107,45 106,33 106,83

Next

/
Oldalképek
Tartalom