Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-24 / 95. szám
1993. április 24. Pardi Zsanna Mexikóra készül Titkok a szépségkirálynő készülődéséről, akinek a legfontosabb adatai: 93-65-93 Kováts Dénes Békéscsaba, Gyula (KM) — Nem sokkal a Miss Universe Hungary szépségverseny után már Békéscsabán bukkant fel. A rendezvény nemzeti igazgatója, Fási Ádám szállodájában lakva, az ő segítségével készült a mexikói világmegmérettetésre, ahol több mint 80 ország képviselője közül választja ki a szakértő zsűri a világszépét. Személyesen kerestük fel fotós kollégámmal, hogy felkészülés kulisz- szatitkaiba olvasóink is betekinthessenek. A 20 esztendős balatonfüredi lány megérdemelten lett hazánk szépe, s ezt nemcsak külseje miatt állíthatjuk. Pardi Zsanna utolsóként jelentkezett a versenyre, így kapta a végső elődöntőben a 70-es sorszámot, s aratott óriási sikert. Nemcsak Nyugat-Ma- gyarország szépe lett ott, de a megye és a közönség díját is elnyerte. Végül a döntőben is diadalt aratott. Miss Hungary 175 centiméter magas, 55 aki anyakönyvvezető volt akkoriban. A Johanna egy változata, bár sokan becenévnek hiszik. Szeretem ezt a nevet, szépnek tartom, általában másoknak is tetszik. — Hogyan bírja a távollétet az otthonától, hiszen a döntő előtt edzőtáborban voltak hetekig, most itt készül, s hamarosan Mexikóba utazik egy, hónapra, a világversenyre. — Ez az, amit nehéz megszokni, talán nem is lehet. Mert a győzelem többi velejárója olyan lekötöttség, amely megéri az áldozatot, sok szép emléket jelent. Talán most jött el az ideje, hogy hosszabb időre elszakadjak a szülői háztól. Most is kemény felkészülési időszak várt rá — magunk is tapasztaltuk. A protokoll jellegű események mellett délelőttönként egy gyulai szálloda kondicionálótermében edzi, formálja egyébként is csinos alakját. Az eredmény — mint mesélte — centiméterekben és kilókban is mérhető. Délután angolórákon csiszolja nyelvtudását (alapfokú nyelvvizsgája van, németből középfokú), s ekkor vannak a Balázs Attila felvételein Pardi Zsanna, a Miss Universe Hungary szépségkirálynője kilogramm, a közérdeklődésre táncórák is. Hiába kedvence a számot tartó méretei: 93-65- töltött káposzta tejföllel, ro- -93. Kifejezetten csinos. pogós, friss, finom kenyérrel, —Kitől kapta ezt a ritka ne- az étrendre is figyelni kell. S vet? bár a lehető legjobb körül— Keresztanyám találta ki, mények között készül a nagy újra otthon szöbén ülve napozott a házmester, és ékszerként ragyogott kopasz koponyája. — Szeretném — szólalt meg rekedten—, ha valamiről... — Jajj — vágott közbe felesége —, nem is mondtam neked, Muc, hogy Sanyo bácsi hazajött ’Floridából, és állati klassz kocsit hozott! Hajóval hozatta át. Holnap anyuék- nál vacsorázunk, és ott lesz Sanyo bácsi, meg nem tudom hányadik felesége. Kérhetnélek, hogy ezúttal ne vedd a kést a szádba a vacsoránál? Hallod, Muc?! És azzal se hozakodj elő, hogy tanyán gyerekeskedtél, malacok meg sertések társaságában. Azt adtuk be Sanyo bácsinak, hogy úriemberek voltak a szüleid. —1 Ne kívánd, hogy megtagadjam a szüléimét! — perdült hátra indulattal a férfi. — Éppen most akartam kifejteni, hogy... —Jesszusom! — nézett órájára az asszony, aki már köny- nyű, nyári ruhában volt. — Elkésünk! Most nincs idő fejtegetésre. — Ez az általad említett kés- ügy... —Negyven éves korában elvárható egy diplomás embertől. hogy bánni tudjon az evőeszközökkel, csak erről van szó! Öltözz, mert mondom, hogy elkésünk! — Én most inkább nem mennék a barátnődékhez... Férjére emelte szép szemeit az asszony, és keményre szorított szájjal mondta: —Remek ötlet! Remek! Elviharzott, a férfi pedig visszasétált néhány kör után az ablakhoz, és nézte a házmestert, aki éppen vizet öntött egy kancsóból tar fejére. Azután saját szekrényéhez lépett, leemelte a tetejéről a nagy bőröndöt, és ruháit kezdte rakosgatni bele. megmérettetésre, szigorú rend szabályozza most életét. — Sok szenvedéssel, lemondással jár ez az időszak? — A torna nem jelent gondot, hozzászoktam a mozgáshoz, az angol hasznos, csupán az étkezés korlátái jelentenek időnként problémát. De a szépségért néha meg kell szenvedni. — Ha már a szépségnél tartunk: hogyan értékeli a saját szépségét? — Én ezzel élek, így nem tudom, milyen, ha nem az vagyok. Azt tartom értékének, hogy mások elismerik. Bár a szépség önmagában nem minden, mert szerintem a belső tulajdonságok fontosabbak. A kedvesség, az értelem is széppé, vonzóvá tehet bárkit. Jó családba születtem, érzelmileg mindent megkapok, ez is jó hatással van rám, s ha lehet így kifejezni: kisugárzásomra. A versenyen szerintem minden lány szép volt. Most én voltam a szerencsés, és ez csodálatos élmény. — Az angoltudásnak, ha jól tudom, nagy szerep jut Mexikóban. Felkészült? — Nagyon sokat jelent, hogy itt gyakorolhatom, mert kint csak ezt a nyelvet lehet használni, biztos még jobban belejövök majd. Remélem, a passzív szókincsem is egyre aktívabbá válik, mert annak van igazi esélye, aki tudja a nyelvet. Igyekszem, hogy sikerüljön. (Tanárnője szerint nem lehet gond, sokat fejlődött, megfelelő a tudása. K. D.) Mexikóban egymással is ezen a nyelven társalgunk, s az egyik nagy értékmérő az lesz, hogy a zsűri mind a 10 tagjával külön-külön 5-5 percet kell beszélgetni angolul különböző témákról. Zsanna 26-án indul repülővel Mexikóvárosba, ott találkoznak a lányok, s megkezdik a közvetlen felkészülést. Videofelvételeket készítenek, gyakorolják a döntőre a koreográfiát, a táncot, jótékonysági rendezvényeket vesznek részt. Mindannyian egy-egy „dadát” kapnak maguk mellé, akik állandóan velük lesznek, a szállodában számukra lefoglalt két emeletet testőrök vigyázzák majd. Fürdőruhában és nagyestélyiben mutatkoznak be a zsűrinek, majd május 21 -én lesz a nagy nap, a végső megméretés. — Érzem a felelősséget — jegyezte meg —, hiszen hazámat képviselem a világversenyen. Igyekszem nem teherként felfogni, mert akkor tudok jól szerepelni, ha magamat adom, ha természetesen viselkedem. Persze, azért nagy a drukk is bennem, hiszen a világ minden táján látják, olvassák az emberek a tudósításokat. Sok csomagja lesz a hosszú útra, hiszen nemcsak a hétköznapi ruháit viszi magával, de az előírásoknak megfelelő ruhakollekciót is: több nagyestélyit, estélyit, koktélruhát, kosztümöt. A fürdőruhát egy nagy cég majd ott varratja méretre számukra. Emellett be kell mutatnia egy nemzeti viseletét, nemzeti ajándékot is visz, melyet elárvereznek a helyszínen. Nagy várakozással tekint az út elé, óriási élmény, csodás emlék lehet. Azt mondta búcsúzóul: ha ismerősöket szerez, barátságokat köt, mosolyogva tudja önmagát adni, akkor nem lehet baj, elégedetten tér majd haza. Érdemes szurkolni sikeréért, hiszen e csinos, értelmes lány, akiben nyoma sincs a gőgnek, megérdemli. „ Úgy látszik: nehéz a közös jövő közös múlt nélkül" — dörmögte, majd elhatározta, hogy telefonál feleségének, mert az mégiscsak emberibb — talán —, mint a búcsúlevél. Már a tárcsán volt az ujja, amikor megszólalt a telefon, és felesége már mondta is: — Figyelj rám, arany Muc, és ne légy ideges. Elfelejtettelek beavatni, hogy Edina válik a Mikitől, és hozzámegy Kareszhez, én meg a Mikihez. Ezt már négyesben megbeszéltük, és mindenki állati klassznak tartja. A Miki tele van dohánnyal, és egyelőre Bécsbe megyünk, mert ott vannak érdekeltségei, ezért most nem kell a lakásról beszélnünk. Legalább te is csillapodsz, amíg visszajövök, és majd meglátod, milyen állati klassz válást rendezünk. Most odamegy Edina öccse, és elhozza azokat a cuccokat, amiket ösz- szeírtam neki. Légy olyan jó. és szedd össze... Szóval szerintem remekül alakul majd minden! Az evőeszközök használatára persze nélkülem is figyelj. Fontos belépő a jobb emberek világába. Akkor küldöm Edina öccsét. Szia, Muc! — Várjál! Erről mégis bővebben és normálisabban! — kiáltott a férfi, de a vonal megszakadt. A jobb emberek világa elzárult előle. lőbb sírhatnékja tá- Lj madt, de aztán a ti konyhába ment, kenyeret, szalonnát, hagymát vett elő, meg egy bicskát, amivel jó darabot ka- nyarított a szalonnából, a szájába vette, és jóízűen lenyalta a bicskáról a szalonnazsírt. Arra gondolt, milyen finom a szalonna zöldhagymával, s milyen finom a szabadság, már pedig ott a haza, ahol a szabadság van, ő tehát egy kis kitérő után újra otthon van! Schmidt Miksa bútorai Budapest (MTI) — Amikor Schmidt Miksa, alias Max Schmidt ismert osztrák bútorgyáros megvásárolta a kincstártól a 19. század végétől üresen, elhanyagoltan álló barokk templomot és kolostort, mindjárt átépíttette. A cellák egy részét árkád- szerűen kibonttatta, beépíttette az udvarokra néző üvegezett kaput, s a kor ízlésének megfelelően historizáló díszekkel ékesíttette az épületet. A 18. századi alapítású tri- nitárius egyházi együttes így vált a kiscelli dombon a Schmidt-kastéllyá. S így költöztek be akkor a Schmidt Miksa által gyártott bútorok és a tulajdonos érme; bútor, festmény, régészeti gyűjteményei is. Végrendeletében, 1936- ban a fővárosra hagyományozta a sikeres üzletember és mecénás a kastélyt, a benne lévő ingóságokkal, azzal a kikötéssel, hogy múzeum legyen benne. Schmidt Miksa végakarata teljesült, ma itt működik a Kiscelli Múzeum, itt és az Iparművészeti Múzeumban őrzik bútorait. S most a hagyományozóra is emlékezve megnyitották a Schmidt-bútorok a századfordulón című, nyár közepéig látogatható kiállítást. A Schmidt Miksa-bútor- gyár története igazi század- fordulós sikertörténet. Apja, Friedrich Ottó Schmidt által alapított bécsi bútorgyár ma is működik az osztrák fővárosban. Apja bútorainak keresett piacot kezdetben Max Schmidt Budapesten a múlt század kilencvenes éveiben. Később határozta el a bontakozó ipari kultúra távlatait felismerve, hogy bútorgyárat alapít a monarchia másik felében is. És most egybegyűjtve, bár szerény kiállítás formájában Kiscellben, ahol annakidején a gyár termékeit is bemutatta Schmidt Miksa, itt vannak szecessziós díszbútorai. Trópusi fákból, mahagóniból, intarziás paliszanderből készült berendezési tárgyak, faragott székek, szekrények, szekreterek, gazdagon díszített asztalok, karos és támlás székek, ülőgarnitúrák. Valamennyi mára múzeumi tárgy lett. Kanapé 1910-ből Múzsák, ha találkoznak Kiss Benedek: Köszöntő* Etessen e szép föld sóval, pogácsával! Itasson a mennyég jó remény borával, erőnk erősödjék, tüzünk égjen lánggal — béküljünk e baglyot varjadzó világgal! Étessen e szép föld sóval, pogácsával! *Kiss Benedek nemrég ünnepelte 50. születésnapját, s most jelent meg válogatott verseskötete a Világ örökbefogadása címmel. Saját versével köszöntjük a jeles költőt. Molnár Katalin: Csendélet A %efet-9rfaflyarorszáu] hétvégi meffekfete 1 3