Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-24 / 95. szám
Aktuális kérdés ____________________________________________ Pénzügyietekről, betéteink biztonságáról Vass János Balázs Attila felvétele Kováts Dénes Nyíregyháza (KM) — Még a pénzügyekkel, gazdaság- politikai kérdésekkel nem foglalkozók jelentős részének is feltűnt: számtalan probléma kerül napjainkban felszínre a pénzintézeteknél. Bűnügyi tudósításokban is olvastunk csődbe vitt bankokról, takarékszövetkezetekről, betéteik után futó cégekről és állampolgárokról. Vass Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank Megyei Igazgatósága vezetőhelyettesével a jelenségek okairól, s a lehetséges kiútról beszélgettünk. — Azokhoz a problémákhoz — jegyezte meg bevezetésként — melyek a múlt évben a bankrendszerünkben felszínre kerültek, hozzájárult, hogy a jogalkotás legalább ötéves késésben van. A kétszintű bankrendszert már 1987- ben kialakították, a banktörvény viszont csak ’91. végén lépett hatályba. A hitelkihelyezésre vonatkozó szabályokat ez a törvény fogalmazta meg. A banktörvény például előírja, hogy egy bank egy adósnak nem nyújthat több hitelt, mint a bank saját tőkéjének huszonöt százaléka. így ha egy vállalkozás csődbe jut, nem rántja magával a pénzintézetet. Ha a hitel a tizenöt százalékot meghaladja, akkor — mivel nagyhitelnek minősül — csak testületi döntéssel adható. Egy 1989-es kormány- határozat ugyan már rögzítette a kikötéseket, de sokan nem tartották be. Talán még az ellenőrző szervek sem vették igazán komolyan. □ Nem tudták, vagy nem akarták? — Korábban a bankfelügyeletnek nem volt kellő apparátusa ahhoz, hogy mindenhová eljussanak ellenőrizni. Negyven kereskedelmi bank működik napjainkban, a 257 takarékszövetkezetről nem beszélve. Az összeférhetetlenség kérdését is csak most szabályozták törvényben, ami azt jelenti, hogy egy bankvezető nem vehet részt olyan hitel elbírálásában, ahol az igénylő vállalkozásban valamilyen érdekeltsége van. Tipikus példa a csődbe ment Ybl Bank esete, ahol a tulajdonosok saját maguknak hiteleztek százmilliókat. Főképpen a hitelszabályok kijátszása, az összeférhetetlenség figyelmen kívül hagyása, az egyszemélyi döntések, s az, hogy nem vizsgálták a hitel fedezetét, vezettek az ismert pénzintézeti csődökhöz. □ A bankok haszna, ha jól tudom, a betéti és hitelkamatok közti különbségből adódik. Ezért hiteleztek oly sokat? — Működésük lényege: a megtakarításokat (betéteket) összegyűjtik, s ezeket hitelként kihelyezik az igénylőknek. A kamatok közti különbség a bank haszna és költségeinek fedezete, természetesen egyéb szolgáltatások mellett. S mivel a pénzintézet nem a saját pénzét adja ki hitelként, kellenek a szigorú szabályok (és betartásuk!), hogy a betéteket visz- sza tudják fizetni amikor kell. Ezért is ésszerűbb mondjuk százmilliót nem egy, hanem öt hitelkérelmezőnek adni, mert ha az egyetlen megy csődbe, akkor az ösz- szes pénz odavész, ha az ötből egy, akkor csak 20 millió. Természetesen figyelni kell a futamidőkre is, mert a 3 hónapra elhelyezett betétet nem lehet 6 hónapra hitelként kiadni. Ha forráskényszerbe kerül a bank, egyik betétből fizeti a másikat, akkor könnyen fizetésképteT lenné válik, mint a gávaven- csellői takarékszövetkezét. □ Sorra rendre felszínre került a pénzügyi fegyelem hiánya, mely az Ön által említett okokkal magyarázható. A felelőtlen vagy szándékos döntések következményeként a betétesek kerültek szorult helyzetbe, jórészük futhat a pénze után. Biztonságban érezhet- jük-e a bankokban elhelyezett pénzünket ezekután? — Ha a magánszemély klasszikus betétet helyezett el (például könyves, deviza vagy ifjúsági betétet, takaréklevelet, esetleg folyószámlát nyitott), vonatkozik rá a korlátlan állami garancia. Nekik a csődtől sem kell tartani, mert megkapják pénzüket a garancia értelmében. A vállalkozók, jogi személyek, vagy azok, akik más, értékpapír jellegű megtakarítási formát választottak, azok egy fizetésképtelenné vált pénzintézet esetében valóban védtelenek. Ebből a szempontból is megkésett jogalkotásunk, mert csak nyáron lép életbe a betétbiztosítási alap. Ezt is már hamarabb át kellett volna venni a nyugati mintát követve. Persze az is igaz, hogy ’92-re a gazdaság egésze került olyan problémákkal teli helyzetbe, amely alól a bankok sem tudták kihúzni magukat. □ Mit jelent ez a betétbiztosítási alap. Mert az a gyanúm, nemcsak előnyei, de hátrányai is lesznek... — Valóban mindkettő érzékelhető a betétesek szempontjából. Az alap részben átveszi az eddigi állami garancia szerepét, de csak korlátozott mértékben, egymillió forintig vállalja a betétek visszafizetését. S csak a névre szólóakra, a jeligésekre vagy az értékpapír jellegű megtakarítási formákra nem. A kamatot sem korlátlanul fizeti, csupán a mindenkori jegybanki kamat erejéig. Az említett értékhatárig garantálja viszont a vállalkozások betéteit is. Most már a pénzügyi kormányzat is ügyel arra, hogy ne jusson csődbe egyetlen pénzintézet sem, intézkedéseket hoztak a bankrendszer stabilizálására, az ellenőrzés hatékonyabbá tételére. □ Mi lesz a felelősökkel, a pénzintézeteket csődbe vivőkkel? Mert vélhetően jogos a gyanú, nem a tudatlanság, hanem a felelőtlenség vagy szándékosság jellemezte tetteiket. — Valamilyen büntetés bizonyára vár rájuk, bár nem lehet előre tudni, hogyan bírálják el tetteiket. Tény azonban: a szóban forgó ügyekben fellelhető az is, hogy a velük kapcsolatban álló vállalkozásokban hozzájuk hasonló emberek vannak — akik esetleg nem is akarták a hiteleket viszszafizetni —, így a csődökhöz a két fél találkozása kellett... □ Köszönöm a beszélgetést. A TARTALOMBÓL: • Tanárképzés egyetemi szinten 6 Feladott sziget • Pardi Zsanna Mexikóra készül KM galéria (Molnár Jutáim fes Betlehemi óváros Balázs Attila reprodukciója íMagántJéíemmny Esélyegyenlőséget a végeken is Balogh József gy uhut találtam egy levélben, ami a kormánynak szólt. Állítólag több százan is aláírták, de a másolat alatt egyetlen név sem volt, csak az a nagy aggódás, amit az érintetlen beregi síkság elpusztítása okozna, ha megépülne az M3-as autópálya. Azt írja a nyílt levél szerzője: „a legnagyobb gondot a Barabás községtől keletre, a védett Kaszonyi-hegy lábánál történő elvezetés jelenti. Az olyan emberkerülő madáifajok, mint az uhu, vagy a holló rövid időn belüli eltűnése a hegyről biztosra vehető”. Hosszú és meggyőző lenne a levél, ha nem volna kellő információ a remélhetően hamarosan épülő autópályáról, amit eredetileg nem is akartak csak Miskolcig megépíteni, illetve hát Kassa, Krakkó felé kivezetni az országból. Szerencsére a szabolcsi lobbynak sikerült elérni, hogy Polgártól erre is forduljon el az út. Tanulmány tanulmányt követett, utas és környezetvédelmi érvek és érdekek csaptak össze, így alakult ki egy olyan elképzelés, hogy számunkra az a legkedvezőbb, ha a majdani út nagyjából a megye közepét szeli át, nagyjából egyenlő esélyt teremtve mondjuk a főváros megközelítésében a széleken lakó településeknek. Mellesleg ez tetszene leginkább az ukránoknak is, mert a Vereckei-hágó nem terhelhető tovább, így Munkács felé vezetnék tovább az ország belsejébe a nemzetközi utat. És amikor már a nemzetközi tenderek kiírásának ideje is elérkezett, felerősödött a környezetvédők hangja. Ók Záhony felé vinnék nagyjából a 4-es főút vonalát követve az utat, vagy Lánya térségében vezetnék ki az országból. Az útépítőknek nyilvánvalóan az lett volna az érdekük, hogy a legrövidebb távon vezessen el az út, de tudomásul vették, vannak más fontos, például környezetvédelmi érdekek is. Most a környezetvédőknek kellene rugalmasságot tanúsítaniuk, hogy vannak gazdasági érdekek is. Mert bár úgy tűnik, a nyugati tőkének a Duna vonalánál véget ér az ország, ha az autópálya sem épül meg, akkor az esélyt sem adjuk meg magunknak, hogy kelet felé továbbutazzanak. Néhány napja egy nyíregyházi tanácskozáson csaptak össze a gazdasági és a környezetvédelmi érvek. Hogy melyik volt az erősebb, az majd akkor látszik meg, ha elkezdődik az építkezés. Annyi azonban biztos, egy ekkora beruházásnál sérülhet minden igény és sérülhet minden érv, a lényeg az lenne, hogy senkit se tegyen tönkre. Ezért is tolták el a környezetvédők javaslatára a tervezett nyomvonalat a Kaszonyi-hegy tői nagyobb távolságra. Nem tudom igaz lehet-e, de elhangzott a tanácskozáson, nem igazán a környezet féltéséről van itt már szó, hanem a zsebek szólaltatják meg az érdekeket. Nevezetesen azok zsebe, akik az út nyomvonalát előre kigondolván nagy területeket vásároltak fel, mert nincs jobb üzlet a kisajátításnál. Ezért akarják egyesek Záhonynál, mások Lányánál, megint mások Barabásnál vezetni az utat. Jó lenne, ha mindez csupán feltételezés volna, s az út nem a spekulánsoknak, hanem azoknak hozna hasznot, akiknek a legnagyobb szüksége van rá. A munkára váróknak, a szabolcsi-szatmári-beregi családoknak, azoknak, akik igénybe akarják majd megépítése után venni. Hogy ne fogyjon tovább a lakosság, hogy ne szegényedjenek tovább elöregedő falvaink. Azt mondták a környezetvédők: az egyik legnagyobb környezeti katasztrófa akkor érte ezt a tájat, amikor szabályozták a Tiszát, mert ezzel megerőszakolták a természetet. Arról nem szólt a fáma, hogy a szabályozás előtt hány ezren haltak meg a mocsárvilágban tenyészett szúnyogok hordozta maláriától, s hogy azóta kétszer annyi embert tart el ugyanakkora terület. Jó lenne erre is gondolni a környezet- védőknek. gyik országgyűlési képviselő mondta: kétségtelenül fontos élőlény a levelibéka, olykor azonban az emberre is gondolni kell. És bármilyen fontos a környezet védelme, ha a gazdaság fejlődésének egyik alapfeltétele a közlekedés, a bennünket megközelítés lehetősége. Amit még mindig környezetkímélőbb autópályán megtenni, mint két és három számjegyű utakon lassú pöfö- gésre kárhoztatva. Mert akkor nem csak az uhu menekülne el! /i °^r Katalin 9fyíregyházán Jy f született, de képzőművészé ti fő- •S r iskolai évei után már csali vendégként járt a szülőföldön: 'Budapesten al- kpt. ‘Restaurátorként hazánk, legszebb, legértékesebb műemlékein dolgozott a Budai várban, a (Mátyás templomban, a f értődi Eszter- házy-kastéfyban. E munkái mellett kezdett festeni sajátos technikával: képei aranyfüst alapra készülnek, ami különösen bibliai ihletésű alkotásainál jelent a néző szamara különleges élményt. Első nyíregyházi kiállítását márciusban láthattuka városi galériában. .............
