Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-21 / 92. szám
T A '<v—.y,' rr 'r' ' v > I ^ Kelet-Magyarorszag KULTURA 1993. április 21., szerda I# ■■ ■■ r r r■ w Kozossegepito népfőiskola Nyíregyháza (KM — B. I.) — A közelmúltban zárta be kapuit Nyíregyházán a Kertvárosi Népfőiskola. A hallgatók ifjúsági, vállalkozói és nyugdíjas tagozatban sajátíthatták el a különböző hasznos tudnivalókat. A szervezők több szempontot tűztek ki az iskola indításakor, egyaránt gondolva fiatalokra és idősebbekre. Közösségépítő és erősítő programok, vállalkozói tevékenységet élénkítő szakmai képzések várták az érdeklődőket öt hónapon keresztül. Az ifjúsági tagozat hallgatói például a családalapítástól a háztartási alapismeretekig számos előadást hallgathattak meg, olyanokat, amelyek valóban hasznosak lehetnek számukra. A nyugdíjasok szintén az életükben való eligazodáshoz kaptak sok tanácsot; az öregkor pszichológiai, orvosi problémáitól a szociális gondokig. A vállalkozók elsősorban gazdasági és jogi ismereteket sajátíthattak el. Az előadásokat neves pszichológusok, orvosok, közgazdászok, közéleti emberek tartották. Több olyan rendezvény is várta a résztvevőket, amelyek oldottabbak, szabadabbak voltak, így kirándulások, útiél- mény-beszámolók, és bálok is kínáltak hangulatos közösségi programokat. A Kertvárosi Népfőiskola legközelebb ősszel indítja a következő kurzust. A Szemle és a Műhely legújabb számai Nyíregyháza (KM) — A Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle ez évi első száma jubileumi megemlékezésekkel „nyit”. Németh Péter múze- umigázgató rendhagyó, személyes hangvételű írásában a nyolcvanadik évéhez érkezett Balogh Istvánt, a nyugalmazott múzeum- és levéltárigazgatót, a Jósa András Múzeum volt tudmomá- nyos főmunkatársát köszönti nemcsak a maga, hanem megyénk valamennyi, múzeumi dolgozója nevében. Egy életmű és utókora címmel közli Katona Béla irodalom- történész az alkalmi megemlékezések gondolatvilágán messze túlmutató dolgozatát, melyben a fiatalon elhunyt nyíregyházi író és publicista, Sipkay Barna halálának negyedszázados évfordulóján tekint vissza a kritika és az olvasóközönség tudatából eléggé „kiesett” alkotói hagyatékra. A folyóirat Hagyomány című rovata a piarista rend magyarországi megtelepedésének 350. évfordulója alkalmából rendezett konferencia résztvevőinek a tanulmányait kínálja az olvasóknak. A dolgozatok közül — melyek nagyrészt eredeti és új kutatásokon alapuló információkat tartalmaznak — nagyobb érdeklődésre tarthat számot Demeter Júlia írása, melyben a magyar nyelvű piarista iskolai komédia sajátosságairól szól. Az Irodalom címszó alatt Karádi Zsolt Áprily-tanulmányát és Matyasovszky József Rákos Sándor „megharcolt halálfélelmeiről” szóló munkáját olvashatjuk. A Korjelző-ben kapott helyet N. Szabó József A tudományos elit és a rendszerváltás (1945) című tanulmánya. A Szemle első számát a Nyíregyháza megyei jogú város közgyűlése által meghirdetett, a városban felállítandó 1956-os emlékműterv-pá- lyázat fotói illusztrálják. A Pedagógiai Műhely 1993. évi első számának igazi szenzációját — nem kisebbítve ezzel a folyóirat más publikációinak az értékét — a Művelődéspolitika című rovat tartalmazza. Itt jelent meg ugyanis a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház új igazgatójának — Verebes Istvánnak — a pályázati dolgozata, mely rendkívül izgalmas és további elmélkedésre késztető gondolatfelvetésein kívül mint szépírói „teljesítmény” vagy nyelvészeti-stilisztikai barvúr is megállja a helyét. Margócsy Klára „megjegyzései” a közelmúlt színházi bemutatóiról, valamint Pri- bula László összegző visszatekintése az 1992-es kisvár- dai színházi nyárra jó „háttéranyagként” szolgálnak Verebes színidirektor kritikus hangvételű eszmefuttatásaihoz. A Műhely többi rovata — a Közoktatás, a Múl- tunk-jelenünk és a Szemle — a korábban megszokott tematikájú írásokat adja közre. Nyitásra készül a Beatles-iskola London (MTI) — Paul McCartney, aki a Beatlessel Liverpoolból indult el a siker útján, kiérdemesült zenészként és gazdagon visz- szatér a kezdetekhez. A hűséges diák kötelességérzete támadt fel benne, vagy a jó befektetés lehetősége, arra is gondolva, hogy a Beatles- nosztalgiával még mindig hatni lehet? Ki tudja. Tény, hogy sikerre vitte dédelgetett tervét: megnyithatja az első Beatles-iskolát abban az ódon elemiben, ahol valamikor az ábécével és a zene alapjaival ismerkedtek a későbbi, világhírű együttes tagjai. A Liverpool Institute of Performing Arts (LIPA) — ez az iskola elnevezése — gondolatát 11 éve hordozta, tervezte és szervezte a megvalósulást, nos, most elkönyvelheti a teljes sikert. Az Európai Közösség 4 milliója után a Grundig cég 2 millió fonttal járult az ötlet megvalósulásához. De ez még mindig nem elegendő. Útelágazás előtt a tanítás A tanuló minden szempontból érezze jól magát az iskolában Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Divat az alternatív tanítás. Egyre több iskolában keresik a korszerűbb, a gyakorlatiasabb oktatási formát. A nyíregyházi 2. számú gyakorló iskolában, az új tanévben például háromféle módszerrel is nevelik, tanítják majd az elsősöket. Mint Raffai Zoltánnétól, az iskola igazgatóhelyettesétől megtudtuk, az intézetben ősztől Zsolnai-, Tolnay- és Romanko- vits módszer szerint folyik majd ősztől az anyanyelvi oktatás. A szülők válaszhatnak A szülők a különböző típusú osztályok közül aszerint választhattak, ki mit tartott a legmegfelelőbbnek a gyermeke számára. Legtöbben a Zsolnaimódszerre voksoltak, így ezt az osztályt a tervezettnél nagyobb létszámmal kell majd indítani. Mi is ez a divatos Zsolnai-módszer, amelyet egyre több iskolában alkalmaznak sikerrel? A gyakorló iskola a múlt héten meghívta Orosz Zsuzsát, annak a törökbálinti iskolának az igazgató- helyettesét, ahol kidolgozták és több éve sikeresen alkalmazzák ezt a módszert, amelyet más néven értékközvetítő és képességfejlesztő programnak neveznek. Tőle, a leghitelesebb szakembertől kértünk információt. A módszert három fontos dolog jellemzi. A tanulók egyéni képességére épül, nemcsak a tanterv követelményeit, hanem a kultúra teljességét próbálja közvetíteni, és nem osztály-, hanem iskolai program. Törökbálinton egyaránt alkalmazzák 4+8, illetve 6+6 osztályos rendszerben. A kreativitás fontossága A gyermekek a hagyományos tantárgyak mellett sok minden mást is elsajátíthatnak, így például kívánatosnak tartják a munka, az illem- és viselkedésmód és az önművelés tanulását, megismerését. Az iskolákban többnyire olyan, nem szokásos képességfejlesztő dolgokat is tanítanak mint a sakk, néptánc, virágkötészet, önvédelem. Az iskolában nem ismeret, hanem tevékenységi központú munka, mintakövetéses tanulás folyik. Rendkívül fontosnak tartják a kommunikációt, a diákoknak el kell sajátítaniuk a kulturált kommunikáció ismérveit. Bizonyára sok nebuló számára rokonszenves, hogy az első három osztálynak megfelelő képzés során nem lehet megbukni, és az értékelést sem bízzák a tanár esetleges szubjektivitására. Változatos tanórák A tanórák rövidebbek és változatosabbak, mint máshol, és nincs házi feladat, annak ellenére, hogy idegen nyelvet és matematikát is tanítanak, természetesen a többi tantárgy mellett. A törökbálinti iskolában nagy gondot fordítanak az iskola külsejére, belsejére, olyan intézményben kívánják a gyerekeket tanítani, amelyben minden szempontból jól érzik magukat a tanulók. Mindezek a tanárokra is másféle feladatokat rónak. Mint megfogalmazódott, lelkileg egészséges, szervezéshez, kommunikáláshoz remekül értő, jogérzékében fejlett, a művészetek és tudományok felé nyitott pedagógus tudja a programot megfelelően megvalósítani. Persze minden iskolában ilyen pedagógusokra lenne szükség, és több célkitűzés is hasonló, e programtól függetlenül is. Rendhagyó óra az orosi általános iskolában Harasztosi Pál felvétele Művésztábor a tó partján A kép a tavalyi táborban készült Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM — B. I.) — Bizonyára sok alkotóművész gondol vissza szívesen Sóstóra, ahol több hetet az ottani alkotótáborban töltött. Az évek során több száz alkotó- művész fordult meg itt, gazdagította tudományát, és készített jó néhány művészi értékű érmét vagy kisplasztikát. Néhány nap múlva újra alkotóművészeknek ad otthont a festői szépségű tó mellett lévő ifjúsági tábor, megnyitja kapuit a Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikái Alkotótábor. Tizenhetedik alkalommal rendezik meg az idén Sóstón az alkotóművészek találkozóját. A hat hétig tartó tábor május elsején nyit, és június 12-én zárja be kapuit. A hagyományokhoz híven a magyar művészek mellett külföldi alkotók is kaptak meghívást, a hat hazai szobrász mellett bolgár, litván, kanadai és román vendég vesz részt a tábor munkájában. Minden szempontból hasznosak ezek a találkozók; hasznos a művészeknek, mert itt nyugodt, ideális körülmények között dolgozhatnak, sajátíthatnak el új fogásokat, s hasznos Nyíregyházának, mert a művészek a vendéglátás viszonzásaképpen a városnak adományozzák az itt készült alkotások egy részét. Mint ismeretes, ennek köszönhetően jött létre a Kö- zép-Európában is páratlannak mondható gyűjtemény, amelynek egy része a Városi Galériában tekinthető meg. (Ezt az anyagot más városok rendelkezésére is szívesen kölcsönadja a város, külföldi vendégtárlatokra is elviszik olykor. Ősszel pedig Budapesten láthatják majd a képzőművészetek barátai.) Talán éppen ezért, az idei évtől a Városi Galéria lesz az alkotótelep fő szervezője és házigazdája. Köszönet illeti a városi önkormányzatot is, amely a nehéz gazdasági körülmények ellenére is fontosnak tartja a tábor létét, fenntartását. Az idén kicsit színesebb is lesz a tábor élete, mint korábban. Két tárlatot is rendeznek majd. Az egyik rendhagyó kiállításon szlovák nemzetiségű alkotók munkáit mutatják be. Hét olyan művészt hívtak meg, akik korábban már jártak a táborban. Ez a kiállítás május elején nyílik. A másik tárlat a szokásos bemutató, amelyet a jelenlévő művészek itt készült alkotásaiból rendeznek. Szabolcsi nyelvtanárok Erdélyben Vigyázznak, hogy a nyelvtanítás politikamentes legyen Nyíregyháza (KM) — Az International Language School Kft. valamint a Heltai Gáspár Kft. a hozzájuk kapcsolódó alapítványokkal a közelmúltban együttműködési szerződést írt alá, melynek keretében Romániában 12 iskolából álló ILS-hálózat kezdi meg működését. Az iskolák létrejötte tízezer erdélyi magyar és román diák számára lehetővé teszi, hogy románul illetve magyarul tanulhassanak. Két évvel ezelőtt az Erdélyi magyarok Kulturális Egyesületének egyik elnöke azzal a kéréssel kereste fel az ILS Alapítványt, hogy az erdélyi magyarok hagyományainak megőrzése érdekében vállalják a tanárok nyelvi képzését. Felismerve a lehetőséget, hogy ez a kapcsolat egyfajta híd-szerepet jelenthet, ezáltal csökkentheti a további elszigetelődést, az ILS jelezte: a programot szívesen kiterjeszti, hogy ne csupán magyar érdekeket szolgáljon. Időközben a nyelvtanulás körének igénye is szélesebb lett, angol, német és francia nyelv oktatását is vállalta az ILS. A felkérések nyomán beiskolázásokra került sor. Az ILS Alapítvány megoldotta az Erdélyből érkezett hallgatók szállását, ellátását és a képzés programjait, így az erdélyi iskolák működéséhez szükséges oktatók jó része már megvan, de további nyelvtanárokra van szükség. Májusban és júniusban már Erdélyben kerülnek megrendezésre tanárképző kurzusok. A tanfolyamokon nyíregyházi ILS tanárok is részt vesznek, júniusban három szabolcsi nyelvtanár indul Kolozsvárra, hogy a nálunk már jól bevált módszer szerint készítsék fel a jövendő kollégákat. Az erdélyi tanárképző programban résztvevő jelöltek egyébként váltakozó életkornak, számos diplomás pedagógus és lekész van közöttük, de festőművész is akad. A szervezők nagyon vigyáznak, hogy a nyelvtanítás teljesen politikamentes legyen.
