Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-21 / 92. szám
1993. április 21., szerda GAZDASAG Kelet-Magyarorszag 13 Kistermelői élelmiszerek a piacon A szakállatorvos véleménye a hús-, tej-, tojás-, mézforgalmazás feltételeiről A piacon nincs közös ló, ott mindenki magáért felel Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM) — A közelmúltban több esetben előfordult, hogy mezőgazda- sági kistermelők termékeiket nem az előírásoknak megfelelően állították elő és forgalmazták. Az árusított húsok nem engedélyezett vágóhelyekről származtak és húsvizsgálaton sem estek át. Ezek a tények is azt bizonyítják, hogy a termelők ismeretei hiányosak az élelmiszerelőállítás és forgalmazás feltételeiről. A fent leírtak, valamint a Piac- és Vásárgazdálkodási Iroda részéről felmerülő igény indokolta, hogy egy avatott szakember, dr. Borsodi Károly élelmiszerhigiéniai szakállatorvos tájékoztatását kérjük az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás, és az intézmény élelmiszerhigiéniai kirendeltségének (Nyíregyháza Keleti u. 1., tel.: 14-322) ezzel kapcsolatos feladatairól. □ Az élelmiszer-előállításnak, forgalmazásnak milyen általános, alapvető feltételei vannak? — Közfogyasztásra élelmiszert előállítani, feldolgozni, forgalomba hozni csak engedélyezett helyenTehet. A köz- fogyasztásra szolgáló élelmiszerek aggálytalan fogyaszt- hatóságának, állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai veszélytelenségének biztosítása, minőségének ellenőrzése, az állategészségügyi állomás állatorvosainak és területi felügyelőinek feladata. Ennek megfelelően a hatósági állatorvosok ellenőrzik az állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai követelmények betartását az állattartó udvarokban, az élelmiszer-előállító helyeken és piacokon, valamint a forgalmazás területén. Vizsgálataik során (húsvizsgálat, mikrobiológiai és kémiai vizsgálatok) kiszűrik a lakosság, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető élelmiszereket és gondoskodnak azok ártalmatlanná tételéről. □ A húst, húskészítményeket előállító és forgalmazó mező- gazdasági termelő milyen követelmények kell, hogy megfeleljen? — Mezőgazdasági termelő, vállalkozó állatvágást, ipar- szerű élelmiszer-előállítást, forgalmazást csak engedélyezett vágóhídon, húsüzemben, előírt szakképesítés birtokában, a közegészségügyi, állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai jogszabályokban meghatározott és az előállítandó élelmiszerre irányuló előírások megtartásával végezhet. Kötelező a hatósági állatorvosi húsvizsgálata valamennyi közfogyasztás céljából levágásra kerülő állatnak. Nyers hús és húskészítmény, hússzállításra engedélyezett és csak erre a célra használt szállító járművel (hűtőkocsi, termoszkocsi) +7 C-fok alatti maghőmérsékletre történő hűtés után szállítható. A termelő a piacon forgalmazhat sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát, olvasztott étkezési sertészsírt. Ám csak abban az esetben, ha a készítmény húsvizsgálaton átesett állatból származik, és ezt a lakóhelye szerint illetékes állatorvos hússzállítási igazolvánnyal tanúsítja. Azt viszont tudni kell, hogy mezőgazdasági termelő töltelékes húskészítményt közfogyasztásra nem állíthat elő és nem hozhat forgalomba! Levágott baromfi és nyúl olyan helyen hozható forgalomba, ahol állandó jellegű állatorvosi kirendeltség van, vagy a húsvizsgálatra történő bemutatás más módon megoldható. Az élelmiszert árusító kistermelő, vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet, a piacon köteles az élelmiszer vizsgálatát kezdeményezni, ugyanis az előírt vizsgálatokon át nem esett termék nem hozható forgalomba. □ Mit kell tennie a tejterméket árusító mezőgazdasági termelőnek? — A tejtermelés állattartási, takarmányozási, állategészségügyi feltételeit úgy kell megteremteni, hogy a termelt tej emberi táplálkozásra alkalmas legyen. A tejelő állat megbetegedését köteles állatorvosnak haladéktalanul jelenteni és egyidejűleg a tej, tejtermék forgalmazását beszüntetni az állatorvos intézkedéséig. Saját és családtagja megbetegedését (lázzal, hasmenéssel, bőrtünetekkel járó betegségek, stb.) köteles a háziorvosának bejelenteni. A nyers tej tárolását, szállítását, forgalmazását úgy kell végezni, hogy eredeti jellegét megőrizze, kórokozókkal ne fertőződjék és ne szennyeződjék! A piacon, vagy más áru-sí- tásra kijelölt helyen a mező- gazdasági kistermelő tejet, tejterméket az előírt állatorvosi igazolással és vizsgálatra történő bemutatás után hozhat forgalomba. Az árusítás során tiszta ruházatot, fehér kötényt, fejkendőt vagy sapkát kell vi-selni. A tej, tejtermék kiméréséhez, csak ép, tiszta, rozsdamentes eszközöket szabad használni. Az árut kézzel érinteni, ízlelésre felkínálni nem szabad. Szennyeződés, cseppfertőzés elkerülése érdekében tiszta fehér ruhával kell letakarni. Az árusítás során a vevőt egyértelmű felirattal, vagy más módon tájékoztatni kell, hogy „termelői nyerstejről” van szó” és „fogyasztás előtt ajánlatos felforralni”! A nyers tej csak +4-5 C-fokos tárolási hőmérsékleten és legfeljebb 8 óra értékesítési időn belül hozható forgalomba. A tejtermelőknek vagy a tejtermelésben, árusításban részt vevőknek egészségügyi alkalmassági igazolással is kell rendelkezniük. □ Tojás forgalmazásának is vannak előírásai? — Piacon közfogyasztásra forgalomba hozni csak friss, nem szennyezett, nem mosott, fogyasztásra alkalmas tojást lehet. Ha valaki kacsa- és libatojást árul, annak jól láthatóan ki kell írnia: „Kacsatojás” (vagy „Libatojás”) „A tojás legalább 10 perces főzés után, vagy alaposan átsütve fogyasztható”. A szállítás és forgalmazás során olyan feltételeket kell biztosítani, hogy a tojás ne is károsodjon (törés, repedés, idegen szagokat átvehet). □ Méz árusításának is vannak követelményei? — Természetesen. A piacon csak saját méhészetben termelt és méhegészségügyi vizsgálaton átesett állományból származó méz hozható forgalomba. A mézet hatósági állatorvosi vizsgálatra be kell mutatni és igazolást kérni! A mézet csakis olyan edényben szabad szállítani, amelynek anyagát, bevonatát a méz nem támadja meg oly mértékben, hogy az abból kioldott anyagok miatt a méz egészségre ártalmassá váljék, idegen színt, ízt, szagot vehessen fel, vagy állományában változás következzék be. Mézfeldolgozást engedélyezett helyen szabad végezni. Fertőzött állományból származó, kórokozóval fertőzött, vagy egyéb módon szeny- nyezett, az ember egészségére ártalmas, hamisított méz nem hozható forgalomba. Az értékes emberi erőforrás A rendszerváltás után még fontosabb a személyzeti munka — egyetemen oktatják Nyíregyháza (KM — N. L.) — Az elmúlt napokban a sóstói továbbképző intézetben huszonheten védték meg szakdolgozatukat és felsőfokú szakképesítést kaptak. A vizsgabizottság elnöke Szetei Tibor, a Munkaügyi Minisztérium titkára volt. Ő is részt vett annak a szaktanfolyami jegyzetnek, pontosabban tankönyvnek a szerkesztésében, amelynek ez a címe: Gazdálkodás az emberi erőforrásokkal. A könyvben ilyen kifejezéseket olvashatunk: toborzás, kiválasztás, üzleti terv, belső kínálat, béren kívüli juttatások... A vizsgák után beszélgettünk a témáról Szetei Tiborral. □ Kik és milyen felkészültséggel vizsgáztak a sóstói intézetben? — Három tanfolyamhallgató, illetve vizsgázó vállalatnál dolgozik, a többiek a megyei munkaügyi központ, illetve ki- rendeltségeinek dolgozói. Jól felkészült gárda tagjai írtak szakdolgozatokat. Valameny- nyien érintették a szerteágazó munkajogot és azt, hogy miként kell gazdálkodni az emberi erőforrásokkal. Nem elvont dolgokról írtak, a témák napjainkban a gyakorlatban is alkalmazhatók. Á levizsgázot- tak meggyőződésem szerint jó gyakorlati munkát tudnak végezni. □ A személyzeti munka sokak szerint devalválódott. Akkor miért van szükség tanfolyamokra, vizsgákra? — Közvetlenül a rendszer- váltás után sok üzem és intézmény vezetője valóban úgy vélekedett, hogy már nincs szükség személyzetisekre, „káderesekre”. Több helyen fel is számolták a személyzeti- és munkaügyi osztályt, illetve csoportot. Aztán ezek a vezetők rájöttek, hogy tévedtek. Megváltozott formában most van igazán szükség a személyzeti munkára, alapvetően fontos téma az emberi erőforrás. Nyugaton eddig is igen fontos volt. 1990 végén a minisztérium javaslatai alapján kormányrendelet született a személyügyi képzésről. A képzési terv kidolgozásában részt vett a Budapesti Közgazdasági Egyetem, de nyugati tapasztalatokat is figyelembe vettünk. Az országos képzés 1991 elején indult be. A sóstóival együtt immár 65 intézmény — köztük a közgazdasági egyetem, a gödöllői agráregyetem, a Pécsi Janus Pannonius Egyetem — foglalkozik képzéssel. A középfokú képzésben többnyire ügyintézők és szociális ügyekkel foglalkozók vesznek részt, a felső fokú vizsgákra diplomások, vezető beosztásúak jelentkezhetnek. Az emberi erőforrást igen fontos témaként kezeljük, a személyzetisek ezt tartják munkájuk középpontjában., □ A személyzetisek, a munkaüggyel foglalkozók napjainkban hogyan befolyásolhatják a gazdasági és szociális munkát? — Nyugaton sok nagyvállalatnál a személyzeti igazgató- helyettes, illetve a személyzetis a második helyen áll a rangsorban a vezérigazgató, illetve az igazgató után. Hazánk munkahelyein a személyzetisek részt vesznek az érdekegyeztető fórumok ülésein, mindenről van információjuk, véleményük. A létszám- leépítéseknél, végül, de nem utolsósorban az áthelyezéseknél és az új státusok betöltésénél emberi sorsokat meghatározó lehet a személyzetisek munkája. Virágzás előtt Nyíregyháza (KM) — A csonthéjasok moníliás megbetegedését előidéző kórokozók a legtöbb csonthéjas gyümölcsfajon előfordulnak, de a legsúlyosabb károkat az utóbbi években is a meggyen és a kajszin okozták. Ä megye kistermelőit gazdaságilag minden évben érzékenyen érintő meggyexport is nagymértékben függ attól, hogy milyen mennyiségű és minőségű lesz az idei termés. Ezt ugyan az időjárás' nagymértékben befolyásolhatja, de nagyon sok múlik a termelőkön, illetve az általuk alkalmazott védekezési eljárásokon is. A termést befolyásoló betegségekről és az ellenük sürgősen elvégzendő védekezési módokról Baksa Já-, nos növényvédelmi szak-. mérnök, a most alakult Meggytermelők Országos Érdekvédelmi Egyesületének elnökségi tagja tájékoztatott. — A két rokon kórokozó közül az egyik (Monilia fructigena) csak az érett gyümölcsöt fertőzi, míg a másik (Monilia laxa) a gyümölcsön kívül a virágot, majd azon keresztül a hajtást is károsítja. Ez a betegség okozza a meggyfák virágzás utáni kora nyári ágelszáradását. A kórokozó az üzemi és házikerti ültetvényekben egyaránt előfordul és károsít. A tavaly fertőzött gallyakban és a gombafonallal átszőtt „gyümölcsmúmiákban” kialakult, szabad szemmel nem látható konidiumok már bimbós stádiumban fertőzhetnek, de főként a virágzás időszakában, a virágok bibéjére jutva okoznak súlyos megbetegedést. A fertőzött virágok gyorsan elbamulnak, elszáradnak és azok a virágzás után is a fán maradnak. A hajtások a csúcsoktól kezdődően hervadnak, leveleik elszáradnak. A fertőzött és az egészséges hajtásrészt éles határvonal választja el egymástól. A fertőzés helye körül a legtöbb fajtán mézgakiválás figyelhető meg. A kórokozó a virágokból és a hajtásokból az idősebb, fás részekbe is behatol, amely a termőnyárs, illetve a későbbiekben az ágak száradásához, súlyos esetben a fa pusztulásához vezethet. Ä monilia a gyümölcsön lágyrothadást okoz, a gyümölcs kellemetlen, kesernyés ízű lesz. Az összezsugorodó termésen hamuszürke, apró penészpámák jelennek meg, majd a gyümölcs „múmiává” aszalódik, mely a következő évi fertőzés egyik kiinduló forrása lehet. ' Á fertőzést befolyásoló tényezők közül a fajta érzékenysége mellett az időjárási tényezők szerepe döntő jelentőségű. A virágzás időszakában uralkodó párás-ködös viszonyok, valamint az alacsony, 8—12 fokos hőmérséklet ideális feltételeket biztosítanak a gomba számára. A moníliás megbetegedés elleni védekezés alapja az elsődleges fertőzési források (gyümölcsmúmiák, fertőzött növényi részek, maradványok) eltávolítása, megsemmisítése. A kémiai védekezéseket rügypattanáskor (vagy közvetlen előtte) kezdjük el! Ebben az időszakban elsősorban a réztartalmú (Bordódé FW, Champion 50 WP), a későbbiek folyamán szerves hatóanyagú kontakt gombaölő szerek (Dithane M-45, Buvicid K, Captan 50 WP, Merpan 50 WP) jöhetnek számításba. Most, mihelyt az időjárás lehetővé teszi ajánlatos a védekezést megkezdeni. Virágzás időszakában valamint a későbbi permetezéseknél a Sápról, Systhane 12 EC, Ru- bigan 12 EC, Sumilex 50 WP használható jó eredménnyel. Különösen fontos a hűvös, párás úgynevezett „ködvágó” időben a kémiai védekezés elvégzése. Az utóbb felsorolt készítmények — amelyek a Sumilex kivételével egyébként az almában előforduló varasodás és lisztharmat betegségek ellen is védelmet adnak — a virágzás időszakában is alkalmazhatók, mivel a méhekre nem jelentenek veszélyt. Elhúzódó virágzás esetén akár kétszeri permetezés is szükségessé válhat. Árfolyamok _______________ Tőzsde Index április 20.: 693,09 (-0,60) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. április 20. Valuta Deviza Kanadai dollár - 69,24 70,64 69,55 69,89 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 288,80 294,30 290,46 29t,84 Német márka 54,12 55,08 54,58 54,82 Angol font 133,10 135,90 134,61 135,31 Norvég korona 12,76 13,00 12,88 12,94 Ausztrál dollár 62,389 623,6262,64 62,94 Olasz lira(lOOO) 56,65 57,93 56,95 57,27 Belga franki 100) 263.02 267,68 26525 266,41 Osztrák sc.(lOO) 76936783.16 776,11 77931 Dán korona 14,10 1436 14,21 1427 Port. esc.(100) 58,13 5923 58,83 59,11 Finn márka 1535 15.95 15,71 15.81 Spanyol pes.( 100) 74.87 76,39 75,52 75,90 Francia Dank 16,03 16.31 16.14 16,22 Svájci frank 59,07 60,15 59,70 59,98 Holland fonni 48,17 49.03 48,57 48,79 Svéd korona 11,60 11,86 11.71 11,77 ír font 131,74 13434 133,12 133,76 USA dollár 87,21 88,77 87.67 88,07 Japán jen (100) 78,71 79,91 77,78 78,08 ECU 105,40 !0736 106,28 106,78
