Kelet-Magyarország, 1993. április (53. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-15 / 87. szám

1993. április 15., csütörtök KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország Oroszország a fókuszban Megkezdődött Japánban a hét vezető ipari hatalom miniszteri értkezlete Páncélautó hajt át Johannesburg Alexandra városrészében, ahol a napokban ismét fellobbantak a zavargások, kifejezve a nemrég meggyilkolt kommunista vezető iránti szolidaritást Hasadóanyag-csempészet Orosz biztonsági tiszt a „vörös higanyról” Tokió (MTI) — Az orosz- országi reformok melletti egy­értelmű kiállásról tettek tanúbizonyságot a hét vezető ipari ország küliigy- és pénz­ügyminiszterei. Sikerre kell vinni az orosz- országi politikai és gazdasági reformokat, és Oroszországot a nemzetközi politikában is konstruktív partnerre kell ten­ni —értettek egyet a miniszte­rek a Mijadzava Kiicsi meg­nyitóbeszédében foglalt gon­dolatokkal. A külügyminiszterek, akik délelőtt világpolitikai kérdése­ket tekintettek át, megállapod­tak abban, hogy orosz javas­latra az áprilisi 25-i népsza­vazás utánra halasztják el a szavazást a Szerbia elleni ENSZ-szankciók tervezett szi­gorításáról szóló BT-javaslat ügyében. A megállapodás szerint a Nyugat tekintettel van Borisz Jelcin helyzetére, arra, hogy a nacionalista érzelmek felerő­södéséhez vezetne, ha Orosz­országnak most kellene kiáll­nia Szerbia ellen, ezért a szankciókat a népszavazás előtt sémikképpen nem támo­gathatná. Kamion­korlátozás Prága (MTI) — Csütör­tökön a Cseh Köztársaság területén érvénybe lép a ne­hézteherautók szezonális forgalomkorlátozása. Im­már harmadik éve érvénye­sítik azt a gyakorlatot, hogy április 15-től szeptember 30-ig a hétvégéken korlá­tozzák a 3,5 tonnánál nehe­zebb tehergépkocsik, kami­onok nemzetközi forgalmát az autópályákon és az első­rendű főutakon. Pénteken és vasárnap 15 órától 21 óráig, szombaton pedig dél­előtt 7 és 11 óra között tilos a kamionforgalom. A környezetvédő moz­galmak és a legnagyobb át­menő forgalom által sújtott települések önkormányza­tai ennél szigorúbb szabá­lyokat követelnek. A cseh­szlovák kormány tavaly ősszel meg is próbálkozott a teljes hétvégi kamionti­lalom bevezetésével, de a nemzetközi teherfuvarozás­ban érintett szervezetek til­takozására ezt a rendeletet visszavonták. A magyar fu­varozók figyelemmel kísé­rik a cseh köztársaság il­letékes szerveinek dönté­seit, mivel fontos útvonalak vezetnek arra. Egyértelművé tették azon­ban a Hetek, hogy — mint a japán külügyi szóvivő fogal­mazott — „Oroszországnak Bosznia ügyében mint a nem­zetközi közösség konstruktív tagjának kellene cselekednie”. — A miniszterek ugyan nem kötötték össze az Orosz­országnak nyújtandó segítsé­get a jugoszláv válsággal vagy a közel-keleti helyzettel kap­csolatban képviselt orosz ma­gatartással, de azt elvárják, hogy Moszkva kétirányú utcá­nak tekintse az együttműkö­dést — ismertette a találkozón elhangzottakat Klaus Klinkel német külügyminiszter. — A boszniai ENSZ-szankcióról szóló döntéssel kapcsolatban a Hetek nagy várakozásokat fűznek ahhoz, hogy Oroszor­szág velük tartson. A külügyminiszterek kon­zultációján megállapodás szü­letett arról is, hogy Kam­bodzsában nem tűrhető tovább a „terrorizmus, és ragaszkodni kell a szabad választások má­jusi megrendezéséhez”. A Hetek ezzel a vörös khmerek merényleteire és vá­lasztási bojkottjára reagáltak. Eszak-Koreáról az az állás­Koppenhága (MTI) — Őszintén reméljük, hogy min­daz a jóakarat és együttműkö­dési, nyitási szándék, ami a konferencia két napja során megmutatkozott, a nyilatkoza­tok után hamarosan a minden­napok gyakorlatában is érez­hetővé válik majd — mondot­ta Jeszenszky Géza külügy­miniszter szerdai koppenhágai nemzetközi sajtóértekezletén. A magyar diplomácia veze­tője összességében bíztatónak minősítette azt az egyöntetű elkötelezettséget, amellyel a tanácskozás résztvevői kiáll­tak a kereskedelem liberalizá­lása, a piacok fokozottabb megnyitásának fontossága mellett. Mint fogalmazott, iga­zából eddig sem az Európai Közösség és általában is a nyugati országok segítőszán­dékával vagy Kelet-Európa iránti elkötelezettségének mértékével voltak helyenként gondok, hanem mindezek tel­jesítésével. ,Jóllehet, a szándék őszin­teségében sohasem volt okunk kételkedni, de alkalmanként látnunk kellett, hogy adott kormányok adott helyzetben különböző belső érdekek, cso­portok nyomása alatt esetleg korábbi vállalásaik bizonyos feladására is kényszerültek” — mondta, hozzátéve, hogy az pont alakult ki, hogy folytatni kell Phenjan óvatos meg­győzését, és ebben Kínát kell közvetítésre felkérni. A KNDK márciusban fordí­tott hátat az atomsorompó- szerződésnek, és azóta is aka­dályokat gördít az elé, hogy atomlétesítményeit nemzet­közi ellenőrzésnek vessék alá. A miniszterek délutáni ple­náris ülésének alaphangját Mi­jadzava Kiicsi miniszterelnök megnyitó beszéde adta meg. A japán kormányfő a világ- béke megőrzése szempont­jából is sorsdöntőnek nevezte az oroszországi változásokat, és az ország megsegítésére, a reformok visszafordíthatatlan­ná tételére szólított föl. Beje­lentette, hogy Japán 1,82 mil­liárd dolláros támogatásban részesíti Moszkvát. A miniszterek ezután az oroszországi politikai-gazda­sági helyzetet tekintették át, és olyan támogatási program részleteit vitatták meg, amely hatékony segítséget nyújthat az országnak. Többen hangsú­lyozták, hogy azokat a nagy­szabású terveket, amelyeken dolgoznak, a „jövő érdekében tett beruházásként” kell fel­az egységesség, amivel most az országok képviselői hitet tettek a kereskedelem liberali­zálása mellett ebből a szem­pontból mindenképpen ígére­tes. Arra a kérdésre, mi a véle­ménye arról, hogy miközben Kelet- és Közép-Európa Kop­penhágában szépenhangzó nyilatkozatokat kapott, ezzel egyidőben Tokióban Oroszor­szágot milliárdos segélyekkel látják el, a magyar külügymi­niszter válaszul rámutatott: visszatérő kérdés, vajon a ke­reskedelmi kapcsolatok fej­lesztésével, vagy konkrét se­gélyekkel lehet-e hatékonyab­ban hozzájárulni valamely or­szág helyzetének javításához. „Magyarország az elmúlt 3 év során maga is számottevő mértékű segélyben részesült, amelyek kétségtelenül hasz­nunkra váltak. De hiszünk benne, hogy a legfontosabb segítség az lehet, ha a piacok és a kereskedelem liberalizálá­sával olyan feltételek között működhet gazdaságunk, amelyben fokozatosan saját erőből is képessé válhat a helyzet fokozatos javítására” — hangsúlyozta a magyar külügyminiszter. Mindezek tükrében tért vissza az EK által Kelet-Euró­pa ellen elrendelt, élő állatokat fogni. A találkozót összegző japán külügyi szóvivő szerint semmilyen nézeteltérés nem merült föl a Hetek között, még abban sem, hogy miként osz- szák föl egymás között a terheket. A támogatások — a hírek szerint 30-40 milliárd dollárra rúgna a teljes összeg — nagy részét ugyanis nemzetközi in­tézményeken keresztül folyó­sítanák a kisvállalkozások tá­mogatásától az újabb hitele­ken át a privatizációt segítő pénzalapig. A szóvivő nem közölte, va­jon a kétnapos miniszteri érte­kezlet befejezésekor összeg­szerűen rögzítik-e a különbőz ző programokat — vagy azo­kat csak kidolgozásra, további értékelésre javasolják. Mindenesetre megjegyezte: — A miniszterek tartalmas javaslatokkal kívánnak előáll­ni. Kemény munka folyik, hogy — ha csak valamilyen drámai esemény nem követ­kezik be Oroszországban — ne kelljen újabb találkozót tar­tani Oroszország támogatása ügyében a júliusi tokiói csúcs előtt. és húskészítményeket érintő behozatali tilalom kérdésére is. „Jól esett hallanom mind­azokat a határozott nyilatkoza­tokat, amelyek újra és újra megerősítették, hogy kizáró­lag átmeneti, védekező jellegű intézkedésről, nem pedig a protekcionizmus újabb hullá­mának kezdetéről van szó” — mondta és újólag rámutatott: „A két nap során oly sok be­széd és nyilatkozat figyelmez- tett a protekcionizmus min­denki számára káros veszé­lyeire, hogy hihetőnek tűnik a végősoron mindezt elkerülni akaró szándék őszintesége”. Azon felvetés kapcsán, hogy a Nyugat által erőtelje­sen szorgalmazott kelet-euró­pai gazdasági együttműködés esetleg felvetheti egy újabb KGST kialakulásának a veszé­lyét, Jeszenszky Géza minde­nekelőtt emlékeztetett rá: a KGST nem volt igazi integrá­ció, nem állt piaci alapokon, csupán tervekben rögzített kétoldalú megállapodások hal­mazaként működöt. Igazi, pi­aci alapú együttműködés a tér­ségen belül nagyon is hasznos és életképes törekvés lehet, de természetesen csak akkor, ha ezzel egyidőben folyatosan zajlik ezen országok integ­rálódása is a fejlett nyugati gazdasági rendszerekbe. Moszkva (AN) — A Krasznojarszk környéki ke­reskedők körében rendkívüli népszerűségnek örvend a vörös higanynak nevezett, sokak szerint a nukleáris technológiában használatos titokzatos vegyület. — Számos alkalommal ta­pasztaltuk a vörös higany iránti fokozott érdeklődést, sokszor külföldről is — mondta munkatársunknak A. Szamkov, az orosz Biztonsá­gi Minisztérium kraszno- jarszki hivatalának vezetője. — Megkerestek már ben­nünket ilyen irányú ajánlat­tal Lengyelországból, Né­metországból, Magyaror­szágról és több amerikai cégtől. Az árajánlatok igen széles skálán mozogtak kilo­grammonként 4 ezer rubel­től 80 ezer dollárig. Ezzel szemben a kraszno- jarszki „csekistáknak” mindeddig nem sikerült a vörös higany nyomára buk­kanni. Nem véletlenül, hi­szen nagy valószínűség sze­rint ez a vegyület sem a ter­mészetben, sem pedig labo­ratóriumi körülmények kö­zött nem létezik. — Tekintélyes tudósok ál­lítják, hogy a „vörös higany” fikció, mítosz, egyszerűen nem létezik — mondta Szamkov. — De hát akkor mi az, amiért ilyen óriási pénzeket kínálnak? — A titokzatos anyag iránt érdeklődő személyek és cégek általában doku­mentumokat is küldenek, s ezekben szeyepel egy képlet egy bizonyos szupersűrű — 20 kg/köbcentiméter —■ anyagról, de a megrendelők jelzik a csomagolási igényü­ket is. — Egyszóval komolyan vadásznak a radioaktív „szellemre”. Vajon miért? — A külföldi szervezetek és szolgálatok által színlelt érdeklődés azt is szolgálhat­ja, hogy felkutassák a nuk­leáris anyagok beszerzési csatornáit. Nem zárható ki az sem, hogy egyes bűnöző csoportok így leplezik urán, vagy plutónium-exportjukat. De az is lehet, hogy aranyat és platinát csempésznek ki külföldre. Az alvilág azonban nem­csak a radioaktív „szelle­mekre” vadászik. Lopják például a céziummal teli konténereket is. A közel­múltban egy ilyen lopást követően napokig körözött Krasznojarszk fölött egy he­likopter és mérte a sugár­zást. Elvileg a városban nem kizárt az uránkereskedelem sem. A helyi lapban megje­lent hírre a Biztonsági Mi­nisztérium is „felkapta a fe­jét”. Az egyik üzem felaján­lotta megvételre Kínának egyik vadonatúj, korszerű dúsítóját. Nagy az érdek­lődés a nemes és ritkafémek iránt is. A legnépszerűbb az ozmium. Egy kg ozmium 187-es izotóp ára a 240 ezer dollárt is eléri. Ezt az adatot a helyi elhárítástól tudtuk meg. A „csekisták” körül­belül annyit tudnak az alkal­mazási területéről, mint a vörös higanyról. — Valószínűleg a rádiólo­kátorokban, elektronikus hírközlő eszközökben és az egészségügyi berendezések­ben használják — mondta Szamkov. — Olyasmit is hallottam, hogy az amerikai Lopakodóknál is felhasz­nálják. Az ozmium azért keltette fel az érdeklődé­semet, mert sok olyan cég, amely vörös higanyt kere­sett, ozmium után is érdek­lődött, s nem hagyta közöm­bösen ez a fém a stratégiai nyersanyagok csempészeté­vel foglalkozó bandákat sem. Ami viszont ebben az ügyben külön érdekesség: a vörös higany és az ozmium iránt a legtöbbször olyan tekintélyes emberek és szer­vezetek érdeklődnek, akik, illetve amelyek nagyon ma­gas helyről származó ajánlá­sokra hivatkoznak. Külön vonalon telefonálnak és sok­szor például űrkutatóknak mondják magukat... Az oroszországi fém-exportő­rök tevékenységéről az il­letékesek sokszor külföldi csatornák révén értesülnek. Egy norvég lap például be­számolt egy krasznojarszki cégről, amelyről a helybe­liek nem is tudtak. A cég üzletemberei ezer tonna alumíniumot szállítottak le két norvég állampolgárnak — Grúzián keresztül! A norvégok az alumíniumért egymillió korona értékű használt ruhával fizettek. A szibériai fémdömping az európai piacokon komoly problémákat okoz a külföldi konszerneknek. Ugyanakkor Oroszországban mintha nem vennének észre semmit sem. A jelenlegi helyzettel adek- vát törvényi háttér hiánya következtében büntetlenül lehet hasonló üzleteket köt­ni. Pedig ha az előbbiekben említett, ócskavas áron el­adott alumínium világpiaci áron került volna eladásra, az árából fel lehetett volna építeni néhány lakóházat és átköltözhettek volna a városi alumíniumkohó környezet­szennyezése miatt fuldokló emberek. — Megfelelő növények híján csak a kis halakat csíp­hetjük nyakon — mondja Szamkov. — A nagybani forgalmazókat, mégha tu­dunk is róluk, egyszerűen lehetetlen felelősségre von­ni. Jeszenszky sajtótájékoztatója Legfontosabb segítség, ha a piac és a kereskedelem liberalizálódik Pulitzer díjas kép Amerikából. A felvétel még Clin­ton elnökjelöltsége idején készült AP-felvételek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom