Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-23 / 68. szám
WCmárcius 20edä KÜLPOLITIKA Keíet-Magyarország Orosz katonai osztag menetel egy Moszkvai belvárosi telephelyen. Pável Gracsev, védelmi miniszter kijelentette a vasárnapi sürgősségi képviselői ülésszakon, hogy a hadsereg nem fog beavatkozni a Borisz Jelcin elnök és a kongresszust uraló keményvonalas kommunisták közötti politikai harcba Oroszország válaszúton Az államfő a kongresszus kétharmados többségével eltávolítható a hatalomból (MTI-Panoráma) — Borisz Jelcin egy lapra tett fel mindent, amikor a hétvégén bejelentette, hogy elnöki kormányzást vezet be a törvény- hozás és a végrehajtó hatalom közötti, az országot a teljes kormányozhatatlansággal fenyegető hatalmi harc megoldásának reményében. A népszavazás kikényszerítése az orosz elnök alighanem utolsó, egyelőre kétes kimenetelű kísérlete hatalmának megtartására és a nép általi ismételt megerősítésére. Mi is történt valójában? Jelcin bejelentette, hogy különleges kormányzást vezet be, de hogy ez a gyakorlatban mit jelent, nehéz felmérni. Az intézkedés korlátozott időtartamú, csak április 25-éig van érvényben. Ugyanakkor az elnök alkotmányos okok miatt nem oszlatta fel sem a Legfelsőbb Tanácsot, sem pedig a Népképviselők Kongresszusát, de érvénytelennek nyilvánította e testületeknek az elnöki rendeletek megtorpedózását célzó esetleges döntéseit. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy az intézkedés elsődleges célja a népszavazás minden áron történő megtartása. E referendumra a hatalmi ágak közötti egyensúly fenntartását célzó, még tavaly decemberi kompromisszum alapján került volna sor, de azt a népképviselők semmissé tették, a Jelcin hatalmát alaposan megnyirbáló legutóbbi döntéseikkel. A parlament első reagálása és a politikai küzdelembe — a személyes politikai ambícióitól fűtött alkotmány- bírósági elnök, Zorkin által — belesodródó alkotmánybíróság vizsgálata azt valószínűsíti, hogy a döntés alkotmányellenességének kimondásával próbálják meg esetleg Jelcin eltávolítását. A kongresszus ugyanis alaposan körülbástyázta hatalmát, s egyben csapdát állított az elnöknek, beszűkítve annak mozgásterét. Az alkotmány 121. cikkelyének egyik kitétele szerint ugyanis az elnök nem használhatja hatalmát arra, hogy megváltoztassa a politikai rendszert, vagy feloszlassa valamelyik választott hatalmi szervet. Ugyanazen cikkely egy másik kitétele viszont úgy hangzik, hogy amennyiben az elnök megsérti az alkotmányt (például az előbbi pontokat), az államfő a kongresszus kétharmados többségével eltávolítható a hatalomból, és helyébe az alelnök lép. Más kérdés, hogy az elnök esetleg semmisnek nyilvánítja a döntést, csakúgy mint a parlament a „különleges kormányzást”, amelyről ráadásul a hivatalos dokumentumok ismerete nélkül határozott. Mindenesetre most üt vissza, hogy Jelcin nem hozott létre egy őt támogató tömegpártot népszerűsége csúcsán, s így törvényszerűnek nevezhető, hogy kisebbségben maradt a szuperparlamentben, amely így kényére- kedvére szabhatta át az alkotmány és korlátozhatta Jelcin hatalmát. Ez tehát az utolsó kártya, amelynek kijátszása sem szavatolja a biztos sikert. A népszavazás sikere jórészt azon múlik, hogy maguk a széles választórétegek támogatják-e Jelcint. Az autonómiák és peremvidékek korábbi vonakodása mindenesetre intő jel, másrészt a reformok nyomán elszegényedett milliók sem biztos, hogy kiállnak Jelcin mellett. Nem véletlen, hogy szombaton a reformok gyorsítását ígérve, szinte nem volt olyan réteg, amely felé ne tett volna gesztust az elnök. Megígérte a földek gyorsított magánkézbe adását, az infláció letörését, a munkanélküliség megzabolázását, a szociális védőháló megfoltozását, de csábító ígéreteket tett a vál- lakozóknak is. Kérdés, hogy mennyi hitele van még manapság az elnök szavainak. A Nyugat ugyan felsorakozott Jelcin mellett, de alighanem nem ez dönti el a játszmát. Világos ugyanis, hogy az orosz gazdaság szanálásához százmilliárd dolláros nagyság- rendű összegek is kevésnek bizonyulhatnak, de lényegében elenyésző összegek csordogálnak, amelyek nem befolyásolhatják az események menetét. Akárhogy is. Jelcin kockázata óriási. Az eseményeket persze nem lehet előre jelezni, de nyilvánvaló, hogy a hatalmi ágak közötti mostani patthelyzet nem tartható fenn sokáig. A magának végrehajtói jogköröket követelő parlament és a törvényhozás hatalmi étvágyát megzabolázni kívánó államfő állandósuló harca, csakúgy mint az esetlegesen kialakuló kettős hatalom, olyan politikai bizonytalanságot teremt, amely akadályozza a reformokat. A külföldi tőke ilyen körülmények között nemhogy jönne, de inkább menekül. Für Lajos Prágában A csehek nagyon hasznosnak minősítették a találkozót Texasi dráma Waco (MTI) — Vasárnap újabb személyek távozhattak a dávidi szektának a biztonsági erők gyűrűjébe zárt texasi székhelyéről. Újságírók hat nőt és egy hetvenéves férfit láttak kilépni az épületből, amelyben a magát messiásként feltüntető Dávid Koresh közlése szerint még mindig 79 felnőtt és 17 gyerek tartózkodik. A szektavezér a wacoi tanya körülzárása óta 34 személyt, köztük 21 gyereket engedett el. Február 28- án négy rendőr és legalább egy szektatag vesztette életét, amikor a biztonsági erők rajtaütéssel próbálták elfoglalni az épületet. Néhány órával később pedig egy 45 perces tűzpárbajban 16 rendőr sebesült meg. Prága (MTI) — Magyarország nagy figyelemmel követi az oroszországi fejleményeket, amelyek „sok mindenben meghatározóak lehetnek országunk jövőjét illetően is. Remélem, hogy ezek a fejlemények nem vezetnek a demokrácia esélyének fölszámolásához Oroszországban” — jelentette ki hétfőn Prágában a magyar honvédelmi miniszter. Für Lajos egynapos látogatást tett a cseh fővárosban, és megbeszélést folytatott Antonín Baudys cseh védelmi miniszterrel. A találkozó után tartott sajtótájékoztatón Baudys elmondta: véleményt cseréltek az európai biztonsági helyzetről, és megállapították, hogy „gyakorlatilag azonosak” a nézeteik. Szóba került a jugoszláviai és az oroszországi szituáció, a visegrádi csoporthoz tartozó államok együttműködése, viszonyuk a NATO-hoz és a Nyugat-európai Unióhoz. A cseh védelmi miniszter nagyon hasznosnak minősítette a találkozót, és utalt arra: a két fél kinyilvánította, hogy átveszi mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket Magyarország és az egykori Csehszlovákia közösen vállalt védelmi vonatkozásban. „A legközelebbi jövőben együttműködési megállapodást kötünk a Magyar Köztársasággal” — tette hozzá a cseh védelmi tárca irányítója. Antonín Baudys hangsúlyozta, hogy a Für Lajossal folytatott megbeszélésen egyetlen konfliktus- pontot sem találtak. Ez szerinte jó alapot biztosít nem csupán a kétoldalú együttműködéshez, hanem ahhoz is, hogy fenntartsák a stabilitást Európa ezen régiójában. A védelmi miniszter szerint az oroszországi és az ukrajnai helyzet nem csupán ezen országok sorsa szempontjából, hanem az egész európai demokrácia stabilitását illetően is nagyon fontos. Különösképpen érinti a volt Szovjetunió egykori csatlósait (itt a „sza- tellita” szót használta a miniszter): Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot, Lengyelországot — jegyezte meg Baudys. Francia választási eredmények Párizs (MTI) — A francia belügyminisztérium hétfő reggeli összesítése a nemzetgyűlési választás első fordulójának eredményeiről (az adatok még nem foglalják magukba Guayana, Martinique és Guadeloupe eredményeit). Választásra jogosultak száma 38 468 886, a részvételi arány csaknem hetven százalékos volt. A fontosabb pártok szavazatainak aránya: (zárójelben az 1988-as nemzetgyűlési választás első fordulójának végleges adata): Francia Szocialista Párt 4 444 761 szavazat 17,62%, Balodali Radikális Párt 228 758 szavazat 0,90%, Francia Kommunista Párt 2 323 437 szavazat 9,21%, Ökológiai nemzedék 921 925 szavazat 3,65%, Zöldek 1 022 663 szavazat 4,05%, Unió a Francia De- mok. 4 849 489 szavazat 19,22%, Tömörülés a Köztársaságért 5 133 870 szavazat 20,35%, Nemzeti Front 3 158 843 szavazat 12,52%, Egyéb jobboldali párt 1 164 377 szavazat 4,61%. A többi szavazat kisebb pártok és helyi jelöltek között oszlik meg. Az eddig összesített adatok szerint 567 választókerület közül csak 78-ban hozott döntést az első forduló. A Tömörülés a Köztársaságért 40, az Unió a Francia Demokráciáért 36, egyéb jobbközép szervezetek pedig két mandátumot szereztek. Segélyküldemény Belgrád (MTI) — Párizsból megérkezett Belgrádba egy nagyobb orvosi segélyküldemény, amelyet a sreb- renicai muzulmánoknak szánnak. A konvoj vezetője elmondta, hogy összesen 12 tonna egészségügyi felszerelést és gyógyszert kívánnak eljuttatni a muzulmán városba, amely már 11 hónapja él ostromzár alatt. A konvojjal 19 francia orvos és nővér is érkezett. Közben Zágrábból Banja Lukán keresztül újabb szárazföldi segélyszállítmány érkezett a muzulmánok és a horvátok által ellenőrzött Travnikba. A konvoj végcélja a muzulmánok lakta Zve- nica település — jelentette az AFP. Szarajevóban a hétvégén nem szállt le egyetlen segélyszállító gép sem. A légi- hidat péntek este függesztették fel, amikor rálőttek egy brit segélyszállító repülőre. A Hercules le tudott ugyan szállni, de a repülőtér körüli harcok kiéleződése miatt a további légiforgalmat leállították. Gyilkos villámcsapás Dákká (MTI) — Hat ember lelte halálát villámcsapás következtében Dél- Bangladesben. A rendkívüli viharok következtében további húsz ember megsebesült — jelentette hétfőn az AP és a Reuter hírügynökség. Négy személyt Csanduka- li falu piacán sújtott halálra a villám. Egy asszonyt és tízéves lányát pedig a szomszédos Guricsanga településen, Dakkától 160 kilométerre délre ért villámcsapás. A fergeteg kunyhók százainak fedelét sodorta le, fákat csavart ki, s a jégverés tönkretette a gabonatermést — írták a hétfői helyi lapok. A rendőrségi közlemény szerint mintegy 15 ezren váltak hajléktalanná. Legazpi City Fülöp-szigetek. A füiöp-szigeti lakosok figyelik a Mayon vulkán újra kitörését, ahogy az közel 11 500 láb magasan küldi a hamutaz égre. Személyi sérülésekről még nem érkezett jelentés, szemben a múlt februári kitöréssel, amikor legalább 68 ember esett áldozatul a vulkáni lávának AP-felvételek
