Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-23 / 68. szám

12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. március 23., kedd Tévéjegyzet ___________________ Régi filmek a képernyőn Bodnár István / gazán nem fanyaloghat senki, hogy a televízió nem ünnepelte méltón már­cius 15-ét. Már kora reggel­től ott volt a különböző ün­nepi eseményeken, és vidék­ről is sugárzott beszámoló­kat. Tucatnál is több más műsorát is az ünnepi alka­lomnak megfelelően állítot­ták össze. A néző ilyenkor elmeditálhat azon, talán jobb lenne arányosan elosz­tani ezeket az emelkedett műsorokat, hogy máskorra is jusson belőlük. Rendre előkerülnek ilyen­tájt a régi filmek, mint pél­dául A kőszívű ember fiai vagy a Déryné. Ezek gyakori ismétlésekor döbben rá az ember, milyen kevés a jó és érdekes magyar történelmi film. Egyébként is, mostanában rengeteg régi filmet látha­tunk, főleg a Nyíregyházán is egyre inkább fogható DUNA TV jóvoltából. Több­nyire a nézők ennek örülnek is, hisz nemigen ismertük ko­rábban a 45 előtti magyar filmgyártás alkotásait. Az idősebbek nosztalgiázhat­nak, a fiatalabbak pedig pó­tolhatják ismereteiket, és módjuk nyílik arra, hogy például megfejtsék a kissé szögletes mozgású, mégis vonzó Karády Katalin titkát. A DUNA TV nézése köz­ben arra sem árt gondolni, milyen öröm lehet például a határon túl megnézni egy olyan filmet, mint a Kalota­szegi madonna, amely szin­tén a háború előtt készült. Jól kitalált dolog ez a mű­holdas műsorsugárzás, ta­lán jobban megtanulunk így összmagyarságban gondol­kodni. mi pedig a választékot illeti, mostanában gyakran a bőség zavarával küzdhet a néző, miközben változatlanul azon bosszan­kodik, miért kezdődnek oly későn a jó filmek. Ideje lenne mindezt a televízió vezetői­nek átgondolniuk, méghozzá hamarosan. Már csak azért is, mert a jövő héten óra­igazítás. Bővül a főiskola Nyíregyháza (KM — B. I.) — Ismét építkezés látvá­nya fogadja a nyíregyházi tanárképző főiskolán az arra járókat. Ezúttal az ötemele­tes tanulmányi épület nö­vekszik egy újabb szinttel. Kocsis Gábortól, az intéz­mény gazdasági igazgató­jától érdeklődtünk, minek köszönhető a bővítés, mi lesz majd az új szinten. — Reméljük, az építke­zéssel több gondja is meg­oldódik a főiskolának. Elő­ször is állandó baj volt a tetőszigeteléssel, ami igen megnehezítette az ötödik emeleten folyó oktatási munkát. A tetőtér kialakítá­sával ez megszűnik. 1400 négyzetméterrel bővül a fő­iskola épülete, és öt tanszé­ket szeretnénk itt elhelyezni. Ismeretes, hogy új tanszékek szerveződnek a főiskolán, így például az ukrán vagy az olasz tanszék, s több új szak is indul. Meglehetősen szű­kössé vált tehát a régi épület. Huszonkét oktatási helyi­séggel és hat tanteremmel bővül az intézmény. A tetőtér kialakítása egyébként az ATRIUM 2000 tervei alapján készül, és a főiskola vezetői nagyon remélik, hogy szeptember­ben már el is foglalhatják az új emeletet. Múltlapozó Kósa Pál Március 23. 1919-ben Nyíregyházán átvette a hatalmat a munkás- tanács, megkezdődött a pro­letárdiktatúra. Ezen a napon Kisvárdán Földigénylő bi­zottság alakult. Március 24. 1940-ben nagy árvíz volt a szatmári részen, ami elso­dorta a kisari és panyolai hi­dakat is. Március 25. Elhelyezték az evangéli­kus templom alapkövét. A templom helyén egykor te­mető állt. A régi, templomot helyettesítő csűr a mai katolikus templom helyén állt. Az épület hosszát ren­deletileg 24, szélességét 12 ölben határozták meg. Az alapkőben itt is emléklapot helyeztek el. 1947-ben e na­pon nyílt meg a Bessenyei György Népi Kollégium. 1960-ban, egy péntek este nyílt meg az újjáépített nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színház. Bent az épületben Bessenyei- és Móricz-szob­rokat avattak. Major Tamás szavalta Petőfi: Levél egy színész barátomhoz című versét, majd József Attila: Ars poétikáját. Az ünnepi beszédet Meruk Vilmos a Művelődésügyi Minisztéri­um színházi Főosztályának vezetője mondta. Ezt köve­tően a debreceni Csokonai Színház a Bánk bánt mutatta be. Március 26. 1245-ben IV. Béla király István nevű országbírójának ajándékozta a szabolcsi vá­rat, s vele Halász, Nagyfalu és Gáva községeket, ame­lyek a tatárjárás során szinte teljesen elpusztultak. 1872- ben a céhek ipartestületekké alakultak Nyíregyházán. Március 27. 1917-ben ezen a napon volt a borzalmas ököritói tűzvész, amelyről Móricz Zsigmond írt megrázó tudó­sítást. 337 ember meghalt, 109 súlyosan megsebesült. 1945-ben megalakultak a járási rendőrkapitányságok. 1945-ben Tiszanagyfaluban volt az első földosztás Ma­gyarországon. 1917-ben szerelték le a nyíregyházi harangokat, hogy ágyút önt­senek belőlük. Szekeres Tibor felvétele Bár a könyvadomány még feldolgozás alatt áll, megkér­tük Lakatos Sarolta muzeoló­gust, engedje meg, hogy be­pillantsunk a megyeszékhely új gyűjteményébe, megtekint­hessük a könyveket. Mintegy hétezer könyvről van szó, amelyek között igazi, értékes ritkaságok is találha­tók. A legértékesebbeket, köz­tük a 15 ősnyomtatványt pán­célszekrényben helyezték el. Valószínűleg minden gyűjtő féltett kincse lenne például Ovidius Velencében 1588-ban kiadott Methamorfosisa, csak­úgy mint Livius szép met­szetekkel illusztrált históriás- könyve. De ritkaságnak számít gróf Esterházy Miklós okle­vele is 1635-ből. Érdekes ki­advány Glasworthy A Forsyte Saga című szép kiállítású könyvsorozata is, amelynek Egy könyv a hétezer közül Könyvritkaságok a NYÍRVÍZ palotában Ősnyomtatványok, különlegesen szép albumok, dedikált Márai-kötetek Nyíregyháza (KM — B. I.) — Bizonyára sok kutatónak, könyvbarátnak szerez majd örömet az a könyvtár, amely a napokban kapott helyet Nyíregyházán, a NYÍRVÍZ palotában. A könyvek aján­dékok. Mint mi is beszámoltunk ró­la, a nyíregyházi születésű, Rómában élő Kállay Kristóf nagyértékű könyv-, rendjel.-, festmény-, oklevél- és viselet­gyűjteményt ajándékozott a városnak, a múzeumnak. Feldolgozás előtt feldolgozását oly sokáig néz­hettük a televízióban. Emigrációs irodalom A jelenkori könyveknél ma­radva, a könyvtár értékét nö­veli, hogy nagyon sok emigrá­cióban született magyar nyel­vű kiadványt tartalmaz, olya­nokat, amelyekhez a korábbi években nem lehetett hoz­záférni. Bőséges, közel teljes a lista Cs. Szabó László, Tűz Tamás, Domahidy András és természetesen Márai könyvei­ből. Ezeknek az értékét növeli, hogy sok könyv dedikált pél­dány. Bizony jó lenne első ki­adású, dedikált Márai-könyv tulajdonosának lenni. De másféle könyvritkasá­gok is fellelhetők a könyvtár­ban, amelyek jól tükrözik gyűjtőjének érdeklődési körét. Gyönyörű, külföldön, főleg Olaszországban, Franciaor­szágban és Spanyolországban megjelentetett képzőművé­szeti albumok, természeti szépségeket bemutató vaskos kötetek. Érdekes kiadvány például egy közel 500 oldalas borka­talógus, amely a legjobb bo­rokat tárja az olvasó elé. A könyvek gyűjtőjét termé­szetesen sokat foglalkoztatták a közép-európai események. Több nyugati kiadvány talál­ható ebből a témakörből is, be­mutatva például a nagy szovjet birodalom titkolt történelmét is. Az érdeklődők is kézbevehetik majd És hogy mikor kerülhet mindez az olvasók, a kutatók használatába? Nos, a muze­ológus reméli, az év vége felé, amikor gondos feldolgozásuk már megtörtént. A hazáról, a szülőföldről, a családról Ötletgazdag rendezvénysorozat várja az érdeklődőket márciusban Nagyvarsányban Nagyvarsány (KM — B. I.) — Sohasem a település nagy­sága szabja meg a lakóhely kulturális életét. Sokkal in­kább a helybeliek kezdemé­nyezőkészsége, ötletgazdagsá­ga­Fiataloknak és idősebbeknek Nagyvarsányban például már hat éve szerveznek egy re­mek kulturális rendezvényso­rozatot, az úgynevezett ÁMK- napokat, amelyet a Haza, szü­lőföld, család jelmondat köré csoportosítanak. A nagyvarsányi Általános Művelődési Központ által ren­dezett programsorozat már­cius 12-én kezdődött, és áp­rilis 1-jéig tart. Mintegy két tucat programot kínál a fiata­loknak és idősebbeknek egy­aránt. A rendezvények tulaj­donképpen a március 15-i megemlékezésekkel, ünnepsé­gekkel kezdődtek, és most a félidőnél tartanak. Koncertek, bábszínházi előadások, sport- események mellett szakmai ta­nácskozások is várják a tele­pülés lakóit. Helytörténeti gyűjtőmunka Az intézmény szervezésé­ben 1987 óta folyamatosan ke­resik, kutatják a község tör­ténetét, gyűjtik a még menthe­tő régi tárgyakat, hagyomá­nyokat. Ennek eredményeképpen „Őseink öröksége” elnevezés­sel állandó kiállítást hoztak létre egy régi iskolában. Több helytörténeti kiadványt állítot­tak össze a felkutatott forrás­anyagok, az idősebbek vissza­emlékezései alapján. Az idén a Nagyvarsányból elszármazot­takat keresték meg levelekkel, várva a megkérdezettek visz- szaemlékezéseit. A múlt héten a Helytörténeti Baráti Kör tartott előadást ha­sonló témában Nagyvarsány története a dokumentumok tükrében címmel. Hagyo­mányőrzőként mutatkoztak be a legkisebbek, az alsótagoza­tos tanulók is néptáncműso­rukkal. Ami még hátra van De több rendezvény segít eligazodni az élet ügyes-bajos dolgaiban; ilyen volt például az a fórum, amely a kárpótlási jegyekről tájékoztatott. És milyen programokat kí­nál még a rendezvénysorozat? Bizonyára érdekes lesz az a viselkedési kultúra vetélkedő gyakorlati bemutatókkal, ame­lyet március 23-án rendeznek. Másnap a közalkalmazotti tör­vényről hallgathatnak meg előadást az érdeklődők. A szöuli paraolimpiáról lesz szó, és szintén hagyományőr­ző bemutatkozás lesz március 25- én. A Ki tud többet Nagy- varsányról? című vetélkedőt 26- án rendezik meg, a hét­végén pedig hangverseny lesz. A bőséges választékból még egy kínáló: Zarándokúton a Don-kanyarban címmel már­cius 30-án tartanak rendhagyó történelmi órát, délután pedig a II. világháború áldozatai előtt tisztelegnek. Az elődök következetes faggatása Megjelent a STUDIUM Kiadó új könyve, a Filozófiai tanulmányok Papp Tibor (Nyíregyháza) — Az egyre erősödő és többször megis­mételt kérdésre fölhangzott a néha bizonytalan, néha nehe­zen érthető, néha határozottan artikulált, néha reményteli jö­vőt sejtető, többségében ko­moly szellemi erőfeszítésekről tanúskodó válasz: JELEN! Ebben az esetben ez létmeg­határozó felkiáltás. A dolgok fontosságának Wittgensteini eliminációja itt egy kötetben kérdőjeleződik meg, fölmutat­va a létkényszerek alkotások­ba, írásokba futó eltárgyia- sulásait. A kötetben szereplő gondolkodók hasonló, vagy annak vélt elődöket faggatnak. Similis SIMILE gaudet! Csupán annyira vagyunk je­len, amennyire föl tudjuk mu­tatni a mindenki számára már bizonyítottan létezőhöz való hasonlatosságot. Fáradalma­ink arra irányulnak, hogy ön­magunk keserves meggyőzése után elhitessük másokkal is: LÉTEZÜNK. Az idő ellenünk dolgozik. A halandó kezét az „utolsó tett, a befejezés eljövetelének biztos tudata vezérli, s a halhatat­lanságba való megkapaszko­dás szókratészi-platóni verzió­ja, amit Diotimától hallunk a Lakomában, „csupán szép”. Az utódok nemzésének képes­sége által biztosított halhatat­lanság a maga paradox vol­tában a XX. sz. egyik legérde­kesebb és gyermektelenül meghalt gondolkodójánál, Sartre-nál érhető tetten. Si­mone de Beauvoirnak azt írta a 30-as évek végén, nem tudja eldönteni, mennyi energiát fektessen a filozófiába, hisz csupán a művészet örök. A Jelen-Lét c. kötet filozófi­ai tanulmányainak szerzői: Lo- boczky János, Kiss Ilona, Törőcsik Miklós, Mester Béla, dr. Tóth Balázsné, Tóth Vilmos megélték és élik a fenti dilem­mát. írásaik válaszukat rejtik. Az Eszterházy Károly Ta­nárképző Főiskola Filozófia Tanszéke és a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Filozófiai Tanszéke által létre­hozott könyv szellemi termék, amely a szerzők akaratából odavettetett az idő mérlegére. Minél többet jelen kötet alkal­mi recenzense sem mondhat, de erősen biztatja a szellemi kalandra vágyó reménybeli ol­vasót. (Jelen-Lét. Filozófiai tanul­mányok, STUDUM Kiadó 1992). Kölcsey Visken Ungvár (MTT) — Kölcsey Ferenc nevét viseli a hét vé­gétől a Huszt közelében levő, Tisza-parti nagyköz­ség, Visk magyar nyelvű középiskolája. Annak idején a viskiek önerőből hozták létre az iskolát, amely — messze a tömbben élő kárpá­taljai magyarságtól — a leg­nehezebb időket is képes volt átvészelni: megtartotta önállóságát, és az egyház mellett magára vállalta az ott élő magyarság védőbástyájá­nak szerepét is. Ma ez a tan­intézet a Felső-Tisza-vidék legszebb középiskolája. Kölcsey Ferenc többször is megfordult e vidéken, amit Huszt című verse is iga­zolni látszik. A névadó ün­nepségen a Magyar Köztár­saság képviseletében ott volt Povázsai Sándor ungvári konzul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom