Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-23 / 68. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. március 23., kedd Tévéjegyzet ___________________ Régi filmek a képernyőn Bodnár István / gazán nem fanyaloghat senki, hogy a televízió nem ünnepelte méltón március 15-ét. Már kora reggeltől ott volt a különböző ünnepi eseményeken, és vidékről is sugárzott beszámolókat. Tucatnál is több más műsorát is az ünnepi alkalomnak megfelelően állították össze. A néző ilyenkor elmeditálhat azon, talán jobb lenne arányosan elosztani ezeket az emelkedett műsorokat, hogy máskorra is jusson belőlük. Rendre előkerülnek ilyentájt a régi filmek, mint például A kőszívű ember fiai vagy a Déryné. Ezek gyakori ismétlésekor döbben rá az ember, milyen kevés a jó és érdekes magyar történelmi film. Egyébként is, mostanában rengeteg régi filmet láthatunk, főleg a Nyíregyházán is egyre inkább fogható DUNA TV jóvoltából. Többnyire a nézők ennek örülnek is, hisz nemigen ismertük korábban a 45 előtti magyar filmgyártás alkotásait. Az idősebbek nosztalgiázhatnak, a fiatalabbak pedig pótolhatják ismereteiket, és módjuk nyílik arra, hogy például megfejtsék a kissé szögletes mozgású, mégis vonzó Karády Katalin titkát. A DUNA TV nézése közben arra sem árt gondolni, milyen öröm lehet például a határon túl megnézni egy olyan filmet, mint a Kalotaszegi madonna, amely szintén a háború előtt készült. Jól kitalált dolog ez a műholdas műsorsugárzás, talán jobban megtanulunk így összmagyarságban gondolkodni. mi pedig a választékot illeti, mostanában gyakran a bőség zavarával küzdhet a néző, miközben változatlanul azon bosszankodik, miért kezdődnek oly későn a jó filmek. Ideje lenne mindezt a televízió vezetőinek átgondolniuk, méghozzá hamarosan. Már csak azért is, mert a jövő héten óraigazítás. Bővül a főiskola Nyíregyháza (KM — B. I.) — Ismét építkezés látványa fogadja a nyíregyházi tanárképző főiskolán az arra járókat. Ezúttal az ötemeletes tanulmányi épület növekszik egy újabb szinttel. Kocsis Gábortól, az intézmény gazdasági igazgatójától érdeklődtünk, minek köszönhető a bővítés, mi lesz majd az új szinten. — Reméljük, az építkezéssel több gondja is megoldódik a főiskolának. Először is állandó baj volt a tetőszigeteléssel, ami igen megnehezítette az ötödik emeleten folyó oktatási munkát. A tetőtér kialakításával ez megszűnik. 1400 négyzetméterrel bővül a főiskola épülete, és öt tanszéket szeretnénk itt elhelyezni. Ismeretes, hogy új tanszékek szerveződnek a főiskolán, így például az ukrán vagy az olasz tanszék, s több új szak is indul. Meglehetősen szűkössé vált tehát a régi épület. Huszonkét oktatási helyiséggel és hat tanteremmel bővül az intézmény. A tetőtér kialakítása egyébként az ATRIUM 2000 tervei alapján készül, és a főiskola vezetői nagyon remélik, hogy szeptemberben már el is foglalhatják az új emeletet. Múltlapozó Kósa Pál Március 23. 1919-ben Nyíregyházán átvette a hatalmat a munkás- tanács, megkezdődött a proletárdiktatúra. Ezen a napon Kisvárdán Földigénylő bizottság alakult. Március 24. 1940-ben nagy árvíz volt a szatmári részen, ami elsodorta a kisari és panyolai hidakat is. Március 25. Elhelyezték az evangélikus templom alapkövét. A templom helyén egykor temető állt. A régi, templomot helyettesítő csűr a mai katolikus templom helyén állt. Az épület hosszát rendeletileg 24, szélességét 12 ölben határozták meg. Az alapkőben itt is emléklapot helyeztek el. 1947-ben e napon nyílt meg a Bessenyei György Népi Kollégium. 1960-ban, egy péntek este nyílt meg az újjáépített nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház. Bent az épületben Bessenyei- és Móricz-szobrokat avattak. Major Tamás szavalta Petőfi: Levél egy színész barátomhoz című versét, majd József Attila: Ars poétikáját. Az ünnepi beszédet Meruk Vilmos a Művelődésügyi Minisztérium színházi Főosztályának vezetője mondta. Ezt követően a debreceni Csokonai Színház a Bánk bánt mutatta be. Március 26. 1245-ben IV. Béla király István nevű országbírójának ajándékozta a szabolcsi várat, s vele Halász, Nagyfalu és Gáva községeket, amelyek a tatárjárás során szinte teljesen elpusztultak. 1872- ben a céhek ipartestületekké alakultak Nyíregyházán. Március 27. 1917-ben ezen a napon volt a borzalmas ököritói tűzvész, amelyről Móricz Zsigmond írt megrázó tudósítást. 337 ember meghalt, 109 súlyosan megsebesült. 1945-ben megalakultak a járási rendőrkapitányságok. 1945-ben Tiszanagyfaluban volt az első földosztás Magyarországon. 1917-ben szerelték le a nyíregyházi harangokat, hogy ágyút öntsenek belőlük. Szekeres Tibor felvétele Bár a könyvadomány még feldolgozás alatt áll, megkértük Lakatos Sarolta muzeológust, engedje meg, hogy bepillantsunk a megyeszékhely új gyűjteményébe, megtekinthessük a könyveket. Mintegy hétezer könyvről van szó, amelyek között igazi, értékes ritkaságok is találhatók. A legértékesebbeket, köztük a 15 ősnyomtatványt páncélszekrényben helyezték el. Valószínűleg minden gyűjtő féltett kincse lenne például Ovidius Velencében 1588-ban kiadott Methamorfosisa, csakúgy mint Livius szép metszetekkel illusztrált históriás- könyve. De ritkaságnak számít gróf Esterházy Miklós oklevele is 1635-ből. Érdekes kiadvány Glasworthy A Forsyte Saga című szép kiállítású könyvsorozata is, amelynek Egy könyv a hétezer közül Könyvritkaságok a NYÍRVÍZ palotában Ősnyomtatványok, különlegesen szép albumok, dedikált Márai-kötetek Nyíregyháza (KM — B. I.) — Bizonyára sok kutatónak, könyvbarátnak szerez majd örömet az a könyvtár, amely a napokban kapott helyet Nyíregyházán, a NYÍRVÍZ palotában. A könyvek ajándékok. Mint mi is beszámoltunk róla, a nyíregyházi születésű, Rómában élő Kállay Kristóf nagyértékű könyv-, rendjel.-, festmény-, oklevél- és viseletgyűjteményt ajándékozott a városnak, a múzeumnak. Feldolgozás előtt feldolgozását oly sokáig nézhettük a televízióban. Emigrációs irodalom A jelenkori könyveknél maradva, a könyvtár értékét növeli, hogy nagyon sok emigrációban született magyar nyelvű kiadványt tartalmaz, olyanokat, amelyekhez a korábbi években nem lehetett hozzáférni. Bőséges, közel teljes a lista Cs. Szabó László, Tűz Tamás, Domahidy András és természetesen Márai könyveiből. Ezeknek az értékét növeli, hogy sok könyv dedikált példány. Bizony jó lenne első kiadású, dedikált Márai-könyv tulajdonosának lenni. De másféle könyvritkaságok is fellelhetők a könyvtárban, amelyek jól tükrözik gyűjtőjének érdeklődési körét. Gyönyörű, külföldön, főleg Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban megjelentetett képzőművészeti albumok, természeti szépségeket bemutató vaskos kötetek. Érdekes kiadvány például egy közel 500 oldalas borkatalógus, amely a legjobb borokat tárja az olvasó elé. A könyvek gyűjtőjét természetesen sokat foglalkoztatták a közép-európai események. Több nyugati kiadvány található ebből a témakörből is, bemutatva például a nagy szovjet birodalom titkolt történelmét is. Az érdeklődők is kézbevehetik majd És hogy mikor kerülhet mindez az olvasók, a kutatók használatába? Nos, a muzeológus reméli, az év vége felé, amikor gondos feldolgozásuk már megtörtént. A hazáról, a szülőföldről, a családról Ötletgazdag rendezvénysorozat várja az érdeklődőket márciusban Nagyvarsányban Nagyvarsány (KM — B. I.) — Sohasem a település nagysága szabja meg a lakóhely kulturális életét. Sokkal inkább a helybeliek kezdeményezőkészsége, ötletgazdagságaFiataloknak és idősebbeknek Nagyvarsányban például már hat éve szerveznek egy remek kulturális rendezvénysorozatot, az úgynevezett ÁMK- napokat, amelyet a Haza, szülőföld, család jelmondat köré csoportosítanak. A nagyvarsányi Általános Művelődési Központ által rendezett programsorozat március 12-én kezdődött, és április 1-jéig tart. Mintegy két tucat programot kínál a fiataloknak és idősebbeknek egyaránt. A rendezvények tulajdonképpen a március 15-i megemlékezésekkel, ünnepségekkel kezdődtek, és most a félidőnél tartanak. Koncertek, bábszínházi előadások, sport- események mellett szakmai tanácskozások is várják a település lakóit. Helytörténeti gyűjtőmunka Az intézmény szervezésében 1987 óta folyamatosan keresik, kutatják a község történetét, gyűjtik a még menthető régi tárgyakat, hagyományokat. Ennek eredményeképpen „Őseink öröksége” elnevezéssel állandó kiállítást hoztak létre egy régi iskolában. Több helytörténeti kiadványt állítottak össze a felkutatott forrásanyagok, az idősebbek visszaemlékezései alapján. Az idén a Nagyvarsányból elszármazottakat keresték meg levelekkel, várva a megkérdezettek visz- szaemlékezéseit. A múlt héten a Helytörténeti Baráti Kör tartott előadást hasonló témában Nagyvarsány története a dokumentumok tükrében címmel. Hagyományőrzőként mutatkoztak be a legkisebbek, az alsótagozatos tanulók is néptáncműsorukkal. Ami még hátra van De több rendezvény segít eligazodni az élet ügyes-bajos dolgaiban; ilyen volt például az a fórum, amely a kárpótlási jegyekről tájékoztatott. És milyen programokat kínál még a rendezvénysorozat? Bizonyára érdekes lesz az a viselkedési kultúra vetélkedő gyakorlati bemutatókkal, amelyet március 23-án rendeznek. Másnap a közalkalmazotti törvényről hallgathatnak meg előadást az érdeklődők. A szöuli paraolimpiáról lesz szó, és szintén hagyományőrző bemutatkozás lesz március 25- én. A Ki tud többet Nagy- varsányról? című vetélkedőt 26- án rendezik meg, a hétvégén pedig hangverseny lesz. A bőséges választékból még egy kínáló: Zarándokúton a Don-kanyarban címmel március 30-án tartanak rendhagyó történelmi órát, délután pedig a II. világháború áldozatai előtt tisztelegnek. Az elődök következetes faggatása Megjelent a STUDIUM Kiadó új könyve, a Filozófiai tanulmányok Papp Tibor (Nyíregyháza) — Az egyre erősödő és többször megismételt kérdésre fölhangzott a néha bizonytalan, néha nehezen érthető, néha határozottan artikulált, néha reményteli jövőt sejtető, többségében komoly szellemi erőfeszítésekről tanúskodó válasz: JELEN! Ebben az esetben ez létmeghatározó felkiáltás. A dolgok fontosságának Wittgensteini eliminációja itt egy kötetben kérdőjeleződik meg, fölmutatva a létkényszerek alkotásokba, írásokba futó eltárgyia- sulásait. A kötetben szereplő gondolkodók hasonló, vagy annak vélt elődöket faggatnak. Similis SIMILE gaudet! Csupán annyira vagyunk jelen, amennyire föl tudjuk mutatni a mindenki számára már bizonyítottan létezőhöz való hasonlatosságot. Fáradalmaink arra irányulnak, hogy önmagunk keserves meggyőzése után elhitessük másokkal is: LÉTEZÜNK. Az idő ellenünk dolgozik. A halandó kezét az „utolsó tett, a befejezés eljövetelének biztos tudata vezérli, s a halhatatlanságba való megkapaszkodás szókratészi-platóni verziója, amit Diotimától hallunk a Lakomában, „csupán szép”. Az utódok nemzésének képessége által biztosított halhatatlanság a maga paradox voltában a XX. sz. egyik legérdekesebb és gyermektelenül meghalt gondolkodójánál, Sartre-nál érhető tetten. Simone de Beauvoirnak azt írta a 30-as évek végén, nem tudja eldönteni, mennyi energiát fektessen a filozófiába, hisz csupán a művészet örök. A Jelen-Lét c. kötet filozófiai tanulmányainak szerzői: Lo- boczky János, Kiss Ilona, Törőcsik Miklós, Mester Béla, dr. Tóth Balázsné, Tóth Vilmos megélték és élik a fenti dilemmát. írásaik válaszukat rejtik. Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Filozófia Tanszéke és a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Filozófiai Tanszéke által létrehozott könyv szellemi termék, amely a szerzők akaratából odavettetett az idő mérlegére. Minél többet jelen kötet alkalmi recenzense sem mondhat, de erősen biztatja a szellemi kalandra vágyó reménybeli olvasót. (Jelen-Lét. Filozófiai tanulmányok, STUDUM Kiadó 1992). Kölcsey Visken Ungvár (MTT) — Kölcsey Ferenc nevét viseli a hét végétől a Huszt közelében levő, Tisza-parti nagyközség, Visk magyar nyelvű középiskolája. Annak idején a viskiek önerőből hozták létre az iskolát, amely — messze a tömbben élő kárpátaljai magyarságtól — a legnehezebb időket is képes volt átvészelni: megtartotta önállóságát, és az egyház mellett magára vállalta az ott élő magyarság védőbástyájának szerepét is. Ma ez a tanintézet a Felső-Tisza-vidék legszebb középiskolája. Kölcsey Ferenc többször is megfordult e vidéken, amit Huszt című verse is igazolni látszik. A névadó ünnepségen a Magyar Köztársaság képviseletében ott volt Povázsai Sándor ungvári konzul.
