Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-09 / 57. szám
Róbert, a sztár Nyíregyháza (KM) — A villámgyorsan sztárrá lett Gergely Róbert a közeljövőben Nyíregyházára látogat. A tinilányok szívét hevesebb lüktetésre késztető, charme- os énekes főként a Filmslágerek I. és II. című kazettákon megjelentetett számaival szerzett magának igen nagy népszerűséget. Ez évi Show-tuméja (ez lenne a műsorának a címe?) egyik állomása lesz március 14-én megyeszékhelyünk. A városi művelődési központ hangversenytermében 20 órakor kezdődik a várhatóan sokakat érdeklő műsor, melyben Róbert élőzene-kísérettel énekli a dalokat, s hogy valóban látványos legyen az egész: közreműködik a Girls Group elnevezésű tánckar. Ha az előzetes érdeklődés indokolja — tájékoztattak a show szervezői —, akkor lesz egy kora esti előadás is, 17 óra 30-tól. Archív felvétel Múltlapozó Kosa Pál Március 9. 1884-ben délután 2 órakor volt a nyíregyházi tűzoltóság alakuló gyűlése. Elnöke: Ko- vách Gerő, alelnöke Sztarek Ferenc. 60 működő, 126 alapító és pártoló tagja volt. Március 10. 1941 -ben ekkor jelent meg a rendelet, hogy keverni kell a kenyérhez való lisztet. Egy mázsa gabonaliszthez 20 kg kukoricalisztet kell keverni! Ezen a napon az egész megyét elhagyta a román megszálló sereg. Március 11. 1843-ban gyufagyár kezdte meg működését Nyíregyházán, 20 munkással, de alig három évi működés után leégett és megszűnt. 1945-ben Nagy Imre egy nagygyűlésen beszélt Nyíregyházán a földosztásról. Március 12. 1897-ben ezen a napon döntötték el, hogy Fehér- gyarmat és Szatmár között vasútvonalat kell építeni. Az építéssel Gerster Bélát bízták meg, akit köteleztek arra, hogy kauciónak 60 000 forintot tegyen le a Kereskedelmi Minisztériumban, ezután tavasszal megkezdték a munkálatokat. 1860-ban a nyíregyházi Nagyvendéglőben gróf Dégenfeld Imre elnöklete alatt megalakult a Felső-szabolcsi Gazdasági Egyesület. A város 60 hold földet ajándékozott az egyesületnek. Március 13. 1920-ban délelőtt 11 órakor érkezett meg Nyíregyházára a Nemzeti Hadsereg katonáinak vonata a katonákkal, hogy megkezdjék a rend helyreállítását. Március 14. A nyíregyházi Apolló mozi ekkor kezdte meg a vetítést a nagyközönség számára. (1908-ban) 1854-ben döntöttek Nyíregyházán arról, hogy hozzájárulnak a Budapest-Nyíregyháza közötti vasút építéséhez szükséges földek kisajátításához, miután a nagykállóiak vonakodtak ezt megtenni. Ennek a döntésnek köszönheti a város rohamos fejlődését és a megye központjává válását. 1854-ben ezen a napon gróf Andrássy György levelet írt Bécsből Nyíregyházára, hogy fontolják meg egy Tisza vidéki vasút építését. Azt kérdezte, mennyivel támogatná a város, ha erre a célra egy társulat alakulna? Mennyivel járulna hozzá a mérnöki felméréshez szükséges 30 000 Ft-hoz? Hogyan állna az építéshez szükséges földek kisajátításának kérdéséhez? Biztosítana-e építési anyagot (kő, kavics, agyag, fa stb.)? 1946. március 14-én Nyíregyházán megnyílt a dolgozók tanítóképzője. Március 15. 1948-ban felavatták a fehérgyarmati Petőfi Kereskedelmi Iskolát. Első igazgatója Gacsó László volt. 1950- ben egyesült Szabolcs-Szat- már-Bereg vármegye Sza- bolcs-Szatmár-megye néven. A változások következtében az új megye területe 678 négyzetkilométerrel, népessége 40 000 fővel, településeinek száma 14-gyel csökkent. Muzsikáló orvosok a gyermekekért Teller Ede zongorázott, Einstein hegedült, Schweitzer orgonáit, Jósa András orgonát épített Tárcái Zoltán (Nyíregyháza) — Ha valaki választott hivatását magas szinten műveli, természetesnek tűnik. Az már jobban felkelti érdeklődésünket, ha emellett más téren is kiemelkedik. Különösen a művészetek nem hivatásos művelői érdemelnek tiszteletet. Kodály őket a magasabb kultúra szálláscsinálóinak tartotta. Megható volt pl. a tv-ben az idős Teller Edét látni, amint Bach és Mozart műveit zongo- rázta. Közismert, hogy Einstein szívesen hegedűit. Schweitzer példáját említeni se kell. Jósa Andrásnak arra is volt ideje, hogy orgonát építsen, és folytathatnánk a sort... Orvosok házimuzsikája A „házimuzsika” nemes hagyományát leginkább az orvosok őrzik. Ennek színvonalát mi sem bizonyítja jobban, hogy külföldön már bevált gyakorlat: a muzsikáló orvosok nyilvános bemutatkozása. Nálunk a múlt év márciusában rendezték az első ilyen találkozót, Szombathelyen. A nyíregyházi „szereplők” kiemelkedő sikerét dicséri, hogy a II. összejövetel megrendezésére városunkban kerülhet sor. A szervezők: Keresztesnél dr. Papp Agnes, dr. Pótor Agnes, dr. Szabó Gyula és dr. Varga József a szombathelyi siker részesei. Körültekintő, több hónapos munkájuk eredménye, hogy az ország minden részéből érkező közreműködők száma nem csökkent, sőt gyarapodott. Hangverseny és kiállítás A nagyközönség számára két hangversenyt adnak: március 13-án, szombaton 18.30- kor a nyírbátori városháza dísztermében, 14-én, vasárnap 18 órakor Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Színházban. A „Múzsák testvérisége” jegyében, 17.30-kor „orvos képzőművészek” tárlata nyílik a színház emeleti kiállítótermében. A zenei program igazi csemegét ígér. Az énekesek áriákat, dalokat, magyar és amerikai népzenét adnak elő. A hangszeresek műsorában zongoraművek, kamarazene és igényes jazzmuzsika szerepel. E nemes kezdeményezés minden támogatást megérdemel. Túl azon, hogy a hangverseny bevétele megyénk állami gondozott gyermekeit segíti, egy fontos tanulsággal is szolgálhat. A mai ember gondolkodásából kiszorulni látszik a művészetek kedvelése. A művészet az élet vitaminja Pedig ezzel az élet vitaminját veszítjük el. A művészet erő, tartalék, örömforrás! Jelképes, hogy erre éppen az orvosok követésre méltó példája figyelmeztet. Talán nem hiába. Erre enged következtetni, hogy az eseményt sokan pártolják. A megyei és városi közgyűlés elsőként vállalt támogatást. De más intézmények, gazdasági társulások és magánszemélyek is csatlakoztak. Köszönet jár nekik és mindenkinek, aki az orvosok bemutatkozó hangversenyét jelenlétével megtiszteli. Lagzi a cégényi kastélyban Ifjabb Teleky Sándor gróf Párizsban született, de Szatmárban lett férj Rohod (B. L.) — Minden ember tévedhet, így a hely- történész is. Nincs tehát semmi különös abban, hogy Kása Pál „Múltlapozó” (KM. 1993. III. 2.) című írásában ezt a csodabogár-számba menő mondatot olvashatjuk március 7-hez kapcsolva: „Ezen a napon született Túr- istvándiban Teleky né Kölesei Kende Paulina, aki SZIKRA álnéven publikált.” A probléma a fönti idézetben az, hogy ifjabb Teleky Sándomé írónő nem Túrist- vándiban született, hanem Pest-e.n; és nem Paulina volt, hanem Júlia, pontosabban: Juliska. Ennek a helyesbítésnek az apropóján azonban nemcsak lehetőségét, hanem szükségét is érzem annak, hogy egyet- mást elmondjak erről a Kende Juliskáról. Gyulai Pál kritikái szerint ugyan nem tartozott az egetverő nagyságok közé, de munkái kedveltek voltak annakidején, több kiadást, sőt német nyelvű kiadást is megértek, és ami legfontosabb: az írónő szorosan kötődik me- gyénkhez. A szülők — Kölesei Kende Kanut, a nagykállói Kállay Ida — a szabadságharc bukása után visszavonultan éltek a mai Cégénydányád nevű település Cégény részén fekvő birtokukon, a híres-neves ősi kastélyban. A nagykárolyi választó kerület azonban 1861-ben, és a következő két ciklusban, országgyűlési képviselőjévé választotta Kende Kanutot. Ez azzal járt, hogy a család Pestre költözve 1861-1870 között a fővárosban él. Itt születik meg lányuk Kölesei Kende Juliska, a későbbi gróf Teleky Sándomé írónő 1864. március 7-én. 1870-től, minthogy lejárt a harmadik ciklus képviselői mandátuma is, Kende Kanut és családja, ha nem is teljesen, de egyre jobban újra a cégényi birtokhoz és kastélyhoz kötődött. A huszonkét éves Kende Juliska 1886. október 31-én ebben a cégényi kastélyban tartotta meg fényes lagziját, a párizsi száműzetésben született ifjabb Teleky Sándor gróffal. Minthogy a férj is képviselő volt, további életük nagyobbik felét ismét csak a fővárosban élték le. Kende Juliska írói pályáját versekkel kezdte, de hamarosan átváltott a prózára, és „Szikra” álnéven írta elbeszéléseit, regényeit, színdarabjait. Nyolc nyomtatásban megjelent művéről tájékoztat bennünket Szinnyey, a Magyar irodalmi lexikon pedig kiegészíti a sort négy újabbal. Tépett láncok és Káprázat című színdarabjait a Nemzeti Színház adta elő, az utóbbit 1903. december 1-jén. írói munkássága mellett mozgalmas közéleti és társadalmi tevékenységet is folytatott. 1905-ben tagja lett a Petőfi Társaságnak, később elnökként a Polgári Nőmozgalomban működött aktívan, 1924- ben pedig Várady Ilonával közösen létre hozta a Magyar írónők Körét. 1937. március 15-én halt meg Budapesten. Ez a gazdag életmű kétségtelenül része megyénk irodalmi hagyományának, s így Kende Juliska neve is méltó a megőrzésre. Szoborkiállítás (Nyíregyháza) — Az eveART Galéria Krupiczer Antal szobrászművész alkotásait kínálja a látogatóknak hétfő óta Budapesten. A művész 1944-ben Kapnik- bányán született. Faszobrá- szatot tanult, Vida Géza tanítványa volt. 1988-ban végleg Magyarországon telepedett le. Feloszlik az Iron Maiden London (MTI) — Feloszlik az Iron Maiden, mert otthagyja az együttest frontembere, Bruce Dickinson. Ezt Dickinson maga jelentette be Londonban, közölve, hogy ezentúl szólókarrierjét egyengeti tovább. De hozzátette, hogy a mostani háromhónapos világtúra végéig még az együttessel marad. Az Iron Maiden a legsikeresebb keményrock-banda azóta, hogy Dickinson 1980-ban az élére állt. Eddig 35 millió lemezt adtak el. Legutóbbi sikerszámuk, a „Bring your daughter to the slaughter” ugyancsak a slágerlista első helyezettje volt. Steve Harris gitáros és a többiek úgy nyilatkoztak, hogy nagyon meg vannak lepve, de nem haragszanak Dickinsonra. Tárlatnyitó Nyíregyháza (KM) — Petkes József festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás Nyíregyházán, a Benczúr Gyula-teremben március 10-én. Az Erdélyből áttelepült művész több éve Oroson él. Sajátos hangulatú képei gyakran idézik a szülőföld festői szépségét. A tárlatot szerda délután 17 órakor Mező András nyitja meg. Közreműködik Csikós Sándor színművész. A kiállítás március 21-ig látható. KULTÚRA 1993. március 9., kedd 12 Kelet-Magyarország Balázs Attila felvétele Jaj, de érdekes!
