Kelet-Magyarország, 1993. március (53. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-09 / 57. szám

Csalárd csőddel még nem találkoztak A felszámolás nem igazán kedvező a hitelezőknek, akik csak pénzük egy részét kapják meg Nyíregyháza (KM - MCS) — A csődroham valamelyest csillapodott a megyei bírósá­gon, viszont a felszámolások száma egyre gyarapszik. A négy bíró 39 csőd és 206 fel- számolási eljárás aktáját tartja nyilván. Amíg a csőd közzétételétől számítva egy felszámolási eljárást befeje­zettnek nyilvánít és meg­szüntet a megyei bíróság ad­dig a törvény szerint akár 27 fajta bírói álláspontot lehet kérni. A csőd és felszámolási eljá­rások közel egyéves tapaszta­latairól Tóthné dr. Juhász Zsuzsannát, a megyei bíróság gazdasági kollégiumának ve­zetőjét kérdeztük. Módosul az irányzat A bírónő bevezetőjében el­mondta, tavaly áprilisban, amikor életbe lépett a csőd- és felszámolási törvény, egy csődhullám jelentkezett a me­gyében, amely nyárra igen le­csökkent. Helyét a felszámolá­si eljárások vették át, a csődök jelentős részénél nem sikerült az adott cégnek és hitelezői­nek csődegyezséget kötni, emiatt a moratórium lejárta után beindult a felszámolás. Sokszor a kilábalási program a csődbe jutott céget nehéz hely­zetbe hozta, hiszen az egyik példa szerint a hitelezők szer­vezeti változást kértek az illető cég vezetőitől. Az eddigi ta­pasztalat alapján a hitelezők egyre türelmetlenebbek, nem várják meg, hogy adósuk még három hónap türelmi időt kap­jon, hanem kérik a megyei bí­róságtól a felszámolási eljárás megindítását. Érdekességként említette a bírónő, ha egy hite­lező beadja a felszámolási ké­Más tészta Nyíregyháza-Szeged (KM) — A közelmúltban a Gazdaság című olda­lunkon interjút közöltünk a kereskedelmi ellenőrök tapasztalatairól. Az írás­ban az is megjelent, hogy a szegedi székhelyű El­dorado Kft. megyénkben olyan tésztákat árult, ame­lyek nem feleltek meg az előírásoknak. A kft. veze­tője március 1-jén pecsé­tes tanúsítványokkal meg­jelent szerkesztőségünk­ben, és bizonyította, hogy a kft. által gyártott 12 féle tészta immár megfelel va­lamennyi szigorú követel­ménynek. A vezető kéré­sére közöljük az alábbia­kat. A Szegedi Állategész­ségügyi és Élelmiszer El­lenőrző Állomás szakvé­leménye a vizsgálatról: „Egyenletesen világossár­ga, az elnevezésnek meg­felelő, főzés után rugal­mas, nem tapadós, tojás­tartalom 8 db kilogramon- ként, az előírásnak megfe­lelő, a termék a szabvány előírásainak megfelel. Dr. Selmeci György főmér­nök”. Ez most már más tészta. reimet és ezt a többi hitelező is megtudja, akkor legtöbbször rövid időn belül 10-15 hason­ló kérelem is beérkezik. A csődöt bejelentő cégeknél még közel egy év után is ren­geteg az alaki hiányosság. Vagy nem értesítették a bank­számláikat vezető pénzintéze­teket és erről nem hoztak iga­zolást, vagy a társaság, köz­gyűlés illetve taggyűlés hatá­rozata nem megfelelő, nem je­lenti be, két éven belül volt jogutódlás vagy sem. Csatolni kell az iratokhoz az is, hogy az adott cég létrehozott-e szak­csoportot vagy leányvállala­tot. Hiánypótlásra a bíróság a csődöt jelentő cégek 70 száza­lékát kötelezi. Volt már arra is példa, hogy a csőd közzététe­lét megtagadta a bíróság. Any- nyit valamennyi érintet tud, hogy a három hónapos mora­tóriumi idő a csőd közzétételé­től számít, tehát amikor a Cég­közlönyben megjelent. Nincs hitelezői választmány A hitelezők választmányt is alakíthatnak azért, hogy érde­keiket közösen érvényesítsék illetve kintlevőségükből minél nagyobb részt tudjanak az adott cégtől behajtani, de a bí­rónő szerint a megyében ilyen választmánnyal még nem ta­lálkozhattunk. Pedig ez is egy­szerűsíthetné az eljárást. A moratórium egyhónapos meg­hosszabbításához valamennyi hitelező beleegyezése szüksé­ges, sokszor ebben sem tudnak megegyezni a hitelezők, ugyan­is legtöbbször az az indokuk, a temérdek kintlevőségük miatt már nem tudnak várni. A csődbe jutott cégek adós­ságuk felsorolásánál átmeneti problémát emlegetnek, hivat­kozva az ő adósaikra is, akik Vaja (KM) — Az utóbbi időben arról kaptunk híre­ket, hogy a Vajafrukt Kft. fi­zetési morálja meggyengült. Bár a termelőknek a beszál­lított alma árának jelentős részét kifizették, a maradék összeggel még mindig tar­toznak. Ennek jártunk utá­na. Információnk szerint az al­masűrítményt előállító vajai Vajafrukt Kft. 1992-es terme­lése veszteséges volt. A felvá­sárolt alapanyag árát 95 száza­lékban kifizették a szállítók­nak és mindössze 5 százalék­nyi összeggel maradtak el, el­sősorban likviditási helyzetük miatt. Ennek stabilizálásáig a kifizetést elhalasztották. A szezon kezdetén a sűrítmény külföldi ára igencsak lezuhant, viszont az ipari alma viszony­lag magas ára ellenére indítot­ta be a termelést a Vajafrukt Kft., hallottuk. A termelést december köze­péig folytatták, akkor is főként a bebamult alma beszállításá­nak veszélye miatt állították le a termelést. Ebből ugyanis nem fizetnek. Ha mindez va­lós, akkor a kilábalási program eredményes lehet, ha semmi remény a cég talpraállításá- hoz, akkor a megújulási prog­ramot reménytelen összeállíta­ni. Tóthné dr. Juházs Zsuzsan­na elmondta, csalárd csőddel még nem találkoztak, ugyanis a csődiratokból nem derül ki, hogy a fizetésképtelenség amiatt következett be, hogy a cég vezetői, tulajdonosai nem megfelelően kezelték a pénz­eszközöket. Ha a hitelezőknek ilyenfajta gyanúja van és ezt bizonyítani tudják, akkor bün­tetőeljárást kezdeményezhet­nek az adós cég vezetői ellen. Ha a csődegyezség nem jött létre, akkor a felszámolás kez­dődik. Jelenleg a megyében négy felszámolási szervezet működik illetve egy országos lista is rendelkezésre áll a me­gyei bíróságnak, ebből is lehet felszámolásó szervezeteket választani. A felszámolás alatt álló cég elvileg kérheti, hogy ki legyen a felszámoló, de ebben a bírónak kell dönteni. A négy megyei felszámoló szervezet az induláskor mege­gyezett abban, hogy lehetőleg egyenlő legyen a leterhelt­ségük, az eddigi eljárások nagy részét ők kapták. Ä jelen­legi adatok szerint egy felszá­molási eljárás sem fejeződött be, a törvény szerint erre 2 év áll rendelkezésre, akkor be kell adni az elkészített záró­mérleget. A bírónő azt is megemlített, hogy néhány esetben a felszá­molási eljárás iránti hitelezői kérelem és az adós csődbeje­lentése egyidejűleg érkezik be a bírósághoz. Ha az adóst még nem értesítette a bíróság a fel- számolási eljárás beindításá­ról, akkor a csődeljárásé az el­sőbbség. Ha már értesítették csak rossz minőségű sűrít­mény gyártható. Híreink sze­rint a kft. pénzügyi stabilitása sokkal jobb lett volna, ha el sem kezdik a termelést. Ami miatt mégis a termelés beindí­tása mellett döntöttek, az első­sorban az export piac meg­tartása volt, valamint amiatt, hogy az ipari almát hasznosí­tani tudják. Később kiderült, hogy az étkezési alma jelentős részét is sűrítményként kellett felhasználni. Az almasűrítmény árait ta­valy a nyugat-európaiak dik­tálták, pl. Németországban 1 kg alma ára 12 pfenning volt, ami 5-6 forint átszámítva, míg idehaza az ipari almáért 7-8 forintot fizettek. Ugyanakkor a sűrítmény ára tonnánként ezer márkával is lecsökkent. Két éve, amikor lefagyott Nyugat-Európában az alma­termés, akkor fel lehetett tor­názni mind a felvásárlási, mind a sűrítményárakat. Most ez a tendencia negatívan ha­tott. Ezek után a Vajafrukt Kft.- nél a rentábilis termelést csak az adóst, akkor a bíróság a csődeljárási kérelmet megta­gadja. Peres eljárásnál a bíróság dönt Sokszor hallottunk arról, hogy a hitelezők és a felszá­moló szervezet több kérdés­ben nem egyezik meg. Ekkor, ahogy a bírónő elmondta, a hi­telező a felszámoló tevékeny­sége ellen kifogást emelhet, amit peres eljárás során tár­gyal a bíróság. A felszámolás­sal kapcsolatos minden típusú polgári pert ilyen esetben a bíróság tárgyalja, kivétel a családjog és a munkaügy. Per­sze a felszámolónak is az az érdeke, hogy minél előbb lezá­ruljon az eljárás. Ámennyiben az adott cég meglévő vagyona az előzetes felmérések, számítások alap­ján a felszámolási költségekre sem elegendőek, akkor egy­szerűsített felszámolási eljá­rást rendelnek el. A felszámo­lás nem igazán kedvező a hite­lezőknek, hiszen legtöbbször pénzüknek csak egy részéhez juthatnak hozzá és csak akkor, ha a felszámoló értékesíti a céget. A hitelezők nagyon sokszor a kielégítési sorrend felállítása miatt vitatkoznak a felszámolóval, ha ebben nem tudnak megegyezni, akkor a bíróság dönt. Nem árt tudni: egy cég akkor szűnik meg, amikor mindez megjelenik a Cégköz­lönyben, addig például fizet­nie kell a különböző járuléko­kat és addig érvényes a hitelezői érdekek védelme. A csőd és felszámolási eljárá­soknál sokat segíthet a Buda­pesten működő Céginformáci­ós Szolgálat, ők adnak az ada­tokról információt. hosszú távon képzelik el, ol­csóbb almatermesztési háttér­rel és a kormány részéről az almatermelőket és a feldolgo­zókat lényegesen jobban tá­mogató hitelpolitikával. A kft.-nél elmondták, a gyár lét­rehozásához nagyobb összegű exportfejlesztő támogatást kaptak, amely szerintük min­den volt, csak nem támogatás. A hitel egy magas kamatozású forgóeszköz hitelnek felel meg, bár beruházási hitelnek szánták, amelynek törlesztését 1993-ban kell megkezdeniük. Annyit még hozzátettek, hogy két éve alatt, amióta létezik a gyár, 200 millió forint bankka­matot fizettek ki. Megoldásként javasolták, hogy a beruházásoknál a pri­vatizációs hitellel azonos ka­matozású és futamidejű hitel oldaná meg a gondokat nem­csak a Vajafruktnál, hanem a magyar gazdaság más szekto­raiban is. Külföldön sokkal kedvezőbb feltételekkel lehet hitelt felvenni, ezért is tárgyal a társaság külföldi bankokkal dollárhitel folyósításáról. AZ ÚJ BMW-KÖZPONT. Budapesten az új BMW- központban egy helyen található az autószalon, a szerviz és az alkatrész- raktár. Az BMW AG ma­gyarországi képviselője, a Neményi Rt. a teljes tí­pusválasztékot kínálja az új központban Gyári felvétel •. K Wtmm Üis A Vajafrukt sűrített gondjai Hitelkonszolidáció Nyíregyháza (KM - M. CS.) — Az összeg jelenleg 150 milliárd forint. A kon­szolidáció keretében a ke­reskedelmi bankok ekkora összegre becsülik a kétes és rossz minősítésű kintlevősé­geiket, amely helyett 20 éves lejáratú, speciális ál­lamkötvényt kapnak. Az összeget a két évtized alatt mi, állampolgárok fogjuk megfizetni, ugyanis a költ­ségvetési kiadások között évente szerepelni fog ennek az összegnek a bizonyos há­nyada és kamata, amit az adózók pénzéből fizetnek vissza. A kormányzat ezzel a lé­péssel úgymond megmenti a magyar bankrendszert, amelynek 1992-es mérlege veszteséges. Ezektől a kintlevőségektől megtisztít­ják a kereskedelmi banko­kat, amelyek így nyeresége­sek lesznek és adót fizethet­nek. Március 20-ig még le­het gondolkozni, melyek azok a kintlevőségek, ame­lyek a pénzintézetek a PM- től megkapott szerződési ajánlatba beírnak. Most aztán lehet vitatkoz­ni, az adott cég, vagy a hite­lező bank bakizott nagyob­bat és kinek az „érdeme”, hogy felhalmozódott ez az irdatlan kintlevőség. A mammutcégek többsége, így a Zöldért, a Szabolcs Hús­ipari Vállalat, vagy a közel­ben a DEKO, a DIMAG Rt. (szabolcsi bankok is hitelez­tek az rt.-nek) felszámolás alatt áll, ezek a cégek a piac­vesztésre hivatkozva kerül­tek nehéz gazdasági helyzet­be. Azoknál a cégeknél, vagy magánvállalkozóknál, akik a felvett hiteleket lu­xuscikkekre költötték már egyértelmű a szándékosság, még akkor is, ha jóhiszemű­en a hitelek visszafizetését emlegetik. Sajnos a magyar jog nem a hitelezőt, az adóst védi, polgári peres úton le­hetne tőlük behajtani a pénzt. Özönlenek a fekete­munka-vállalók Nyíregyháza (KM) — Az elmúlt napokban a megyei munkaügyi központ mind a 14 kirendeltsége kör­levelet kapott a külföldi ál­lampolgárok Magyaror­szágon történő foglalkoz­tatásával kapcsolatban. Az ide vonatkozó szabályokat ugyanis sokan nem is­merik, vagy nem tartják meg. A témával kapcsolatban dr. Mezősi Pál, a megyei munkaügyi központ osztály- vezetője adott tájékoztatást. A téma azért is időszerű, mert megyénk Ukrajnával és Romániával határos, s ebből a két országból jön hazánkba a legtöbb fekete munkavál­laló, főleg tavasszal és ősszel. A szabály ismerteté­se főleg azoknak a munka­adóknak szól, akik külföl­dieket akarnak foglalkoztat­ni, de a munkavállalóknak is érdemes az előírásokat meg­tartani, hiszen szabálytalan­ság esetén a törvény mind a munkaadókat, mind a mun­kavállalókat szankcionálja. A „semleges” állampolgá­roknak is jó tudni az előírá­sokat, hiszen a feketemunka adóbevételtől fosztja meg az államot, a becsületes adófi­zetők zsebére is megy a fe­ketemunka. A hazai munka- nélkülieknek is árt az olcsó külföldi munkaerő, hiszen ezek a külföldiek csak fo­kozzák a foglalkoztatási gondokat. (Elő is fordult megyénkben jó néhány la­kossági bejelentés a fekete­munka ellen.) A törvény szerint külföldi csak munkavállalási enge­dély alapján végezhet mun­kát Magyarországon. Nincs szükség engedélyre, ha a külföldi letelepedés céljából kiállított tartózkodási enge­déllyel rendelkezik. A mun­káltató csak olyan külföldi­vel létesíthet munkavi­szonyt, aki munkavállalási engedéllyel, vízummal, vagy tartózkodási enge­déllyel rendelkezik. A mun­kavállalási engedély kiadása a megyei munkaügyi köz­pont hatáskörébe tartozik. Árfolyamok ____________________ Tőzsde Index március 8-án: 726,93 (-3,90) Hivatalos árfolyamoki Érvényben: 1993. március 8. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 123,64 126,44 125,50 126,20 Ausztrál dollár 60,81 62,05 61,07 61,37 Belga franki 100) 252,29 256,95 253,29 254,45 Dán korona 13,49 13,75 1359 13,65 Finn márka 14,20 14,60 14,41 14,51 Francia frank 15,26 15,54 15,38 15,46 Holland forint 46,01 46,87 46,42 46,64 ír fait 125,55 128,15 16,77 127,41 Japán jen (100) 73,59 74,79 73,89 77,19 Kanadai dollár 69,22 70,62 69,54 69.88 Kuvaiti dinár 280,71 286,21 281,97 283,35 Némer márka 51,75 52,71 52,15 52,39 Norvég korona 12,21 12,45 12,30 12,36 Olasz líra( 1000) 54,02 55,30 54,82 55,14 Osztrák sc.(lOO) 735,13 748,73 74133 744,93 Port. esc.(lOO) 56,08 57,18 56,77 57,01 Spanyol pes.(lOO) 7239 73,81 7331 73,69 Svájcifrank 55,97 57,05 56,35 56,63 Svédkorona 11,12 11,38 11,30 11,36 USA dollár 86,30 87,86 86,69 87,09 ECU 100.50 102,46 101,45 101,95 GAZDASÁG Kelet-Magyarország 13 1993. március 9., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom