Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-03 / 28. szám

iMlagyar és francia divat Nyíregyháza (KM) — A Magda rajzain a nálunk is biz­kötelező divatirányzatok he- tosan megkedvelhető összeál- lyett szabadon szárnyalhat a lításokat láthatják, míg neves fantázia, ugyanis a hölgyek le- francia divatdiktátor, Pierre leményességén múlik, mit Cardin trombitára emlékezte- hogyan kombinálnak az öltő- tő ruhakölteményt álmodott a zékük összeállításánál. Vámos modellre. SZOMBAT: Ebéd: Köményleves zsem­lekockával, sajtos rántott sze­let pirított burgonyával, cékla­saláta. Vacsora: Joghurtos vi­taminsaláta. VASÁRNAP» Ebéd: Zöldborsóleves csir­keaprólékkal. Majoránnás sült csirke, burgonyapüré; farsangi fánk. Vacsora: Hideg sült csir­ke (ebédtől maradt). HÉTFŐ: Ebéd: Tejfeles burgonyale­ves. Szójás sertéspörkölt, ga­luska, olajos hordóskáposzta. Vacsora: Pirítós kenyér sonká­val, citromos tea. Készítette: Németh János mesterszakács KEDD: Ebéd: Rizsleves, kelkáposz­tafőzelék tükörtojással, bur­gonyás pogácsa. Vacsora: Mi­lánói spagetti sajttal. SZERDA: Ebéd: Gyümölcsleves, töl­tött burgonya (húsos töltelék­kel), savanyúság. Vacsora: Aranymájas hidegszendvics, hideg tej. CSÜTÖRTÖK: Ebéd: Erdeicsiperke-krém- leves (Knorr levesporból), hú­sos rántott palacsinta tartár- mártással. Vacsora: Párolt, va­jas vegyes zöldség főtt tojás- Säl PÉNTEK: Ebéd: Lencseleves, füstölt kolbásszal. Házi túrós csusza, alma. Vacsora: Pirított sertés­máj, burgonya. Tanári szak lesz a háztartás Kevesebb családi konfliktus, több ismeret Nyíregyháza (KM - Tóth Kornélia) — A nagybetűs Élet kapujában sok fiatal te­hetetlenül toporog: nem is­merik a pénz értékét, annak megszerzési módját, a tarta­lékképzés formáit, az önálló életvezetés gyakorlati tudni­valóit. Mi sem természete­sebb, minthogy ezt a komp­lex tudáscsomagot már az ál­talános iskolában el kell sa­játítani a gyerekeknek. Ám akik ezt taníthatnák, maguk sem rendelkeznek mélyreha­tó ismeretekkel a témában. Kézenfekvő volt, hogy a Bes­senyei György Tanárképző Főiskolán önálló tanári szakként indítsák a háztar­tás-ökonómiát. A szervezést a technika tan­szék vállalta. Dr. Bágyi Péter tanszékvezető főiskolai do­censsel beszélgettünk az elő­készületekről. — Hazánkban csak a mi főiskolánk indít ősztől ilyen szakot, ezért várhatóan sok je­lentkezőből válogathatunk. Felvételi tantárgy a technika lesz. A nappali tagozaton bio­lógiát vagy technikát választ­hatnak mellette a tanárjelöltek. A másoddiplomát szerzők öt féléves képzés után kaphatnak oklevelet ebből az ismeret- anyagból. Böngésszük a tartalomjegy­zéket, amelyből összeállítják az előadások, konzultációk té­máit. A családalapításról, a családi életről, a háztartások pénzgazdálkodásáról, a ház­Szekeres Tibor illusztrációja gyakorta konfliktusokat okoz­nak ezek a gondok. Még mindig sokféle tudni­való átadása vár az iskolára. Kimaradt eddig például a köz­lekedés, amelynek fontosságát nem szükséges hangsúlyozni. Bizonyára kevesebb baleset fordulna elő, ha széles körű is­meretekkel és jó adag köz­lekedési kultúrával ülnének a volán mögé a járművezetők. A most induló tanári szak létjo­gosultságát hosszú ideje bebi­zonyította az élet. Most a főis­kolán a sor, hogy mielőbb hozzáértő szaktanárok kezdjék meg a téma oktatását az általá­nos iskolában. Az otthonteremtés tudomány és művészet tartási beruházásokról, a taka­rékosságról, a hitelekről, köl- csönökről, a családellátó és háztartási munkákról, a ház­tartás gépesítéséről, az ener­giatakarékosságról, a háztartás és a környezetvédelem viszo­nyáról hallhatnak az egyes órákon. Fontos téma lesz a táplálko­zási kultúra, az élelmiszerek beszerzése, feldolgozása, a főzési munkák megszervezé­se. Időt szentelnek a lakáskö­rülmények és a lakáskultúra alakításának, a lakáshoz jutás módjai, annak tervezése és be­rendezése is tananyag. A taka­rítás, mint klasszikus házi­munka szerepel, szó lesz a kar­bantartásról, felújításról, a kertápolásról, a kisállattartás­ról. Igen népszerűnek ígérkezik a divat, a ruházkodás, a varrás, ruhajavítás témaköre. A gyer­mekgondozás, a kulturált sza­badidő-eltöltés, a fizető ven­déglátásra, illetve a nyugdíjas. életre történő felkészülés egé­szíti ki a tananyagot. — Úgy gondoljuk, hogy harmonikusabb családi életet alakíthatnak ki azok a fiatalok, akik képesek a szerelem mel­lett a család mindennapi életét meghatározó dolgokat meg­szervezni. Legyünk őszinték, Egy anya napjai három gyerekkel Nyíregyháza (Horányi Zsu­zsa) — Áz anyuka a húszas évei végén jár. Gyermekei, három lány, sorban szület­tek évente. Á kicsi egyéves, a nagyobbak egy-egy évvel idősebbek. Szerencsére, né­hány hónapja családi házba költöztek, így könnyebb, mint az örökösföldi lakóte­lep negyedik emeletén. — Mi gyerekcentrikusan élünk. Másképp nem is lehet. Úgy osztom be a napomat, ahogy a gyerekek napirendje diktálja. Igyekszem összeköt­ni a különféle házimunkákat. Amíg takarítok, már jár a mo­sógép. Utána főzök és szakí­tok egy kis időt teregetni. A levegőzés közben bevásáro­lok. Délután hazajön apa, ját­szunk, mesét nézünk. Este, mikor lefekszenek aludni, ak­kor kezdődik nekem a nap. Ekkor nyugodtan végezhetem a házimunkát. Napközben minden percben tettre készen állunk, hogy mikor melyik gyerek mit talál ki. „Pisilni kell! Szomjas vagyok!” A két nagyobb gyerek átöle­li és puszilgatja egymást. Az anyuka elérzékenyülve beszél. — Nem akarok panaszkod­ni, mert a gyerekek szeretete ellensúlyozza a hétköznapi gondokat, és vannak, akik tő­lünk sokkal rosszabb körülmé­nyek között élnek. A szórakozás maga a gyere­kekkel való törődés, de marad idő filmet nézni, barátokhoz járni? — Szégyellem, de könyvet akkor olvastam utoljára, mikor a legnagyobb gyerekkel terhes voltam. Vasalás közben szok­tam filmet nézni, és a bará­taink inkább hozzánk járnak. Szilveszterkor, disznóvágás­kor, egy-egy közös főzés al­kalmával nagy társaság gyűlik össze. Három kiskorú gye­rekkel főfoglalkozásban is anya lehetsz. Élsz ezzel a lehe­tőséggel? — Gondoltunk rá. Mikor utána érdeklődtünk, kiderült, hogy a mindenkori legalacso­nyabb nyugdíj összegével egyezik meg a fizetés. Ez olyan kevés, hogy egy ötfős családnak egy heti étkezésére sem elég. Jó lenne úgy élni, hogy én családanyaként neve­lem a gyerekeket, ellátom a háztartást, és a férjem biztosí­taná az anyagi hátteret. k KM cLvoá LöVárí A magas vérnyomás Nyíregyháza (KM) — Nem a véletlen műve, ha egészség- ügyi témákkal foglalkozva a magas vérnyomásról igen gyakorta szó esik. Már csak azért sem, mert a rendelők­ben megforduló betegek je­lentős része is ezekkel a pa­naszokkal jelentkezik, még akkor is, ha közvetlen isme­retei a betegségről nincse­nek. Hogy a betegség gyako­riságát, elterjedését érzékel­tessük, elég, ha két számot mondunk: lakossági szűrő- vizsgálatok és hozzáértő becs­lések alapján nyugodtan kije­lenthető, hogy hazánkban a la­kosságnak közel tíz százaléka szenved magas vérnyomás­ban. Még tanulságosabb az adat, ha kiemelten, csak a fel­nőtt lakosságot vizsgáljuk. Ez esetben kiderül, hogy ez a szám a húsz százalékot is meghaladja! Nem véletlen tehát, hogy az egészségügyi kormányprog­ram is kiemelt figyelmet fordít e betegségre, illetve e beteg­ség megelőzésére, visszaszorí­tására is. Úgy vélik: a magas vérnyomás megelőzése már önmagában is jelentősen javít­hatná a közel sem örvendetes magyarországi halálozási sta­tisztikákat. Lényeges kérdés: mikor be­szélhetünk magas vérnyomás­ról? Nagyon nehéz az egyér­telmű válasz, hiszen a dolog egyénenként változik, nem húzhatunk éles határvonalat, s nem mondhatjuk azt, hogy e fölött magas, alatta pedig ala­csony, illetve normális a vér­nyomás. Elsőként azzal kell tisztában lennünk, hogy a vérmyomást a szívizomzat működése tartja fenn, nagysága pedig mindig aszerint változik, hogy a szív éppen összehúzódott vagy el- emyedt állapotban van-e. Ma­gas vérnyomásról akkor be­szélhetünk, ha bármelyik érték megemelkedik, s akkor is, ha az értékek együttesen is maga­sak. Mindezek ismeretében érthető, ha látatlanban senki nem adhat a magas vagy ala­csony vérnyomással kapcso­latban tanácsokat, hiszen an­nak elbírálása minden esetben az orvos, a szakember dolga. A megítélésben az eddigieken kívül szerepet játszik az élet­kor, a testsúly, s nem utolsó sorban az, milyen egyéb be­tegségei vannak az illetőnek. A magas vérnyomás beteg­séget, idegen szóval hipertó­niát akkor is kezelni kell, ha történetesen nem okoz pa­naszt, illetve nem nyújtja a jel­lemző tüneteket: nem szédül az illető, tarkótájon nem fáj a feje. S hogy miért fontos az időben megkezdett gyógyke­zelés? Legfőképpen azért, mert a hosszan tartó magas vérnyo­más betegség következménye­ként károsodik a szívizomzat, ezzel összefüggően csökken a koszorúereken áthaladó vér­mennyiség, aminek eredmé­nyeként szívtáji fájdalmak je­lentkezhetnek. Bizonyított a magas vérnyomás érelmesze­sedést okozó hatása is, amely igen gyakori lehet a végtagok erein, de súlyosan károsíthatja a szemfenék ütőereit is. Lényeges kérdés: hogyan előzhető meg a sok kellemet­lenséggel járó, igen gyakori betegség? Rendkívül fontos az úgynevezett rizikófaktorok, azaz a hajlamosító tényezők kizárása: az elhízás, a kevés mozgás, a dohányzás, az italo­zás, valamint a tartósan fenn­álló idegfeszültség megszün­tetése. Mindezek mellett a helyes táplálkozás, az ésszerű, egész­séges életmód megváltoztat­hatja, nagyban csökkentheti a magas vérnyomásos megbe­tegedések számát, s ennek kö­vetkezményeként csökkenhet a hazánkban ma még sajnála­tosan magas hirtelen szívhalál és az agyvérzés. 10 KfIfI CSALÁD OTTHON 1993 február i kedd Heti etrendajanlat

Next

/
Oldalképek
Tartalom