Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-24 / 46. szám

1993. február 24., szerda KÜ LPOLITI KA Nagykereskedők állnak Párizs egyik elővárosi halpia­cán: egyikük egy norvég lazacot tart a kezében, s vizs­gálják a körülöttük fekvő halakat. Kedden kora reg­gel a francia halá­szok ugyanis szét­verték a piacot, til­takozva az olcsó külföldi hal ellen, amely lenyomja a belföldi árakat AP-felvétel A Bankfórum előtt az EK-csatlakozás A felvétel hozzájárulhat az összeurópai gazdaság megszilárdításához Prága (MTI) — Henning Christophersen, az Európai Közösség Bizottságának alel- nöke úgy véli: 1996-ban meg­kezdődhetnek a tárgyalások az EK-ba belépni szándékozó újabb — kelet-közép-európai — államokkal. A tagfelvételre semmilyen befolyást nem gya­korol majd, hogy ezek az or­szágok egyenként, vagy pedig csoportosan fogják-e beadni csatlakozási kérelmüket. Azt az országot fogadják maguk közé, amelyik eleget tesz a fel­tételeknek. Ezt hangoztatta keddi, prágai sajtóértekezletén Christophersen, aki a hétfőn este megnyitott Európai Bank­fórumra érkezett a cseh fővá­rosba. Az EK Bizottság alelnöke szerint valamelyik jelentkező állam esetleges készületlensé- ge nem befolyásolhatja a má­sik felvételét. A sajtóértekez­let előtt, magán a Bankfóru­mon tartott beszédében, Chris- tophersen arról is szólt, hogy az EK nem hív fel csatlakozás­ra egyetlen külső országot sem. A közeli jövőben EK- taggá válhat azonban több EFTA-ország, így Svájc, Ausztria, Finnország’és Nor­végia. A volt kommunista or­szágok felvétele szerinte hoz­zájárulhat az emberi jogok, il­letve a gazdasági élet össz­európai megszilárdításához. Christophersen — a Bank­fórum résztvevői előtt — di- csérőleg szólt a Csehország­ban, Lengyelországban és Ma­gyarországon sikeres liberali­zálási, illetve gazdaságstabili­zálási folyamatról. A soron le­vő szisztémaváltoztatások azonban, amelyek egyebek közt a privatizációval és a vál­lalatirányítás hatékonyságá­nak növelésével kapcsolato­sak, sokkal igényesebb felada­tot jelentenek — figyelmezte­tett. Henning Christophersen nyomatékkai szólt a piaci fel­tételek következetesebb érvé­nyesülésének szükségességé­ről — így arról, hogy a volt kommunista országokban a si­kertelen vállalatokkal szem­ben le kell folytatni a csőd­eljárást. (A Cseh Köztársaság­ban áprilisban készülnek a csődtörvény bevezetésére.) Christophersen külön talál­kozott a nap folyamán Václav Klaus cseh miniszterelnökkel. A Klaus irodája által közzétett tájékoztató szerint az EK Bi­zottság alelnöke nagyra érté­kelte a cseh gazdasági reform eddigi eredményeit. Ennek alapján megvannak az előfel­tételek ahhoz, hogy viszony­lag sima legyen majd a Cseh Köztársaság EK-tagfelvételé- nek az elbírálása. Jacques Attali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke arra hívta fel a Bank­fórum résztvevőinek figyel­mét, hogy néhány posztkom­munista országban a piac he­lyett a maffia látszik győzedel­meskedni. Nyugaton a nem hatékony ipari ágazatok tönk­remennének a hatalmas adós­ságok miatt. A működőképes bankszektor a piacgazdaság kiépítésének alapfeltétele — mondta Attali. Franz Vranitzky osztrák kancellár kedden fogadta a kétnapos ausztriai látogatá­son tartózkodó Hanna Suchocka lengyel miniszterelnököt AP-feivétel Emelkedik az olaj ára Oroszországban csökken a kőolajtermelés London, Moszkva (MTI) — Először emelkedett a múlt év novembere óta hordónként 19 dollár fölé a kőolaj ára. Megfigyelők szerint a hét eleji áremelkedés az első konkrét eredménye annak a múlt héten létrejött megállapodásnak, amelynek értelmében az OPEC napi 1,5 millió hordó­val visszafogja termelését. Londonban kedden napközben áprilisi szállításra az Északi- tengeri Brent kőolajfajta ára 19,04 dollár volt hordónként. Az OPEC-országok egy­mást után biztosítják a világot, hogy a termelés visszafogásá­ról született döntést ténylege­sen be kívánják tartani. A tőzsdék ezt kezdetben megle­hetősen kételkedve fogadták, mivel a szervezet tagjai koráb­ban nem egy esetben tettek már hasonló ígéretet, de a valóságban azt nem tartották be. A Brent kőolaj ára a múlt év októberében még 21 dollár volt; ez 1993. január elejére 17 dollárra esett. A Reuter által idézett egyik szakértő azzal számol, hogy a nyersanyag ára áprilisra 20 dollár lesz. Kisebb mértékben ugyan mint tavaly, de az idén is csökken Oroszországban az olajtermelés. Az orosz ener­giaügyi miniszter becslése szerint az olajtermelés az idén 12 százalékkal esik vissza a múlt évi 14 százalékot követő­en. A volt Szovjetunió olajter­melésének 99 százaléka Oroszországra esik ugyanúgy, mint a szén és a földgáz na­gyobbik hányada. A szakmi­niszter megjegyezte: az olajki­vitel adja az orosz exportbevé­telek 60 százalékát. Az orosz olajiparnak gondo­kat okoz, hogy a Szovjetunió utódállamai 1,8 billió rubellal tartoznak. Cseh álláspont a bősi kérdésről Prága (MTI) — A cseh par­lament képviselőháza kedden jóváhagyta azt a kormányelő­terjesztést, amelynek értelmé­ben a Cseh Köztársaság nem válik részes jogutóddá a bős­nagymarosi vízi erőműrend­szer építéséről és üzemelteté­séről kötött, 1977-es csehszlo­vák-magyar szerződésben. A parlamenti határozat azt jelenti, hogy Csehország hi­vatalosan is kimondta érdekte­lenségét Bőssel kapcsolatban, és e kérdéskör — Csehszlová­kia két utódállama közül — kizárólag a Szlovák Köztársa­ságot érinti a továbbiakban. A kormány előterjesztését megindokló Josef Zieleniec külügyminiszter utalt arra, hogy az 1977-es szerződés Csehország területét nem érin­ti, hiszen a bősi erőmű Szlová­kiában található. A csehszlo­vák szövetségi vagyon ketté­osztása során az ingatlanva- gyonok tekintetében a területi elvből indultak ki, vagyis a bősi erőmű Szlovákia vagyo- nává vált. Ha a Cseh Köztársaság is ré­szes utódállam lenne a szerző­désben, akkor ez azt jelentené, hogy Prágát is bevonják a szlovák-magyar vitába, ami megterhelné a cseh-magyar viszonyt — mondta Zieleniec. A külügyminiszter Prága és Budapest viszonyát jónak, a kölcsönös érdekek alapján in­tenzíven fejlődőnek minősí­tette. Említést tett az indoklás­ban a szlovák külügyminiszté­rium január 4-i jegyzékéről is, amelyben Pozsony azt indítvá­nyozta: a csehszlovák-magyar erőműszerződés összes aktí­vuma és passzívuma a Szlovák Köztársaságra szálljon át. Kelet-Magyarország 1 1 Külpolitikai jegyzet __________ Az erős forint Sipos Béla P énz, pénz, pénz. Elu­ralkodott világunkban a pénz szeretete — mit sze- retete? —, imádata, isten­ként tiszteljük. Tisztelhetjük is, mert úgy tartja a mondás, hogy pénzt csak pénzzel lehet csinálni. Meg is pró­bálják sokan kis hazánkban és a nagyvilágban egyaránt. A végeredmény pedig az em­berek ügyességében rejlik. De nemcsak a magánembe­rek, az állami szféra is azon fáradozik, minél nagyobb legyen a bevétele. Nem is múlik el nap, hogy a távirati iroda ne jelentene a pénzzel kapcsolatos valamilyen kül- és belpolitikai hírt. Tegnap több pénzes hírt is közölt. A tokiói tőzsde keddi nyi­tásakor újabb rekordot dön­tött a dollár, árfolyama 116,4 jen volt. A pénzpiacon változatlanul tartja magát a várakozás, hogy a vezető ipari országok pénzügyi ve­zetői a hétvégén a jen erő­sítésében állapodnak meg, ezért a tokiói tőzsdén foly­tatódott a dollár eladása, il­letve a jen felvásárlása. Oroszországból érkezett a következő hír: a keddi tőzs­denapon ismét negatív re­kordot állított fel a rubel ár­folyama a dollárral szemben a moszk\’ai bankközi valu­tapiacon. Kedden az ameri­kai pénz minden egyes da­rabjáért 572 rubelt lehetett kapni. A múlt héten az árfo­lyam tartotta az 559 ru­bel-dolláros szintet. Szlovákiában tárgyalt a hét elején a Nemzetközi Va­lutaalap küldöttsége, s a megbeszélés kellős közepén Julius Tóth szlovák pénz­ügyminiszter azzal állt fel, hogy nem járul hozzá a ko­rona leértékeléséhez. Ké­sőbb derült ki, egy leértéke­lés akár ötvenszázalékos áremelkedést is jelenthetne északi szomszédunknál. Az pedig márcsak színes írásként hatott tegnap az MTI hírpalettáján, hogy a Mercedes autók ajtókilin­cseinek gyártásához fel­használják a keletnémet fémpénzt, az alumíniumchi- pekként emlegetett márká­sokat és pfennigeseket. Az egyik kölni fémújrafeldolgo- zó cég már 600 tonnát ren­delt belőle. Lám, mindenütt ott van a pénz, a tőke. Életünk minde­gyik percében jelen van, ha akarjuk, ha nem. Az ungvári korzón sétálva ismeretlenek szólítják meg a magyar tu­ristát: forintot kérnek kupo­nért. Alku közben gyorsan szökik az álfolyam. Élőször 14 ezret kínálnak ezer forin­tért, de ezresével akár 17-18 ezerig is felszalad. Aztán el­ér egy pontot, ahol mindkét fél úgy érzi jól járt, boldo­gan távoznak. Az állam mindenütt védi a saját valutáját. Már ameny- nyire lehet és megengedi a kereslet-kínálat. Védi, s ez­zel együtt a saját állampol­gárát is védi a vágtató inflá­ciótól. Persze mindebből az állampolgárt csak az érdek­li, mit vásárolhat meg a boltban, mennyiért, s az sem utolsó szempont, hogy mi­lyen pénznemmel. Szeren­csére Magyarország elért egy olyan szintre, amikor térségünkben erős, jó va­lutának számít a forint. A konvertibilitását is egyelőre az tartja vissza, hogy fel kel­lene értékelni, ami igazán kedvezőtlenül hatna a ma­gyar termékek árára. így hát még marad a forint erős va­lutának és továbbra is a gyengélkedő dollárhoz ha­sonlítjuk. Fejadag naponta Szomáliái asszonyok állnak sorba kedden délelőtt Mogadishuban, hogy megkapják a napi gabona éieimiszeradagjukat egy élelmezési központban AP-felvétei

Next

/
Oldalképek
Tartalom