Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-24 / 46. szám

12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. február 24., szerda Egy hónapig hangolják Új orgona Tihanyban Budapest (MTI) — Ezen a nyáron várhatóan harmadszor is újjászületik a tihanyi apátsá­gi templom sokak által meg­csodált hangú orgonája. Éve­ken keresztül ezrek zarándo­koltak Tihanyba, a Filharmó­nia által szervezett orgona­hangversenyekre, de kevesen tudták, hogy a hangszert ma is az 1765-ben készült, finoman megmunkált orgonaszekrény fogadja magába. Az a szek­rény, melyet az Ausztriából származó Stuhlhof Sebestyén tervezett és alkotott meg a ba­rokk templom fából faragott, festett berendezéseivel és ara­nyozott szobraival teljes össz­hangban. Az eredeti orgona, Silber­mann salzburgi mester mun­kája, egészen 1945-ig szolgál­ta a bencés rendi kolostor cél­jait, amikor is közvetlenül a virágvasárnapi mise után grá­nát csapódott be és elpuszítot- ta a becses hangszert. A hábo­rút követően a pécsi Angster cég vállalta a helyreállítást. Hárommanuálossá alakították, korszerűsítették a működését, s a Filharmónia bekapcso­lódásával bizonyos bővítése­ket is végrehajtottak. Az idő azonban eljárt az or­gona fölött, s a templombelső restaurálásának egyik lépése­ként a német cégek előtt pá­lyázatot nyert Aquincum or­gonaépítő üzem 2 manuálos, pedálos, 24 regiszteres új or­gonát szerel be a még mindig eredeti pompájában mutatko­zó, több mint kétszáz éves or­gonaszekrénybe. Bár a temp­lombelsőben még állványerdő fogadja majd a látogatókat, de várhatóan már július 15-én megszólal a barokk muzsika az új orgonán. Előtte azonban közel egy hónapig tart a han­golás, s ez alatt csak a szent­misék idejére nyitják ki a templom ajtaját. Gyöngykánon a Petőfi Csarnokban Budapest (MTI) — A Gyöngykánon című oratórium és koreográfia február 24-én és 25-én este hallható, látható a Petőfi Csarnokban. Az Artus amatőr egyesülés előadása egy öreg csavargóról szól, aki tu­dását átörökíti tanítványainak. Az Apokrifokból fordított, fel­nőtteknek szóló „mese” szín­folt a mai kopár világban - mondta Goda Gábor, az elő­adás rendezője. A magyar- osztrák-svájci koprodukció­ban a mesélőn és a hat tánco­son kívül 12 tagú gyermekkó­rus is szerepel. Az 1985-ben alakult együttesnek ez már a kilencedik bemutatója. In Line Group Főleg saját zenéjüket játsszák Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi közönség már két korábbi koncerten hall­hatta és láthatta a magyar jazzélet egyik legkiválóbb együttesét, az In Line Groupot. Ma, február 24-én ismét ellátogat a megye- székhelyre a Vasvári Pál, Csepr égi Gyula és Tóth Gyula által 1989-ben alapí­tott zenekar. A városi mű­velődési központban 19 óra­kor kezdődő koncertjükön az állandó tagokon kívül (Csepregi — tenor és szop­rán szaxofon, Vasvári — hathúros basszusgitár, Tóth — szóló- és ritmusgitár) fel­lép Bori Viktor, aki a billen­tyűs hangszereket kezeli, valamint a dobvirtuóz Kő­szegi Imre, aki a Hungarian Jazz Supergroup tagjaként tavaly októberben járt Nyír­egyházán, és együtt játszott a szupercsapatban — csak­úgy, mint ahogyan ez most is „meg fog történni” — Csepregi Gyulával és a „basszuskirály” Vasvári Pál­lal. (Kőszegi egyébként több mint húsz éve szerepel olyan legendás zenekarokban, mint a Rákfogó, a Satumus vagy a BDS Collection.) Az In Line Group csak­nem kizárólag saját zenét játszik, mely az úgynevezett Euro-jazz stílusban kom­ponált darabokból áll. Ké­pünkön a csapat gitárosa, Tóth Gyula látható játék közben. Négy nap Tulipánországban Tanárszemmel egy hollandiai kőrútról Nyíregyháza (KM — Boros László) — A földrajzot nem lehet csak tankönyvből meg­tanulni, megtanítani. Köz­vetlen, személyes élményre, ismeretszerzésre van szüksé­ge annak, aki tanulja, s fő­ként annak, aki tanítja. Ezért fogott össze és szerve­zett meg egy rövid hollandiai utat három, nyíregyházi fő­iskolai oktató: Kormány Gyula, Boros László és Vi­tányi Béla. Utibeszámolójuk- ból közöljük az alábbi rész­leteket. Közel két éve vártunk az in­dulás pillanatára. Bécs, Pas- sau, Frankfurt érintésével ju­tottunk el Hollandiáig. Úticé­lunk a mintegy 60 000 lakosú kisváros, ’S Hertogenbosch volt. Vendéglátónk, újdonsült barátunk, Kondor Tibor a Nyírségből elszármazott ró­mai katolikus lelkész aggódva, nagy szeretettel és meleg étel­lel várt. A kis papiak megtelt magyar turistákkal, sokáig be­szélgettünk az itthoni és az ot­tani dolgokról, majd nyugovó­ra tértünk, hogy frissen kezd­hessük el másnap a kis, alig több mint 41 ezer négyzetkilo­méter kiterjedésű, de nagy lé­lekszámú (14,5 millió), nagy népsűrűségű (350 fő/négy- zetkilométer) és kiváló ered­ményeket elérő ország és népe megismerését. Világkikötő — Rotterdam Kora reggel szitáló esőben a Rajna déli ágát a Waalt és számtalan csatornát kereszte­ző kitűnő autópályán iftdul- tunk Európa, s a világ egyik legnagyobb kikötővárosa, Rotterdam felé. A városhoz közeledve egyre sötétebb, vészjósló felhők tornyosultak felettünk, amelyből néhány perc elteltével nyári felhősza­kadásra emlékeztető víztömeg zúdult mikrobuszunkra. Leg­nagyobb meglepetésünkre, mire a városközpontba értünk, elállt a szakadás, s így nem volt akadálya a városnézés­nek. A II. világháborúban szinte teljesen elpusztult, ma 1 millió lakosú városban kevés a műemlék. A lebombázott régi A névfelvétel Alapítvány, rajzpályá; Nyíregyháza-Sóstóhegy (KM — Kállai) — Idestova egy éve lesz, hogy Nyíregy­háza-Sóstóhegy korábban „névtelen” általános iskolája a „keresztségben” a megye- székhelyhez is több szállal kötődő lírikus, Szabó Lőrinc nevét kapta. Az intézmény tantestülete, szülői munkaközössége és ter­mészetesen maguk a diákok is — öregbíteni kívánván iskolá­juk hímevét, őrizni és tovább­vinni most már névvel „fém­jelzett” hagyománnyait — a tavalyi, ünnepélyes névadó óta sem tétlenkedtek. A manapság mind elterjed­tebbé váló alapítványi formát választották a legtehetsége­sebb tanulók támogatására. A Szabó Lőrinc Alapítvány számlájára befolyó pénzössze­gekből — melyen, Földesi Ist­ván igazgató tájékoztatása szerint, már eddig is szép sum­ma gyűlt Össze — az idegen nyelvek, a sport, a turisztika és a számítástechnika terén ki­emelkedő tanulói és nevelői teljesítményeket kívánják se­gíteni és honorálni. (Mivel az alapítványtevők továbbra is várják az adományokat, álljon itt a számlaszámúk: OTP 449­Holland táj szélmalommal épületek helyén sokemeletes, modem üvegpaloták emelked­nek. Néprajz és hajózástörténet A Nieuwe Maas (Új Maas) partján álló néprajzi em­lékeket és a pompás régi ha­jókat, hajózási és halászati eszközöket bemutató Tengeré­szeti Múzeum megtekintése és az elmaradhatatlan fotózás után a várostól nyugatra több tíz kilométer hosszúságban húzódó, évente több mint 290 millió tonna ám fogadására és továbbítására alkalmas kikötői negyed látványa nem minden­napi élményt nyújtott. A hatal­mas dokkokban több tízezer tonnás tengerjárók vártak a ki- és berakodásra, a parton pedig modem kőolajfinomítók, vas- és fémfeldolgozó üzemek, sokezer köbméteres, hófehérre festett kőolajtartályok százai sorakoztak példás rendben. A mesterségesen kiépített kikö­tőtől néhány száz méterre hú­zódó tengerparton, ahol szinte állandóan erős szél fúj, magas, karcsú acéloszlopokra épített, a repülőgépek légcsavarára emlékeztető szerkezetek ter­melik szorgalmasan a villa­mos energiát. Ott tartózkodá­sunk második napján Utrecht, Amsterdam és az IJssel-tó környéke volt az úticélunk. Az ország ezen részében az autópálya a tenger szintjénél 2-6 méterrel alacsonyabb, tö­kéletes síkságon, ún. mélyföl­dön halad keresztül. Az üde­zöld, dúsfüvű, vizenyős, nyíl­egyenesen vezető csatornák övezete legelőkön vastag gyapjúbundába öltözött, kövér juhok és szemlátomást nagy tejhozamú fekete-fehér tehe­nek legeltek békésen. A mi korszerű, olykor fényűzőnek tűnő állattartó telepekhez szo­kott szemünknek különös volt látni az ottani rideg állattar­tást. Marten sajtos ékszerdoboza Nagy élményt nyújtott az Amszterdamtól északra fekvő, sajtjáról nevezetes Eidam és az IJssel-tó partján levő kis halászfalu, Marten. Amíg Utrechtben a keleti bazáme- gyedekre emlékeztető, színes, mindenféle árut kínáló, moz­galmas piacon választhattunk a sokféle sajt között, addig Ei- damban ugyanazt több tucat üzletben tehettük meg. Martén jubileumára készülnek cat, szavalóverseny 98008-36014-2 Adószám: 19210520-1-15. A számlára befizetők az adomány össze­gét leírhatják az adóalapjuk­ból.) A sóstóhegyi általános mind erőteljesebben nyit „kifelé”. Kapcsolatteremtő, hímévnö- velő szándékaikat jelzi, hogy a megye általános iskolásainak meghirdették a Szabó Lőrinc - rajzversenyt. Pályázni lehet a költő bármely verséhez készí­tett illusztrációval, amelyhez csatolni kell a kiválasztott köl­temény szövegét. A pályamű elkészítésének technikáját és az alkotás méretét maguk a versenyzők választhatják meg, ebben a szervezők semmiféle kötöttséget nem szabnak. Fon­tos tudnivaló, hogy március 15-ig lehet benevezni az iskola címén (4481 Nyíregyháza- Sóstóhegy, Igrice u. 6.). A be­küldött munkákat két kategó­riában (alsó és felsőtagozat) zsűrizik, a legsikeresebb alko­tásokból pedig március 29. és április 2. között kiállítást ren­deznek. Az iskolanévadó műveit fel­vonultató szavalóversenyt — szintén a megye általános is­kolásainak — ugyancsak két kategóriában rendezik meg. A versmondóknak március 15-ig kell benevezniük. Amint a szervezők elmondták, a jelent­kezők számától függően elő­döntőt is tartanak, a döntőre pedig március 31-én, 9 órától kerül sor. A versenyzőknek Szabó Lőrinc egy versét kell elmondaniuk, és ezenkívül meg kell tanulniuk egy sza­badon választott költeményt. A két verseny eseményei be­épülnek a március 29-től áp­rilis 2-ig megrendezendő Sza­bó Lőrinc-napok programjába. A jelzett időszakban sport- eseményekre kerül sor, már­cius 30-án pedig nyitott taní­tási napot tartanak. De nem feledkeznek meg a diákélet egyik hagyományosan furcsa dátumáról, az április 1-jéről sem! Ezen a napon — a maga várható, összes különlegessé­gével, meglepetésével együtt — fordított nap lesz a suliban. Végezetül pedig ismét egy komoly dolog. A szépen gya­rapodó, a munkafeltételeit fo­lyamatosan javító iskolában most épül a 12x24 méteres tor­naterem. A tervek szerint — ha semmi váratlan akadály nem jön közbe — április 30-án átadják ezt, a testi nevelése szempontjából igen fontos ob­jektumot a tanulóknak. A SZERZŐ FELVÉTELE olyan, mint egy előző századokból itt maradt takaros ékszerdoboz. Zegzugos, szűk utcácskáit zöld és sötétbarna színű, fehér ablakkeretű há­zacskák szegélyezik. Zárkózott emberek, nyitott porták A holland falvak nem ha­sonlítanak a nálunk megszo­kott településformához. In­kább kisvárosias, kertvárosias jellegűek. Ritkák a tágas gaz­dasági udvarok, a falusi porták zömükben kis alapterületűek. Konyhakertet, gazdasági ud­vart a településen belül alig láttunk. A házak előtti elő- kertek általában kicsinyek, gyepesítettek, vagy díszcser­jékkel vannak betelepítve. A nálunk alkalmazott magas ke­rítés ott ismeretlen, legfeljebb alacsony dísznövény jelzi a porta határát. Tapasztalataink szerint a holland ember kissé zárkózott, főleg vasárnap nem szereti, ha idegenek zavarják. Ugyanakkor nyitott is, mert a legtöbb ablakról hiányzik a függöny, így a családi élet — a legintimebb részeit leszámítva — az utcai járókelők szeme előtt játszódik le. Kárpátaljai nyelvleckék Ungvár (MTI) — Három könyvet jelentetett meg szinte egy "időben Ungváron a Hun­garológiai Központ és az Álla­mi Egyetem magyar filológiai tanszéke. Mind a három kiad­vány egy célt szolgál: a nyelv- tanulást. Kettő közülük azon ukrán, illetve orosz ajkúak számára készült, akik magya­rul szeretnének tanulni, egy pedig a magyarokat segíti az ukrán nyelv önálló elsa­játításában. A könyvecskékben közölt nyelvleckék anyaga röviden taglalja a tananyagot, beszéd­központú, s a szókincs legak­tívabb részét mozgósítja. A szerzők 25 leckében ismerte­tik a témát, s mindegyik lecke 6-8 óra munkát igényel. Az a magyar, aki ukránul akar ta­nulni, ez idő alatt 1500-2000 szót sajátíthat el, s megis­merkedhet az ukrán hangtan és nyelvtan alapjaival. A szerzők mindenekelőtt a kárpátaljai magyarokat, ukrá­nokat, oroszokat szeretnék se­gíteni egymás nyelvének meg­ismerésében, de hasznosak le­hetnek a kézikönyvek azok számára is, akik gazdasági, il­letve üzleti kapcsolatban van­nak Ukrajnával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom