Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-06 / 4. szám
1993. január 6., szerda TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 Nincs túl a válságon az SZDSZ Vélemények az Szabad Demokraták Szövetsége állítólagos balra tolódásáról Budapest (ISB - Domb- rovszky Ádám) — Egységes, sikeres pártnak mondta magát a Szabad Demokraták Szövetsége az elmúlt évi küldöttgyűlését követően. A parlamenti frakcióban Bertha Zoltán és Mózes Mihály távoztával már csak két hajdú-bihari ül, közülük Hódosán Róza épp e fentiek szellemében nyilatkozott lapunknak. Molnár Tiborról viszont tudtuk, hogy a választásokon a Polgári Demokrata Kör tagjaként a későbbi nagy vesztest, Tölgyessy Pétert támogatta. Vajon miként illeszkedik Molnár Tibor s köre a Szabad Demokraták Szövetsége új struktúrájába? Erre voltunk kíváncsiak, amikor interjút kértünk Hajdúböszörmény országgyűlési képviselőjétől. — Az SZDSZ a nyugat-európai típusú polgári demokrácia mellett állt ki 1990-es választási jelszavaiban — kezdte mondandóját Molnár Tibor. — A kampánynak elég kemény antikommunista színezete volt, ami utólag nézve választási fogás lehetett. Ez alapján sokan úgy gondolkod- tuk, hogy az SZDSZ távol tartja magát a baloldaltól és egy erős polgári középpártot fog megjeleníteni. Ám furcsa módon egyszer csak észrevettük, hogy a párt elindult balra. Amikor Tölgyessy pártelnök lett, az ő deklarált liberális polgári közép-politikájában az összes meghatározó ügyvivő nem akart részt venni. Áz az egy év arról szólt, hogy miként vegyék ki Tölgyessy kezéből a pártvezetést. Ezt nagyon okosan meg is valósították. Pető Iván lett a pártelnök, s az új vezetés a balközépet célozta meg, és ebben a balt hangsúlyosan aláhúzom. — Ön, vagy mondjuk úgy: a polgári demokraták meddig tudnak ezzel lépést tartani? — A polgári demokraták, amikor Pető Iván megnyerte a pártelnökséget, elhatározták, hogy ettől függetlenül tovább dolgoznak a polgári demokratikus irányvonal erősítésén. Megpróbáltunk egy alternatívát megjeleníteni, hogy azok, akiknek az említett irányváltás mégsem fogadható el, találjanak maguknak politikai érdekképviseletet az SZDSZ-en belül. Ám az egyik legjelentősebb vezéralak, Kádár Péter váratlanul távozott a Kereszténydemokrata Néppártba. Ez megnehezítette a helyzetünket. Az is megnehezíti az elképzeléseinket, ahogy ez az új pártvezetés elhelyezkedett a hatalomban. A velük egyet nem értő alárendelt alkalmazottak körében egy erőteljes csendes tisztogatást kezdett el. — Fazekas Zoltán esetére gondol? — A Hajdú-Bihar megyét érintő Fazekas-ügy és a Békés megyét érintő Dancs-ügy és az SZDSZ belső újságot érintő Béky Gabi főszerkesztőségről való leváltásának az ügye, és még sorolhatnám. Azaz a lényeges posztokról a velük tökéletesen egyet nem értő embereket leváltják, kiszorítják. — A küldöttgyűlés után hallatlan nagy egységről, egy sikeres párt újraindulásáról beszéltek, arról, hogy az SZDSZ túl van a válságon. Mi a véleménye erről az egységről? — Az SZDSZ nincs túl a válságon. Addig legalábbis, amíg azok le nem szakadnak róla, akik ezzel a politikai irányvonallal nem értenek egyet. Mert ez a frakción és a párton belül is egy jelentős tömeg. •— A vidéki párttagságot ismerve nem lepődöm meg azon, amit mond, de a frakcióban is így volna? Hiszen onnan már jónéhányan távoztak! — Igen, a frakción belül is. Vannak olyanok, akik ezt magukban elfojtják, arra gondolva, hogy másfél év múlva már egy új választásokon legfeljebb nem indulnak, viszont vannak olyanok, akik gondolkoznak, hogy ebben a helyzetben mi a lelkiismeretüknek megfelelő teendő. — Az ön számára mi az? — A magam részéről azt tartom egy politikustól elvi álláspontnak, hogy pusztán azért, mert nem az ő általa favorizált személy vezeti a pártot, még nem kell azonnal elszaladni, hanem meg kell várni, hogy mit csinál az új vezetés. Ebben a helyzetben most én olyan tendenciákat látok^ ami nekem nem tetszik. Elcsúsztunk balra. Fazekas Zolinak a szervezői székből való eltávolításával sok olyan szervezetet választottak le, akikkel mi 1990-ben együtt küzdöttünk. Ez engem mélyen érint, mert azokról van szó, akikkel a semmiből csináltuk az 1990- es kampányt. Ebben a helyzetben nekem el kell gondolkodnom azon, hogy merre lépjek. — Milyen lehetőségei vannak? — Talán még van esély arra is, hogy az SZDSZ tér vissza a 89-90-ben kitűzött céljaihoz. Konkrét választ éppen ezért e kérdésemre nem tudok adni. Tény, hogy figyelem az új pártkezdeményeket és itt van még az MDF januári országos nagygyűlése is, azon is sok múlik. Nem, arról nincs szó, hogy az MDF-be lépnék be, de elképzelhetőnek tartom, hogy az MDF-ből európai értékeket képviselő országgyűlési képviselők kiválnának. Vannak köztük olyanok, akikkel nagyon hasonló nézeteket vallók. Ha ez megtörténne, akkor anynyi képviselő szakadna el különböző pártokból, hogy ezek az emberek akár valamilyen új csoportosulásban találnák meg a politikai helyüket. Csöndes napok a tőzsdén Irányadó árcentrum kezd kialakulni Budapest (ISB — Sinka Zoltán) — Alig több mint egy hónapja, tavaly december 1- jén vezették be a kárpótlási jegyet a tőzsdére. A szakemberek nem vártak lényeges változást a papírok tőzsdei forgalmazásától — sem az árfolyam, sem a kereslet alakulása tekintetében — s ma már elmondható, hogy nem kellett csalódniuk. A tőzsdei nyitó ár a kárpótlási jegy névértékének 79 százaléka volt. Ez nagyjából megegyezett a tőzsdén kívül már korábban kialakult árral, annál legfeljebb 1-2 százalék- ponttal volt magasabb. Tőzsdei szakemberek szerint a forgalom nem jelentős, ami részben annak tudható be, hogy a tőzsdén kívüli értékesítés kevesebb technikai bonyodalommal jár. Lazur László, a Budapesti Értéktőzsde osztályvezetője szerint a kárpótlási jegy mint értékpapír, forgalma elsősorban az Állami Vagyonügynökség által éppen felkínált állami vagyon minőségével függhet össze. Megfigyelhető volt, hogy a Pick-részvények cseréjekor megugrott a forgalom, de az adókedvezmények is sokakat ösztönözhettek az év végén ilyen jellegű befektetésre. Az, hogy a tőzsdén kívül jóval élénkebb a kárpótlási jegyek forgalma, többek között az országos tőzsdei hálózat hiányának köszönhető. A nagyobb brókerházak többsége sem tart fenn vidéken irodát, így annak, aki nem akar Budapestre utazni, marad a tőzsdén kívüli, magánforgalomban történő értékesítés lehetősége. A kínálati oldalon pedig szinte csak magánemberek, maguk a kárpótoltak jelennek meg — míg a vásárlók között elsősorban profi befektetők, intézmények, vállalkozások találhatók. Valószínű, hogy a magánemberek számára kedvezőbb, ha azonnal és egyszerűbben pénzzé tudják tenni a kárpótlási jegyet, még ha a tőzsdei árfolyamnál némileg alacsonyabb áron is. A Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. a kárpótlási jegyet forgalmazó konzorcium vezetője volt. Jasper Miklós, a részvénytársaság ügyvezető igazgatója a tőzsdei bevezetés legfőbb eredményének azt tartja, hogy kezd kialakulni egy jól látható árcentrum, amely mindenki számára irányadó lehet. Az egy hónapos árindex alapján megfigyelhető, hogy a tőzsdén kisebb a kárpótlási jegyek árfolyamingadozása, mint a tőzsdén kívüli értékesítésben. A 79 százalékos nyitóár egyben a legkisebb mérték is, a legmagasabb ár azonban nem haladta meg a névérték 81 százalékát. (A tőzsdén kívül 78-82 százalék között ingadozik az árfolyam.) Jasper Miklós szerint a technikai akadályokon túl pszichológiai okai is vannak a nagyobb tőzsdei ügyletektől való tartózkodásnak. A nyilvánosságot senki nem szereti — véli —, főleg nem, ha nagyobb összegről van szó. A pénzügyi szempontból jelentős üzletek elsősorban az első- és önprivatizáció során köttetnek, ezek pedig értelemszerűen nem jelennek meg a tőzsdén. Mindent összevetve: a szakemberek úgy gondolják, a kezdeti csöndes napok után hosszú távon sem várható megrázkódtatás a kárpótlási jegyek tőzsdei forgalmában. Expo-menetrend 1993-ra Református tanítóképző Debrecen (MTI) — A Magyarországi Rerformátus Egyház ez év január 1-jei hatállyal visszakapja a debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola, az 1. számú gyakorló iskola és a Maróthi György Kollégium és Könyvtár tulajdonjogát. A szerződés értelmében a Magyarországi Református Egyház vállalja, hogy az épületek tulajdonjogával együtt a főiskolát is átveszi, abban tanítóképzést folytat. Ezzel nemcsak a református szellemiségű tanítók képzésének lehetőségét kívánja megteremteni, hanem — történelmi hagyományainak megfelelően — az állam és mások által fenntartott iskolák számára is képez tanítókat. Budapest (MTI) — Az 1996-os budapesti világkiállítás sikeres megrendezése érdekében mihamarabb szinkronba kell hozni a főváros és a programiroda fejlesztési elképzeléseit, s a sarokpontokat meghatározva rövid időn belül együttműködési megállapodást kell kötniük — véli Kassai Róbert, a Világkiállítási Fórum elnöke, aki kedden az idei esztendő világkiállítással kapcsolatos feladatairól nyilatkozott az MTI munkatársának. A legfontosabb teendők között szerepel többek között a IX. kerületi volt MÁV-pálya- udvar területének beépítéséről szóló tenderek kiírása. Mint ismeretes, az előzetes pályázati felhívások már tavaly megjelentek, s azokra kellő érdeklődés mutatkozott. Mintegy 300 pályázó jelentkezett a budai oldal — a 36 hektáros tényleges világkiállítási terület — mélyépítési munkálatainak előkvalifikációs pályázatára is. Az 1,3 milliárd forint értékű megbízásra rövidesen megjelenhet a végleges ten- deifelhívás. Még az idén versenyt kell hirdetni az expo ideiglenes épületeinek tervezésére, illetve kivitelezésére is. Ez nem halogatható, hiszen az előregyártott panelek, vagy kész házak tervezése időigényes munka. Ismeretes, hogy az előhasznosításra kerülő három új egyetemi épületen kívül a többi felépítendő pavilont és más létesítményt a rendezvény végeztével el kell bontani. Kassai Róbert szerint fel kell gyorsítani a lágymányosi híd építését, s végső döntés szükséges arról, hogy 1996-ig hány forgalmi sávval, illetve villamossal, vagy anélkül épül meg. A DBR-metró első szakaszát is be kell fejezni 1996- ig, hiszen nemcsak szükség van rá, de a világkiállítási terület közvetlen környéke a rendezvény alatt nem lehet építkezési terület. A szponzorálás tekintetében sürgős feladat, hogy egy lehetőleg multinacionális céget megbízzanak azzal, hogy a szerződéseket a programiroda nevében megkösse. Meg kell oldani továbbá az expo PR- tevékenységét, vagyis a megfelelő médiákon keresztül, a megfelelő tájékoztatást meg kell adni. Csődegyezségi tárgyalások 94 milliárddal tartoznak a tb-nek Budapest (MTI) — A tavalyi év során semmit sem csökkent, sőt december végére a 94 milliárd forintot is meghaladta a társadalombiztosítás kintlévősége — tájékoztatta az MTI-t kedden az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság sajtóirodája. E hatalmas adósságállomány csökkentése érdekében a szervezet tavaly is számos intézkedést tett — több-kevesebb sikerrel. Az utolsó hónapokban 251 munkáltatóval sikerült ugyan megállapodni a tartozás átütemezéséről, ám ez mindössze 651 millió forintot jelent a csaknem fOO milliárd- ból. A kintlévőség behajtása érdekében áz OTF a legnagyobb hangsúlyt az azonnali beszedési megbízásokra helyezte, helyezi. Csak az elmúlt két hónapban például 1705 inkasszót bocsátottak ki az igazgatóságok, amelynek eredményeként 2,5 milliárd forint folyt be a Társadalombiztosítási Alapba. A hatalmas kintlévőséghez képest ugyancsak „filléreket” hozott, mégis pozitívumként értékelhető a december elején megrendezett első tb-börze. Ezen az adósság fejében felajánlott vagyontárgyak közül 100 millió forint értékű talált gazdára. Október közepétől a társadalombiztosítás jogosulttá vált a behajtási-végrehajtási tevékenységre is. E viszonylag rövid idő alatt a tb szakemberei 91 alkalommal foglaltak csaknem 12,5 millió forint értékben. Ingatlanokra elsősorban Kecskeméten, Szombathelyen és Borsod megyében „tették rá kezüket” de néhány alkalommal a készpénzfoglalás is eredménnyel járt. Csődegyezségi tárgyalások során 386 munkáltatóval sikerült megállapodást kötni. Tavaly e tárgyalások eredményeként országosan 1,2 milliárd forintot fizettek be az adósok. Ennek 65 százalékát a Budapesti és a Pest megyei igazgatóság javára teljesítették — tájékoztatott az OTF sajtóirodája. Húszezer magyar Suzuki Esztergom (MTI) — Ebben az évben 20 000 személygépkocsi értékesítését tervezi a Magyar Suzuki Rt. Szerény mértékben ugyan, de megkezdi az autók exportálását is, ám az idei Swiftek nagyobb részét belföldön adja el. Az ezer és az ezerháromszáz köbcentis kocsik folyamatos gyártása mellett a modell bővítését is tervezik. Újabb márkakereskedőket bíznak meg az árusítással, s az év közepén már 100 helyen foglalkoznak a hamar népszerűvé és keresetté vált Swiftek értékesítésével, szervizelésével és az alkatrészellátással. A cél az, hogy az ország minden pontjáról fél óra alatt elérhetők legyenek a Suzuki gépkocsikat árusító állomások. A szalagokról legördülő gépkocsikban jelenleg 35 százalék a hazai részegységek, alkatrészek aránya, s a tervek szerint ez év októberére a magyar beszállítás értéke 50, az EK-ból érkező alkatrészek aránya pedig 10 százalékra emelkedik. Ebben az esetben a Suzuki gépkocsikat már mint magyar árut lehet exportálni. E cél érdekében folyamatosan bővítik a magyar gyártók körét. Az esztergomi vállalat egyik japán részvényese, az ITOCHU Corporation vegyes vállalat alapítását készíti elő a japán Daikin és a magyar Bákány céggel kuplungszerelvények gyártására. Az új üzem Tatabányán kezdi meg működését ez év augusztusában. Az esztergomi személygépkocsigyárba tavaly 300 dolgozót vett fel a részvénytársaság. Az idén folytatódik a munkásfelvétel. Amikor már teljes kapacitással és két műszakban dolgozik az üzem, és évi 50 ezer gépkocsit állít elő, akkor 1200 embernek nyújt munkalehetőséget. De a háttéripart is beleszámítva, a foglalkoztatottak tábora ennek tíz-tizenötszöröse is lehet. Széles kalapjáról, „kalapos festődként ismerik a szentesiek Berkecz István grafikus-festőt. A szentesi alkotó a tanyákon szerzett élményeit, tapasztalatait eleveníti meg képein, esetenként különböző festészeti stílusban. Legutóbbi műveiben az eltűnőben levő harmonikus-praktikus tanyasi életformát szembesíti a lakótelepi lét sivárságával MTí-?otó