Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-19 / 15. szám
1993. január 19., kedd Kelet-Magyarország 9 Gazdasági növekedés nélkül nincs politikai stabilitás Kádár Béla szerint a hazai gazdaság egyetlen esélye a külpiaci térnyerés lehet Budapest (ISB - S. Z.) — Mintegy 3-4 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség ahhoz, hogy a munka- nélküliség további emelkedését megállíthassuk. Ezt Kádár Béla külgazdasági miniszter mondta egy menedzserek számára rendezett konferencián. Ahhoz, hogy 5-800 ezer munkanélkülinek újra munkát tudjon biztosítani a magyar gazdaság, az ezredfordulóig 8-10 milliárd dollárt kellene beruházni hazánkban. Ebben az évben azonban még a munka- nélküliek táborának újabb 200 ezres bővülésére kell számítanunk. A külgazdasági miniszter szerint a hazai gazdaság egyetlen esélye a külpiaci térnyerés lehet. A magyar gazdaságra eddig jellemző kínálati korlátokat nem lehet keresletösztönzéssel lebontani, hiszen a belső piac egyre zsugorodik. A megoldást éppen ezért a külhoni piacokon kell keresnünk. . A kitörés lehetőségének kedvező jele. hogy az elmúlt évben — hosszú idő után először — sikerült tényleges ex- portnökevedést elérni a gazdaságban. A nyolcvanas évek kiviteli átlagát — 9-9,7 milliárd dollár — meghaladó mértékű, mintegy 11 milliárd dolláros szintet értünk el tavaly, ami jó bázisa lehet az idei évnek. 1992-ben már nem romlottak tovább a cserearányok, az export volumene 7-8 százalékkal, az értéke 8-9 százalékkal nőtt. Az évtized végére 18-20 milliárd dolláros szint elérése lenne kedvező a számunkra. A tapasztalatok szerint másfél milliárd dollárnyi befektetés mintegy félmilliárdos GDP-növekedést eredményez. Ha tehát az ezredfordulóig sikerül legalább 15 milliárd dollárt elérni a befektetésekben, a GDP is 5-6 milliárddal nőhet. Ugyancsak ekkora mértékű GDP növekedést érhetünk el 8-9 milliárd dolláros kivitelbővítéssel. A külpiacok meghódításának esélyeit növeli, hogy nem egészen öt év múlva a magyar ipar termékei előtt az összes vámkorlát ledől az Európai Közösség országaiban, csakúgy, mint a mezőgazdaság legtöbb terméke előtt. A kivitelünkben ma már 50-60 százalékot képviselnek a nyugat-európai országok, ezért a továbblépés lehetőségeit is itt kell keresnünk. Jelenleg mintegy 10 ezer dollár értékű export biztosít egyetlen munkahelyet. A szakképzettség, a technikai színvonal növelésével azonban ez az összeg akár a háromszorosára is nőhet. A kivitelünk ma még meglehetősen érzékeny a munkaerőpiac változásaira, hiszen 20 százalék a bérmunka aránya. Kádár Béla számára nem kétséges, hogy a „világgazdaságba és annak piacaiba ágyazott nemzeti fejlesztési stratégia” hozhat megoldást a gondjainkra, ellenkező esetben „vergődési pálya” vár a magyar gazdaságra. Éppen ezért nem engedhetünk a protekcionizmus csábításának, nyitottnak kell lennie a magyar gazdaságnak, mentesnek mindenféle ár- és költségtorzítástól. Mindez előfeltétele a gazdasági növekedésnek, ami nélkül nincs politikai stabilitás, polgári demokrácia. Szűrös Iván őrizetben Rendőrségi közlemény Debrecen (MTI) — A Debreceni Rendőrkapitányság Szűrös Iván (Debrecen, Görgey u. 18. sz. alatti lakos) ellen büntetőeljárást indított a Btk. 263. paragrafus (I.) bekezdésébe ütköző visszaélés robbanóanyaggal, robbantószerrel, lőfegyverrel vagy lőszerrel bűntettének elkövetésének alapos gyanúja miatt — közölte hétfőn délután az MTI-vel a Hajdú-Bihar Megyei Rend- őr-főkapitánysság. A rendőrség január 16-án halaszthatatlan nyomozati cselekményként házkutatást tartott Szűrös Iván lakásán, ahol több külföldi eredetű katonai felszerelési tárgyat, eszközt, valamint lőszert, kézigránátokat, illetve 36 kiló higanyt foglalt le — tudatja a közlemény. A rendőrség a büntetőeljárást — őrizetbe vétel mellett — szakértők bevonásával folytatja. Az eljárás befejezéséről — a büntetőeljárás szabályai és a személyiségi jogok figyelembevételével — részletesen tájékoztatni fogják a közvéleményt. Szűrös Mátyás nyilatkozata Súlyos erkölcsi nyomás nehezedik rám Kiszabadulhat a helyi rádiózás és televíziózás szelleme is a palackból Frekvenciamoratórium — csak részben feloldva Budapest (ISB - Domb- rovszky Ádám) — Az 1989. július 3-án meghirdetett frekvenciamoratórium óta 340-en kérvényeztek frekvenciát. Ebből 43-an országos, 238-an regionális, 59-en pedig helyi rádió vagy televízió műsorsugárzásra kértek engedélyt. A média- törvény megszavazásának 1992. december 30-31-i meghiúsulása után ismét távolinak tűnt a moratórium megszüntetésének lehetősége. Pénteken azonban a kormányszóvivői sajtótájékoz- tatóan elhangzott a bejelentés: az el nem fogadott törvénytől függetlenül egyhar- mad részben — azaz a helyi rádiózás és televíziózás vonatkozásában feloldják a moratóriumot. íme a kérdéskör politikai, jogi és műszaki vonatkozásai. Katona Tamás, a Miniszter- elnöki Hivatal államtitkára: Van egy olyan kérdés, amivel külön foglalkoznia kell a kormánynak, amire megoldást kell találnunk. A médiatörvény reményében évek óta érvényben van egy aligha alkotmányos megállapodás, amelyik a frekvenciákat zárolja. Több száz olyan kérelem van már, amelyik kéri mindenekelőtt a helyi vagy körzeti rádió- és televízióadások számára ezeket a frekvenciákat. Úgy érzem, ez a szellem egyszerűen nem fér be tovább a palackban. Ha valamire szüksége van ennek az országnak ebben az átmeneti helyzetben, az a társadalom, a polgárok helyi szerveződése. Hogy ne minden közigazgatási feladat legyen, ne mindenben az ön- kormányzat döntsön, ne toljanak fel mindent a kormányhoz döntésre, hanem minél több dolgot az emberek maguk oldjanak meg. Ha valamire szükség van ebben az országban, az az, hogy kialakuljon a társadalomnak a térszerkezete. Ebben pedig kulcsfontosságú a helyi rádiózás és a helyi televíziózás. Ezért a kormánynak kötelessége megkeresni azokat a jogi módokat, amelyek ilyen adásokat engedélyezhetnek. Fluckné Papácsy Edit, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára: A helyi jellegű rádió- és televízióstúdiók alakításának és a műsoraik terjesztésének engedélyezésére a jelenleg hatályos jogszabályok is kielégítő megoldást adnak. A szabályozás alapvetően alkalmas az engedélyek kiadására. Ez a szabályozás három szintű. Elsősorban a sajtóról szóló 1986. évi 2. törvény rendelkezik ezekről a kérdésekről, másrészt az ennek végrehajtásáról kiadott rendelet és egy a helyi jellegű önálló rádió- és televíziómű- sor-készítésről szóló 1986-os rendelkezés. Nem vitás, hogy e rendelkezések az engedélyezési eljárás lefolytatása tekintetében nem olyan részletesen kimunkáltak, mint az el nem fogadott rádióról és televízióról szóló törvényjavaslat, de alapvetően alkalmasak arra, hogy e rendelkezések alapján az erre illetékes hatóság kiadja az engedélyeket. A jogszabályok szerint az engedélyező hatóság a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Az eljárás gyakorlatának kialakításánál viszont — miután kötelező előírások nincsenek — célszerű az el nem fogadott törvényjavaslat bizonyos elemeit is átültetni. Erre azért is szükség van, mert ezek a pártok közötti egyetértés alapján alakultak ki, még akkor is, ha a szavazás alapján ez nem látszik. Helyi jellegű önálló rádióvagy televízióműsor készítésére, sugárzására a törvény szerint természetes személy, jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társasága kaphat engedélyt. Ez a kör megegyezik az el nem fogadott törvényjavaslatban foglaltakkal. A helyi stúdió fogalmát nem határozzák meg a hatályos jogszabályok. Figyelemmel kell lenni nyilván a műszaki feltételekre is. Az előzetes konzultációk során az alakult ki a szakemberek között, hogy helyi stúdiónak azt lehetne minősíteni, amelynek a műsorát a rádióhullámokon való terjesztéssel körülbelül olyan közigazgatási egységen belül lehet megvalósítani, ahol a lakosság száma százezres nagyságrendű. A fővárosban talán ennél jobb lehetőségek is vannak. A helyi sugárzás esetében a vételkörzetet úgy lehetne megközelíteni, hogy az akkora, amelyben az ország összlakosságának kevesebb mint egytizede lakik — azaz ötszázezer ember. Az eljárás lefolytatását úgy gondoljuk, hogy ugyanolyan módon kezdődhetne, mint amit a törvény- javaslat is leírt. Kamatcsökkentések Budapest (MTI) — A takarékszövetkezetek február 1 -jé- től átlagosan 1-3 százalékkal csökkentik az egyes betéti kamatokat — tájékoztatta a Takarékszövetkezeti Szövetség illetékese hétfőn az MTI-t. A kamatmérséklés a takaréklevélre és az ifjúsági takarékbetétre vonatkozik. A szövetség képviselője elmondta: a csökkentéssel az OTP kamat- politikáját követik. Jelenleg a takarékszövetkezetek nem kívánnak versenyezni a forrásokért a legnagyobb lakossági bankkal. Ezzel együtt az 1-3 százalékos mérték csak a szövetség ajánlata a kamatcsökkentésre. Az egyes takarék- szövetkezetek maguk dönthetnek arról, hogy mennyivel csökkentik a kamatokat. Debrecen (MTI) — „Súlyos erkölcsi-etikai nyomás nehezedik rám, de mint ahogy a fiam sem felel az én tetteimért, jómagam sem vállalhatok felelősséget a felnőtt fiam cselekedetéért” — mondta Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alel- nöke annak kapcsán, hogy fiát, Szűrös Ivánt őrizetbe vette a rendőrség, miután debreceni lakásában nagy mennyiségű lőszert találtak. Az MTI debreceni tudósítójának a parlament — egyébként szabadságon lévő — alel- nöke elmondta: kisebbik fia 1984 óta külön él a családi háztól. Kapcsolatuk azóta egyoldalú: igyekeztek segíteni rajta, viszonyukat ismételten normálissá, emberivé alakítani. Iván nyugati, idegen- légiós kalandja után is úgy látszott, ez sikerül is: elvégezte az egyetemet és közgazdászként dolgozott Debrecenben, a Magyar Gördülőcsapágy Művekben. Hogy fia mégis miért fordult el a szülői háztól, arra Szűrös Mátyás nem talál magyarázatot, de tény, hogy 1984 óta egyszer sem látogatta meg szüleit, életét ismeretségi köre és vélhetően rossz baráti társasága befolyásolta. Szűrös Mátyás, amikor közvetett úton tudomást szerzett arról, hogy fia üzleteléssel foglalkozik, s külföldi üzleti kapcsolatokat épít, figyelmeztette: rossz útra tévedt. „Cipelem a keresztet hosszú idő óta, a mostani ügynek pedig rendkívül nagy az erkölcsi súlya, de fiamnak, mint felnőtt, a tetteiért felelős 31 éves önálló embernek, vállalnia kell a felelősséget tetteiért” — mondta az Országgyűlés alel- nöke hozzátéve: fia őrizetbevételéről a sajtóból értesült. Azóta tájékoztatást kapott a rendőrségtől; ennek kapcsán a politikus kijelentette: „A történtek után — bár a fiamról van szó, s tudom súlyos szavak ezek — Iván fiammal nem tudok közösséget vállalni, tettével végleg eltaszította a szüleit magától. Az utóbbi időben ért súlyos csapások ellenére élni és dolgozni akarok, s ebben számítok választóim és a közvélemény emberi megértésére.” A vidék nincs felkészülve a főváros ellátására Budapest (MTI) — A vidéki vállalatok jelenleg nincsenek felkészülve a főváros tejellátására. Nem rendelkeznek elegendő szállítóeszközzel, megfelelő lerakatokkal, depókkal Budapesten, és más feltételek is hiányoznak a kielégítő ellátás biztosításához —jelentette ki hétfőn az MTI- nek Budapest Főpolgármesteri Hivatalának illetékese. A szakember véleménye szerint annak ellenére, hogy a Budapesti Tejipari Vállalat ellehetetlenülése jelentős zavarokat okoz a főváros tejellátásában, jelenleg csak ez a cég képes naponta 3500 helyre kiszállítani a tejet. Ahhoz, hogy a tejellátás ismét megfelelő legyen, a vállalat finanszírozási gondjait meg kellene oldani — hangsúlyozta a fővárosi szakember. Ügy vélte: a vállalatok közötti gondokat úgy szükséges megoldani, hogy azt a boltokban vásárló emberek ne érezzék meg. A Hungarocamion gondoskodása Budapest (MTI) — A Hungarocamion Nemzetközi Autóközlekedési Részvénytársaság kötelességének érzi, hogy gondoskodjon a közelmúltban, a lengyel komphajót ért szerencsétlenség során eltűnt munkatársainak családtagjairól — tájékoztatta a vállalat illetékese hétfőn az MTI-t. A fuvarozó vállalat a két eltűnt dolgozó — Balázs Lajos és Small István — hozzátartozóinak életjáradékot biztosít. Ezen túl magára vállal minden, a tragédiával kapcsolatos anyagi terhet. A Hungarocamion Dolgozók Szakszervezete gyorssegélyben részesítette a két gépkocsivezető családját. TÚL A MEGYÉN I Az infláció csökkenése júliusban befejeződött
