Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-19 / 15. szám

10 Kelet-Magyarország Pierre Cardin különleges ajánlatai 1. Ujj nélküli miniruha, öv helyett két csokornyakken­dőre emlékeztető csipesszel 2. Mély kivágású, felülről lefelé szűkülő ruha díszíté­sekkel 3. A gitárt utánzó miniruha gombokkal, hosszú ujjal Párizs (Kovács Mari) — A seiet általában nélkülözi a rit- divat fővárosában, Párizsban kaságokat. Most a PierTe Car. nem kapjak fel a fejüket az emberek a különleges ruha- dm divatház modelljeiből kreációkra, de a hétköznapi vi- adunk közre hármat. CSALÁD OTTHON 1993. január 19., kedd Ha nem találják a konfliktusra a megoldást *• Válnak a szülők Kissné Szabó Gabriella pszichológus „Én nem ezt akartam” jeligére: „Hat évi házasság után elváltunk. Két kicsi gye­rekkel maradtam egyedül a la­kásban. Sokan biztosan fel­kapják a fejüket, hiszen nem egyedül vagyok, hanem gyer­mekeimmel hárman vagyunk. Mégis nagyon egyedül, ma­gamra hagyatva érzem ma­gam. Amit eddig közösen csináltunk, azt mind egyedül kell megoldanom. A legne­hezebb a gyerekek ellátása, mind fizikailag mind pszi­chésen. Reggel ők az elsők, akik az óvodába érkeznek és gyakran már csak a takarító­nők vannak ott, mire értük tu­dok menni. Ők sem értik a megváltozott helyzetet. így visszagondolva az egészre, csak azt tudom, hogy én nem ezt akartam. Mindketten ma­kacsok voltunk, és nem alkal­mazkodtunk eléggé egymás­hoz. Ha konfliktusaink voltak, képtelenek voltunk okos érve­léssel megbeszélni. Többnyire egy-két odavetett mondattal intéztük el, de a feszültség mindkettőnkben megmaradt, semmit nem oldottunk meg. A volt férjem úgy igyekezett megoldani az ilyen helyzete­ket, hogy egyre kevesebbet volt otthon, én pedig elma- gányosodtam. Nem is tudom, hogyan jutot­tunk el a válásig. Úgy érzem magam, mint aki álmából ébredt fel és teljesen megvál­tozott körülményeket talál ma­ga körül.” Az ön által leírt probléma tipikusnak mondható. Gyak­ran előfordul, hogy egy válás­nál vagy szakításnál derül ki, a felek hónapokig vagy évekig „nem egy nyelven beszéltek”. Kiderül, egy-egy konfliktus megfogalmazásánál nem ugyanazt értik, gondolják problémának. Nem tudják azonos értékek szerint „kódol­ni” a problémát, így a megol­dáshoz sem jutnak el. Egy házasság nem attól jó vagy rossz, hogy vannak-e konfliktusok, hanem attól, hogy sikerül-e ezeket megbe­szélni. A felek minél több konfliktust dolgoznak fel, mi­nél többre találnak konstruktív megoldást az együttélés során, annál szilárdabb, tartósabb lesz a kapcsolatuk. Azok a házasságok többnyire nem működnek, ahol a párok csak részben beszélik meg a prob­lémákat, úgymond a békesség kedvéért elhallgatják. Ez adódik abból az emberek fe­jében meglévő tévhitből, hogy a konfliktus valami negatív dolog. Pedig a konfliktus azál­tal válik negatívvá vagy poz­itívvá, hogy mennyire jó, kon­struktív megoldást sikerült a pároknak találnia. Én nem hiszem, hogy ebben a helyzetben a férje nyertesnek tekinthető. Hiszen gondoljon csak bele, neki kellett a meg­szokott helyet elhagynia, kü­lön szervezést igényel az, hogy láthassa a gyerekeit. Ami eddig természetes és automa­tikus volt, az most kikerült a napi ritmusból ugyanúgy, ahogy önnél is. Idő kell ahhoz, mire megszokják azt, hogy csak magukra számíthatnak, megtanulják megszervezni a mindennapokat. Ont most le­foglalja a munkája és az a felelősségérzet, amit a két gyerek ellátása jelent. Sokat könnyítene a helyzetén, ha megpróbálna az elvált férjével minél jobb kapcsolatot kiala­kítani, bevonná őt a gyerekek körüli teendőkbe. Persze, ez csak akkor fog jól működni, ha mindezt olyan tapintatosan teszi, hogy a volt férje ne érez­ze korlátozva magát. vágyik mindenki Kuckóra Szőke Judit Hiába vagyunk mi társas lé­nyek, szükségünk van arra, hogy valahol valamikor egye­dül legyünk. Szükségünk van intim sarokra, ahol el lehet bújni egy könyvvel, zenével, a gondolatainkkal. Egy zugra, mely csak a mienk, ahol a ke­zünk ügyébe esnek a szívünk­nek kedves tárgyak, melyek másnak alig mondanak vala­mit. Ahol lehet varrogatni, bé­lyeget rendezgetni, tanulni, diát keretezni. Persze, aki sze­rencsés, és a munkája egyben a hobbija is, annak a munka­hely és a kuckó egy és ugyan­az. Figyeljük csak meg a gye­rekeket, hogy szeretnek el­bújni, hogy tudnak ragaszkod­ni a szoba bizonyos helyéhez, ahová oda is hurcolják ked­venc játékaikat. Hát még a ka­maszok! Ösztönösen töreksze­nek az elhatárolódásra. A kuc­kóban eleinte egyedül van az ember, egy idő múlva aztán kettesben azzal, aki résztvevő­k ÜM tfücá rai Nyíregyháza (KM) — A jó kondícióra a mindennapi életben is nagy szükség van, de rendkívül fontos akkor, amikor gyermeket vár a nő. Megkérdeztük Szabó István- né testnevelőt (Nyíregyháza, 107-es szakmunkásképző in­tézet): melyek a legfonto­sabb tudnivalók a gyermek­várás idején e téren. — A rendszeres tornának ebben az időszakban fokozott jelentősége van. hiszen a kis­mama mozgása éppen a gyara­podó testsúly miatt korláto­zott, így a szülésre történő fel­készülést testileg és lelkileg a gyakorlatok segítségével old­hatjuk meg a legjobban. A ter­hesség előtt és alatt végzett speciális gyakorlatok segítsé­get adnak a szüléssel járó kü­lönleges erőpróba teljesítésé­hez. A szülés után pedig sok­kal rövidebb idő alatt és ered­ményesebben nyeri vissza a szervezet az eredeti működő- képességét és a test megszo­kott alakját. A terhesség ideje alatt végzett torna fokozottabb fe­gyelmet és óvatosságot igényel. Mindig lassan végez­je az életének, részese bizal­mának. Ha végigtekintjük az em­beriség kultúrtörténetét, rájö­vünk, hogy kuckó mindig is volt. Az Árpád-kori verem­háznak volt külön ülőgödre, melynek a „partján” üldögél­tek eleink, belelógatva a lá­bukat meditálhattak. Majd jött a kemence, közte és a fal közötti suttal (valamelyik táj­egységünkön ezt kuciknak hívták). Ez finom meleg, el- bújásra kiválóan alkalmas hely volt. A parasztszobák sarokpadja már a felnőtteknek szólt, de nemcsak a családi együttléte- ket szolgálta, hanem teréül szolgált a magányos pillana­toknak is. A középkori várak pedig tele voltak kicsiny, ro­mantikus, védett szobácskák- kal. A szecessziós építészet olyan alaprajzokat produkált, mely számos változatát kínálta a kuckósításnak. Az angolok­nál volt divat az ablakmélye­dés, ahol gondolataikba, emlé­keikbe merülve kézimunkáz­zuk a gyakorlatokat, étkezés után hagyjunk 3-4 órás szünetet, laza öltözékben és lehetőleg nyitott ablaknál, de mindenképpen friss levegőjű szobában történjen a gimnasz­tika. Néhány egyszerű, de hasz­nos gyakorlat a kismamáknak: 1. Ülés a széken, kar a test mellett. Lassú karemelés ol­dalsó középtartáson keresztül magastartásba és belégzés, karleengedés és kilégzés. 2. Hanyatt fekvés hajlított térddel, kéz a fej alatt. Mell­kasemeléssel belégzés, mell­kasleengedés a talajra és ki­légzés. 3. Üljenek egy kényelmes székre és fogják meg kézzel a szék ülőlapját. Lassan emeljék f^l csípőjüket a székről, majd üljenek vissza kiinduló hely­zetbe. 4. Ülés a széken, kar a test mellett. Bal térdemelés előre és karemelés mellső közép­tartásba (5-10 másodpercig). Láb és karleengedés, majd el­lenkezőleg. 5. Hanyatt fekvés, kéz a test mellett, a láb egy zsámolyon vagy széken. Csípőemelés és hattak a nők. A kiugrókban vagy a zárt erkélyeken is nagy lehetőség rejlett. És mi a helyzet ma? Ha az alaprajz nem adja a kuckót, akkor kialakítható a bútorzat­ból (láttam már párnákból építettet, de kitűnő menedék az úgynevezett füles fotel), de csupán tárgyakkal is körül­keríthető a „territórium”. A modem lakóépületek szigo­rúak, nemigen árad belőlük kívülről meghittség. Az épí­tészek rájöttek azonban arra, hogy felnőttnek, gyereknek egyaránt van elbújási igénye. Állítólag nemcsak a maradék­elv érvényesült, amikor a fél­szobákat kitalálták. De hát nem mindenki építkezhet, lak­hat tetszése szerint, és nem va­gyunk egyformák kuckóigé­nyünket tekintve sem. Akad, aki örökös kuckónak, biroda­lomnak egy egész szobát ren­dezhet be, de sokan vannak, akiknek a pihentető magány, a meghittség óráihoz fel kell borítaniuk a lakás megszokott rendjét. leengedés a talajra. A gyakor­latot végezhetik alkartá­masszal is. 6. Terpesztérdelés alkartá­masszal. Bal lábnyújtás hátra, majd lendítés oldalra és zárás kiinduló helyzetbe. Ellenkező oldalra is négyszer-négyszer. 7. Jobb oldalfekvés, jobb kar a fej alatt, bal kar elől tá­maszkodik. Bal lábemelés ol­dalra, majd bal térdhajlítás úgy, hogy a lábujjak érintsék a jobb térdet, ismét térdnyújtás és lábleengedés kiinduló hely­zetbe. A gyakorlatot is­mételjék néhányszor, majd végezzék ellentétesen is. 8. Terpeszülés hajlított térd­del, talpzárással (a két láb tal­pa összeér). Fújják ki a leve­gőt, térdnyújtással emeljék a karjukat magastartásba és erőteljes nyújtózkodással fel­felé, szívják be a levegőt, majd térdhajlítással kiinduló helyzet és kilégzés. 9. Hanyatt fekvés hajlított térddel, kar rézsútos magas­tartásban, tenyér a talajon. Erőteljes fej és felsőtörzs- emeléssel törzshajlítás előre, majd ereszkedés kiinduló helyzetbe. A hát alsó szakasza és a csípő a talajon marad. Heti étrend­ajánlat KEDD: Ebéd: Rizsleves, ma­joránnás burgonyafőzelék tükörtojással. Vacsora: Túróval töltött zsemle. SZERDA: Ebéd: Lebbencsleves, cit­romos, tejfeles sertésnyelv, burgonyapüré. Vacsora: Húsos rántott­palacsinta tartármártással. CSÜTÖRTÖK: Ebéd: Húsleves, finom­metélt, főtt marhahús ka­pormártással (Knorr már­tásporból). Vacsora: Orosz hússaláta (főtthúsból déltől meg­maradt). PÉNTEK: Ebéd: Zöldséges fehér­bableves kolbásszal. Szil­valekváros derelye (mire­lit). Vacsora: Melegszendvics (parizeres). SZOMBAT: Ebéd: Gyümölcsleves, házi vegyes hurka (véres, májas), hagymás tört bur­gonya, párolt káposzta. Vacsora: Juhászlapcsán- ka (juhtúró és sonka). VASÁRNAP: Ebéd: Orjaleves eper­levéllel, rántott csirkecomb, párolt zöldségkörettel, gyü­mölcs, puding. Vacsora: Ebédtől meg­maradt rántott csirkecomb franciasalátával. HÉTFŐ: Ebéd: Borsópüréleves zsemlekockával, sült virsli­rózsa olajos hordós káposz­ta. Vacsora: Bundászsemle, citromos tea. Készítette: Németh János mesterszakács A terhestorna

Next

/
Oldalképek
Tartalom