Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-13 / 10. szám

12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. január 13., szerda Európai szintnek megfelelően Letargikus, tragikus hangvétel Brahms-est Nyíregyházán Nyíregyháza (KM - Bod­nár) — Sajtótájékoztatót tar­tottak a múlt héten Nyíregy­házán a diplomás ápolókép­zés beindításáról. A tájékoz­tatón részt vett Csontos András, a Népjóléti Minisz­térium főosztályvezető-he­lyettese is. — A Népjóléti Minisztéri­um célul tűzte ki, hogy a be­tegek ápolását az európai szintnek megfelelően alakítsa át. Átalakuló egészség­ügyünknek központi kérdé­sévé vált a szakemberképzés, és az oktatás újragondolása. Az átalakítás fő célja, hogy az európai standardhoz igazodó, ekvivalens végzettséget nyújtó hatékonyabb és eredménye­sebb képzést, személyiségfej­lesztést vezessen be. Megtudtuk, hogy a minisz­térium az érettségire épülő képzést támogatja. Ennek két típusát vezetik be: az egyik a hároméves középfokú, a má­sik a négyéves felsőfokú ok­tatás. — Főiskolát végzett ápolók­ra a^ért van szükség, mert ők az orvos legközejebbi partne­rei a gyógyításban, és kívána­tos, hogy ebben a folyamatban valódi teamkapcsolat alakul­jon ki. Csontos András elmondta azt is, hogy évente legalább 2000-2500 új ápolóra lenne szükség. A jövő tanévtől kezd­ve viszont így évente 350 em­bert tudnak majd képezni. (A DOTE Egészségügyi Főiskola nappali szakán a keretszám 40 fő, a levelező képzésen 30 fő). A mostani helyzet tehát csak évek múlva fog lényegesen javulni. A diplomás ápolók oktatá­sában a gyakorlat kerül előtér­be, amely a képzés 50 száza­lékát teszi ki. A főiskola támo­gatást a clevelandi egyetemtől kap, az ott bevált módszert hasznosítják. Ennek alapján kiemelkedő jelentőségű a kap­csolatteremtő és fenntartó ké­pesség, az empátia, és a szo­ciális érzékenység. A képzés általános célja tehát, hogy biz­tosítsa, illetve kialakítsa mind­azokat az ismereteket, képes­ségeket, készségeket és visel­kedési formákat, amelyeket az ápolás, mint gyakorlati tu­domány és tevékenység, elvár az egyének, csoportok, csalá­dok, közösségek egészségé­nek javítása érdekében. Sajnos, a nyíregyházi főis-* kólához tartozó négyéves nap­pali diplomás ápolóképzés Gyulán történik, mivel me­gyénkben nem tudták meg­teremteni a szükséges feltéte­leket. A hároméves levelező képzés viszont Nyíregyházán lesz. Ez utóbbira nem lesz felvételi, csak pályázni kell. Nyíregyháza (Babka Jó­zsef) — Fokozott érdeklődés és várakozás előzte meg a Szabolcsi Szimfonikus Zene­karnak a Nemzeti Filharmó­nia bérleti sorozatában ja­nuár 7-én a városi műve­lődés központban adott Brahms-koncertjét. Az est műsorán a Tragikus nyitány és az I. szimfónia sze­repelt, köztük az V. és VI. magyar tánc. A nagy várakozás egyrészt a zeneszerzőnek szólt, másrészt a hazai előadói apparátusnak. Brahms művészete különleges helyet foglal el a romantika világában. Művei annyira egyéni hangvételűek, talán csak Schumann és Wagner zenéjével lehet összehasonlí­tani. Az általa komponált da­rabok fő jellemzője a letar­gikus, tragikus hangvétel. Még a gyors tételeiben is a fő hangsúlyt a drámai és az elvont részek adják. Brahms zenéjétől az őszinte, felsza­badult öröm igen távol áll, kivételt csak az általa átdolgo­zott, magyar műdalokra épített Magyar táncok jelentik. Brahms egyéni zenei világá­nak megteremtéséhez külön­leges megoldásokat alkalmaz. Zenei építkezése igen szöve­vényes, rendkívül sok és komplikált modulációval, rit­musképlettel megtűzdelve. A zenekar minden tagjának na­gyon komoly erőpróbát jelent Brahms műveinek játszása, nem beszélve arról, hogy eze­ket a műveket nem elég leját­szani. Az élvezetes előadáshoz ál­landó intenzitás, fantáziával átszőtt tolmácsolás szükséges. Ezért is tekintettünk olyan nagy érdeklődéssel a koncert elé kíváncsian: hogyan bir­kózik meg a zenekar ezzel a nagy feladattal. Az est jel­lemzője a becsületes helytállás volt a zenekar részéről. A legihletettebb perceket a szim­fónia II. tétele jelentette, külö­nösen a zenekar koncert­mesterének — Dávida János­áénak — remekül sikerült szólói. — Az est karmestere Sean Deibler (USA) volt, aki szim­patikus, kedves egyéniségével néhány nap alatt jó kapcsolatot tudott teremteni a zenekar tag­jaival. Fiatal egyéniségétől Brahms összetett világa még egy kicsit távol áll. A zenekart jól összefogta és kézben tartot­ta, de ezen művekben rejlő zenei mélységek teljes kiak­názásához még több tapaszta­lattal kellene rendelkeznie. Örvendetes tény, hogy a bérleti hangversenyeknek ki­alakult a törzsközönsége, amely mindig lelkesen fogadja a koncerteket. A Szabolcsi Szimfonikusok Zenekarát Sean Diebler (USA) vezényelte Harasztosi Pál felvétele Sajnovics naplója Nagy utazás volt Az anyanyelv jövőjéért Nyíregyháza (KM - B. I.) — Érdekes nyíregyházi mel­léklettel jelent meg a neves felfedező csillagásznak, és a finnugor nyelvrokonság fel­fedezőjének, Sajnovics János­nak a naplója az ELTE ki­adásában. Mint a földrajzban járatosak előtt ismeretes, 1769. június 3-án csillagászok serege leste világszerte az eget, hogy tanúja legyen an­nak a meglehetősen ritka je­lenségnek, amikor a Vénusz a Nap előtt vonul el. A dán ki­rály meghívására, Mária Te­rézia engedélyével, két ma­gyar csillagász-matematikus, Hell Miksa és Sajnovics János indult Norvégiába, hogy a leg­északibb megfigyelőállomá­son vizsgálhassa a fontos ese­ményt. A hosszú és viszon­tagságos utazást örökítette meg terjedelmes naplójában Sajnovics. Ezt jelentette meg most a pesti egyetem. A Hell-Sajnovics emlékex­pedíció 1989 nyarán indult út­nak. Mint annak idején mi is többször beszámoltunk róla, négy főiskolás fiatalember emlékexpedíciót szervezett Vardő szigetére, hogy mara­dandó nyomot hagyjon egy négynyelvű emléktábla for­májában a két magyar tudós lappföldi munkásságának em­lékezetére. Az út annál is érdekesebbnek bizonyult, mi­vel a szabolcsi fiatalok annak nagy részét kerékpárral tették meg, ami a sarkkörön túlra nem megvetendő teljesítmény. A túra végül is sikerrel járt, viszontagságos út után a tábla a megfelelő helyre került. A fiatalok vállalkozásáról több külföldi újság is beszámolt. Korabeli illusztráció Csillagfény diszkó Nyíregyháza (KM) — Más­fél év szünet után újból lesz csillagfény diszkó Nyíregy­házán a Bujtosi Szabadidő Csarnokban. Az évadnyitó január 16-i rendezvényen sztárvendégek is szerepelnek. A műsorban fellép Dolly Roll, az O. C. T. P. együttes, és bemutatkoznak a pop-rock fesztivál győztesei. A csillagfény diszkó este nyolc órakor kezdődik. Az emberszabású nyelvhasználat Budapest (Minya Károly) — Soha nem vett még részt ennyi vendég és tudósító az Anyanyelvápolók Szövetségé­nek elnökségi ülésén, mint a közelmúltban a TESZ buda­pesti székházában. Természe­tesen ez több okkal is magya­rázható. Egyrészt azzal, hogy ekkor került sor a „Hogyan beszél ma az ifjúság?” pá­lyázat ünnepélyes eredmény- hirdetésére, amelyet az Édes Anyanyelvűnk folyóirat és a Dunaholding Alapítvány hir­detett meg közösen. Másrészt a két ünnep közötti időszak hírek, események tekintetében igencsak uborkaszezonnak számít, s így igen sok tudósító képviselte a különböző hír­közlő szerveket. Meg is je­gyezték Grétsy László főtit­kárnak, hogy igen ügyes a szövetség sajtófőnöke, jó idő­pontot választott. Hiszen, ha volna ilyen... Az Esti Egyen­leg szerkesztő-riportere súgva meg is kérdezte a mellette ülőtől: „Mégis, ez tulajdon­képpen valami nyelvművelő szövetség?” De rátérve a lényegre, a pá­lyázatra, a következőket kell elmondanunk róla: 71 pálya­mű érkezett, amelyek mind az ifjúság szókincsét, nyelvezetét igyekeztek bemutatni. Nem előzmény nélküli ez a pályáza­ti kiírás, mivel a Magyar Tu­dományos Akadémia 29 évvel ezelőtt tett közzé ilyen felhí­vást. A „történelméhez” még hozzátartozik az, hogy a pá­lyázók között többek között szerepelt Ablonczy László, ma színházigazgató, s a bíráló bi­zottság egyik tagja pedig maga Kodály Zoltán volt, már túl a 80. életévén, de az anyanyelv­ápolás lelkes támogatójaként. Visszatérve a jelenre, öröm­mel nyugtázhatjuk, hogy a most meghirdetett pályázat dí­jazottjai 100 ezer forint jutal­mat vehettek át összesen. Ér­kezett dolgozat hazánk leg­különbözőbb pontjairól, de a Vajdaságból és Erdélyből is. Külön érdekesség, hogy a fődíjat ugyanaz a hölgy vette át, aki 29 évvel ezelőtt: Tas- nádiné Rónaky Edit. A több mint 15 ezer szót tartalmazó kétezer oldalas pályamunkája méltán lett az első helyezett. Való igaz, a sajtó nagyha­talom. Természetesen nem a cikk megjelenése érdekében jelenti ki ezt e sorok írója, ha­nem azért, mert ez tény, főleg akkor, ha arra gondolunk, hogy milyen nagy mértékben befolyásolja a nyelvhasznála­tot helyességével vagy helyte­Színvonalas a Szemle új száma Tartalmi sokszínűség a folyóiratban Nyíregyháza (KM - Kállai) — A közelmúltban megje­lent Szabolcs-Szatmár-Bere- gi Szemle 1992. évi 4. száma tartalmi sokszínűségével és a benne helyet kapott írások magas színvonalával hívja fel magára a remélhetően növekvő számú olvasókö­zönség figyelmét. Az első rovatot a 2. Magyar Hadsereg Don-kanyari ka­tasztrófáját megidéző mun­káknak szánták a szerkesztők. Bene János muzeológus Tra­gikus napok... című tanulmá­nyában a nyíregyházi 12. hon­véd gyalogezred — melynek veszteséglistáján több mint 1800 név szerepel — háborús szereplését vizsgálja. Az ...és ahogy ők látják cí­mű összeállításban azokat a visszaemlékezéseket olvashat­juk, melyeket a 12. gyalogez­red túlélő tisztjei készítettek a tragikus napok eseményeiről. Mártha Tibor fényeslitkei tanár a Doni útinapló 1990- 92-ből című írásában a közel­múltban szervezett három doni emléktúra jelentősebb mozzanatait idézi fel. A tema­tikus egységhez „kapcsolt” fotók dokumentatív értékűek. Az Önkormányzat fejeim­mel jegyzett rovat A három részre szakadt megye című dolgozatában (Fábián Gergely és Giczey Péter munkája) a szerzők azt elemzik, hogy az önkormányzati választások következményeként hogyan különült el megyénk három jól körülhatárolható területtípus­ra: településenként, földrajzi- lag-társadalmilag és szociá­lisan. Nem kevésbé izgalmas Sári Mihály vizsgálódása azt ille­tően, hogy van-e rendszer- váltás az önkormányzatok gondolkodásában. lenségével. Ezért is lett az 1993-ban megrendezendő ma­gyar nyelv hetének központi témája, címe a következő: Saj­tónyelvében él a nemzet? Erről az elnökségi ülés következő napirendi pontjaként tájékoz­tatta a főtitkár a jelenlévőket. Az eseménysorozatra április 19. és 30. között kerül sor, az országos megnyitó Vácott lesz. Bár Bánffy György a szövet­ség elnöke nem lehetett jelen az ülésen, de azt, hogy az anyanyelv méltó képviselője a szó szoros értelmében, bizo­nyította a parlamentben nem­rég azzal a hozzászólásával, amely az emberszabású nyelv- használat fontosságára hívta fel a Tisztelt Ház figyelmét annak érdekében, hogy az anyanyelv jövőjét ne kelljen félteni A Holmiban olvashatunk az 1939-45 között Magyarbólyra került vajai telepesekről, a nyíregyházi, csehszlovák­magyar lakosságcseréről, va­lamint a Kállay Kristóf által a megyeszékhelynek adomá­nyozott, nagy értékű rendjel- és kitüntetésgyűjtemény né­hány darabjáról. A Szemle rovat szerzői — többek között — méltatják Mátészalka kétkötetes monog­ráfiáját, Vári Fábián László és Bodnár lst\>án verseskönyveit, valamint Miklós Elemér iro­dalmi interjúkötetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom