Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-07 / 288. szám

HAZAI HOL-MI Tüskés sarok Protekcionizmus Réti János A protekcionizmus régen azt jelentette, hogy a nemzeti ipar védővámokkal bástyázta körül termékeit a gálád módon betolakodni készülő idegen portékával szemben. Most ellenben azt jelenti, hogy az itthon előál­lított, még elfogadható áru és kielégítő minőségű cikkek lassan, de biztosan eltűnnek a kereskedelmi egységek polcairól, és nekünk vásár­lóknak egyetlen választá­sunk marad: vagy meg­vesszük az olykor már nevet­ségesen drága külföldit, vagy valamiről megint le­mondunk, valamit — már azt a valamit is(!?) — kiik­tatjuk az életünkből. Mindez instant kávé ke­resgélése közben ötlött fel bennem, mert úgy érzéke­lem, mintha a magyar édes­ipar utolsó állásai is beom- lófélben lennének piacori­entációnk hajmeresztő há­borújában. Ha ez így megy tovább, maholnap már csak egy, legfeljebb két márka lesz kapható — természete­sen a drágák — az azonnal oldódó kávékeverékből is, miként annyi más dologból, amit épp venni szeretnénk. A képlet, sajnos, egyszerű: ha egyszer nyugati érdekelt­ségűek a boltok, akkor miért rendelnének magyar árut? Ha nem rendelnek magyar árut, akkor hogyan marad­hatna magyar az ipar? (Nyugi! Nem is marad! Pri- vatizálódik, és piacot keres magának külföldön, ha már itthonról kiszorult. Hogy aztán talál-e, az megint más kérdés.) Mi, fogyasztók pedig azt vesszük észre, hogy lassan kisebb lesz a választék, szű- kebb a kínálat keresztmet­szete, mint a tervgazdál­kodás utolsó, már agyonli­beralizált éveiben. Mindenféle EMLÉKEZÉS LENNON- RA. December 8-án 17 órá­tól Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Könyvtár nagy­termében „Egy óra rock” címmel Farkas Tibor tart zeneismertető előadást. A sok zenével fűszerezett program John Lennon életé­ről és munkásságáról szól, aki immár 12 éve csak a da­laival él közöttünk. Gratulálunk«!* $ Aki Hatvan vá­rosban jár ezek­ben a napokban,---------- ne mulassza el megtekinteni a Hatvani Ga­lériában a Magyar Tájak címmel megrendezett X. országos tájfestészeti bien­Rendezvények m Mozi KRÚDY MOZI: A szépség és a szörnyeteg. Előadás: 16 óra. Fortress. Előadás: 18 és 20 óra. BÉKE MOZI: Fortress. Elő­adás: 16 óra. A szépség és a szörnyeteg. Előadás: 18 óra. Tökéletes katona. Előadás: 20 óra. VIDEOHÁZ: Sivatagi só­lyom. Előadás: 9.30, 11.30 és 14 óra. Jöttem, láttam, beköltöztem. Elő­adás: 16, 18 és 20 óra. Kiállítások Nyíregyházán a Váci Mi­hály művelődési központ­ban hologramkiállítást te­kinthetnek meg az érdek­lődők december 23-ig. A Nyíregyházi Városi Galériában a VIII. Esztergo­mi Fotóbiennálé „Színezett fotográfiák” című másod­kiállítása látható. A Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola kerengő- jében Kisgrafika ’92 cím­mel látható nemzetközi kiál­lítás. A nyíregyházi Jósa And­rás Múzeumban az állandó virág az életünk­ben. 7-én 17 órától Máté­szalkán a művelődési köz­pontban Virág a mindennapi életünkben címmel virág- kötészeti bemutatót ren­deznek. A kiállított munkák készítője: Sándor Emilné. A tárlat december 7-én, 8-án, 9-én, 10-én, 14-én, 15-én, 16-án és 17-én 10 órától 17 óráig tekinthető meg. nálét. A szép képek alkotói között Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei művészeket is köszönthetünk, a biennálén kiállították Székhelyi Edit, Balogh Géza, Petkes József és Tóth József tájképeit is. kiállítások mellett 1993. január végéig látogatható a Nyíri bakák a Donná! című időszaki kiállítás. Az 1956 forradalma és szabadsághar­ca tiszteletére rendezett tár­latot ez év utolsó napjáig tekinthetik meg az érdek­lődők. A nyírbátori Báthory Ist­ván Múzeumban január 6-ig tekinthető meg a Nyírbátori Képzőművészeti Stúdió és az Országos Amatőr Tűzzo­mánc Alkotótelep zsűrizett anyaga. A vásárosnaményi műve­lődési központban H. Né­meth Katalin grafikusmű­vész kiállítása látható de­cember végéig. Tenkács Tibor tokaji fes­tőművész kiállítása látható Balsán az általános isko­lában. Színház A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban ma 16 órától a Cseresznyéskert című színdarabot, 16 órától a Csiky-bérlet, 19 órától a Bessenyei-bérlet tulajdono­sai láthatják. Kocsis Gáborral, a tanárképző főiskola gazdasági igazgatójával beszélget Bodnár István Megszervezett szénszünet Nyíregyháza (KM) — A szokásosnál is jobban taka­rékoskodnak a nyíregyházi tanárképző főiskolán, beszé­lik a városban. Esténként például a folyosókon sötét van, a fűtéssel is gond van, hamarabb bezárják az in­tézmény kapuit, sőt, fennál­lásának történetében talán először, az ünnepek táján tíz napig „szénszünet” miatt zárva lesz a főiskola. — Tényleg ez a rideg valóság. Ahogy az ország kü­lönböző intézményei, úgy a főiskola sem mentes a taka­rékosságtól. Az intézmény költségvetési támogatásából az idén 12 millió forintot von­tak el, s ez bizony érzékenyen érint bennünket. Hadd mond­jam el, hogy az 500 milliós költségvetésünkből a bérek és közterhei, valamint a hallga­tók támogatásának kifizetése után alig 80-90 millió forin­tunk marad, amiből üzemeltet­ni kell a főiskolát. Ehhez képest az elvont összeg nagy­nak számít. Ráadásul minket is sújt az infláció, és a közal­kalmazotti törvényből eredő pluszköltség is terhet jelent. millióból mi is kaptunk 50 milliót, de kifejezetten erre a beruházásra. Ezt legalább további 30 millióval — amit máshonnan szereztünk — kel­lett kiegészíte­nünk, amelyet a Művelődési Mi­nisztérium adott. Nagy szükség lesz ezekre a helyisé­Szekeres TIBOR FELVÉTELE gekre iS) tante^e. • Úgy tudjuk, kaptak vi­szont másféle támogatást pá­lyázatokra, kutatási célokra... — Való igaz, mindenféle lehetséges pályázatra jelent­kezünk. Tudományos kutatá­sokra is kapunk pénzt. Nem is keveset, és nagyon örülünk is ennek. A gond csak az, hogy ezek céltámogatás jellegűek, csak olyan célra lehet őket fel­használni, amire juttatják. így építhettük ki például világban­ki hitelekből a számítógépes rendszert. • Azt mondják, takarékos- kodnak mindennel, és mégis hamarosan tetőtér-beépítésbe fognak. Hogyan lehetséges ez? — A megyének juttatott 500 két, irodákat, könyvtárakat tudunk majd el­helyezni. # Annyi sok mindennel fog­lakozik mostanában a főisko­la. Vállalkozik különböző ön­költséges tanfolyamok, kurzu­sok szervezésére. Némelyik már talán nem is tartozik az intézmény profiljába. Ezekből nem folyik be használható pénz? — Valóban sok mindennel próbálkozunk, ami pénzt hoz. De a bevétel nagy része bérjel­legű. Alig 5-6 százaléka hasz­nálható fel más célra. • Jövőre még többen kezdik majd el tanulmányaikat a főiskolán, mint korábban. Azt Nyírjákón csörög a telefon Nyírjákó (KM - D. M.) — Azt mondja a közmondás: „Addig nyújtózkodj, amed­dig a takaród ér!” — így vannak ezzel a nyírjákóiak is. Tervük lenne még bőven, de a pénz vagy annak hiánya sok mindent meghatároz. Mégis nagy az öröm, ha a gondok ellenére sikerül eredményt felmutatni. — Az elmúlt két évben any- nyit fejlődött a település, mint korábban húsz év alatt, — vallja nem kis büszkeséggel Kiss Kálmán polgármester. — Ez természetesen nemcsak a vezetők érdeme, hanem a falué, az itt élő és tenni akaró lakosságé is. A felsorolás élére kívánkozik — amit irigyel minden szomszéd község —, Nyírjákón mindössze egy 100 méteres útszakaszra nem jutott eddig burkolat. Közel száz házban (a faluban minden har­madikban) csöröghet a tele­A korszerűsített iskola fon. A költségekhez is számot­tevő segítséget nyújtottak a lakosságnak: a tervezési díjat, az utcai oszlopok árait az önkormányzat fedezte. A polgármester, aki „civil­ben” az iskola igazgatója, a legjobban az iskola bővíté­sének és korszerűsítésének M. Magyar László felvétele örül. Hatmillió forintért el­készült a modem fűtésrend­szer, a vizesblokk, kívül-belül a festés, az új folyosói rész. Az önkormányzat emellett felvál­lalt különböző lakossági szol­gáltatásokat is, vettek például erőgépet, amivel megrende­lésre szántanak, fuvaroznak. ■ • r a re m Hagyományőrzés pályázati pénzből Céltámogatás a közművelődésnek Nagykálló - Nyíregyháza - Tiszavasvári (KM - Baraksó Erzsébet) — Megnőtt az érdeklődés a Művelődési és Közoktatási Minisztéri­um közművelődési pályázata iránt: míg tavaly háromez­ren felüli, idén már több mint kilencezer volt a pályá­zatok száma. Ebben az évben kiemelt he­lyen rangsorolták azokat a pá­lyázókat, akik településük művelődési hagyományainak megőrzése, áz amatőr művé­szeti mozgalom értékeit fenn­tartó közösségek működése érdekében jelentkeztek, és ha­sonlóképp segítették azokat az intézményeket is, melyek hu­mán és közhasznú információs szolgáltatások indításával pá­lyáztak. Idén megyénk csaknem hat­van településére jutott ezekből a pályázati pénzekből. Körkérdésünk így szólt: mi­lyen célra fordítják az elnyert összegeket? Jászberényi Lászlóné a nagykállói művelődési ház könyvelője: — Hét pályáza­tunk szerepelt most sikeresen, ezekre összességében több mint félmillió forintot kap­tunk. Főként a népművészeti hagyományok ápolására for­dítjuk a pénzt, a kis Téka, a nagy Téka tábor programjaira, a Kállai kettős együttesnek új koreográfia megvásárlására, a néptáncmozgalom támogatá­sára. Juhász István a jósavárosi művelődési ház igazgatója: — Egy kisebb összeget a jósa­városi napok megszervezé­sének költségeire kaptunk, azt el is költöttük. Százezer forin­tot adtak az itt megnyitandó ifjúsági információs és tanács­adó iroda kialakítására. Ez az iroda hazai és nemzetközi in­formációk alapján tanácsadó szolgáltatást nyújt a problé­más esetekben, és mindennel foglalkozni fog, ami a fiatalo­kat érintheti, a pályakezdéstől a munkanélküliségen át a sze­xuális, vagy jogp információ­kig. Tánczos Lajosné a tiszavas­vári Kabay iskola igazgató- helyettese: — Ma egy iskolá­nak elég komoly összeg az a közel százharmincezer forint, amit kaptunk, továbbá két pedagógusunk nyert az egyéni pályázaton, bábos, illetve nép­táncos témával. Az iskola a néphagyományok őrzésére, a jeles napok gondozására for­dítja a pénzt. is hallani, kétezerig szeretnék megduplázni a hallgatók számát. Tudják majd növelni az oktatók létszámát is? Lesz rá pénzük? — ígéretet kaptunk arra, hogy a létszám növekedésével arányosan emelhetjük az ok­tatók számát is. Nagyon re­méljük, ez nemcsak ígéret marad, hiszen már így is ma­gas az egy oktatóra jutó hall­gatói létszám, és az oktatók óraszáma is. # Tudnak-e tizenharmadik havi bért adni? — Igen, bár még nem tudjuk, hogyan gazdálkodjuk majd ki a jövő évben, mivel erre külön fedezetet a főiskola nem kap. • Apropó, a jövő év. Mi lesz januártól? — A főiskola, építése óta 20-25 évvel most jutott abba a stádiumba, hogy a felújításo­kat meg kell kezdeni. Kü­lönösen az épületgépészeti be­rendezésekkel van baj. Most kellene a legtöbb pénz, és jö­vőre 28 millió forintot akarnak majd elvonni! Nagyon remél­jük, valahogyan csak sikerül kilábalni ebből a nehéz helyzetből. Fehér Gáborra emlékeznek Nyíregyháza (KM - BI) — Fehér Gábor centenáriumá­nak megünneplésére készül a nyíregyházi Zrínyi gimnázi­um. 1993. április 27-én lesz a neves tanár-író születésének 100. évfordulója. A hajdúszo- boszlói születésű Fehér Gábor egész tanári pályáját Nyíregy­házán, az egykori evangélikus, később Geduly Henrik leány- gimnáziumban töltötte. Az in­tézmény jogutódja, a mai Zrínyi Ilona gimnázium már eddig is sokat tett a neves tanár és öt önálló kötettel ren­delkező író emlékének ébren tartásáért, s már most meg­kezdte a centenáriumi megem­lékezések előkészítését. A gimnázium az évfordulóra szeretné megjelentetni Fehér Gábor műveinek válogatott kötetét. Erre azért is szükség van, mert az író egykor megje­lent kötetei manapság szinte hozzáférhetetlenek. Kiállítás a múzeumban A mátészalkai Szatmári Múzeumban december 9-én 17 órakor nyitja meg dr. Selmeczi László kandidátus Gábor Marianne festőművész kiállítását. A tárlat január 31- ig tekinthető meg. ~W].. ff Ügyeletek Sürgős esetekben a me­gyei rendelőintézetben Nyíregyháza, Bocskai u. 73. sz. — fogadják a felnőtt és gyermekbetegeket este héttől reggel hét óráig. Az , ügyeletes gyógy­szertár este fél kilenctől reggel fél 8-ig kereshető fel Nyíregyházán, a Szabadság tér J. szám alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom