Kelet-Magyarország, 1992. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-30 / 231. szám
Tranzitreptér Fehérgyarmaton (1.) Épül, de még sok a tisztázandó kérdés Tóth Kornélia Budapest—Fehérgyarmat (KM) — Kinek pénze van, kinek ötlete, kit nyomaszt a lakóhelye iránti felelősség, de nem tudja miként lendítsen a fejlődés kerekén. Valahogy így festett a fehérgyarmatiak helyzete, amikor azt tudták, hogy valószínűleg sorra becsukják a helyi üzemeket, gyáregységeket, szélnek eresztik a munkásokat, akik a megélhetés reményében segélyért kilincselnek majd, ezért jó lenne megállítani a vészterhes folyamatot, mielőtt az még teljesen kicsúszna az önkormányzat kezéből. Rózsaszínűnek egyáltalán nem nevezhető helyzetükben dossziéba rakták a jövőt prognosztizáló iratokat és dr. Nemes István polgármester, a pénzügyi vezető, Fekete András társaságában Pestre utazott. Diktál a térkép A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában dr. Bándi Kund átnézte a fehérgyarmatiak helyzetelemzését. Tőle azt kérték Szatmár képviselői, hozná össze őket egy ötletgazdag vállalkozóval, aki kiránthatná szekerüket a mélyülő kátyúból. Nem kellett messzire menni. A Vörösmarty téren a szomszédos irodaházban Ambrus Sándor vállalkozó szívesen leültette a messziről jött vendégeket. Üzleti érzékét a rendszerváltással egyidejűleg végbemenő gazdasági verseny csiszolta. Az iratokat átfutva agyában körvonalazódott egy elképzelés, amely Fehérgyarmatot és a környéket anyagiakhoz, vállalkozásokhoz juttatja. A gyarmatiak kellemes hangulatban, biztató jövőkép reményében távoztak. Innen viszont legalább két szálon fut a cselekmény, amely összegubancolta a kezdeti jóindulatot. Másként magyarázza a tényeket a vállalkozó és a polgár- mester, s mindketten állítják: ha az általuk javasolt anyagi elszámolást a másik fél nem fogadja el, vitájuk végére a büntetőbíró tesz pontot. Alig néhány hónap alatt mérgesedett el a viszonyuk, s mindketten a másikban látják az aka- dékoskodót. A jogot citálják nézeteltéréseik és erkölcsi értékrendjük igazának bizonyságául. Az idő pénz Vörösmarty téri irodaház, hatodik emelet. Az Ambrus és társa cég irodájában felpörgetett ritmust tapasztal az idegen. Megállás nélkül csörög a telefon, most az ufó-világ- kongresszust szervezik, a híres olasz riportemő, Oriana Falla- ci az ő kedvükért érkezik, képkiállítás, a bűnüldözésben egyedülálló eredményt felmutató farkasember programja, ízelítőül ennyi egy negyedóra a vállalkozó estébe nyúló munkanapjából. A történet — amely a vitás feleknek egyaránt ugyanazokat az eseményeket tartalmazza — más megvilágításba kerül az ellenfelek elbeszélésében. — Amint megnéztem a leépítés előtt álló üzemek listáját, a várható elbocsátásokat, leépítéseket, ránéztem a térképre és egyértelművé vált előttem, hogy Közép-Európa egyik legjelentősebb tranzitrepülőterét lehetne gazdaságosan működtetni a térségben — összegzi terveit Ambrus Sándor. — A keleti piac, a KGST összeomlása után egy csomó szabad kapacitás vár kihasználásra, amelyek szinte minimális befektetéssel szép hasznot hozhatnak. Azt javasoltam a fehérgyarmati vezetőknek, építsünk meg közösen egy tranzitrepülőteret a város határában. Innen aztán áruszállítást, személyforgalmat és hobbirepülést is lehet szervezni. Azért repülőtérben gondolkodtunk, mert Ukrajnával és Romániával többféle árucserére nyílik lehetőség. Az ötlet — úgy láttam — tetszett Nemes úréknak. Történt mindez 1992. március közepén. Ambrus úr a tettek embere, az üzlet reményében nem áll módjában húzni az időt. írd és mondd, 45 nap alatt megszerezte az engedélyeket egy füves leszállópályás repülőtér kivitelezéséhez. Május elsején már repülőnapot tarthattak, amelynek költsége most az egyik vitatott pont kettejük közt. A vállalkozó mielőbb be akarta fejezni a beruházást, hiszen forgalmat, s ezáltal hasznot csak így hajthatott a reptér. A gyors kivitelezés érdekében egy irányítótoronynak használható faházat küldött le Fehérgyarmatra. Ambrus Sándor szerint ez egymillió forintot ér. Nemes István ezt is vitatja: — Lécekre szedve jött hozzánk ez a faház, amelyet nem akarunk egy ilyen szép repülőtéren használni. Kőházat húzunk fel, viheti a vállalkozó vissza, amikor akaija... Mennyibe kerül a telek? A legfurcsább ellentmondás a repülőtér telekvásárlása ügyében mutatkozik. Mivel te- lekkönyvileg a fele Tunyog- matolcshoz tartozik, az ottani tsz felszámolását végző Vin- cze Sándor felszámolási biztos 250 ezer forintos vételi árról tájékoztatta a vállalkozót. Éppen akkor jártak Ambrusnál a fehérgyarmatiak, akik előnyös üzletről,,.mindössze” 950 ezer forintos telekvásárlásról tájékoztatták a vállalkozót, aki azonmód szembesítette a feleket. — Mennyibe került tehát az a földdarab? — kérdezem Nemes Istvánt. — Háromszázezer — néz rám rezzenéstelen arccal. — Más adatokat hallottam eddig... — Akkor is háromszázezer... Következik: Perre készülnek a felek. A szövetkezeti törvény téves értelmezése Az egyéni és csoportos kilépés következményei Nyíregyháza (KM — BG) — Sokan teszik fel manapság a kérdést, hogy milyen úton- módon lehet kiválni a meglévő szövetkezetekből. Bár törvény szabályozza ezt is, a gyakorlat azt mutatja, nem is olyan egyszerű véghez vinni azt. Sokan panaszkodnak a megyében is, hogy több szövetkezet a kiválási szándék bejelentését július 15-e után nem fogadta el, hivatkozva a szövetkezeti átmeneti törvény 29. paragrafusára. X 7 em tudok mostanában 1V szabadulni a nyíregyházi Centrum Áruház bejárata elől. Ha arra járok, mindig megakad a szemem egy feliraton, s nézem, nézem, amíg neki nem megyek valakinek menetközben. Vonzza a tekintetet a tábla ízléses lila-rózsaszín színösszeállításával, és természetesen tartalmával is. Főleg addig nem akart sehogyan sem kimenni a fejemből, amíg csak futtában olvastam el, s nem fogtam fel a teljes mondanivalóját. Ezen a két szón: „eresztett nutria", napokig gondolkodtam például. A nutria egy kicsi, szőrös rágcsáló, mint mondjuk a A tisztánlátás érdekében a Független Kisgazda Párt állás- foglalást kért nemrég a Földművelésügyi Minisztérium illetékes osztályától, melynek vezetője, Becz Miklós a napokban válaszolt. Leveléből kiderül, hogy az elutasító szövetkezetek álláspontja téves, mert a kiválási szándék bejelentési határideje az üzletrész összegéről, illetve mértékéről szóló értesítés kézhezvételének napjával kezdődik. Tehát ezen nyúl vagy a — kimondjam-e? — patkány. Az „eresztett”, az ugye valahol volt eddig, most meg már nem ott van, mert valaki valahova ki-, avagy beeresztette. Az eresztett nutria tehát egy, a tábla tanúsága szerint a Centrum Áruházba beeresztett rágcsálóféle. De nincs egyedül, mert eresztettek az áruházba pézsmát is, eresztett pézsma, ez se hangzik rosszul — sőt, pézsmahátat! Pézsmahát, pézsma nélidőponttól számított hatvan napon belül lehet szervezeti változtatást, egyéni és csoportos kiválást is kezdeményezni. A kiválás gyakorlati megvalósításánál fontos szempont, hogy azt az új szövetkezet átalakulásáig, de legkésőbb 1992. december 31 -ig kell elvégezni. A kiválni szándékozó tag mindaddig a szövetkezet tagja marad, amíg üzletrésze fejében az általa megjelölt vagyontárgyat meg nem kapta. kül. Ez már olyan, mint a baromfibolt árjegyzéke: pézsmacomb, pézsmamellcsont, pézsma far-hát. Nutriahát nincs. Sajnálom, a nutriason- kánk épp most fogyott el. Adhatok esetleg kékrókanya- kat, netán nutriamájat szívvel? Tf gyszer aztán feltűnés JUj nélkül beosontam megnézni, mit hirdet az áruház ilyen lila-rózsaszín nyelvi leleménnyel. A rágcsálókkal nem találkoztam, őket már kieresztették. A bőrükből. Szőrükből, vállfán lóg, csinosan megvarrt bunda képében, melegítheti majd nálam jobban eleresztett honfitársnőim hátát. Árverésre azon tárgyak kerülhetnek, melyekben a közgyűlés, s a kiválni akarók nem jutottak egyezségre. Az árverésen a tagok és a szövetkezeti üzletrésszel rendelkező kívülállók vehetnek részt, ezt nevezi a törvény zártkörű árverésnek. Annak sikertelensége esetén kell nyílt árverést tartani, erre mindenki elmehet. E rendelkezésen túl a termelő- szövetkezetek vezetői kész- pénzfizetést nem köthetnek ki. Pályázat a világkiállításra Tájékoztató a részvételről Nyíregyháza (KM - MCS) — Minden kedden és csütörtökön délelőtt 10 és 13 óra között Nyíregyházán a köztársasági megbízotti hivatalban tájékoztatják azokat a természetes vagy jogi személyeket, illetve gazdasági társaságokat, amelyek részt kívánnak venni az 1996-os budapesti világkiállításon. Ugyanott lehet pályázati kiírást is kapni, amelyet a világkiállítás elő-, utó-, illetve párhuzamos rendezvényeire lehet benyújtani. Tárca Kelet-Magyarország 3 Balogh Géza TV ajban a magyar építő- ±J ipar. A gazdasági romlás, a beruházók kedvesze- gettsége, a recesszió keményen sújtja őket is. A megrendelések hiánya miatt ezreket, tízezreket kellett utcára tenni, kőművesek, ácsok, aszfaltozók, vízvezeték- és gázszerelők tömege kénytelen munkanélküli-segélyből élni. Ámbár viszonylagos ez a romlás, a megbízások hiánya. Mert igaz ugyan, hogy nagy, látványos építkezéseknek ma kevés helyen vagyunk tanúi, de ha az ember, mondjuk csak a megye nagyobb településein néz szét, mást sem lát, hall, mint a feltúrt utcákat, a légkalapácsok dobhártyát szaggató dübörgését. Az arra járók, az ott lakók, dolgozók háborognak, persze, hogy megbolondítja őket a zaj, a felfordulás. A maguk szempontjából igazuk van, ám sokkal több gondot jelent ennél a vontatott tempó, a megkérdőjelezhető munkamorál. Mit tapaszatalunk ugyanis? Felbontják az aszfaltot, kiássák az árkot, mondjuk húsvétkor, s — tisztelet a kivételnek — azoknak a többsége még karácsonykor is ott díszeleg. Bevezetőnkben a munka- nélküliségről, a megbízások hiányáról szóltunk Azt gondolná a józan elme, hogy e helyzetben a vállalkozók repesnek az örömtől, ha elnyernek egy-egy megbízatást, s éjjel-nappal más sem forog a fejükben, csak az miképpen tudnának minél pontosabban, gyorsabban megfelelni az elvárásoknak Hogy majd holnap, holnapután is rájuk essen az építtetők választása. Hát ez az amitől még messze vagyunk. S ez az ami azt mondatja az emberrel: úgy tűnik, az építőiparban a helyzet változatlan. Kommentár __________________ Pályázatok Bodnár István 7Z ezembe akadt az egyik 1\- folyóirat melléklete, amely a Karácsony Sándor emlékére létrehozott szakalapítvány nyerteseit sorolja fel. A széles körű alapítvány sok okos dolog megvalósítására igyekezett ösztönözni a különböző intézményeket, szakköröket, így például a helytörténet kutatására, hagyományápolásra, népművészeti tevékenységek folytatására. A nyertesek — 135-en — tisztességes összegekhez jutottak, jó néhányon százezer forintot is kaptak ötleteik megvalósításához. Találhatunk közöttük olyanokat, mint falunap szervezése, de akad például olyan támogatás is, amely ifjúsági klub berendezéséhez járul hozzá. Öröm böngészni a sok szép ötletet, az öntevékenység megvalósulásának színes megnyilvánulásait. A lista olvasása során szomorú vagyok viszont amiatt, hogy kevés szabolcsi pályázót találok a nyertesek között. Kevesen pályáztak? Vagy az ötletek voltak vérszegények? Inkább az előbbire gyanakszom, hiszen úgy tűnik, a zsűri nagyvonalú volt — hogy csak egy példát mondjak — támogatást kapott például az Ibrányi Egészség- és Családvédelmi Egyesület is munkájához Pénzszűke világban élünk, ahol a vezetőknek, szakembereknek méginkább számba kell venni minden olyan pénzforrást, amely az intézmények tevékenységét sikeresebbé teheti, fenntartásához hozzájárulluit. Meg kell tanulnunk: élelmeseké a világ, legyen szó akár egy klub sorsáról is. S bizony nem árt, ha kézbe vesszük az összes olyan folyóiratot, kiadványt, amely pályázatokat közöl. Nézt^pont^) Gödörben Egyelőre a markoló az úr a repülőtéren A SZERZŐ FELVÉTELE s íxő', .í,-s A nagy- kállól utca szélén Szekeres Tibor FEIVÉTEIE 1992. szeptember 30., szerda HÁTTÉR
