Kelet-Magyarország, 1992. augusztus (52. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-08 / 187. szám
4 Kelet-Magyarország MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL i 1992- augusztus 8., szombat Antall levele Panoráma-ügyben Á kormány nem nézi szótlanul a Magyar Rádió és Televízió belharcait Budapest (ISB) — Az utóbbi napokban kisebbfajta belpolitikai vihart kavart egy-egy rádió- és televízióműsor ügye. Az MTV irányításában felmerült a terv, hogy a jövőben nem ismétlik meg szombat délelőttönként a Panoráma című politikai magazint. A Rádió elnöke fegyelmi eljárást indított a Vasárnapi Üjság műsor főszerkesztője ellen, a helyzet a főszerkesztő tisztségéből történt távozásához vezetett. A két esemény hullámai odáig jutottak, hogy Antall József péntek délelőtt levelet juttatott el Göncz Árpádhoz. A levelet az alábbiakban közöljük. * A Magyar Köztársaság miniszterelnöke Göncz Árpád úrnak, a Magyar Köztársaság elnöke Helyben Tisztelt Elnök úr! A Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió elnökei felmentésének elutasításával kapcsolatos, 1992. július 10- én kelt levelemben részletesen kifejtett álláspontomra emlékeztetve, a két intézmény működéséért viselt kormányzati felelősség alapján kötelességem felhívni Elnök úr figyelmét azokra a veszélyekre, amelyek a köz- szolgálati médiumokon belüli politikai feszültségek kiéleződésében rejlenek. Sajnálatosnak tartom, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnöke Elnök úrnak a felmentésükre vonatkozó politikai döntését követően mind műsorpolitikai, mind személyi kérdésekben olyan adminisztratív intézkedéseket tesznek, melyek aligha segítik elő a különböző ízlésirányok és politikai tendenciák közötti egyensúly megteremtését. Hasonlóan sajnálatosnak, sőt elfogadhatatlannak tartom, hogy a Magyar Televízió egyik csatornaigazgatója egy más szinten folyó vitában minősíthetetlen formában támadja a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervének, az Országgyűlésnek döntését és azt „magyarságellenesnek” minősítse. Tekintettel arra, hogy a kormány nem nyújthat egyoldalú garanciát a médiatörvény gyors elfogadására, bár ezt kívánja, az átmeneti időben is gondoskodni kell a szabályozott működésről. Erre szolgál az Alkotmánybíróságnak az 1974. évi kormányhatározat hatályban tartására vonatkozó döntése is. Ez alapján rendelkezik a kormány az alapító-felügyeleti jogkörrel, ugyanakkor Elnök úr politikai döntése következtében a kormánynak nem áll módjában a két médium működéséért felelősséget vállalni. Természetesen az Alkotmánybíróság azon állásfoglalása, amely szerint a köz- társasági elnök kinevezési és felmentési jogkörével kapcsolatos 36'1992. (VI. 10.) AB határozata alkotmányjogi szempontból teljesen egyértelmű, megegyezik az általam vallott felfogással. Miután a két médium működése felett jelenleg semmilyen ellenőrzés nem érvényesül, ahhoz, hogy az átmeneti időszak ne váljék „törvényen kívüli” állapottá, valamint biztosítható legyen a Magyar Rádió és a Magyar Televízió tárgyilagos és pártatlan működése, szükséges a két közszolgálati médiumon belüli viszonyok normalizálása, a műsorpolitika tartalmi értékét veszélyeztető adminisztratív (szervezeti és személyi) döntések megakadályozása, amelyek a feszültségeket fokozzák és előnytelenül befolyásolják a médiatörvény vitáját. Kérem, a fentiek figyelem- bevételével Elnök úr állásfoglalásának kialakítását és ennek nyilvánosságra hozatalát. Budapest, 1992. augusztus 6. Köszönti cfaitall Q-öfutiA Royal Air Force (Angol Királyi Légierő) Hawk (Sólyom) típusú öt gépből álló köteléke először szállt le magyar katonai repülőtéren, Kecskeméten — a Szentgyörgyi Dezső taktikai repülőezred bázisára. Vízjogi kapcsolatok az ukrán határon A kormány tárgyalta Budapest (ISB) — A kormány a csütörtöki ülésén megbízta a közlekedési, vízügyi és hírközlési minisztert, hogy dolgozza ki az Ukrajnával kötendő határvízi egyezmény tervezetét. Az előkészületek idején probléma- mentesnek látszik a megegyezés. A Szovjetunió felbomlása magával hozta a különböző nemzetközi egyezmények szükségszerű átalakítását, az új államokkal, mint nemzetközi jogalanyokkal történő megállapodást. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érinti, hogy Ukrajnával közös határunk szükségessé teszi többek között a határvizekre vonatkozó egyezmény átalakítását. A kormánytól Siklós Csaba miniszter kapott megbízást, hogy készítse elő az egyezmény aláírását az ukrán féllel. A tervezőmunka során figyelembe veszik a legújabb európai közösségi konvenciót, így elmondható, hogy a keleti határszélen nemzetközi szintű szabályok védik majd a vizeket. Ruhagyűjtés Nyírbátorban Nyírbátor (KM — K. É.) — Minden várakozáson felülmúló sikert aratott az a ruhagyűjtési akció, amelyet augusztus 6-án és 7-én a nyírbátori MSZP-szervezet tartott. A jugoszláviai menekültek megsegítését szolgáló kezdeményezéshez nemcsak a városlakók, hanem a környék falvainak, településeinek lakosai is csatlakoztak. A segítőkész, emberbarát kezdeményezés sikerét bizonyítja, hogy már az első nap délutánján szinte megtelt a terem: zsákokban, hatalmas kupacokban álltak a különféle ruhaneműk kabátok cipők, s százszámra a menekült gyermekeknek szánt játékok, mesekönyvek és regények. Bár az akciót a Magyar Szocialista Párt nyírbátori szervezete hirdette meg, az adakozók, a másokon segíteni akarók nem tartották elsődlegesnek a pártérdekeket: jöttek és segítettek anélkül, hogy ezért cserébe bármit is vártak volna. Köszönet érte a szervezőknek. s mindenkinek, akik átérezték, s próbálták a maguk eszközéivel megoldani a rászorulók gondjait. lövőre egymillió munkanélküli Százmilliárdos igény a támogatásukhoz Képtávírón érkezett A hazánkban tartózkodó Milan Panic, Kis-Jugoszlávia miniszterelnöke, Várady Tibor, a Panic-kormány igazságügyminisztere és Cornelio Sommaruge, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának elnöke augusztus 7-én a Parlament folyosóján. Tomyospálcán augusztus 10-én este 7 órakor a kultúr- házban kezdődik az a megbeszélés, amelyen Szűcs M. Sándor MDF-es parlamenti képviselő és dr. Budai Gábor szakjogász a három kárpótlásról tart tájékoztatást. Az előadóik a rendezvényre nemcsak a helyieket, a környező falvaik lakóit is várják, hogy velük a kárpótlással kapcsolatos tudnivalókról cseréljenek eszmét, s válaszoljanak valamennyi felmerülő kérdésre is. Budapest (ISB — S. Z.) — Felröppent a hír: jövőre valószínűleg emelkedik a Szolidaritási Alap javára befizetett járulék I, illetve 5 százalékos mértéke. A Munkaügyi Minisztérium (MŰM) illetékesétől arra kértünk választ, milyen konkrét lépéseket tesz a tárca annak érdekében, hogy jövőre ne okozzon az ideihez hasonló keserű meglepetést a munkanélküli-járadékok kifizetésére szolgáló alap tartalékainak kimerülése. Szendrényi Péter, a MüM foglalkoztatási főosztályának vezetője szerint valóban „nem idegen a járulékok jelemelésének a gondolata” a minisztériumtól, ám ma még nem lehet pontosan megmondani, mi lesz a vége a költségvetés kapcsán kibontakozó — vélhetően politikai színezetű — vitának a parlamentben (a járulék mértékének a meghatározása a honatyák feladata.) A tárca egyelőre nem dolgozott ki járulékemelésre vonatkozó javaslatot. „Mi csak a számlát nyújtjuk be, azt az összeget kérjük, amire valószínűleg szükségünk lesz az elkövetkezendő évben — mondja a főosztályvezető. — Végső soron a Pénzügyminisztérium állítja össze a költségvetési javaslatot, határozza meg, honnan lesz előteremthető a szükséges pénz.” A munkaügyi tárca ki- lencszázezer—egymillió munkanélkülire számít a jövő évben, ami azt jelenti, hogy százmilliárdos nagyságrendű összegnek kell a rendelkezésére állnia a Szolidaritási Alapban (idén körülbelül 60 milliárddal számoltak — eddig úgy néz ki, közel 25 milliárdos tévedéssel.) A szakemberek vitatkoznak a munkanélküliek becsült számának a helyességén — vannak"akik túlzásnak tartják, vannak, akik szerint ezzel alábecsülik a ténylegesen várható növekedést Tény, hogy amennyiben az egymilliós szám megállja a helyét, akkor ez azt jelenti, hogy jövőre közel négyszáz- ezer embert bocsátanak el a munkahelyéről. Ez majdnem annyi, mint ahány munka- vállalónak eddig megszűnt a foglalkoztatása (590 ezer — júliusi előzetes gyorsmérlegadat) Soroséinak elegük van, iokákk hallgatnak Forró nyomon Kétmillió — engedély nélkül Nyíregyháza (KM — CS. GY.) — A megyei rendőrfőkapitányság eljárást indított egy nyíregyházi vállalkozó ellen, aki idén február 17-én a devizahatóság engedélye nélkül egy ukrán bégnek áruvásárlási előleg címén kétmillió forintot kifizetett. Augusztus 5-én 16 óra körül egy férfi Szabolcsve- resmart külterületén a Tiszában fürdött. Mivel 21 óráig pem ment haza, a hozzátartozói keresték, s a fürdőhelyen a ruházatát és a kerékpárját megtalálták. Később az eltűnését a hatóságnak bejelentették. A felkutatására tett intézkedések nyomán az illető holttestét augusztus 6-án 17,30 órakor a folyómederben, a fürdőhelytől egy kilométerre megtalálták. Bűncselekményre utaló adat nem merült fel. Ismeretlen tettes feltörte a szatmárcsekei gázcseretelepet, a kár 75 ezer forint. Ismeretlen személy a Kemév fényeslitkei raktárából 91 ezer forint értékben építőipari berendezéseket tulajdonított el. Lapunk csütörtöki számában hírt adtunk egy halálesetről. Azóta kiderült, hogy a holttestet nem a császái^szállási, hanem a va- dasi tóban találták, amely nincs kiszáradva. Az ügyben a vizsgálat tart. A kormány az alapítvány ellenzékiségét kifogásolja Krecz Tibor Budapest (ISB) — Csütörtökön felbontották a magyar kormány és a Soros Alapítvány közötti, három éve kötött együttműködési megállapodást. Az eseményről kiadott kulturális minisztériumi nyilatkozat után pénteken a kormányszóvivő is megerősítette: a magyar hivatalos körök ellenzéki testületnek tekintik a Soros Alapítvány magyarországi kuratóriumát. Az alapítvány hazai vezetői úgy látják jónak, ha nem szítják fel ismét a vita lángját. A hét derekán megszűnt a kormány és a Soros Alapítvány közötti szerződés, melynek értelmében bizonyos összeghatár (3 millió dollár) felett a magyar kormány is hozzájárul a Sorosék által támogatott célok finanszírozásához. Lapunk László Balázs kormányszóvivőt kérte meg, mondja el a kormány álláspontját a szerződés felbontása után. A szóvivő kijelentette, hogy az eredetileg nem e kormány által kötött szerződés következtében a mostani kormányra olyan kötelezettség hárult, amit a Soros Alapívány szabott meg. Ez önmagában nem jelentett problémát — mondta László Balázs, a kormány mindig is nagyra becsülte az alapítvány tevékenységét, Soros György áldozatkészségét. Azonban az alapítvány kuratóriuma összetételének ismeretében a kormány indo- kolhatatlannak tartja, hogy olyan alapítványi tevékenységek finanszírozásában vegyen részt, melyek kialakításában a politikai ellenzék képviselői játsszák a meghatározó szerepet. A kormány döntésében szerepet játszott annak mérlegelése, hogy 1989-ben a Soros Alapítvány ugyan úttörő szerepet töltött be, azóta viszont váloztak a körülmények. Számos, a Soros Alapítványhoz hasonló célokért dolgozó alapítvány működik az Országban, már ez sem indokolja, hogy a kormány különlegesen kezeljen egyet közülük. A kormány nem kíván állást foglalni a Soros György személyét ért bírálatokkal kapcsolatban, a szerződés felbontása nincs összefüggésben azokkal — közölte érdeklődésünkre a kormányszóvivő. A Soros Alapítvány magyarországi vezetői még nem ismerték azon pénteki, módosított álláspontot, mely szerint a kormány nem elhatárolódik a Sorost ért támadásoktól, hanem nem foglal állást azokkal kapcsolatban. Az alapítvány egyik igazgatója, Qintner János azt közölte lapunkkal, hogy tekintettel a Kulturális Minisztérium csütörtöki nyilatkozatára, valamint arra, hogy az alapítvány a magyar állami tartozások fejében megfelelő ingatlanhoz juthat Budapest belvárosában, nem kívánják felszítani a vita lángját pontosító nyilatkozatokkal. Az alapítványi igazgató szerint a lényegi tevékenységre koncentrálnak, újabb nyilatkozat csak akkor születik, ha a kormány erre okot szolgáltat. Munkatársunk kikérte a Magyar Demokrata Fórum alelnökénak, Medgyasszay Lászlónak a véleményét, aki szerint a szerződés felbontása a végrehajtó hatalom és a Soros Alapítvány közötti alku eredménye, ezért nem kíván politikai magyarázatokba, részletekbe bocsátkozni. Medgyasszay László a kormányhoz közel álló Nemzeti Alapítvány elnökihelyettesi minőségében nyilatkozta, hogy a szerződés felbontásával egyidejűleg a Soros Alapítvány olyan belvárosi irodaépülethez jutott, amelyről a legtöbb alapítvány csak álmodozhat, ezért a Nemzeti Alapítvány is fontolóra veszi, miként találhat megfelelő megodást a gondjaira. Tornyospálcán a kárpótlásról
