Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-25 / 175. szám

2 Kelet-Magyarország HAZAI HOL-MI 1992. július 25., szombat Dankó Mihály / gazán dicséretet ér­demel az a két csa­pat, melyek me­gyénket képviselték a hétvé­gi, keceli I. Országos Arató­versenyen. Bár nem kerül­tek dobogóra, a negyvenhét induló között helytállva sike­rült a mezőny első felében végezniük. S megérdemlik, hogy név szerint is megem­lítsük őket: Kállósemjénből Szilvási István, Szilvasi Ist­vánná, Papp László, Molnár György, Koth Elek és Kóth Elekné, Nyírtelekről Szilva József, Szilva Mihály, Ifj. Szilva Mihály, Cipó András, Virág Józsefné, Nagy Ist­vánná alkották az arató ,,bokrot". Pluszként ment egy-egy ,.szakács" is: Pál Frigyes és Kovács Gyula, akik a gulyásfőző verseny­ben indultak. A Falutévé szervezésében ezzel az évente megrende­zésre kerülő kéziarató-ver- sennyel kívánják ápolni és megtartani a paraszti hagyo­mányokat, a természet be­csületét. Talán éppen ez a nagy tét volt az oka, vagy, hogy min­denki meg akarta mutatni: nem felejtette el ezt az em­berformáló munkát, a csa­patok igen kitettek magu­kért. A jó hangulat — melyet a nagyszerű rendezés is alátámasztott —, csak az eredményhirdetéskor vál­tott át bosszúsággá. Fütty­koncert és bekiabálás köze­pette vehették át az ajándé­kokat a győztesek. $ hogy miért szólt a fütty? Eleve sportszerűtlenné tette a ver­senyt, hogy Kecelről a házi­gazda jogán tizenhat csapat vett részt a versenyen. Az első két helyezett keceli, négytől tízig szintén, de összességében az első ti­zenöt között tizenegy keceli csapat volt. S ez az, ami ki­váltotta a többiek bosszúsá­gát. Elhangzott olyan meg­jegyzés is: miért kellett 400 kilométerről idecsábítani az embereket, hogy a házigaz­dának asszisztáljanak?! Nem azért a befizetett kétezer forintért, a nem ke­vés útiköltségért, inkább a virtus, az igazságérzet szenvedett csorbát. Az ügy tanulsága kézzelfogható. Nincs jogunk a zsűri pártat­lanságában kételkedni, de azt hiszem, jövőre nem mennek el a mostani részt­vevők közül a versenyre ... pedig milyen szépen indult. Mindenféle*™*™«« KAMARAEST. A Nyírbá­tori Zenei Napok programja­ként „Kamaraest” lesz Csa- rodán a református temp­lomban július 26-án este fél nyolctól. Közreműködik: Kovács Dénes hegedűn, Szenthelyi Judit zongorán. Ugyanezen a napon este fél nyolctól a nyírmihálydi refor­mátus templomban szintén kamaraestre várják az ér­deklődő közönséget. Itt köz­reműködnek a Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor fúvós- és vonósegyüttesei. Művés­zeti vezetők: Kämmerer András, Novák József és Tripolszki Teréz. ADÓTANÁCSADÓK Klub­ja következő foglalkozását július 27-én (hétfőn) délután 2 órakor tartja Nyíregyhá­zán, a Dózsa Gy. u. 33. szám alatt. Téma: A külke­reskedelem, a valuta- és de­vizagazdálkodás időszerű kérdései. A rendezvényre a szervezők minden érdeklő­dőt (nemcsak klubtagokat) várnak. Gratulálunk ...Kölese, Son­kád, Fülesd köz­ség lakosságának, hogy a szabadsá­gok és a nyári munkák köze­pette 90 fő jelentkezett a hé­ten megtartott véradásra. Külön dicséretet érdemel Tiszakerecseny lakossága is, ahonnan 58-an vállalkoz­tak önként, hogy vérükkel segítik a rászorulókat. Rendezvények tmm Mozi KRÚDY MOZI: Alvajárók. Előadás: 16,18 és 20 óra. BÉKE MOZI: Őrült Stone, avagy 2008: A patkány éve. Előadás: 16, 18 és 20 óra. VIDEOMOZI: Őrült Stone, avagy 2008: A patkány éve, délelőtti előadásokra (9.30, 11.30). Oroszor­szág-ház, délutáni elő­adásokra (14, 16, 18 és 20 óra). KERTMOZI: Őrült Stone, avagy 2008: A patkány éve. Előadás kezdete: 21 óra. KABALÁS AUTÓS MOZI: 25-én Ice Baby, 26-án Superman I. Előadás kez­dete: 21 óra. KISVÁRDA: Állj, vagy lő a mamám!. MÁTÉSZALKA: Elemi ösz­tön. NYÍRBÁTOR: 25-én A bá­rányok hallgatnak, 26-án Ice Baby. VÁSÁROSNAMÉNY: Lucky Luke. kiállítások Nyírbátorban a Báthory stván Múzeumban Gádor Emil festőművész tárlata, valamint Berényi Nagy Péter onkifejező kiállítása (au­gusztus 20-ig) tekinthető meg hétfő kivételével na­ponta, 10-től 18 óráig. A nagykállói Városi Könyv­tár kiállítótermében Barkóczi Vera és loan Anghel Negrean nagybányai képző­művészek tárlata látható. A nyíregyházi Jósa An­drás Múzeumban az állandó kiállítások mellett két idő­szaki bemutató is várja az érdeklődőket. A Nemesi la­kásbelsők a 19. században, valamint a Magyarok és len­gyelek a történelem sodrá­ban című kiállítás sok érde­kességet tár a látogatók elé. A múzeum július 15-től hétfő kivételével 9—17 óra között tart nyitva. A mátészalkai Szatmár Múzeumban Tarr János amatőr festőművész képeit tekinthetik meg az érdeklő­dők. A kiállítás augusztus 10-ig látogatható. Párthír A Szocialista Párt nyíregy­házi elnöksége július 27-én délelőtt 10 órakor sajtó- tájékoztatón mutatja be — a lemondott városi önkor­mányzati képviselők helyére — a frakció listájáról beke­rült képviselőket. Egyben az elnökség kifejti álláspontját az önkormányzati tevékeny­ség néhány aktuális kérdé­séről is. Kelták üzenete Kétezeréves leletek Tiszavasváriban Nyíregyháza—Tiszavas- vári (KM — Kováts Dénes) — Megyénk nemcsak műemlékekben, de — az ásatások tanulságai szerint — régészeti leletekben is gazdag, számos érdekes és értékes, a múltunk megis­merését szolgáló emleket tártak már fel a Jósa András Múzeum szakemberei. A kö­zelmúltban Tiszavasvári- ban, ahol egyszerre három korból származó leletanyag­ra bukkant Istvánovics Esz­ter régész. Az előzményhez tartozik, hogy még az elmúlt évben a helyi termelőszövetkezet föld­munkát végzett a deákhalmi dűlőben, s rengeteg cserép és csont került elő a talajmozga­tás következtében. Vasvari­ban — és számos más tele­pülésen is — tudják már, hogy ilyenkor értesíteni kell a mú­zeumot, ez meg is történt, így hozzákezdhettek az ásatás­hoz. Kelta emlékek Nem várt leletre bukkantak. Három különböző korból szár­mazó emlékekre leltek, mindhárom kuriózumnak szá­mít. Korban legfiatalabbak, s legelőször kerültek elő egy kelta település maradványai, melyhez hasonlót nem sokat találtak még a keleti végeken. Az időszámítás előtt negyedik században a mai spanyol és francia földről érkező kelták terjesztették el szélesebb kör­ben a vasművességet, a faze­kasságot, az üvegművessé- get és a pénzverést a Kárpát­medencében. így tehát több mint kétezer éves leletek ke­rültek elő a föld mélyéből. S ha hozzávesszük, hogy évek­kel ezelőtt kelta temető ma­radványaira bukkantak ebben a térségben, s most ráleltek a hozzá tartozó telepre, még ér­tékesebbé válik ez a felfede­zés. Az Alföld piramisa A korban — s a földben — középső lelet egy kurgán volt. Ezt az Alföld piramisának is Munkában a feltárók nevezik, olyan sírhalom, mely készítése idején 4— 6 méter magas, 30—40 méter átmérőjű lehetett. A sír (sírok) fölé építették ezt a halmot, így állítva emléket a halottnak. (A kurgánok kialakulásá­hoz számos legenda fű­ződik, egyesek szerint az információs lánc részei le­hettek, tetejükről kiabál­ták egymásnak a híreket. Mások azt mesélték, a kurucok hordták össze süvegeikben) Általában kevés információ­val rendelkeznek e földhal­mokról a régészek, hiszen nincs arra pénz, hogy a hatal­mas alapját feltártjak. Ezért nehéz az itt talált csontvázak alapján azonosítani, melyik korból származnak, így Istvá­novics Eszter csupán feltéte­lezi, hogy a rézkor vége, bronzkor elejére tehető. Tény, a központi helyen elte­metett, két méter körüli férfi sírjának környéke tele volt szerves anyag maradékaival, elképzelhető, hogy prémek, Kis sírgödörben az 5—6 ezer éves csontváz. A JÓSA ANDRÁS MÚZEUM MUNKATÁRSAINAK FELVÉTELEI állatbőrök, nemez lehettek vele temetve. Mást nem talál­tak. Érdekes ugyanakkor, hogy körben még öt sírt fe­deztek fel, férfiak és nők ma­radványait, akik vélhetően az „óriás” szolgái lehettek, vele együtt temették el őket. S ha tovább folytatnák az ásatást a kurgán vonalát, méretét kö­vetve, talán még több szolga csontvázára bukkanának. A „Tolvaj lettem?” Erőszak az árokparton Kisvárda — Nyír­egyháza (KM — N. L.) — Az anarcsi diszkóban szórako­zott egy kisvárdai lány. Éjfél után egy óra körül úgy dön­tött, hogy gyalog hazamegy. Szándékát hallotta egy anar­csi fiatalember, K. S. Nyom­ban felajánlotta, hogy hazakí­séri a lányt. A lány az udva­rias ajánlatot elfogadta és bé­késen, kettesben mentek Kis­várda felé. Útközben a fiú fél­re nem érthető ajánlatot tett. A lány ezt határozottan és erélyesen visszautasította. Erre a fiú visszaélt a helyzeté­vel. Az árokparton leteperte a lányt, néhányszor kisebb erő­vel megütötte őt. A lány kia­bált, de éjfél után az elhagya­tott helyen nem számíthatott segítségre, ezért végül is en­gedett az erőszaknak. Ám pár órával később feljelentést tett. A Kisvárdai Városi Bíróság K. S.-t erőszakos közösülés miatt négy év és hat hónap börtönre ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentésért felleb­bezett, az ügyész az ítélet meghagyását indítványozta. A megyei bíróság K. S. bünte­tését 3 év 8 hónapra enyhítet­te. Az ítélet jogerős. Nyíregyháza (KM — Ko­vács Éva) — Képzelje el — nyitotta rám az ajtót a mi­nap feldúltan egy néni — tolvajt csináltak belőlem, s ezt képtelen vagyok elvisel­ni! Hiába próbálom kivívni az igazamat, tisztázni maga­mat, úgy érzem, egyre inkább folt esik a becsületemen. A történet, melyet később előad, nem minden tanulság nélküli. Mint kiderül, visszaél­tek a nevével, mégpedig nem is akárhogyan... Az egyik, lakóhelyéhez kö­zeli ABC-ben lopáson értek egy öreg nénit. Az irodába vit­ték, hogy felvegyék az ilyen esetekben szokásos jegyző­könyvet. Az öregasszony ira­tokat nem tudott mutatni, de bemondta látogatóm nevét és pontos címét is. Az ABC dol­gozója hitt neki, a néni kifizet­te az ellopni szándékozott liter olajat és tejet, s indult útjára, a bolt pedig megkezdte az in­tézkedést. Igencsak elkereke­dett látogatom szeme, amikor kezéhez kapta a lopásról, az eljárásról szóló határozatot, s a felszólítást, hogy büntetés­ként fizessen 800 forintot. Azonnal az ABC-be sietett, ahol próbálta bizonyítani, hogy ő nem az, aki lopott, „csak” a nevét és címét „lop­ták el”. A jegyzőkönyvet felve­vő eladó igazat adott neki, már csak azért is, mert látta, nem ez az a személy, akit lo­páson ért, rájött, az idős néni nemcsak lopott, hazudott is neki. A boltos és látogatóm ily módon elintézettnek tekintet­ték az ügyet. Látogatóm meg­nyugodott, úgy érezte, sikerült tisztáznia magát. Mekkorát tévedett! Kis idő múlva ugyanis jött a bünete- tés, vele az újabb határozat, mely arra is felszólította, hoz­zon tanúkat, bizonyítékokat, igazolja, hogy az, akinek mondja magát, s figyelmeztet­te, ha mindezeket elmulasztja, a rendelkezésre álló adatok alapján véglegesen eljárnak ellene. A jegyzőkönyvet felve­vő bolti eladó a hivatal előtt is hiába igazolta, nem ez a nő az, aki lopott, s hatástalan maradt a két aláírás is: egyik, amellyel az öreg néni, az igazi tolvaj tettét elismerte, s a má­sik, mely a tolvajjá tett asz- szony kezétől származik. — Mondja, mit tehet az ember, ha maradék kincsét, a becsületét is elveszik?! — néz rám látogatóm kezét tördelve, aki semmiképpen nem tudja elfogadni, hogy az ügyinézés folyamán mindvégig mint el­követőt emlegették, hogy ada­tait a népesség-nyilvantartó- ból hatá mögött kiszedték, s hogy a hosszadalmas proce­dúra, a bizonyítás után a zord hivatalnok még csak elnézést sem kért tőle. — Meghurcoltak, az idegei­met megtépázták, de egy jó tippet adtak. — háborog kön­nyeivel küszködve —, ha vala­kivel ki akarunk tolni, elég va­lami stiklit csinálni, s a tetten­éréskor bemondani ellensé­günk nevét, pontos címét. Ä többit majd elintézik a hiva­talnokok... korban legrégebbi időszak le­letei is kuriózumnak számíta­nak, 5—6 ezer évesek, a neo- litikumból (újkőkor). Az eddigi ismeretek alapján talán a me­gye legnagyobb méretű, e korból származó településére bukkantak, mely — s ez ritka­ság — egy-másfél kilométer hosszan húzódik, vélhetően szinte araszolgatva költözött tovább és tovább a település a patak menti magaslaton. Itt is lenne még mit tovább kutatni, mert csak kis részét tárták fel, de vastag kultúrréteget talál­tak, cserépmaradványokat mázsaszámra. Összekötözött tetemek A régészeti leletek korban legrégibb emlékei ezek (a neolit korból), ehhez képest fejlett kerámiaművességről tesznek tanúbizonyságot. Sok obszidián (vulkáni üveg) ma­radvány is előkerült, bizonyíté­kául annak — hisz lelőhelye messzebb (Tokajban) találha­tó —, hogy ekkor már keres­kedtek az itt élők, de számos csont- és kőeszközt is leltek. Kuriózumnak számít az a felfedezés, hogy ebben a tör­ténelmi korban válhatott külön egymástól a temető és a tele­pülés, ezt a hat előkerüjt sír helyzete támasztja alá. Érde­kesség, hogy zsugorított test­helyzetben temették el a halot­takat, összekötözve kezüket, lábukat, sajátos rítus szerint. Talán holtukban is féltek tőlük, ezért kerültek így a földbe, ráadásul kisméretű sírgödör­be. Piros okkerfesték nyomai látszottak a csontvázakon, az élet piros színét akarták talán halottaiknak adni a temettetők, akik edényeket, sőt, karkötő­ket temettek el velük. A következtetések, szakmai tapasztalatok levonásán még dolgoznak a régészek és mun­katársaik, miként a restauráto­rok a tárgyi leleteken. A Jósa András Múzeum előterének egyik tárlójában minikiállítás ad ízelítőt a Tiszavasváriban felfedezett emlékekről. A Uj ruha a templomnak Fehérgyarmat (KM — M. K.) — Fehérgyarmat lakóinak döntő többsége református, s így a számbelileg kicsiny ró­mai katolikus gyülekezetnek sokkal nagyobb áldozatot kell hoznia temploma felújításáért. A templom falán tábla hirdeti a magas árvízszintet 1970-ben. A felszívódott nedvesség még most is érezteti hatását. Egy osztrák licensz alapján a belső falburkolat már időtálló, a kül­ső vakolat eltávolítása után tavaszig levegőzik a fal. A gyülekezet plébánosa — a hívek segítségével — élve az önkormányzat felkínálta lehe­tőséggel a gázzal való fűtés megoldását is tervezi. Ügyeletek Sürgős esetekben a megyei rendelőintézef (Nyíregyháza, Bocskai u. 73.) látjá el a felnőtt és gyermekbetegeket este 7-től, reggel 7-ig. Az ügye­letes gyógyszertár Nyír­egyházán a Szabadság tér 1. sz. alatt este fél 9-től reggel fél 8-ig kereshető fel. A nyíregyházi állatkór­házban naponta rendelési időben (7.30-tól 18 óráig) ellátják a megye területé­ről beszállított állatokat. Tüskés sarok Elkaszált babérok

Next

/
Oldalképek
Tartalom