Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-25 / 175. szám
Kelet-Magyarország 3 Nyíregyhaza (KM—T. Z.) — Abból a bizonyos ötszáz- millióból, amelyet a megye a felzárkózásra kapott, harminchetet a nyíregyházi repülőtér fejlesztésére, bővítésére kellene költenünk. Az idő sürget, a beruházásokat szeptember 30-ig el kell kezdeni. Veszteség nélkül A gondot jelenleg az okozza — tudtam meg Felbermann Endrétől, Nyíregyháza város alpolgármesterétől —, nem tisztázottak a tulajdonviszonyok. A terület az államé, a Reptéri kilátások Repülőgépes Szolgálatot állami vállalat kezeli. A fejlesztéshez szükséges 42 hektáros tartalékterület pedig az önkormányzaté. Mdst nem használják, de ha a tervek szerint bővíteni akarják a kifutópályát, hogy nagyobb gépek fogadására is alkalmas legyen, akkor csak erre terjeszkedhetnek. A vállalat budapesti központú, nem éri meg nekik üzemeltetni ezt a repteret. — Ha a Nyír-rep Kft. nem alakult volna meg a reptéren dolgozó szakemberekből, s nem veszi át az üzemeltetést, SZEKERES TIBOR FELVÉTELE már régen bezárják, s eladják valakinek a repülőteret. A kft. nem fizet bérleti díjat, de nem i? kapnak állami támogatást. Úgy néz ki, így is veszteség nélkül tudnak működni. Szükség van rá — A fejlesztés pedig új lehetőséget adhatna a biztosabb fennmaradásra! — Nézze, én ezt úgy fogom fel, hogy a reptérre, mint a legmagasabb szintű közlekedési formaalapjára a városnak szüksége van. Ha ezt elfogadja a testület is, akkor a következő kérdés az, hogy tudunk-e rá áldozni, s ha igen, miként? Ebből anyagi előnyünk nem származik közvetlenül, legfeljebb erkölcsi. Amikor a csatornázást végezzük, abban sincs hasznunk. De infrastrukturális fejlettségünket jelzi, hogy csatornázott-e minden utcánk? Hogy van-e repülőterünk? Nemzetközi forgalom — S lesz? — Szerintem igen. A megoldás egy olyan vegyes vállalat, amelybe az állam a jelenlegi vagyonát viszi be, mi a területünket és a pénzünket. így tisztázottá tehetők a tulajdoni viszonyok, s nem úgy tűnik, mintha a más területére költenénk. — Mire lesz elég a 37 millió? — A kifutópályák bővítésére, a Repülőtéri út korszerűsítésére, a fény- és rádióirányítás bővítésére, korszerűsítésére, a fogadóépület átépítésére, a Tíszavasvári utat a Tokaji úttal összekötő szakasz megépítésére. — Tudjuk majd mire használni ezt a repülőteret? — A nyugat—keleti árufor- alom pihenő-, s raktározó elye lehet. De szükséges a nemzetközi, s a belföldi légi- forgalomhoz is. S ne felejtse el, nogy a városban pilótákat képző felsőokatatás is működik! TárcaMMHHHH Ufók pedig... Kováts Dénes — /" apjainkban ismét í A / felerősödtek az -A V ufók megjelenésével, intézésével kapcsolatos mendemondák, híradások, a jelek szerint különösen Fejér megye az „ufóval fertőzött terület”. A kíváncsiskodók és érdeklődők serege járja a környéket, találgatva, mi történhetett, mi várható. Vannak, akik hisznek létezésükben, sőt, tudományos kutatásokat, vizsgálatokat folytatnak, mások kétkedéssel hallgatják a híreket. Szerkesztőségünkbe is bejött egy férfi, aki bizony nem volt rest, hogy szobán mondhassa el véleményét a jelenségről. Sanyi bácsi nem hisz az efféle misztikus dolgokban, ellenvéleményét saját, és ismerősei tapasztalataival támasztotta alá. Úgy véli: a letiport gabonatáblák másnak a „rovására” írhatók, az emberi, s állati ösztönökkel hozhatók összefüggésbe. Hiszen — bizonyára ma is akad rá példa, nemcsak a múltban — a búzatábla jó búvóhely a szerelmi együttléthez. S ha játszadoznak, hancúroz- nak, tréfálkoznak a szerelmesek, bizony borul a kalász... De ha arra gondolunk, hogy a sok kóbor, vagy csak a párzási időszakban elkóborló kutya fickándozik ott, ugyanez történhet. Sanyi bácsi, s ismerősei nemegyszer láttak már ilyen okok miatt szabályos körben ledöntött gabonát. Mint mondta, nem kell misztikumokban gondolkozni, egyszerű, prózai oka van e jelenségeknek. S hogy ufók pedig mégis vannak? Ki tudja. Talán ha ők is beszámolnának arról: igen, mi jártunk ott... Akkor talán a kétkedőket is meg lehetne győzni. Svájci, német szabványok szerint, saját erdejéből származó alapanyagból készülnek a tartályládák a Friss Gyümölcs Kereskedelmi Kft. tulajdonába került Nyírtassi Gazdaság faüzemében. így nemcsak a nyugatra exportálni tervezett 500 tonna alma, hanem a göngyöleg is teljes egészében saját terméke a nyírtassiaknak. BALÁZS ATTILA FELVÉTELEI T elepülesszépítés A bankcsődök kárvallottjain segít az Iposz Budapest (ISB)— Az Ipartestületek Országos Szövetsége elvi állásfoglalást bocsátott ki a kamarai törvény mielőbbi megalkotása érdekében, valamint kezdeményezi, hogy gazdasági megalapozottsággal induljon hazánkban egy településfelújítási program, különös tekintettel a világkiállításra és a honfoglalás évfordulójára. Az Iposz két bankkal együttműködve segítséget nyújt a hármas bankcsőd vállalkozó betétesei egy részének. A magyar ipartestületi érdekképviselet szorgalmazza a kamarai törvény mielőbbi elfogadását, ennek elősegítésére elvi jellegű véleményfűzért juttatott el a törvényhozás folyamatában részt vevő szervezeteknek és tisztségviselőknek. Az Iposz álláspontja, hogy egyetlen, keretjellegű törvényre van szükség, mely megfelelő mozgásteret biztosít az ágazati kamaráknak. Ugyanakkor ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályokkal szabályozhassanak kamarai viszonyokat — így összegezte az Iposz nézeteit e tárgyban sajtótájékoztatóján az Iposz elnöke, Szűcs György. „Az ezredforduló éveire fal- vaink és városaink zárkózzanak fel a nyugat-európai épített környezet minőségéhez!” Ezen általános céllal kezdeményezi az Iposz egy betéti társasággal és a Településüzemeltetők Országos Szakmai Szövetségével karöltve, hogy az 1996. évi világkiállításra és a Honfoglalás 1100. évfordulójára újítsák fel a magyar települések középületeit, műemlékeit, parkjait. A program végrehajtásának fedezetét egy, e célra szervezendő gazdasági társaság biztosítaná, melynek megalakulásáról, a részletekről az idén augusztus 20-i, ópusztaszeri ünnep alkalmával lehet bővebbet megtudni. Kassai Róbert, az Iposz aielnöke bejelentette, hogy a szövetség két pénzintézettel együttműködve megpróbál némi segítséget nyújtani a napokban bekövetkezett hármas bankcsőd vállalkozó kárvallottainak. Páll Géza . _ alószínű, sokan I i furcsának találták a Ír hírt, amely arról szólt, hogy az alkotmánybíróság egyik tagja, Vörös Imre alkotmánybíró nehezményezte az alkotmánybíróság elnökének válaszát a miniszterelnök legutóbbi levelére. Szerinte ugyanis nem szül jót, ha a bíróság elnöke a saját véleményét fejti ki bizonyos ominózus ügyekben, amelyekkel a testület korábban foglalkozott és ki is alakította álláspontját. A miniszterelnöknek küldött elnöki válasz, amelyben a kormányfő egyértelműbb állásfoglalást várna az alkotmánybíróságtól, melyet nem lehet többféleképpen értelmezni és magyarázni, Vörös Imre szerint nem testületi véleményt tükröz, hanem az alkotmánybíróság elnökének véleményét. Első hallásra nem is tudja az ember, mit gondoljon a jelenségről. Már az alkotmánybírák is széthúznak, ők sem tudnak egységes álláspontra jutni a hozzájuk kerülő nagy horderejű ügyekben? Ez talán az első benyomása az állampolgárnak. Ha viszont alaposabban végiggondolja az ember az igen fogós, többrétegű, nehezen közös nevezőre hozható ügyeket — legyen szó az abortuszról, vagy éppen az említett levélváltásban is szereplő rádiós, tévés főnökök jogállásáról, a köztársasági elnök jogköréről és más kérdésekről — máris változhat az elmarasztaló véleményünk. Miért ne lehetne ugyanarról a kérdésről eltérő véleménye a bíróság tagjainak? Az lenne az igazi baj, ha az alkotmánybíróság egy politikailag előre beprogramozott szavazógép lenne. S mint annyi évig az előző korszakban, csak meg kell nyomni a gombot, és máris kész az egyértelmű, mindig egyhangú válasz. Engedtessék meg e magas bíróság tagjainak is az egyéni megközelítés és véleményszabadság. Nem valószínű, hogy ez zavarja meg az állampolgári fejeket. Inkább az, ha bizonyos politikusok jogi mezbe szeretnék öltöztetni jó, vagy kevésbé jó elképzeléseiket, s ennek celebrálását a fekete talárban tevékenykedő bírói testülettől várják. S meghökkennek, vagy megsértődnek, ha azok a saját fejük, jogi bölcsességük, tapasztalataik szerint döntenek. Jól vagy rosszul, hisz ők is esendő, tévedni is tudó emberek, s éppen ez a megnyugtató, hogy vélhetően nem az istenek tanácsának képzelik magukat. Kisvárdán a hajdani Mester utca egy régi műhelyében most egy új vállalkozás kelt életre. Az Agrokolor Kft. fóliagyártó gépeinél 6, korábban munkanélküli fiatal kapott újra munkát. Kommentár KONZERVÁLVA Máthé Csaba E zúttal is elnapolták az Állami Vagyonügynökségnél a Nyírség Konzervipari Vállalat eladásáról szóló szerződés aláírását. Az Á VÜ munkatársa szerint az utolsó pillanatban jogi hiányosságok akadtak, emiatt július végére tűzték ki az új dátumot. Az eladás összegéről senki nem mert nyilatkozni, az hétpecsétes titok, majd a szerződéskötés után lehet róla információt kiadni. Ismét csak vegyes kép alakult ki a vállalat körül zajló privatizációról. A korábbi nagypénzű amerikai vevő, aki 10 millió dollár készpénzt ígért, amellyel úgymond alaptőke-emelést hajtanak végre, már a múlté. Az újabb kiírást egy angol konzorcium nyerte el, vele tárgyal az ÁVÜ. A vállalatnak gyakorlatilag nem sok beleszólása van az ügymenetbe, legfeljebb annyi, hogy milliárdos tartozásából kifizesse a 90 naphoz közeledő kifizetetlen számláit, így megmeneküljön a csődeljárástól. Ha ez nem sikerülne, akkor az eladás újra csak elhúzódhatna, és egy negatív csődegyezség esetén a felszámolás következhetne. Az angolok persze ismerik a magyarországi konzervgyárak helyzetét, így szép csendben lefelé szorítják az árat, amely közel sem 800 millió forint, és az összeget sem egyben kívánják kifizetni. Hogy mennyi pénzzel rendelkeznek? Szerintem ezt sem a, vállalat vezetői, sem az ÁVÜ munkatársa nem tudja, bár az is igaz, hogy kasszához fáradni akkor kell, amikor a szerződést aláírták és meghatározták a kifizetés dátumát. Ilyen helyzetben megnyugtató egy megfelelő banki garancia és a már kialkudott összeg egy részének letétbe helyezése. Éppen ezért reméljük a jövő hétig az eladási procedúra nem fog tovább konzerválódni. ELSZÁLLNAK-E A MILLIÓK? A repülőtér a város fejlettségét jelzi Nézőpont) Alkotmányosdi 1992. július 25., szombat HÁTTÉR
