Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-24 / 148. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1992. június 24., szerda Elhárult az akadály Napirenden a felmentések Budapest (MTI) — A köztársasági elnök szóvivője közölte, hogy megkapták Antall József levelét, amelyben ismét kezdeményezi Gombár Csaba és Hankiss Elemér felmentését. A javaslat értelmében a rádió elnökét júldus elsejei, a tévé elnökét pedig szeptember 15-i hatállyal mentsék fel. Az Alkotmánybíróság határozataival összhangban a rádióelnök felmentésének nem lehet akadálya, hiszen az államfő az MR alelnö- kének kinevezésével helyetteséről is gondoskodott, hangsúlyozza a közlemény. Hankiss Elemér meg- hafigáfasa után pedig a kultiuális bizottság javasol- t^lhpgy a kormányfő tegyed lépéseket az utódlás megoldására. Százniilliárd forntos privatizáció Állami gazdaságok átalakulása Budapest (MTI) — Kedden folytatta munkáját a parlament. Miután részletes vitára bocsátottak néhány törvényjavaslatot, a szövetkezeti átmeneti törvény módosításáról döntöttek. A képviselők. többsége elfogadta az előterjesztést, sőt léhány módosító indítványt is. mur ■ t ______-IsJ fm'i ' .-no Y ’ • . ... Déri János kapta az 1992. évi Karinthy-emlékgyű- rúL A posztumusz kitüntetést gyermekei vették át Gombár Csabától, a Magyar Rádió elnökétől június 23-án az intézmény márványtermében tartott ünnepségen. Képünkön: Déri Balázs (j2.) az em- lékgyűrűvel és a rokonság. A módosítások pontosítják a szövetkezetek tulajdonában lévő földekre érvényesíthető vételi jog szabályait, a különféle jogcímeken kapott földek kiosztásának módját, s bevezetnek a törvénybe néhány új környezetvédelmi előírást is. ^ Ezek után a T. Ház megkezdte a nemzetó gondozásról törvényjavaslat szavazási procedúráit. Ez hosszabb ideig tartott, mert több módosító javaslat érkezett, de végül elfogadták a honatyák. Az új jogszabály az 1944. március 19. és 1989. október 23. közötti időszakban jogtalanságok következében vagy az ellenállási mozgalommal. illetve az 1956-os forradalommal kapcsolatban súlyos egészségkárosodást elszenvedettekre terjed ki. Akik munkaiképességük legalább (57 százalékát elvesztették, havi 5000, az 50 százalékos rokkantak havi 2500 forint nemzeti gondozási díjra jogosultak. Mentelmi ügyekben és személyi kérdésekben is döntött a Tisztelt Ház. Dr. Balás István (MDF) és dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) mentelmi jogát több mint 90 százaié (kos többséggel felfüggesztették. Mint ismeretes, Eörsi egy televíziós műsorban azt állította, hogy Horváth Balázs egykori belügyminiszter fontolóra vette: a „tömegbe lövet”, ha másképp nem sikerül helyreállítani a rendet. Antall József kormányfő emiatt feljelentést tett a képviselő ellen. A testület határozott az időlegesen állami tüTajnonnan lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről. Budapest (ISB — Ráthy Sándor) — Néhány hónapon belül több mint száz állami gazdaság decentralizációjáról és átalakulásáról kell döntenie az Állami Vagyonügynökségnek (ÁVU). A privatizálás gyakorlati megkezdését azonban nehezíti, hogy s kárpótlási törvény előírásainak nem tudnak eleget tenni a gazdaságok. A szabályok szerint a kezelésükben lévő termőterületek 20 százalékát kell elkülöníteni kárpótlási célra. Kiderült viszont, hogy ha minden előírásnak eleget tesznek, akkor az összesen 902 ezer hektárra tehető birtokból csupán 13 százaléknyi földet tudnak elkülöníteni. „Következésképpen mihamarabb módosítani kell a kárpótlási törvényt” — jelentette ki Raskó György, a föld- művelési tárca államtitkára az agrárklub legutóbbi ülésén. Az állami gazdaságok vagyonát a kezelésükben lévő föld eladása nélkül akarják privatizálni. Ezért nagy kérdés, ad-e bárki is pénzt a felhalmozott vagyon egy jelentős részéért anélkül, hogy földet is vehetne hozzá: a 100 milliárd forintos felhalmozott vagyont tehát nem lesz könnyű privatizálni. Ráadásul a tárca az állattenyésztő telepeket csak a környékükön lévő földek bérleti jogával együtt kívánKerítést loptak Kamatcsökkentés a jegybanknál Budapest (MTI) — Újabb 2 százalékos kamatcsökkentést hajt végre a Magyar Nemzeti Bank június 24- étől. Erre azért kerülhetett sor, mert kedvezően alakulnak az idei fogyasztói és az ipari termelői árak. Az egyes jegyibanki kamatlábak június 24-től a következők: a devizabetét ellenében nyújtott forint-refinanszírozás kamatlába évi 26 százalékról 24 százalékra; a pénzintézetek egy évnél rö- videbb lejáratú refinanszírozási hiteleinek kamatlába az eddigi évi 26 százalékról 24 százalékra csökken; a váltó- viszontleszámítolás esetében a redásZkontláb a jelenlegi évi 24,5 százalékról 22,7 százalékra csökkent. A jegybanknál szabad elhatározás alapján elhelyezett betét kamatlába legalább 1 hónapos lekötés esetén a jelenlegi évi 21 százalékról 14,5 százalékra módosul. A jegybank e lépésével az infláció csökkenésével és a gazdasági tevékenység élénkülésével kapcsolatos várakozásait fejezi ki. Nyíregyháza (KM — Cs. Gy.j — A rendőrség eljárás indított három férfi ellen, akik június 17-én a" nagycserkeszi Kossuth Termelőszövetkezet vadasbokori gyümölcsösének beton kerítésoszlopai közül húszat eltulajdonítottak. A kár tízezer forint. Egy 21 éves fülpösdaró- ci férfi június 20-án délután a fehérgyarmati autóbusz-pályaudvaron ellopta egy férfi (!) 7 ezer forint értékű fülbevalóját. A tettes ellen a rendőrség eljárást indított. Mi,1 kormánypárti képviselők megszoktuk már, hogy az ellenzék „csúsztat”, „manó pilláé” Olykor antiszemitizmust halkicinál a Parlamentbe!,'!' máskor Csnrkát vizionálja a Szabadság térré, amikor ő Amerikában tart előadásokat. Most Mádi László tendenciózus érveléséhez kell szoktatnunk magunkat. Állítása szerint mi az önkormányzatokat akarjuk kifosztani, amit ők védenek 2/3-os törvénnyel. Nem vagyok matematikus, még közgazdász sem, de úgy vélem, egy 2/3-os törvény elfogadásához talán a kormánytöbbség szavazatára éppúgy szükség van, mint az ellenzékiek szavazatára. Ez akkor is így van, ha most Mádi László az ellenzék megálmodta „köztársasági megbízottakra” zúdítja haragja minden tüzét. Néhá- nyan ugyanis már akkor figyelmeztettük az ellenzéket, hogy a magyar történelem szerves fejlődése nem ismert hasonló intézményt. II. József és Ferenc József abszolutizmusük alátámasztására rendeltek ilyen intézményeket. A 2/3-os kompromisz- szumnak ezt a szüleményét indokolatlan hát — enyhén szólva — a kormánypártra hárítani, még akkor is, ha a köztársasági megbízottak, olykor-olykor a liberális vezetésű önkormányzatok törvénysértéseit „megkifogásolják” (lásd: Budapest!). Ami pedig az önkormányzatok szegénységét, még inkább a kormány önkormányzatokat elszegényíteni akaró szándékát illeti, talán érdemes elgondolkodni azon, hogy 1948 óta először az Antall-kormány költségvetési előterjesztése tartalmazott olyan nonmatava-rendszert, mely nem tesz különbséget Nemesborzova és Budapest lakói között. Mádi László közgazdász lévén könnyen kiszámíthatja azt is, hogy hány százmi lliárd forint vagyont adott a kormány előterjesztésére a Parlament az önkormányzatok tulajdonába. Azt is naprakészen ösz- szegezheti, hogy a privatizáció során mennyi pénz folyik „be” az önkormányzatok kasszájába. A „szegény liberális önkormányzatok” any- nyira jól gazdálkodnak .kevéske” pénzükkel, hogy 1991- ben hónaponként megjósolták önmagák összeomlását, de azért 50 milliárd forintot mégiscsak nagyobb áldozatok nélkül voltak képesek hosz- szú lejáratú betétekbe helyezni. És hogy mennyire jól sáfárkodnak a reájuk bízott településsel, arra csak azt a példát hoznám fel, hogy a pápalátogatáskor rendbe hozott, leaszfaltozott utat harmadszor töreti fel a nyíregyházi önkormányzat egy éven belül. Az idén megjavított Debreceni utat máris zajos aszfalttörő gépek hasogatják, árkolják. Felületes vádakat könnyű hangoztatni. Ehhez politizáló emberek már hozzászoktunk. Azt a feltételezést azonban, hogy a kormánykoalíció képviselői nem küzdenek az önkormányzatok boldogulásáért, már csak azért sem hihetjük, mert az önkormányzatok lakói választják a kormánypárti képviselőket is. Egyszerű „pozícióőrzésből”, jól megfontolt önérdékből is ezt kellene tenniük. Teszik a kormánypárti képviselők önzetlenül is. Mert azt még Mádi László sem tagadhatja, hogy például a megye lakóinak, önkormányzatainak esélyegyenlőségét megteremtendő, a 10 MDF-es képviselő hozta le a Kormányt Nyíregyházára. Mégiscsak ők érték el, hogy a megye települései 500 millió elkülönített forinttal alapozhassák meg többmilliárdos felzárkózási programjukat. Talán az is az önkormányzat- pártiságot jelzi, hogy 10 MDF-es képviselő kemény harcának eredménye, hogy a MATÁV 1993 decemberére 44 ezer telefont kapcsol be Nyíregyházán, 100 ezret a megye más településein. Az M 3-as autópálya Barabásiig meghosszabbított nyomvonala is az önkormányzatok lakosságának a gondjain hívatott segíteni, nem a 10 MDF-es képviselőén. Talán az önkormányzatoknak segít áttételesen az is, hogy tráktorprogramot „harcolt ki” néhány kormánypárti képviselő. Igaz, ezek nem szavak. Ezek kemény munkával kiharcolt eredmények és konkrétumok. Nem olyan hangzatosak, mint a kormányt és koalíciót átkozó csúsztatások. Ezek nem hordóra kiabált hallucinációk, nem a Szabadság térre vizionált látomások. Ezek részei annak a kemény küzdelemnek, melyek eredményeként Magyarország állampolgárai, lakjanak liberális, független vagy kormánypárti önkormányzatokban, talán-talán 'kiverekszik magukat abból a mélységből, amelybe történelmük során belekényszerültek. A társadalom számára ösz- szességében talán jelentenek ezek a dolgok is annyit, mint a kormányt, a koalíciós képviselőket mindenképpen lejáratni akaró ellenzéki manipulációk. A jövőt illetően ez talán mégis fontosabb, mint minduntalan vádaskodni, vádaskodni, különösen akikor, ha ezek a vádak tényekkel meg sem ala- pozották ! ! ! Takács Péter MDF-es képviselő ja privatizálni. A minisztérium álláspontja szerint ugyanis csak így őrizhető meg a telelte;: műicödőképes- sége és takarmánnyal való ellátása. Az idén egyébként már több mint húsz állami gazdaság kérte, átalakulásának engedélyezését az AVÜ-től, ám eddig jgyeden ügyben sem született döntés. Bizonyosra csak az vehető, hogy a gazdaságoknak e hónap végéig kell elkészíteniük a decentralizációs terveket. Ettől kezdve az ÁVÜ-nék és a három kijelölt tanácsadó cégnek tizenöt nap áll rendelkezésére a több mint száz tervezet elemzésére, majd a véleményükkel ellátva a Privatizációs Konzultatív Bizottsághoz továbbítják a dokumentumokat. E bizottságnak szintén tizenöt napja lesz arra, hogy az általa is elfogadhatónak tartott terveket a Vagyonügynökség igazgatótanácsa elé terjesz- sze, majd az itt születendő döntés alapján az állami gazdaságoknak decentralizálniuk kell szervezetüket és fel kell készülniük a privatizációra. A tervek szerint a Vagyonügynökség október közepéig dönt a privatizáció további menetéről, s ha minden az elképzelések szerint történik, akkor december végén már az állami gazdaságok is tudni fogják, miképpen privatizálhatják a vagyonukat. Mindenesetre az idő sürget, hiszen a mezőgazdaság általános likviditási problémái az állami gazdaságokra is jellemzőek, s jó néhány hamarosan csődhelyzetbe kerülhet A gazdaságok privatizálásakor bármilyen technika alkalmazható, tudtuk meg Csépi Lajostól, az ÁVÜ ügyvezető igazgatójától. Többek között a lízing és a Munkavállalói Résztulajdonosi Program is szóba jöhet, de csak versenytárgyalás és pályázat útján értékesít állami gazdaságot a Vagyonügynökség. A gazdaságok közül többet, így például a nyíregyházi, a helyőmenti és a bácsalmási gazdaságot a dolgozók és a menedzsment kíván megvásárolni, s bár az ÁVÜ ennek semmi akadályát nem látja, csak akkor ruházza át rájuk a vagyont, ha nem lesz versenyképesebb ajánlat a megvételükre. A mai állami gazdaságok közül mindössze tizennégy marad állami tulajdonban, ám ezek sem a mai állapotukban. „A mezőgazdaság genetikai és biológiai alapjainak a megőrzését, illetve a kutatást-fejlesztést szolgáló részek kivételével privatizálni fogjuk a gazdaságokat” — tudtuk meg Raskó Györgytől. Az elképzelések szerint a jelenlegi Bábolna Rt.-nek 65 százaléka marad állami tulajdonban, míg a többi tizenhárom gazdaság 51 és 100 százalékban lesz a kincstáré. Turistaszezon elfttt: American Express Az utazási csekkel biztonságot ajánlanak Budapest (KM — M. S.) — Bizonyára véletlen az egybeesés: a megemelt összegű turistavaiütával egy időben lényegében egész Magyarországra kiterjesztették az American Express Utazási Csekk hálózatát — hangzott el hétfőn az „Am-Ex” és partnerbankjai közös sajtó- tájékoztatóján. • ■ 0 KOZELET: Veszélyben vannak az önkormányzatok?! Az American Express Utazási Csekk nagy találmánya a biztonság. Ha jogszerűen vették és jól töltötték ki, az utazók, turisták legnagyobb réme, az elvesztés ellopás katasztrofális következményeinek nagy része megszűnik, mert baj esetén a csékz órákon belül pótolható, nem úgy, mint a készpénz, amely az illetéktelen kezek biztos zsákmánya. Az „Am-Ex” 1700 utazási és képviseleti irodája, több tíz ezernyi együttműködő bankfiók révén behálózza az öt földrészt, az üzletemberek, turisták által látogatott területeken szinte minden településen több ügyfélszolgálatuk is van, amelyek az év 365 napján éjjel-nappal komputeres kapcsolatban vannak a regionális, illetve főközponttal. Az „Am-Ex” Utazási Csekk amerikai és kanadai dollárban, német márkában, angol fontban, svájci és francia frankban, japán jenben vásárolható. Magyarországon az „Am-Ex” budapesti irodájában, a Magyar Külkereskedelmi Bankban, a Budapest Bank, az Általános Értékforgalmi Bank, a Duna- bank, az Unicbank, továbbá rövid időn belül a Postabank, a Kereskedelmi Bank és a Leumi Hitel Bank kijelölt fiókjaiban vásárolható meg, így megyénkben is több helyen. AT&T USA Direct MAGYARUL 00*800-01112 *Várjon a második tárcsahangra Gyógyír a jogtahuiságaliéit Gondozási díj az egészségkárosodást szenvedetteknek
