Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-10 / 136. szám

2 Kelet 'Magva* I üskés sarok Grandgond | Tóth Kornélia M ár csak párat al­szunk, ás megkez­dődik a régen várt nyári szünet, A felejtésre ítélt napok — hogy az ismert rek■ | lám szavait idézzük -- íeiejt- | hetetlenek maradjanak. De itt f a szülők szívét azért mardos | sa a bizonytalanság, hiszen a \ napjait egyedül vagy narátok I közt töltő, ki tudja, merre I csellengő gyermek miatt i tem j mehet el a felnőtt nyugodtan j a munkába — ha egyáltalán j van neki még állása. Elég, ha fellapozzuk em­lékezetünk katalógusát, és | nem tudnánK olyan nyarat I említeni, amikor ne ért volna '■ végzetes baleset kisgyer­meket. A városon nyaraló | aluról jött apróság nem talál­ja fel magát a közlekedési dzsungelben. Nincs annál torokszorítóbb, mint a papír­ral letakart kis testek lát­ványa, akiket hiába várnak haza a nyaralásból... S akkor még nem szóltunk a vizekről. A Tisza tavaly is szedte áldozatait, de a stran­dok nem mentesek a ve­szélytől Hát még mennyi bajt hozhat magára a tiltott helyen fürdőző! Táborra, utazásra, kirán­dulásra, szervezett progra­mokra, sajnos, egyre keve­sebbet udnak elkülöníteni a szülők v. családi kasszából. Az unaloműző órák pedig megannvi veszélyforrást rej- enek nagukban. Hányszor kényszerültünk arról írni, hogy kutyát, macskát kínzott gyermekek egy csoportja, mindössze a hecc kedvéért S még folytathatnánk a sort a csak csellengőkkel, akik semmi különöset nem csinál­nak, nem válnak tragédiák főszereplőivé, mindössze vé- gigunatkozzák a nyarat. Tu­dom, nem könnyű, de a szülői szerephez az is hozzá­tartozik, hogy számon tart­suk: milyen társaságot vall második otthonának a gyér- i mekünk három hónapig. Mindenféle BESZÁMOLÓ. A parla­menti munkáról tart beszá­molót Kállay Kristóf ország- gyűlési képviselő június 11- én (csütörtökön) este hét órá­tól Besenyődön a művelődési házban. AZ OSSIAN Sóstón. Júni­us 11-én 20 órától Nyíregy­házán a Sóstó-erdei Szabad­idő Parkban az Ossian «avüttes ad koncertet. Más- ^ park játék­termében 20 órától diszkó várja az érdeklődőket. A TRANSZCENDENTÁLIS meditáció módszereiről hall­hatnak ingyenes előadást az érdeklődők június 10-én és 11-én 18.30 órától Nyíregy­házán a Váci Mihály Váro­si Művelődési Központban Megfelelő számú jelentkező esetén tanfolyam is indul, melyen a módszer elsajátít­ható. ELŐADÁS. Kis János filo­zófus, a Szabad Demokraták Szövetségének volt elnöke a Liberalizmus a mai magyar társadalomban címmel tart előadást június 11-én 18 órától a mátészalkai liberális klub szervezésében. Helye: a művelődési ház színházter­me. Gratulálunk f A középsúlyos értel­mi fogyatékos gye­rekek oktatását-ne- velését végző in­tézményekben munkálkodni, a naponta adódó sok-sok problémával szembenézni, helytállni szeretetben, gon­doskodásban, emberségben, bizony nem tartozik a legnép­szerűbb pedagógusi felada­tok közé. Ezért érdemel fi­gyelmet, ha valakit az e terü­leten végzett eredményes te­vékenységéért ismernek el. A nagydobosi általános iskola és diákotthon igazgatóját, Ju­ha Pált, a pedagógusnap al­kalmából Frim Jakab emlék­éremmel tüntette ki az Értel­mi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége. Rendezvények Mozi KRÚDY MOZI: Hófehérke és a hét törpe. Előadás: 16 óra. Szombat esti frász. Előadás 18 és 20 óra. BÉKE MOZI: J.F.K. — Nyitott dosszié. Előadás: 16, 18 és 20 óra. VIDEOMOZI: Lázadás. Délelőtti előadásokra. Űrszekerek 6. — A nem is­mert tartomány. Délutáni előadásokra. KABALÁS, AUTÓSMOZI: Huncutka. KISVÁRDA: Dinasztiák har- ca. NAGYKÁLLÓ: Rettegés Soka — Cape Fear. MÁTÉSZALKA: Az utolsó cserkész NYÍRBÁTOR: Felhők közül a nap. Kiállítások és környezete címmel finn fotóművészek képeiből nyílt tárlat. A Nyíregyházi Városi Galé­riában Normantas Paulius fotóművész kiállítása látható június 12-éig Emberek, akik között Körösi Csorna élt cím­mel. A kisvárdai Rétközi Múze­umban Erdélyi népviselet címmel nyílt kiállítás. Ugyan­itt Barkóczi Vera és loan Ang- hei Negrean nagybányai kép­zőművészek tárlata is látha­tó. A kisvárdai művelődési központban Hazám, székely­föld címmel a Kisvárdán élő naiv festő, Juhász Imréné munkáit láthatják az érdek­lődők. A vásárosnaményi művelő­dési központban dr. Pintér Nándor festőművész tárlata tekinthető meg. Színház A Móricz Zsigmond Szín­ház ma 11 órától tartja évad­záró társulati ülését. HAZAI HOL-MI 1992* június 10., szerda Szabó Istvánnal, a kisvárdai fesztivál házigazdájával beszélget Kállai János 4 Színházi életről, közönségről Kisvárda (KM) — A kisvár­dai, negyedik alkalommal megrendezett, Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja a bemutatkozási és meg­méretés! alkalmakon kívül igen sok lehetőséget kínál szakmai tapasztalatcserékre, kölcsönös tájékozódásra. A vendég színtársulatok nyil­vánvalóan szeretnének minél többet megtudni a magyar színházi életről, gondjaink­ról, eredményeinkről, hogy ezek ismeretében megfogal­mazhassák: mire is számít­hatnak a „szellemi hátor­szágból”. — Milyennek látja ön a ma­gyar színházi életet napjaink­ban? Sokak számára tudott dolog, hogy éppen a legnehezebb időszakban — 1989 és '92 között — a minisztérium szín­házi főosztályát vezettem. Volt és van rálátásom az e területet sem elkerülő átalakulási folya­matokra. A magyar színház, működőképességét megőrizve, élte és éli meg a társadalmi vál­tozások a kultúra szempont­jából egyáltalán nem gond­mentes éveit. Viszonylagos zavarmentesség, ez a jellemző, legalábbis anr az önkor­mányzati színházakat illeti. Hogy ez minek köszönhető? El­sősorban a résztvevők — a szakma — elszántságának, ügyszeretetének, az alap­kérdésekben tanúsított egysé­gének. Az objektív ok pedig a struktúrában keresendő, ami­nek a stabil pontjait tovább kell erősíteni, lerombolni sem­miképpen. — Az átmeneti évek statisztikája, észlelhető moz­dulásai mit mutatnak? — Az alapadatokban — a más kulturális szférák csök­kenő mutatóival ellentétben — inkább növekedés figyelhető meg. Átrétegződött ugyan a közönség, de például a vidéki színházak többsége nem foghí­jas nézőtereknek látszik. Növe­kedtek a jegyárán, vannak el­szívó erők (video, házimozi stb.), de megjelent egy új közönség, jönnek az újabb nézőgenerációk, és rájuk fi­gyelni, szerintem ez a leg­fontosabb. — Tartalmában, stílusában változott-e az utóbbi évek ma­gyar színjátszása ? — Sorra nőttek ki, főként Bu­dapesten, a kis színházi alaku­latok, színesebb lett a kínálat. A vállalkozások, a gondolkodás- mód és szemlélet módosulása új trendeket indított el, bár a hagyományos játékstílus még mindig őrzi , .tömegvonzását”. Persze, helyesebb, ha a stílu­sok eqymásmelletiséqéről be­szélünk. — A szakmai megítélés, a kritikai fogadtatás mennyire be­folyásolja a színházak koncep­cióját? — Sajnos, a színházi kritika kiszorult a napilapokból. És ez nagy baj! Mondjuk, egy száz év múlva kutatni kívánó szín­háztörténész teljesen tanácsta­lan lesz, ha ennek az időszak­nak a kritikai visszhangja után nyomoz majd. Hónapokig né­ma csönd vesz körül egy-egy szenzációszámba menő bemu­tatót, pedig — és ez nem nagy igény! — az lenne az üdvös, hogy minden színház1 előadás­ról legalább egy kritika szü­lessen. No, ehhez jól elkészült kritikusi gárda is szükségel­tetne. — A beszélgetés elején em­lítette, hogy a gondok-bajok el­lenére a magyar színházi struk­túra volt az átmeneti idők kevés zavaró átvészelésének az alap­pillére. Mondana erről valamit bővebben? — A döntő e tekintetben a decentralizáció volt. Egy város — egy színház. A riválisok, legalábbis egyelőre, nem elen- tek meg a porondon, oár ez nem zárja ki, hogy megindult a kommercializálódás. A néző­szám után lebontott normatívák rendszere torzuláshoz vezetett. Csak példaként: tízforintos je­gyekkel vitték be a közönséget néhol, mert a nagy nézőszám után magasabb volt a ejKvóta szerinti summa. Ez a doiog be­fuccsolt A színvonalról nem oeszélve! — Jelenleg hogy jutnak el a támogatások az önkormányzati színházakhoz? — A Pénzügyminisztérium­má! a szemléletváltozás je­gyében tárgyaltunk. Alap­kérdés: mennyibe kerül a szín­ház? És ki állja a cechet? Nos, ez alig számítható ki pontosan '92-ben, de a kalkulációnk sze­rint — ez javaslat — 50-60 százalék lenne az állami támo­gatás, 20-25 az önkormányza­tok részesedése, 10-15-öt pedig magának a színháznak kellene megtermelni. Ez át­tekinthető rendszer, és így nem fog turkálni senki sem a más zsebében. — Más pénzek? Vagy a szín­házi összköltségvetés keretein kívül más nincs? — Egy 200 millió forintos színházi alap kifejezetten a rendkívüli dolgokra van fél­retéve. Ez nincs benne a számított költségekben És még valami: az új támogatási szisztéma végre felszámolná a jobb teljesítmények ellen dolgo­zó .endenciákat. Aki jobban és többet dolgozik, többet kaphat­na. Érdekeltté válhatnának a színházak, hogy teljesítsenek. — Ha nem is rózsás a helyzet, tényleg nem sokkoló, amit elmondott. Hol lát mégis problémákat? — A „végeken” nagy a szín­házak presztízse, de egy kisváros, mint pl. Kaposvár, alig tud megküzdeni az anyagi ne­hézségekkel. De Budapesten sem tudnak megélni állami tá­mogatás nélkül a miniszín­házak. — A vezetőváltások hogyan zajlanak színházi berkekben? — Nincs kampány. Nin­csenek, akiket le kellene vál­tani. A színház egyébként is, lehet, hogy szerencséjére, az utóbbi években depolitizáló- dott. Ez is meghúzódik a hát­terében a sima „átvezetésnek”. Persze, a mostanság ger- jesztettebb hangulat politizál­hatja az amúgy meglevő fe­szültségeket. De ez semmikép­pen sem lenne jó! — fontosnak tartja-e a kisvárdaihoz hasonló fesz­tiválokat egy minden elemében megnehezedett, szigorodott pénzügyi Helyzetben? . — A magyar színházi szak­ma egyre inkább tudomásul veszi a határokon túli magyar színházak létezését, működé­sét. Budapesthez Nyíregyháza sincs közelebb, mint Szat­márnémeti vagy Marosvásár­hely, legalábbis, ami a kapcso­lattartást illeti. Találkozni, gon­dolatokat cserélni, egymást megismerni pedig kell! És kell a türelem! Megváltást nem vár­hatunk egymástól, de a lépés­ről lépésre való előremozdulás lehetősége adott, éppen a kisvárdaihoz hasonló vál­lalkozásoknak köszönhetően. Ezért nem szabad az ilyen al­kalmakról — különböző okokra hivatkozva — lemondanunk. Mert ez mindannyiunk és legfőképpen a magyar szín­házkultúra kárára lenne! Felejthetetlen élmény Nagyra kell értékelni a június 3-ai pócspetri ünnepség min­den mozzanatának szerve­zését, irányítását, a polgár- mester úr tevékenységét, aki szülőföldjének felemelkedésé­ért áldozza tudását, energiáját. Ebben a községben a fiatalokat nem hagyják magukra, hanem a polgármesteri hivatal, az egy­ház és az iskola kölcsönös, jóindulatú segítségével belőlük erkölcsös, becsületes em­bereket akarnak nevelni, akik az ország bármely részén erkölcsösségükkel, becsületes­ségükkel fognak kitűnni környe­zetükből. A polgármester úrnak és a képviselő testületnek s valamennyi segítőjüknek meg­köszönöm, hogy oly felejthe­tetlen élményt nyújtottak szá­munkra, s szülőföldünkről le­mosták az ország népe előtt az ártatlanul viselt gyalázatot. Egy onnan elszármazott nyírbogáti lakos (pontos név és cím a szerkesztőségben) azt kívánja, hogy siker koronázza minden tevékenységüket. Térkép, földgömb, útikönyv A nyári utazások idején nagy az érdeklődés Nyíregyháza térképboltjában BALÁZS ATTILA FELVÉTELE A tárgyaióterembői Hol a gyuríí? Nyíregyháza (KM — Cs. Gy.) — K. Zsolt és L. Zsolt nyíregyházi lakosok az idén már­cius 26-án a kora hajnali órák­ban az egyik megyeszékhelyi fagylaltozóban italoztak, s egy ott tartózkodó asszony kezéről az aranynak látszó gyűrűt erőszakkal levették. Ezután még furcsább jelenet játszódott le: K. Zsolt egy férfinek a gyűrűt felajánlotta megvételre. S hogy az üzlet biztos legyen, azzal fenyege­tőzött: ha az illető a gyűrűt nem veszi meg, megveri. A „mar­ketingmunkának” e meglehe­tősen sajátos, s iskolában valószínűleg nem oktatott for­mája után a kiszemelt vevő a gyűrűért fizetett 500 forintot. A Nyíregyházi Városi Bíróság K. Zsoítot és L Zsoltot a aolás és más bűncselekmény miatt előzetes letartóztatásba he­lyezte, meiyet a vádlottak meg­fellebbeztek, de a megyei bíró­ság a végzést helybenhagyta, vagyis a fellebbezést alaptalan­nak találta. Sürgős esetekben a megyei rendelőintézetben (Nyíregy­háza, Bocskai u 73.) látják el a felnőtt és gyermekbetegeket este héttőt reggel hétig. Az ügyeletes gyógyszertár a Sza­badság tér 1. sz. alatt, este fél kilenctől reggel fél nyolcig ke­reshető fel. A nyíregyházi Jósa András Múzeumban az állandó kiál­lítások mellett a kortárs kép­zőművészek tárlata tekinthe­tő meg. Továbbá Az ember

Next

/
Oldalképek
Tartalom