Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-10 / 136. szám

Í95& június 10M szerda HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Otthont adó közösség Szociális szolgáltatást termő almafák Nyíregyháza (KM — Szőke Judit) — Hogyan lesz egy csoport, egy közösség önzet­lenségéből, segítőkészsé­géből, erdélyi menekültek saját zsebből támogatásából, egyszóval erkölcsi kisvállal­kozásból 15 millió induló­tőkés alapítvány? A válasz­adást kezdjük időrendi sor­rendben. A Phare-program keretében pályázatot hirdetett a Népjóléti Minisztérium. A beérkezett 151 pályamunkából 12 nyert'el ko­moly pénzügyi támogatást. Közöttük volt a Nyírség'Jóléti Szolgálat Alapítványt amely 15 millió forintot kapott. László András, a központi alapítvány ügyvezető menedzsere igen­csak dicsérte a pályázatukban megfogalmazott célokat. Sze­rinte ez a pénz a starthoz elegendő lesz, hamarosan önfenntartóvá kell azonban vál­niuk. Nemcsak a célok szépek, hanem a kilátás is Nem titkolóztak SZEKERES TIBOR FELVETELE '— Szolgáltatást kell végez­nünk, és a megtermelt javakból fogunk aktív szociálpolitikát csinálni — enyhítve ezzel Nyír­egyháza és környéke szociális gondjait — ezeket az össze­foglaló mondatokat már Dem- janovich Emil, a Nyírség Alapítvány ügyvezető igazgató­ja fogalmazta meg. Bár az alapítvány jogilag még igen fiatal, tevékenységét il­letően többéves múltra tekint vissza. 'Kérdésemre, miért olyan szegények, hiszen szinte senki nem hallott még róluk szakmai berkekben sem, az volt a válasz, hogy ők ugyan nem propagálták magukat, de nem is titkolóztak. Kaptak irodát az önkor­mányzattól, a Benczúr tér 7. szám alatt, dz alapítvány cent­ruma ^Nyíregyházától nem messze. ÜT dombok között meghúzódó tanya emeletes épületét saját kezükkel építet­ték, itt szoktak találkozni, ösz- szegyűlni ünneplésre, hétvége­ken egy kis beszélgetésre az ország más részeiből is azok, akik ennek a közösségnek a tagjai. Szállást is kapnak Egy nagy családias emberi közösség, így határozta meg az ügyvezető saját magukat, s bár forgatják a bibliát, nem tar­toznak szorosan egyetlen val­lási felekezethez sem. Étterem, konyha,, játszószoba, sport- terem kaptak helyet a dupla fóliasátorban. Ami összkomfort egy tanyán megteremthető, azt nagy leleménnyel összehozták. A felső szinti szobákban 24 szálláshelyet alakítottak ki, igazán otthont adván majd a rászorulóknak. Akik hajléktalanok, perifériá­ra szorultak, munkanélküliek, de dolgozni szeretnének, azo­kat akár el is tudják itt szállásol­ni. Már készül a szervezeti és működési szabályzat, a házirend. Napokon belül tudják fogadni az első lakókat, mert munka az van bőven. Több mint öt hektáron gondozzák majd az almafákat, egy hek­tárnyi területen messziről egyelőre csak a támrendszer látszik, és, már cseperednek az uborkák. És jönnek majd a cso­magolt baromfik, melyet értékesíteni kell. Keresik és meg is találták a kapcsolatot a Családsegítő Központtal, a segítőházzal. Nagyon jó az együttműködésük az önkor­mányzattal. Úgy alakították ki szociális tevékenységük struktúráját, hogy a farmergazdálkodással összefüggő vállalkozás finan­szírozza majd a klasszikus ka­ritatív teendőket. Indokolt eset­ben krízishelyzetben lévőknek pénzbeli illetve természetbeni juttatást kívánnak majd adni. Kevés vagy sok? Az a 15 millió forint sok is, kevés is. Sok annak tudatában, hogy a megyeszékhely önkor­mányzata szociális bizottságá­nak egész évre az egész város­ra van tíz kicsi milliója. De nem sok, ha a szociális segít­ségnyújtásra szorulók számát vesszük alapul. Ezért is adjuk közre azt a számlaszámot, melyen azok, akik támogatni kívánják a Nyírség Jóléti Szol­gálat céljait, azok megvaló­sulásához hozzájárulhassanak: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. 443-98912/106- 14218. Ház a Mátrában Anekdoták Szabolcsi gyerekek paradicsoma Nyíregyháza (KM — D. M.) — Megyénk legfiatalabb tábora a szurdokpüspöki. Létrejötté­nek körülményei jól ismertek: néhány évvel ezelőtt egy 78 éves gyöngyösi asszony, Heldák Istvánná, Anna néni háromhektáros erdőt vásárolt, Szurdokpüspökiben, szülőfalu­jának, Nyírpazonynak, hogy ott gyermeküdülőt építsenek az Alföldön élő, hegyeket csak képről ismerő apróságoknak. A nyírpazonyiak rendbe tették a környéket, de rájöttek, hogy egyedül nem tudják megfelelő­en kialakítani és kihasználni a létesítményt. Az akkori megyei tanácshoz fordultak, akik újabb települések bevonásával (Nyír­telek, Mátészalka, Vaja, Nyír- mada, Újfehértó, Záhony) létre­hoztak egy társulatot. Közös erőből elkészült egy közel 27 millió forintos be­ruházás. S ma a pihenni vá­gyókat, esztétikusán kialakított fa- (140 hellyel) és kőházakban (40 személyes) tudják elhe­lyezni. Emellett a minden igényt kielégítő ebédlő és más létesít­mények várják az idelátoga­tókat. Korábban a Mátészalkai GAMESZ üzemeltette a tábort, de a működtetés nem ment zökkenőmentesen. Az ala­csony kihasználtságnak több objektív oka is volt. Többek kö­zött, a kizárólagos nyári üze­melés és a közel 200 kilo­méteres távolság jelentette a legnagyobb problémát. 1991-ben a működtetést újra Nyírpazony kapta meg. Ekkor az önkormányzat — átérezve az erőn- és lehetőségein felüli terheket, — több szakembert megkeresett, hogy segítsen a Pillanatkép a táborból tábor profiljának kialakításá­ban. Fontossá vált, új szellem­ben, új alapokra helyezni a további tevékenységet. Deme Dórától, a tábor szervezőjétől kapott információk szerint, első lépésben az üdülő gazdaságos (nyereséges) működtetésének megszervezése a cél. A jó pro­pagandának köszönhetően '91- ben, áprilistól októberig a ki­használtság 100 százalékos volt, s az idén is már kitehetik: a „Minden hely elkelt” táblát. El­sősorban a szabolcsiak igé­nyeit elégítik ki, mivel a társul­tak lelkiismeretes anyagi, er­kölcsi támogatása ezt indokol­ja. — Ettől az évtől tehát még nagyobb figyelmet kapott a létesítmény. Tudjuk, hogyan kell üzemeltetni, fejleszteni, de arra is figyelünk, hogy továbbra is megmaradjon a csoportos üdültetés lehetősége. Ter­veinkben szerepel — amit a tár­sultak is támogatnak, — a központi kőépület téliesítése. Ez az év minden időszakában 40 fő részére szállást jelentene, s az ebédlőben tanácskozások, lakodalmak és egyéb ren­dezvények megtartását tenné lehetővé. Tavasszal a szige­telésre, ősszel a gáz beve­zetésére kerül sor. S mivel a terület elég nagy, szeretnénk az erdőben néhány olyan komplett (fürdőszobával, kony­hával ellátott) faházat is felépíteni, melyek a minőségi turizmust szolgálnák — foglalja össze a szervező. Gyűjtötte: Kiss György Mihály Eötvös Károlyt, a sokoldalú iollfqrgatót egy társaságban Megtörtént élményei el­mondására kérték fel. A mindig anekdotázó Eötvös nem sokáig kérette magát. — Fiatal legénykoromban reggelenként meztelenül úsz­tam be a Balatonba — kezdett bele az első történetbe. — Egy ilyen alkalommal kétméteres harcsa tűnt fel a vízben, és egyenesen felém tartott. Én sem voltam rest, kést rántottam és neki a harcsának! — Honnan vette a kést? — vetette közbe a társaság egyik tagja. — Hiszen meztelen volt... Eötvös sértődötten kapta fel a fejét: — Anekdotát akartok vagy vitát? YYT Köztudott, hogy Gyulai Pál alacsony termetű ember volt, ! Brassai Sámuel polihisztor i tudós viszont annál nyurgább í óriássá nőtt. Gyulai és Brassai '■ szóban és írásban sokat vitáz- j tak egymással, s egy ilyen szócsata közben Brassai, mi- . után minden érvből kifogyott, kissé mérgesen kifakadt: — Ha nem hagyod abba, te Pali, mindjárt felkaplak és zseb­re váglak! Gyulai felnézett Brassaira, majd így szólt: — Akkor legalább több lesz a zsebedben, rriint a fejedben! Nábrádi Lajos jk | éhány megyénkben l\l ors^ggyűlési kép- I V viselő és pénzügyi szakember is sürgeti, hogy nyugati mintára hazánkban kialakítsák a falusi bank­hálózatot. Ha az elképzelés valóra válik, kisbank működ­het majd akármelyik sabolcs- szatmár-beregi községben is. S nemcsak a nagyközségek­ben. A rosszmájúak, a pénz­ügyi világban teljesen járat­lanok most azt mondhatják: fölösleges a pénzintézeteket gomba módra szaporítani. A témán lehet, sőt kell is vi­tatkozni az illetékeseknek. Hiszen már eddig is rengeteg csatornán folydogálnak a hitelek, a kölcsönök. Ám jó tudni: megyénkben a köl­csönigénylők alig felét tudják idén kielégíteni. A privatizá­cióhoz, az újrakezdéshez, a magántőke kialakítására szánt összegek jelentős ré­sze két év alatt elapadt. Igaz, nemrég tettük közé la­punkban a hírt, amely szerint a Világbank hamarosan dol­lármilliókat ad a magyar ke­reskedelem (magán-, szövet­kezeti és állami) fejlesz­tésére. S a világbanki hitelből megyénk kereskedői is ré­szesülhetnek. Ugyancsak nemrég adtuk hírül, hogy a vállalkozóknak az IPOSZ segítségével regionális ban­kot akarnak létrehozni — esetleg Nyíregyházán is. A pénzügyi információk ára­datához tartozik az is, hogy pár hete a nyíregyházi Szarvas utcán új bank- székházat adtak át, s Máté­szalkán a SZÁÉV most épít egy új bankhivatalt. Tavaly nyáron megyénkbe- li országgyűlési képviselőkkel és más közéleti emberekkel a német Wűrtzburgban jártam. Ez a német város 120 ezer lakosú, tehát akkora, mint Nyíregyháza. Mi szabolcsiak meglepve tapasztaltuk, hogy ebben a városban több mint húsz bank, illetve takarék­szövetkezet működik. Oszt­rák városokban is hasonlót tapasztaltunk. Üdvözöljük hát megyénkben is a pénzin­tézetek számának sza­porodását, főleg akkor, ha e szaporodástól jobban boldo­gulnak a vállalkozók. S remélni lehet: a konkurencia szaporodása után a hiteleket kisebb kamattal adják. A helyzet magaslatán SZEKERES TIBOR FELVÉTELE KOMMENTÁR ________________________ • • Osszekapaszkodó kezek Simonies Borbála yy nyíregyházi nyugdí- /1 jasklubok vezetői f 1 azért keresték fel a minap Mádi Zoltán polgár- mestert, hogy támogatását kérjék: az önkormányzat já­ruljon hozzá fenntartási költ­ségeikhez. A megyei nyugdí­jasszövetségbe tömörült, kb. 2000 tagot számláló 12 nyír­egyházi nyuzgdíjasklub több­sége ugyanis napi gondokkal küszködik a fennmaradásért. Ritka az olyan közösség, amelyet ne fenyegetne köz­vetve vagy máris az ellehe­tetlenülés. Eszményi műkö­dési körülményekről csak a Honvéd utcai művelődési házban találkozó nyugdíja­sok számolhatnak be. A töb­biek örülnek, ha egy ideig még megtűrik őket a befo­gadó intézmények, és nem nyújtják be a számlát. Olyan esetről is hallottunk, hogy egy megszűnt pártirodában előbb csak a villanyt kap­csolták ki — tekintet nélkül a rendszeresen összejövő nyugdíjasokra — majd a fűtést is. A leleményes tár­saság nem esett kétségbe: az ott porosodó pártpropa- ganda-anyagokat használták tüzelőnek. Gyógyírt a bajokra az jelen­tene, ha valamennyi ön­szerveződő kisközösség tag­létszám alapján részesülne támogatásban (ez létüket ga­rantálná), tevékenységüket pedig pályázati úton finan­szíroznák. A humán egyesü­letek normatív támogatási rendszerének működésére ígéretet tett a polgármester már a jövő évtől kezdve. Fontos, hogy megtartsa a város a kisközösségeit, ne hagyja szétválni az összeka­paszkodott kezeket. Minden­ki segíthet ebben, és nem­csak pénzzel. Mivel a nyugdí­jasok az együttlét igényén túl kulturális élményekre vágy­nának (ez sokuknak elér­hetetlen), várják a tudomány, a művészet, a sport, a köz­élet stb. művelőinek jelent­kezését (TESZ-székház, Lu­ther út 8.), ha méltányos áron, netán díjtalanul vállalni tudnák egyszer-egyszer az ismeretterjesztést, szórakoz­tatást a maguk — és sok-sok idős ember örömére. Nézőpont ) pajusj jjgnkok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom