Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-07 / 57. szám

1992. március 7. Ä Xdet-Tvíagyarország hétvégi meíCéícCete 1 rabságában redve bűncselekmények elköve­tésével szerezzék meg a pénzt, hogy napi adagjukat biztosít­hassák. — Milyen tényezők, környeze­ti hatások vezetnek el oda, hogy valaki narkománná váljon? — Bizonyos önpusztító pszi­chés mechanizmusok minden emberben jelen lehetnek, pél­dául a mértéktelen evés-ivás, az öntúlterhelés, ami arra utal: az önkontroll rendszere nem kifor­rott az illetőben. A nevelés, a szokások, a tömeghatás, az előítélet, a túlzott elvárások, az elfojtott élmények mind-mind előidézői lehetnek a szenvedély­betegségnek. De motiválhatja pszichés megrázkódtatás, csa­lódás, kudarc, a társ elvesztése is, amikor az ember nem tud fel­dolgozni bizonyos rátörő élmé­nyeket. Kiválthatják a bizonyta­lanság. a magány, s önértékelé­si zavarok is, amikor a hibás vagy hiányos teherbíróképesség hiánya vezeti erre az útra. Ezért fontos, hogy ha környezetünk­ben valakin hasonló jeleket fi­gyelünk meg, fokozottan törőd­jünk vele, segítsünk neki kilábal­ni a hullámvölgyből, mert poten­ciálisan narkománná válhat. Sajnos Magyarországon a veszélyeztetettség tényezői je­len vannak, elsősorban persze mindenkinek saját magában kell kiépítenie a védekező reflexet, mechanizmusokat, bár nem magára hagyatottan. Támaszt adhat a család, az iskola, mun­kahelyi közösség, a pszicholó­gus, az egyház, vagy a család- segítők. A legjobb az lenne, ha a családok úgy működnének, hogy egyik tagja se kerülne ha­sonló helyzetbe... A drog üzlet Olaszországban — mesélte Lukácskó Zsolt — a gyógyítás­ra, a terápiára helyeznek nagy súlyt, a Day Top nevű amerikai programot adaptálva melegeb­bé, szeretetteljesebbé, család­centrikussá téve a terápiát, a szakemberek által is elismert módszerrel segítik a gyógyulást, a társadalomba való visszail­leszkedést. Veronában összesen hat ob­jektum működtetéséről, fenntar­tásáról gondoskodnak, komplex, kidolgozott program alapján végzik munkájukat jól felkészí­tett szakemberek segítségével. A „nevelők” között több olyan van, aki maga is szenvedélybe­teg volt, s most a többieken pró­bál segíteni. Évi kétmilliárd iírá- ból gazdálkodnak, melynek egy részét a helyi betegbiztosító fejkvótájából, másik részét szponzorok támogatásából, har­madik részét segélyszervezetek adományaiból teremtik elő. Hármas program Maga a program három sza­kaszra bontható. Az első a befo­gadás időszaka (3—4 hónap), amikor a lelki ráhangolódás a fő cél, hogy a narkósban végleg megérlelődjön: ő önként le akar szokni e szenvedélyről. Itt a leg­nagyobb a lemorzsolódás, so­kan azt hiszik, már gyógyultak, s nem csinálják tovább. A terápiás rész egy-másfél évig tart, szigo­rú szabályok kötik a gyógyulni vágyókat, a csoportterápia so­rán ők maguk végeznek minden munkát, főznek, mosnak, takarí­tanak, munkacsoportok jönnek létre az egyes feladatok elvég­zésére. S közben beszélgetnek, élik életüket ebben a zárt világ­ban, mert a külvilággal nem tart­hatnak kapcsolatot. Az utolsó fázis a visszailleszkedés idősza­ka, amikor a gyógyultak már ki­járnak a városba, találkoznak régi ismerőseikkel, s elindulnak munkát keresni maguknak. Ter­mészetesen legtöbbjük ezután is tartja a kapcsolatot az intéz­ménnyel, zömük nem szakad el teljesen tőle. S a munkahelyek­ről érkező visszajelzések legna­gyobb részben pozitívak. ♦ Az említettek — s ezt nem szabad felednünk — azok kö­réből kerültek ki, akik önként vállalták: gyógyulni akarnak. De hányán vannak, akik el sem ju­tottak a felismerésig?! A biztató tapasztalatok azt mutatják, nálunk is érdemes adaptálni hasonló programot. Az olasz szakemberek vállalták a magyarok kiképzését, az intéz­mények szakmai felügyeletét. Érdemes kihasználni a lehető­séget! A hit értelme, szimbóluma Makovecz Imre templomai A siófoki evangélikus templom. A nagyméretű A paksi római katolikus templom. A templom faszobor a menza fölött, az oszlopkötegek és előtt hármas tornyú lejárat, ívelt nyílással az ácsolt fatetö gerendái között áll Budapest (MTI-Press) — A Kádár-korszakban kevés új templom épült az országban. Ami meg tudott valósulni, láng­lelkű, bulldogtermészetű papok óriási erőfeszítéseinek és a hí­vők áldozatvállalásának ered­ménye. Építészettörténetük gyakran érdekfeszítőbb, mint egy krimi, az ország társadalmi­politikai változásainak, a nép fo­kozódó ellenállásának hű tükre. Sok a mondanivalója e tekin­tetben a templomok építészei­nek is, akiknek még az esztéti­kai konzervativizmussal is meg kellett küzdeniük egy-egy mo­dern hangvételű templom eseté­ben, mint a ma már világhírű Makovecz Imrének, az organi­kus építészet hazai vezéregyé­niségének a paksi római katoli­kus templom esetében. Az organikus építészeti moz­galom a hatvanas évek közepé­től kezdve a tűrhetetlenné váló politikai, társadalmi helyzeten való változtatás szándékával, a hazai múlt értékeinek megőrzé­se és továbbfejlesztése jegyé­ben indult el. Feltűnést és vihart kiváltó épületeiket a népi hagyo­mányok alkalmazása mellett a környezet táji sajátságainak fi­gyelembe vétele, a természetes, helyi építőanyagok, elsősorban a fa nagyfokú használata, az egyedi, a hagyományos kézmű­vességnek, elsősorban az ács- szerkezeteknek nagy szerepet juttató formaadás jellemzi. A nemzetközi építészet nagy ára­mából az amerikai Frank Lloyd Wright, a hazai hagyományból pedig a magyar szecesszió eu­rópai szintű képviselőinek, Lech- ner Ödönnek és az erdélyi Kós Károlynak a hagyományát foly­tatják. De romantikus nosztal­giájukban egészen az ősmagyar településmintákig mennek visz- sza. Az építész több évtizedes munkássága során kialakította saját filozófiáját, melynek folytán különösen nagyszabású épüle­teit, így templomait is mindin­kább humánus jelekké, a képző­művészet és az építészet hatá­rát súroló, antropomorf műalko­tásokká formálja. Jellegzetes példája törekvé­seinek a siófoki evangélikus, de még inkább a paksi római katoli­kus templom. Mindkettő körülbe­lül, egy időben, 1986-87-ben készült. A siófoki egy lánglelkű öreg prédikátor, Józsa Márton hitéből, egeket megmozgató buzgalmából, és a finn, oului testvéregyház áldozatkészségé­ből született. A pap és az épí­tész gondolatainak teljes össz­hangja harmonikus, szimbólu­maiban és megjelenésében teljesen sajátos megjelenésű templomot eredményezett. Ma­kovecz szavaival: ,,a szimboli­kus gondolat a feltámadt Krisz­tus alakjában testesül meg, mely a keresztény hit értelme. A nagyméretű faszobor a menza felett az oszlopkötegek és az ácsolt tetőzet fagerendái közt áll. Az alaprajz keresztalakú, kü­lön padsorokban a nők, külön a férfiak helyével. A torony uralja a főbejáratot, az északi kaput, mely emberarcot idéz, szeméből szárnyak nőnek ki. A hajó két oldala felemelkedik, mint a tető­zet is a feltámadt Krisztus felett. A templom úgy épült, hogy a fel­kelő nap, a világosság ősi szim­bóluma az oltár mögül süt be." A paksi római katolikus temp­lom komplikált szimbólumrend­szere az alaprajzban is kifeje­zésre jut: „A főmotívum a ma­gyar díszítménykincs két egy­másba kapcsolt S idoma, mely az ősi szkíta és kelta kultúrákból ered, és máig él a székelykapu­kon, de a hímzéseken is. A kí­nai yang-yin, a világ két alkotó­eleme: a sötétség és világos­ság, a férfi és női ellentétpár szimbóluma is fellelhető benne. A motívum az épületbelsőben is ismétlődik az oltár felett, ahol az épületet körítő, ívelt, ácsolt fa- szerkezetű oszlopsor megsok­szorozódik a feltámadt Krisztus feje felett. A világosság ezekből a kapcsolt S motívumokból szer­kesztett ablakon süt be, fénnyel árasztja el Jézus alakját. Az épí­tészet nyelve verbálisán nehe­zen kifejezhető, de a funkció hí­ven tükrözi a gondolatot. Az alaprajz két S idomának szárai foglalják magukban a hitoktató termet. A templom előtt hármas tornyú bejárat ívelt nyílással. A tornyok jelentése is többértelmű. A két fiatorony, mint egy-egy barátkámzsából felfele nyúló kéz. Az egyik torony végződése a hold, a sötétség, a másiké a nap jelképe svasztika formájá­ban. A középső, legmagasabb tornyon ál| a kereszt, a keresz­tény hit jelképe.” A templom a legmodernebb szobrászati törekvések mintájá­ra két, a templom tömege 'el azonos nagyságú negatív fél 3- tet szakít ki a térből jobbra ;s balra, a metszeten jól láthat in a makrokozmosz szimbólui a- ként, a táj domborzatának figye­lembevételével. A torony két oldalán visszatér a csigás motí­vum, rajta a sötétség és világos­ság két fából faragott szárnyas angyalfigurájával. Uj terveiben is a magyar nép­ben, a magyar népművészetben évszázadokon át továbbélt ha­gyományt és műves tudást kí­vánja továbbfejleszteni. ,,Engedélyezési szinten van egy tervem Temesvárra, Tőkés László püspök számára — mondja Makovecz Imre —, és egy engedélyezés előtt álló épí­tési tervem a gazdagréti római katolikus templom számára." Sok sikert további útján, mely­nek célját 1989 júniusában za­laegerszegi kiállítása megnyíló­jában így jelölt ki: „építészet nk legyen a miénk, stílusa, hat ja a mi stílusunk, a mi hangunk. A „POKOLBÓL” volt ismét a disznóság. Igazolódik a hiba, nem lett volna szabad mind az egész páncélos hadosztályt idehozni, hiszen a legveszélyesebb ez a kanyar. Na de inkább fontos most is a békebeli „szőrö­zés”. Az ilyen hibák a magasabb vezetés bűnei. Azt hitték, egész télen nyugodtan leszünk. Mind­ezt annak tulajdonítom, hogy mindig új parancsno­kaink jönnek, akik nincsenek tisztában a tényleges helyzettel. JANUÁR 15., PÉNTEK: Még mindig itt vagyunk riadókészültségben. Komoly a helyzet, de nem lehet aggasztó, mert akkor nem tartanának itt. Az éjjel nagy ágyúzást hallottunk. Állítólag sötétben indulunk el. A rádió tegnap azt mondta, Voro- nyezstől délre, a magyarok vonalán indítottak tá­madást az oroszok, amit a magyar és a német elhárítótüz összerombolt. Nagyon „háborús” a hangulat, dörgés, ropogás, motorzúgás tölti be a teret. Hideg, száraz, derült idő. Holdvilág. Mindig a Hold feljövetelekor kezdik a ruszkik. Most jött egy futár, és hozta a hírt: az oroszok Kolomejcevó előtt állnak. A kritikus hídfőnél törtek be. Valóban ez volt a leggyengébb gyalogrész. Ezekről írtam az útszemrevételezésem alatt: lé­lektelen, ellenállóképesség nélküliek, és ez első­sorban a hadvezetésünknek tulajdonítható. A helyzetet csak mendemondákból ismerjük. Azt is regélik, már Kurszkot lövik messzehordó ágyúkkal. Állítólag már Petrovszkaja és Jekatyeri- novka is elesett. Dél van, a rádióban harangoz­nak, majd egy rendőrzenekar játszik. Odahaza senki sem gondol arra e pillanatban; mennyi ma­gyar élet megy veszendőbe. Délután három óra, még mindig csak fekszünk, várjuk az indulási pa­rancsot. Az úton gyalogosok áramlanak előre. Este hat van, a rádióban tánczenét játszanak, egy szót sem szólnak arról, mi történik a fronton. JANUÁR 16., SZOMBAT: Mínusz 30 fokra be­csülöm a hideget. Egész éjjel dübörgőtt. Fél négy, jött a parancs, hogy mindjárt menet. Didergünk és fázunk. A motorokat csak néhány percre állítjuk le. Nehezen verődünk egybe. Fogalmam sincs, hogy áll a szénánk. Menetvonalat nem mondtak. Kocsi­jaink lemaradoznak. Két arcvédő is volt rajtam, mégis megfagyott az orrom és az arcom. Dörzsölgetem hóval. Kamenj- kán az állomás már felrobbantva. A kocsim itt be­döglött. Délig vártam, míg jött a 101-es parancs­noki kocsi, azzal mentem el. Menekülő katonákkal beszélgettem, szétszóródott a kötelékük. Az orosz igen gyorsan nyomul előre. A tüzérség majdnem száz százalékig ott maradt, ők szálltak szembe a támadókkal. Szomorú, lehangoló látvány, amint mi megyünk ejőre, egyes, csellengő emberek baktat­nak hátra. Ők már befejezték a harcot. Remélem, a mi harctérünk eredményt fog elér­ni, és sikerül leszakítani a betört oroszokat. Az úton akna- és tüzérségi becsapódások. Felettünk világító lövedékek szállnak. Délután 1—2 órára értem Markiba. Kegyetlen hideg van. Itt állnak a tüzéreink, most indult a harckocsitámadás a Vol- cse nevű falu ellen. Nincs egyáltalán nagy csata­zaj, és a jelentések szerint az oroszok húzódnak hátrafelé. Az ÉLMÓ raktáraiban szabad a vásár. Az éjjel itt már oroszok voltak. Most hordják szét a pálinkát, aki bírja, marja. Bemegyek egy házba melegedni. Semmit sem tudunk a támadás eredményéről, de érzem, most nem úgy állunk, mint a nyári ütkö­zetek idején. Éppen most köszöntött be a leghide­gebb. Mínusz 40 fokot is mérünk... Menekülünk a hatalmas hóban... tt abbamarad a napló írása, a többi I esemény utólag a hadikórházban kerül a kiskönyvbe... Ugyanis több­napos gyalogos utóvédharcok kö­zepette — január 23-án menekülés közben — találat érte gépkocsijukat, és Simon Ist­ván súlyosan megsérült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom