Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-05 / 30. szám
Kelet-Magyarország 3 1992. február 5., szerda r Érdekelt érdektelenség Víz helyett kábellel keresnek Héti János Mátészalka (KM) — Még alig rezdültek meg a közhangulat hullámai a szövetkezeti átalakulást célzó törvény megszületését követően, máris kérdések sorát teszi fel az élet. Az egyik ilyen, hogy a tsz-ek korábban Jól vagy irosszul, de működő kapcsolatrendszereikből miként válhatnak ki. Továbbá a helyükben létrejövő új gazdálkodási alakulatok vajon beépülnek-e ugyanabba a rendszerbe zavar nélkül, vagy felbomlik és újraszerveződik — ha újraszerveződik — minden, amiben a korábbi szövetkezetek meghatározó tényezőként voltak jelen. Még élesebben vetődik fel a kérdés, ha ezeknek a kapcsolatoknak jelentős anyagi vonzatúk van. Döntft az egyéb Az állam működésén belül bizonyos feladatok ellátására, ha törik, ha szakad, megoldást kell találni. Ilyer többek között a vízgazdálkodással összefüggő munkák lényegében kötelező elvégzése. Erre alakultak az országban annak idején a vízgazdálkodási társulatok, amelyeket területenként a települések akkori tanácsai, valamint a tsz-ek. állami gazdaságok hoztak létre és működtettek, az úgynevezett érdekeltségi hozzájárulással. Ennek fejében a társulatok ellátták a közcélú vízgazdálkodási feladatokat, munkájukat így részben a települések igényei, részben periig a mezőgazdaság szükségletei szerint végezték. Mindezek mellett kezdeményező készségüktől és feltételeiktől függően szert tehettek további bevételekre, profiljukba vágó, más munkák ' felvállalásával. A gazdasági átalakulással úgy válA munkákat rég elvégezték, a társulat archívumából tozott a helyzet, hogy az életképes társulatok bevételében ma már a döntő részt az ilyen egyéb vállalkozásokból befolyt összegek teszik ki, amelyek mellett az említett közcélú munkákból származó rész valósággal eltörpül. De van az éremnek egy másik oldala is. Hat helyett hárommillió . , f * . •, • — Az a bizonytalanság, ami a szövetkezetek körül az utóbbi időben kialakult, részben érthető- 'éfdektelen- séget is maga után vont. Jó néhány egységgel, jó néhány területen nehezebb lett az együttműködés — mondja Lőrincz Károly, a mátészalkai székhelyű Ecsediláp- Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető , igazgatója. —' Sajno's, a mi , tagjaink közül . is vannak tsz-ek, még az állami gazdaság, melyek nem fizették '< ‘ ki' Kekünk az érdekeltségi Hozzájárulást. Köztük'. olya- npjv amelyeket — pénzügyi hélyzetüket tejciptve.'— nem tenne tönkre, ha kiegyenlítenék a tartozásukat. Mi elvégeztük a tagi önkormányzati megrendelésekből adódó munkákat, amelynek a költsége jelentős, a bevételünkből hiányzó összeget viszont — 6 millióval szemben 3 millió forint — csak kedvezőtlen feltételek mellett, bankhitelekből tudtuk pótolni. — Elképzelhető valami más szervezeti konstrukció a jövőben a vízgazdálkodási feladatok ellátására? — A vízügyek kezelése csak az érdekeltek bevonásával történhet, tartozzanak azok bármilyen nevű vagy felépítésű gazdálkodói szervezetbe. — Azért ön nem borúlátó. — Elmondhatom, hogy jól mennek a dolgaink. A már említett közcélú beruházási és fenntartási munkákon kívül megőriztük pozíciónkat a belterületi vízrendezés megrendelőinél és versenyben maradtunk az egyik legnagyobb bevételi forrásunkat jelentő távközlési hálózat építésében. Nem kényszerültünk létszámcsökkentésre, és dolgozóink jövedelme mintegy 35 százalékkal emelkedett. Kedvezőek a jövő kilátásai, hiszen verseny- pályázaton 14 országos hírű vetélytárs közül elnyertük a Nyíregyháza—Nyírbátor— Mátészalka között létesítendő fényvezető kábel építési és szerelési munkáját. Mindez nem jelenti azt, hogy ne számítanánk a tagjainktól származó érdekeltségi hozzájárulásra. Odi$ fizess! A kérdés tehát kérdés marad: a már elvégzett feladatok utáni adósságot ki és mikor fizeti' meg; a hitelka- .matok veszteségét ki téríti /.vissza .azoknak, .akik megelőlegezték. a> munkát és a bizalmat? Mozdulat Alapítvány Nyíregyháza (KM) — A számos, tragédiát okozó betegségek egyike az izomsorvadás, melyek közül a leggyakoribb a DMD, mely anyai ágon öröklődő, csak a fiúkat érintő anyagcsere-betegség. Gyógyíthatatlan, s még olyan gyógyszer sincs, mely lassítaná a folyamatot. Normális csecsemőkori fej* lődés után a gyermekek 2—3 Tárca éves kora táján jelenik meg, kezdeti tünetei, hogy nehezen állnak fel, hamar elfáradnak, majd 4—5 éves korban kacsázóvá válik járásuk, mind gyakrabban esnek el, 9—10 éves korra elvesztik járóképességüket, s néhány év múlva az izomsorvadás következtében meghalnak. S hiába tesznek meg mindent a szülők, járnak klinikáról klinikára: a diagnózis, és az orvosi sajnálkozás mindenütt ugyanaz. Magukra maradnak, tehetetlenek, tragédiájukra nincs megoldás. A reményt viszont utoljára adják fel, ezért is hozták létre szülői kezdeményezésre a Mozdulat Alapítványt, az izomsorvadásos betegek életmódjával, érdekképviseletével kapcsolatos problémák megoldásának elősegítésére, a gyógyszerkifejlesztésre irányuló elkezdett kutatások támogatására. Az alapítvány minél több érintett családdal szeretne kapcsolatot teremteni, ezért várják a leveleket a következő címre: Hideg Ottóné, 9707 Szombathely, Csók I. u. 24. Hisz a remény hal meg utoljára.. . a ön a tavasz. Várom, sót megyek eléje. Veszem észre, hogy már a levegőnek a szaga is más. Csak a Stohanekkel ne találkozzam. Ez az én drága jó szomszédom kimondottan rontja a levegőt. Főleg, ha bekap egy kéttengelyest. Hogy mi az a kéttengelyes? Két deci vegyes gyümölcs, ötvenegy fokos es büdös. Környezetszennyező. Stohanek úr a környezetben szanaszét dobálja az üres üvegeket. Repül az üres üveg. és kit hogyan talál el az már nem érdekes. Engem mindig eltalál. Most is. Ezúttal azonban kifakadok: — Stohanek úr — mondom — az amit maga művel, az már a lumple- mitás magas iskolája. Miért nem nézi meg, hogy hová dobálja azt a francos üres üveget?! —■ Megnéztem szomszéd úr. Sőt nemcsak megnéztem, hanem körültekintő is voltam. Arról viszont nem tehetek, hogy maga nem egyedül állt itt, hanem tömegesen. Az is lehet,' hogy én most is momentán triplán látok. — Értem. Ezek szerint ma már több volt mint egy kéttengelyes. — Féltengelyenként legalább öt kéttengelyest dobtam be. Az első korty az örömé volt, a második korty a bánaté, harmadik megint az örömé, a negyedik megint a bánaté és Így tovább. Tud követni? — Tudnám, ha nem lenne részeg és nem közlekedne hullámvonalban. Stohanek erre elbőgte magát. Zokogva közölte, hogy vele semmi sem történik. Akkor, amikor az országban _l_l_l ÚJ I I I I I UJJJJJJJJJJ I M_l_ _i_i_i_i_i_i_u_i_i_i_i_i i i i i i i lCCCCCm 1 1 j, i 1 i i i iij * i ü i i i i i m i m r jjSeresjJäniioi ujjjj uj ü f _I_IJ_I_I_U_I_I_I_I l_l I I l_l_l l_l_l l_l_l_l_l_i_ _i_i_i_i_i_i_i_i_i_i_i_i_i_i_i_i_i_i_i_i_i_i_i_i_i_i_C jTiWmTiWÜ'Nmmi: félmillió a bűncselekmény évente, akkor vele és körülötte semmi. — örüljön, hpgy így történt. — örültem. Mit gondol, mi a francért ittam meg az első két decit, ha nem örömömben? Ettől aztán apátiába estem. Tudja mi az az apátia vagy körülírjam? — Semmit se írjon körül, inkább azt mondja meg mi bántotta? — Hogy nem vagyok államtitkár. Hogy nincs a seggem alatt egy Merd, vagy Ford, de még egy vacak Tojola sem: És nem száguldók 170 kilométeres sebességgel, nem lazítják ki a kerekeim csavarjait, meg minden. Vegyes gyümölcs nélkül ezt nem lehet kibírni. Bevágtam egy újabb kéttengelyest. Ettől marhára örültem. Örültem, hogy élek, de aztán eszembe, jutott, hogy minek is élek. Megint drágább lett a tej, a vasúti jegy, meg még ki tudja. Ez lehangoló. Bekaptam még egy kéttengelyest. .. Jó ember hírében állok. Mi több nemcsak jó ember vagyok, hanem megértő is. Megpróbáltam elmagyarázni a Stohaneknek, hogy így nem élet az élet. Az nem baj, ha együtt él az ember a napi politikával és a napi áremeléssel, dé fő a józanság. — Nekem mondja. Tök józan vagyok, de engem ez a napi politika és napi áremelés idegesít. — Más baja nincs? — Nincs, csak ideges vagyok. Es most azt mondja meg szomszéd úr, hányán vannak? öten, tízen? Álljanak félre, mert dobom az újabb üres üveget. Ez is kéttengelyes. B epül az üveg és nem talál. Stohanek viszont kijelenti, hogy újra örül. Képzeljem el — mondja — több mint 600 gyógyszernek emelték az árát, de a nyugtatok közül a Seduxen ára 8 forinttal csökken. Ez pompás — mondtam Stohaneknek. — Magának semmi baja csak ideges. A Seduxennel rengeteget spórolhat. — Egén — helyeselt Stohanek, bedobva egy újabb kéttengelyest — csakhogy engem nem a Seduxen nyugtat, hanem a vegye& gyümölcs. A ve- gye's-gyümolcsöi-kellene receptre adni.Néző^nt) Privatizáció-ó-ó! Bojté Gizella 4 privatizáció olyan, mint a szex. Ügy általában mindenki hajlandó róla beszélni, ám a saját hálószobatitkait már senki sem fecsegi ki — olvastam az egyik gazdasági hetilapban. Nagyon találó a szerző megállapítása, valóban sokféle nyilatkozatot, szakértői hozzászólásokat hallhatunk manapság erről a témakörről. Engem csak az ejtett gondolkodóba — jó, rendben, a titkokat ne fecsegjük ki — egyáltalán vannak-e titkok? Az is lehet tudniillik, hogy csak sündisznótüskés álláspontra helyezkedtek azok a szervek, intézmények, melyek a privatizáció irányát szeretnék meghatározni. Hangzatos jövőbeni következtetéseket lehet levonni, de mikor ennek az alapját kell meghatározni, a tényeket felsorakoztatni, akkor már nem nagyon „fecsegnek." így végül is igaza lehet az említett szerzőnek, mert ha a privatizáció tényleg olyan mint a szex, akkor arról nem beszélni kell, hanem csinálni. A privatizációval az állami tulajdon csökkenését szeretnék elérni, remélve ettől azt, hogy a magánkézben eredményesebb lesz a gazdálkodás, s kialakul egy versenyképes piac. Az ENSZ egyik szakértője szerint azonban a privatizáció még nem teremt hatékonyan működő piacgazdaságot. Sőt, nagyon kedvezőtlen hatásai is vannak: infláció, munkanélküliség növekedése, a külföldi kalandortőke megjelenése ... S mi jut a kisembernek, a hazai vállalkozónak? — Negyvenszázalékos kamatkölcsön, csökkenő kereslet ... A privatizációs ügyleteknél szinte labdába sem rúghatnak, pedig számunkra ma az lenne a legfontosabb, hogy legyen egy versenyképes vagyonos vállalkozói réteg. Nyilván tőkeszegény országunkban létfontosságú a külföldi cégek befektetései is. De nem ettől kell remélnünk a „megváltást", mert a most bejött dollár egy-két év múlva kamatostól elhagyja az országot. S hogy hű maradjak az idézett gazdasági hetilap szerzőjének gondolatmenetéhez: ne csak szexeljünk, hanem alaposan gondoljuk végig a privatizáció sokirányú ösz- szetevőit. Hétfőtől teljes gőzzel indult a második félév a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Képünkön a másodéves biológia-kémia szakosok kémia tantárgypedagógia órán exoterm folyama tot vizsgálnak. BALÁZS ATTILA FELVÉTELE t KOMMENTAR _________________________ 20—25 százalék Csikós Balázs Jt z évforduló táján nem múlt el nap, hogy a " “ tv, a rádió és az írott hírközlés ne ismertette volna valamelyik kormányilletékes nyilatkozatát, miszerint 1992-ben jelentősen csökken az infláció, sikerül azt 20—25 százalék között tartani. Nem kisérte öröm- rivalgás a kijelentéseket, de az általános elkeseredésben lehetett ilyen hangokat is hallani, „úgy legyen", „majd meglátjuk”. Az esztendőből a második hónap elején vagyunk, de már egyet s mást láthatunk. A bevásárlókosáron, a mindennapos életszükséglethez tartozó cikkek áralakulásán át gyarapodik azoknak a száma, akik nem hisznek a 20 százalékban. Most egy furcsát mondok: én még elképzelem a kormány jóslásának valóra válását. A hirdetésekben naponta olvashatjuk, hogy melyik kft. adja százezrekkel ol- I csobban a 2—3 milliót érő i gépkocsit. A márkás videók, a mindent tudó televíziók 10—20 ezerrel kevesebbért kaphatók: Tavalyi áron ajánlják a világkörüli utakat, sőt a tégla, a cserép,'a nyílászárók ára sem emelkedett. Az inflációt átlagolva számolják. Ha a statisztika bűvészlombikjában összerázzák a Fordok, a videók árát a tej, kenyér, víz, benzin árával és a közlekedési viteldíjakkal, lehet, hogy még 20 százalék sem lesz. Az már más kérdés, hogy nem mindepki vesz márkás autót, videót, nem fizet be világkörüli útra, építkezni is egyre kevesebben fognak. Ezekből a nem dráguló szolgáltatásokból nyilván kimarad a 2,5 millió nyugdíjas, az ötszázezer munka- nélküli és még nem tudom, mennyi szegény kategóriába sorolt. Annyit tudok, hogy ez a 4—5 millió ember is szeretne meleg szobában tejet, kenyeret, néha húst enni, meleg vízben fürödni. ' Végül is elhiszem, hogy a milliomosok péntárcája 20 százalékot sem mutat, de a szegényeké lehet 40 száza- ! lék is. HÁTTÉR M
